Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-12-19 / 51. szám

Thursday, December 19, 1963 AMERIKA) MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD & Munkás és szakszervezeti hirek Kártérítés fizetésére ítélték az uniót Kalamazoo, Mich.-ben szövetségi esküdtszék a United Automobile Workers Union ellen döntött abban a perben, amit a Malleable Industries, Inc. Bentor Harbor, Mich.-i gyárüzem inditott. A válla­lat kártéritést követelt abból kifolyólag, hogy 1952-ben és 1953-ban munkásai jogtalanul hagyták abba a munkát és ennek következtében nagy vesz­teségei voltak. Az Ítélet az UAW központját 1,210,000 dollár és a helyi 880-as lokált 115,000 dollár megfizetésére kötelezi. A lokál már azóta megszűnt. Az UAW központ megfellebbezi az ítéletet azon az alapon, hogy a sztrájkoló munká­sok eljárásában semmi része nem volt. ★ A Ford Motor Co. Wayne, Mich.-i szerelő üze­mében 1,670 sztrájkoló munkás visszament dol­gozni, miután a munkaviszonyok feletti nézetelté­réseket rendezték az üzemvezetőséggel. A Metu- chen, N. J.-i üzemben a létrejött megegyezés el­fogadását a sztrájkoló munkások szavazással fog­ják elhatározni. De a Kansas City-i üzemekben még folyik a sztrájk. A szerelőmunkások sztrájkja miatt más üzemekben alkatrészeket készitő 6,000 munkást bocsátott el a vezetőség, de most azokat is visszahívják. A gyárvezetőség további elbocsá­tásokkal fenyegetőzik ha a még sztrájkoló üzemek­ben nem rendezik a felmerült nézeteltéréseket, ★ Fremont, Cal.-ban a General Motors 3,500 mun­kása sztrájkol a munkaszerződés helyi követelmé­nyei felett, amelyek a bérezés, a seniority és mun­kabeosztás kérdéseit érintik. Lakóház idős polgárok részére NY-ban New York város Építészeti Kirendeltsége jövő februárban adja át használatra az első lakóházat, amit a kiskeresetű idősebb polgárok számára épí­tenek. A 20 emeletes, 248 lakással rendelkező épü­let a Second Avenue és 104-ik utca sarkán van. Az állam is hozzájárult a 4,085,000 dollár költsé­géhez és az épülethez kulturhelyiséget és nappali gyermekgondozót is építettek. Az idősebbek szem­pontjából csúszásgátló padlózattal látták el a szo­bákat, a fürdőkádhoz korlátot építettek, azonkívül napozót is. Információért a következő címekhez kell fordulni: Housing Authority’s Applications Information Section, 267 Broadway; Gaylord White House Construction office, 1875 Third Ave. 566,000-el több munkanélküli novemberben Johnson elnök első programbeszédében 5 millió uj munkaalkalom létesítésére fektette a hangsúlyt Jiogy az ország munkanélküleit, de főleg a sok­millió munkát kereső fiatalt keresethez juttassa. A Labor Department november közepén kiadott jelentése azonban azt mutátja, hogy az azt meg­előző hónapban a munkanélküliek száma 556 ezer­rel emelkedett az országban. Ennek okául a nyári és külső munkalehetőség csökkenését és a fiatal­ság nagy tömegének munkakeresését adta. A mun­kanélküli arányszám az előző hónapi 5.5%-ról 5.9%-ra emelkedett, ezen belül azonban a női munkanélküliek arányszámát 5.7%-osnak és a fia­talokét 17.2%-osnak tüntette fel a jelentés. Munka közben lefagytak az ujjai William O. Douglass nem tudta meggyőzni a Főbiróság többi tagjait arról, hogy ha egy vasútnál dolgozó munkásnak nincs annyi esze, hogy a hideg időjárásban enyhülést keressen, akkor nincs joga kártéritést kérnie a munkáltatótól fagyásért. A Főbiróság 7 szavazattal kettő ellenében helyben­hagyta egy alsóbiróság döntését, amely Claude Dennis-nek, a Denver & Rio Grande Railroad al­kalmazottjának 10,000 dollárt Ítélt meg, mert 0 fokú hidegben és nagyon szeles időben kint dol­goztatták és ebből kifolyóan két ujját elvesztette. Douglass bíró nagy természetbarát, de még soha­sem volt abban a helyzetben, hogy hiányos öltö­zékben, 10 incses hóban, a foreman ellenőrzése alatt három és fél óra hosszat kelljen dolgoznia a szabadban. Dennis hiába panaszkodott, hogy fázik. “Ezek a tények a vasutat terhelik hanyagsággal, mert a foreman nem gondoskodott arról, hogy Mr. Dennis-nek sérelem ellen védelmet nyújtson”, volt a többség véleménye. v Mivel tartozik a nemzet az időseknek Elmer J. Holland képviselő (D., Pa.) a King- Anderson törvényjavaslat gyors elfogadása érde­kében beszélt a Ways and Means Committee előtt, amely biztosítaná idős polgáraink egészségügyi el­látását a társadalmi biztosítási töi’vény keretén belül. Visszautasította azt az érvet, hogy a nemzet anyagi helyzete nem engedi meg a törvény elfoga­dását. “A pénzügyminiszter maga úgy nyilatkozott, hogy az 1964-ben várható nemzeti össztermelés 600 milliárd dollár értékű lesz, a legmagasabb, A. A. Dorodnyicin akadémikus nyilatkozata Magyarországon tartózkodik A. A. Dorodnyicin akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadé­miája Számítástechnikai Központjának igazgatója. Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia Szá- mitástehcnikai Központjának vendégeként magyar kollégáinak munkájával ismerkedik. Felkértük, adjon tájékoztatót a szovjet kibernetika újdonsá­gairól, eredményeiről és problémáiról. A gondolkozó gépek — A kibernetika fogalmán sokan mást értenek, mint ami az valójában — kezdte nyilatkozatát Do­rodnyicin akadémikus. — Van aki jelentőségéhez képest lebecsüli és akadnak, akik túlértékelik. Igaz, hogy az elektronikus számitógép megalkotói, Neumann és mások maguk sem ismerték fel teljes mélységében a saját alkotásukban rejlő nagy lehe­tőségeket, melyek csak napjainkban bontakoznak ki. De ma már elmondhatjuk, hogy az elektroni­kus számítógépekkel az emberi értelem síkján dolgozunk, mert Ugyanúgy, mint az élő emberi agy, általánosan ábrázolni tudják a különféle in­formációkat, melyeket ezenkívül tetszőleges más információkká is átalakítanak. Úgy, hogy nemcsak ipari folyamatok vezérlésére és szabályozására al­kalmasak, de idegen nyelvek tolmácsolására, for­dítására is. Sőt tudnak következtetni, tételeket fel­állítani és bizonyítani. Mindez összhangban áll az­zal, hogy az emberi gondolkozás mechanizmusa megismerhető, s a logikai folyamatok elemzése olyan gépek megalkotását teheti aktuálissá, me­lyek mintegy gondolkoznak. Ám mindezek a gya­korlat szempontjából a jövő kérdései; térjünk in­kább vissza arra, hogy hol találjuk a kibernetika mai, tényleges felhasználási területeit, s hogy mi­lyen hasznos eredményekről adhatunk számot. Elektronikus számítógépek felhasználása s ki­bernetikai módszerek alkalmazása, eltekintve a különleges esetektől, két fő területen bontakozik ki a Szovjetunióban. A népgazdaság tervezésében és az ipari-műszaki gyakorlatban. Tapasztaljuk, hogy az utóbbi “könnyebb”. A népgazdasági terve­zés azért nehéz a kibernetikai módszer szempont­jából, mert az egyes ágazatok között bonyolult összefüggések vannak. Figyelembe kell azt is ven­ni, hogy az ötéves tervek struktúrája mindinkább bonyolult, olyannyira, hogy a szellemi munkát se­gítő, pótló és helyettesitő kibernetikai gépek nél­kül meg sem lehetnének. Elektronikus gépek bonyolult szállítási feladatok megoldásához A kibernetika alkalmazására közgazdasági síkon magyar kollégáink is ösztönöztek bennünket. Mondhatnám, hogy helyesen adták fel a leckét a szovjet számítástechnikai szakembereknek papír­ipari és szállítási feladatok — TÜZÉP-fuvarozás — modellezésével és programozásával. Ezek indítot­tak bennünket a Szovjetunióban arra, hogy hason­ló feladatokat oldjunk meg. A moszkvai pártbizott­ság ösztönzésére például elkészítettük a moszkvai teherfuvarok mintegy 20 százalékának modelljét és programját, s ma már Moszkvában elektronikus gépek dolgozzák ki a szállítmányok legésszerűbb útvonalait oly részletesen, hogy két és félmillió rubel évi megtakarítás adódott ebből. Ez körül­belül az összköltség 10 százaléka. Ez az összeg ele­gendő a moszkvai számítástechnikai központ há­romévi fenntartási költségeihez. De bonyolultabb szállítási feladatok modellezésével és programo­zásával — ahol az emberi, szubjektív hibalehető­amit a világ bármely népe valaha elért. “Ezek az emberek, akik ma társadalmi biztosí­táson élnek, vérük, verejtékük és könnyeik által tették lehetővé az előző években, hogy országunk erre a magaslatra kerüljön. A kormányunknak azt állítani, hogy anyagilag nem nyújthatjuk a meg­kívánt segítséget számukra, csak ha közsegélyre szorulnak, azt jelenti, hogy nem vagyunk tudatá­ban erkölcsi kötelezettségünknek. Ilyen magatar­tás bizony nem szolgál a humánus kormányzat fé­nyes mintaképéül más országok számára. “Kérem a bizottság tagjait, fontolják meg komo lyan álláspontjukat a King-Anderson-javaslattal kapcsolatban. Mi, a kongresszusban, talán csak arra vagyunk hajlamosak, hogy elfogadjuk azokat a jószolgálatokat, amiket nyujdijasaink nyújtottak nemzetünknek, vagy készek vagyunk elismerni adósságainkat is velük szemben?”—tette fel a kér­dést nagyon helyesen Holland képviselő. ségek százalékaránya különben nagyobb lenne — elértünk 30 százalékot is. Eredményeink vannak a korszerű számítástech­nika alkalmazásában ipari, technológiai vonatko­zásokban. A Szovjetunióban — különösen a féül­és kémiai ipar területén — már nem tervezünk uj gyárat kibernetikai berendezések nélkül. Nem­csak “tanuló”-, de “tanitó”-gépeink is üzemelnek, melyek szinte maguk kísérletezik ki saját prog­ramjukat; adatokat gyűjtenek, halmoznak fel pél­dául egy adott fémkohászati technológiában, majd pedig ennek segítségével önműködően tökéletesí­tik a technológiai folyamat vezérlését. Ezek az “öntökéletesitő” gépek tehát az embert is megta­níthatják arra, hogy a kívánt technológiát milyen program szerinti vezérléssel lehet a legjobban megvalósítani. Nagy számitástechnikai központok A Szovjetunióban több száz számítástechnikai központ működik megfelelő felszereléssel. A jövő kibernetikusait külön szakemberek képezik ki programozói, technikusi, alkalmazott, mérnöki és közgazdasági szinten. Jellemző, hogy az ifjúság köréből állandó a túljelentkezés ezekre a szakokra. Nagy, korszerű apparátus épült ki tehát nálunk a számítástechnikában, bár ezt a folyamatot még mindig fékezi, hogy kevés az oktató, a tanár. Szá­mítógépünk is kevesebb van, mint például az Egyesült Államoknak. Arra a kérdésre azonban, hogy a világszínvonalhoz képest, milyen szintet értünk el, ilyen összehasonlítások alapján nem ka­punk tárgyilagos képet. Ennek egyik oka például a társadalmi berendezkedés különbözősége a Szov­jetunióban és az Egyesült Államokban. Nálunk elsősorban nagy számitástechnikai központokat lé­tesítünk, nem pedig sok kis centrumot. A techni­kai feladatok kibernetikai megoldásában kevesebb géppel is világszínvonalon állunk. S bár a közgaz­dasági természetű modellezést csak később kezd­tük el, munkánk eredménye éppen a központi gazdasági tervezés következtében nagyobb hatású. Az Egyesült Államokban például az elektronikus számítógépek 90 százaléka az egyes vállalatok ke­reskedelmi hasznának számításait végzi. A szovjet nagyközpontokban pedig országos vagy legalábbis nagy körzet közgazdasági feladatait oldjuk meg intenzív munkával. Végül néhány szót az újságok szerepéről a kiber­netika népszerűsítésében. Fontosnak tartom az if­júság figyelmének helyes irányítását kibernetikai szempontból a jövő feladatokra. A kibernetika ál­landóan fejlődő, gazdagodó tudományos módszer, szinte kínálja magát az ifjúságnak. De az ifjúságot az ismeretek állandó gyűjtésére kell serkenteni, hogy ki is tudja használni a modern számítástech­nikában, a korszerű elektronikus számítógépekben rejlő lehetőségeket. Elő kell készíteni őket azokra a talán nem is nagyon távoli időkre, amikor a szak­munkásokat a kibernetikai gépek kezeléséhez értő, magas színvonalon képzett mérnökök váltják fel a gépek mellett. Sz. E. ; RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA ­y 1437 Third Avenue, New York, N. Y. i (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484 < * Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- 4 * Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország , y minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva , k -A._A <L. j A KIBERNETIKA SZEREPE A SZOVJET NÉPGAZDASÁGI TERVEZÉSBEN

Next

/
Thumbnails
Contents