Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-12-19 / 51. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 19, 1963-12 = KÖZVETLENÜL|----- BÁLINT IMRE rovata 7 Egy beverly-hillsi szalon (living-room) legfőbb falán lógott egy nőszerüség arcképe, egy valódi Picasso és ez a kép e történet alapja. Tudom, hogy senki se hiszi majd el ezt a mesét. Magam is csak akkor fogom elhinni, hogyha nyomtatásban fogom olvasni. Bár tizenkét év előtt történt, de még az utca nevére is emlékszem; Camden Drive. A hősnő Mrs. Green volt. Férje az ottani gazdagok fogorvosa volt, de csak milliomosokat “fogadott.” Bocsánat a rossz szójátékért, de ziccert nem szabad kihagyni, mert megölnek a kibicek. Házuk megért százat kivül és százat belül, persze ezrekben, mert ezeknél ezer dollár csak alapszámnak számitott. Az asszony ebben a mesében lehetett huszonöt éves, egy nappal több vagy kevesebb nem számit. Földre szállott gyönyörűség volt úgy délután kettőkor, amikor belejtett hozzám jóreggelt kivánni bokáig érő nehéz selyem aranyos, gyémántos sárga brokát pongyolában, a parfümgőz és gázok közepette. Reggelijét az ágyban vette, a vékony szeletke vajas, lekváros kenyerecskét, a lágymálós tojást, amelynek nem csodálom, csak a felét piszkálta ki és egy csésze keserű fekete kávét. Sem ezért, sem értem nem lett volna neki érdemes előbb felébrednie. A szobalány szerint egy halványkék és egy rózsaszínű pirulával fejezte be délutánonkint a reggelijét az asszony. A kék pirula igen passzolt az ágy takarójához, a rózsaszínű a paplanához. Az orvos e pirulákat a szi- nek harmóniája miatt az intérior decorátor (lak- berendező) művésszel való megbeszélés alapján rendelte. “How are you?” — kérdezte és mert csak két óra délután volt, még nem ébredt fel annyira, hogy emlékezzék a nevemre. Egyelőre csak any- nyit eszmélt, hogy valaki lélegzett és az nem állat, hanem ember és akkor azt kell mondani, hogy: "How do you do?” Oly érzelgősen szép volt még igv kicsinálatlanul is, hogy csak éppen oldalasán mertem hébe-hóba rápislogni. De ahogy rágyújtott egy lapos cigarettára és hármat fújt belőle, egyszerre mintha felébredt volna, felvillanyozó- dott, már még a nevemre is emlékezett és megkínált cigarettával, amelyet csak királyok szívhattak, mert korona volt az elegáns dobozra festve. Ez minden délután igy történt, és én minden egyes alkalomkor visszautasítottam a cigarettát, bocsánatot kérve, hogy bár nem vagyok a királyok és a koronák ellen, de én pipázom, amint láthatja és remélem nem kellemetlen neki az én pipafüstöm. És ő minden alkalommal azt válaszolta, hogy ellenkezőleg, ő imádja a pipafüstöt, a férje is. . . Sőt az én dohányomnak jobb aromája van, mint a fér- jéének. És mit szívok? A tekintélyem miatt se mondhattam neki, hogy csak egy olcsó Bond Street dohányt szívok, tehát avval a mesével fűszereztem meg ezt a dohányt, hogy egy ismerősömtől kapom rendszeresen, akivel együtt katonáskodtam és aki most Virginiában dohányfarmer. Csak magamagának és nekem érleli, főzi, süti és rántja ki, és vizezi le egy bulgáriai lilarózsa olajjal és ez törvénytelen ugyan, dehát a prohibició alatt is. .. és re- .mélem köztünk marad. És ő kacéran rámkacsintott, hogy köztünk marad. Sajna, csak ez és csak ennyi közös titkunk volt. A Doktor rendszerint akkor reggelizett, amikor megérkeztem és a harmadik feketekávéját együtt ittuk. Egyszerű, fiatalos, jókedélyü volt. Egészséges humora volt, amit annak tulajdonítottam, hogy szerette azt a gyönyörű feleségét és egy órával vagy féllel előbb még együtt aludt vele. A szobalány pletykázta, amikor nemcsak az asszony szépségét dicsértem neki, hanem neki is bókoltam, hogy az asszony hozta a házhoz a pénzt. Egy milliót örökölt egy szuszra. De a Doktor fizet mindent, mert az se szegény ember, mert sokat számit a pácienseinek, de muszáj is neki, mert máskülönben elvesztené a reputációját a gazdagok között, mert azok az asszonyok főleg, nemcsak a minkkel és gyémántjaikkal hencegnek, hanem drága fogaikkal is, amely kivül ugyan porcelánnak látszik, de belül gyémánt s a fogaikat mutogatják és akkor is vicsorítanak, mosolyognak, hogyha nincs min. Okos, bár hosszú mondatos volt az a szobalány. De jó volt vele jóba lenni! Egyszer megkínáltam a Doktort a dohányommal és cseréltünk egy pipatömésnyit. Élvezettel bámult a füstbe, szaporán és mélyen lehelgetett, mig elmondtam neki ugyanazt a mesét, amit az asszony nak adtam be pár nap előtt avval a virginiai magyarral. Talán kibővítettem közös és bátor háborús élményeinkkel, amit már akkor, azaz akkor még jobban tudtam csinálni, mint ma. (Lásd Gamma regényemet.) Megkért, hogy szerezzek neki is a dohányból. Megígértem. Nagyon meg volt hatva, amikor pár nap múlva vittem neki egy fontnyi Bond Streetet egy bársonyzacskóban, amelyben feleségem a gombjait tartotta volt. Beverly Hills legmodernebb, legintelligensebb, leggazdagabb, mindenben a legeslegebbjei jöttek össze a szalonjukban és mentek ők azok szalonjaiba. És ... és erről milliókat Írtak már, tehát hagyom. Még a fürdőszobák, négy volt belőlük a házban, fogantyúit is belső berendező művész tervezte s Olaszországban kivitelezték azokat szobrászok, nem is beszélve a bútorokról, amelyeket . . .ne is beszéljünk róluk, hanem térjünk inkább arra a Picasso-arcképre, amelyet a történet elején említettem és evvel át is adom a szót a szobalánynak, akivel, ismétlen, sok jóba keveredtem. Legjobb, amit kaptam tőle egy tányér sonkás-tojásos lunch volt. “Nekem mindent elmond a Misszisz”, mesélte lunch alatt. “Nekem nem affektálhat, tehát hozzám őszinte. Ez egy jó lány. Elkényeztetett. A doktor is elkényezteti. Amikor a szemeit kinyitja, azon nal szinészkedik, affektál. Csücsöríti a száját, mint Novák, vagy adja a szofisztikáltat, mint Russell. Amellett kikészitetlenül még szebb, mint kikészítve és az uszodában, ha látnád, olyan az alakja, hogy modell lehetne. Ö tudja persze, hogy szép és szerette volna lefestetni magát. Amig fiatal és szép. Három év előtt Párizsban nyaraltak és merthogy csak intelligens és modern társaságuk van, bár művészek is jönnek ide. . . ” “Azok nem intelligensek?” “Lehet, hogy... de nem gazdagok. Azok bársonykabátban is jöhetnek, mert az az uniformisuk, amint a Misszisz magyarázta nekem egyszer, és hogy azoknak mindent lehet és nyíltan, amit tisztességes, gazdag, intelligens ember vagy asszony nem csinálhat. Csak titokban. Párizsban tehát Picasso lefestette a Missziszt tízezer dollárért. Nem kellett modellt ülnie, csak éppen jól megnézte a Picasso és máris. . . Láttad a living roomban. A bal arcán két szem is van, az egyik a fülénél. Haja piros és be van rámázva feketével és az orra alatt az a bajusz nem is bajusz, hanem csak árnyék és az én Missziszem gyönyörű két melle helyett négy kicsit festett a mester, nyilván, úgy gondolta, hogy a négy kicsi teszi ki a két nagyot És valahányszor újabbak jönnek a társaságba és hetenként háromszor van nálunk vagy ilyen, vagy olyan estély, mindenki a képhez megy elsősorban és óhoznak és áhoznak előtte, mintha oltár volna. És éppen a minap egy nagy mükritikus, amellett az egyetemen művészetet tanít és könyveket is irt már a művészetről (He was the top!), a kezeivel gukkert csinált és nézte a képet, meg a Missziszemet és azt mondta, hogy hasonlít és én szerettem volna pofonvágni érte, de a Missziszem még kénytelen volt megköszönni azt a költeményt és boldogan, meghatva mosolyogni is hozzá. És úgy szeretné lefestetni magát, mondta már nekem nem is egyszer, valaki mással is, hogy majd az unokáinak megmutathassa, hogy mily szép is volt, amikor fiatal volt, hogy azok nehogy azt gondolják, hogy neki tényleg négy melle volt és a két arcán két, két szem, dehát nem lehet, mert ki jöhet Picasso után? És már láttam őt sírni a képe előtt.” , ( MAGYAROK AMERIKÁBAN EGYLETEK Az Amerikai Magyar Református Egyesület Az 1890-es években már nagyobb arányokban indult meg a magyarok egyesületekbe való szervezkedése. Némely nagyobb egyesület napjainkig is fennmaradt, ezek egyike a REFORMÁTUS EGYLET. Az egylet megszervezése Kalassay Sándor református lelkész érdeme, aki mint ujamerikás, látta az amerikai magyarság nehéz, vigasztalan helyzetét. Kalassay a borsodmegyei Ernődön született, a sárospataki főiskolát elvégezve, 1895-ben érkezett Amerikába és a Mount Carmel-i egyház lelkésze lett. Megérkezése utáni esztendőben már össze is hivott egy gyűlést, Toledo, Ohioba, ami az Egyesületet lett volna hivatva megalakítani, de mivel az általa szükségesnek tartott 500 tagot nem sikerült beszervezni, a megalakulást elhalasztották és csak a szervezési munkát indították meg. A második gyűlésen még csak 320 tag volt beszervezve, de ez már nem tartotta vissza Kalas- sayt a szervezet végleges megalakításától és igy 1897 február 15-én az Amerikai Magyar Református Egylet létrejött. Az egylet fejlődése Mint minden intézmény, a Református Egylet is sok nehézségen ment keresztül. A 320 tagú szervezet nem nőtt gyorsan, de 1901-ben már bizakodóbb lett a helyzet a néhányszáz főnyi tagszaporulat következtében és 1909-ben már 2,440 tagja lett. Attól kezdve az egylet gyorsan fejlődött, s a fejlődéshez hozzájárult az is, hogy 1,000 dolláros biztosítást fizetett ki az elhunyt tagok hozzátartozóinak. Az ötvenéves jubileumi évben, 1946-ban az egyletnek 26,000 tagja volt. Az egylet politikája A legtöbb amerikai magyar egylet politikai álláspontot foglalt el úgy az amerikai, mint a magyarországi politikai helyzettel kapcsolatban. A Református Egyesület is állást foglalt az osztrák—magyar monarchia politikai kérdéseiben. Az Egylet határozottan a monarchia-ellenes parlamenti ellenzéki csoportot támogatta. Eleinte még Kossuth Lajos fiát, Ferencet is, aki megalkuvó politikájával csak csalódást váltott ki követőiből, akik az Ausztriától való elszakadást, önálló Magyarországot kívánták megteremteni. A Református Egylet magáévá tette a független, önálló Magyarország érdekében felállított programot és monarchia-ellenes politikát folytatott annak bukásáig. Háború után 1919-ben Amerika népe, benne minden magyar egylet tagsága keresztülment a “spanyol” influenza járványon. A járvány nagy pusztítást végzett, a Református Egylethez tartozó családokban is és sok árva gyerek maradt gondozás nélkül. Az egylet buffaloi konferenciáján elhatározták egy árvaház létesítését, amit meg is valósítottak Ligonier, pennsylvaniai városban, 28,000 dollár költséggel. 110 árva gyereknek nyújtottak otthont benne, majd egy farmot vásároltak 25,000 dollárért, ahol az idősebb tagok penzióba mehettek. Az otthont Bethlen Otthonnak nevezték el, Bethlen Gábor erdélyi református fejedelem tiszteletére. 1939-ben az árvaházat is penzióvá alakították át, hogy több idősebb tagot tudjanak elhelyezni és egy másik uj, nagyobb árvaházat létesítettek külön fiuk és leányok számára. Mint a régtől fennálló nagy magyar egyletek egyike működik a Református Egylet és ma taglétszáma meghaladja a negyvenezret. ★ Egy másik régi magyar egylet, mely a múlt század végén megindult szervezkedési mozgalom szülöttje, az 1888-ban alakult Rákóczi Segélyző Egyesület, Bridgeport, Conn. Az első világháború után az Egyesület majdnem teljesen tönkrement, mert az egylet vagyonát annakidején magyar hadikölcsönbe fektették be, ami az elvesztett háború után teljesen értéktelenné lett. Az anyagi veszteség tetejébe jött az influenza- járvány, amelyben az egyletnek több mint száz tagja pusztult el. De mindezt kiheverve, az Egylet fennmaradt és egyike lett a nagy magyar egyesületeknek. ★ A tizenkilencedik században (1828) alakult meg az American Sick Benefit & Life Insurance Association, mely 1926-ban átváltoztatta nevét Hungarian Aid Association-ra. Központjuk Bridgeport, Conn. volt. ★ 1897-ben Kohányi Tihamér megszervezte a Szűz Mária Magyarok Pátronája Római és Görög Katolikusok Magyar Szövetségét. Az alapszabályok megkövetelték a tagoktól, hogy évente meggyónjanak és gyermekeik vallásos iskolába járjanak. Az egylet nem tudott megerősödni és végül beolvadt az Amerikai Magyar Katolikus Egyletbe. Az 1890-es évek végén indult meg az Amerikai Magyar Munkás Betegsegélyző és egyleti mozgalom is, amelyről a jövőben Írunk. E. S. PAUL’S SHELL SERVICE í GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan j Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PÁL, tulajdonos: ’’.MiiMitiiiiiiiiiiitit mii minin inni tun HiiiHimiMHiitiHiiiHiumiiiiMiiiiiiuitmiiitiiMtiUtlMMa
