Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-12-19 / 51. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 19, 1963 Vita Bertrand Russell könyvéről A nemrég megalapított két Russell békealapit- vány titkára Ralph Schoenman, hosszasan válaszolt John Mandernek, Lord Russell uj könyvéről — Fegyvertelen győzelem—(Unarmed Victory) irt fel- értékelésére. Bevezeti avval, hogy megállapítja Mr. Mander állásfoglalását a hidegháború mellett és kimutatja, hogy emiatt a beállítottsága miatt helytelen következtetéseket von le Lord Russell- nek a könyvben feltüntetett nézeteiről. Evvel kap­csolatban Mr. Schoenman olyan érdekesen vilá­gítja meg a közelmúltban történt világeseménye­ket, hogy azokat teljes egészében itt közöljük: Nem nehéz a kérdéseket megérteni. Az Egye­sült Államok kiéheztette, megtámadta Kubát, zsar­nokoskodott felette és blokádot rendelt el ellene. Egy nagy ország megkísérelte egy kis ország el­pusztítását. mert félt a benne fennálló társadalmi rendszertől. Lord Russellnek ez a véleménye az amerikai—kubai viszonylatról: a Fegyvertelen győzelem két fejezete is erről tanúskodik. A táv- Jövegek Kubában való elhelyezését helytelennek és célszerűtlennek tartja, de ezeket keleten, nyu­gaton Lord Russell már évek óta ellenezte és bör­tönben is ült emiatt, mialatt Mr. Mander az ame­rikai távlövegek és a hidegháború mellett érvelt. Mr. Mander nem veszi tekintetbe Lord Russellnek azt az érvelését, hogy nincs joguk azoknak tilta­kozni a kubai távlövegek ellen, akik a világon mindenütt szeretnének ilyeneket elhelyezni és akik védik azokat, akiknek a lövegek már birto- kukban vannak. Elismétli azt a nyugaton elterjedt és teljesen alaptalan állítást, hogy a Kubában elhelyezett lö­vegek atomlövegek voltak. Anélkül, hogy helye­selném bármilyen fajta lövegek használatát, ki kell hangsúlyoznom, hogy soha nem hoztak fel semmi bizonyítékot arra, hogy a kubai rakéták atomtöl­tényekkel voltak felszerelve, vagy hogy atomtölté­nyek lettek volna ott elraktározva. A kinai—indiai konfliktussal kapcsolatban Lord Russell kimutatja azt, hogy mindkét részről voltak jogos területi követelések, hogy a nyugaton a kí­nai követelést teljesen elhallgatták és hogy a hely­zet kiéleződése miatti felelősség semmi esetre sem Kínára hárul. Mr. Mander inkább hajlandó hinni Santa Clausban, mint abban, hogy esetleg Kiná- . nak sérelmei lehetnek. Maxwell Taylor generális azonban úgy nyilatkozott, hogy India tette meg az első katonai lépést és evvel meginditotta a határ- konfliktust. Ezek azok a tények, amelyekről Mr. Mander legszívesebben nem vesz tudomást. A könyvnek egy másik témája, amelyet Mr. Mander nem említ, annak a'rendkívüli politikai züllöttségnek a kérdése, amely hajlandó a földet a nukleáris pusztulás veszélyének kitenni. Ez volt az, amelynek megakadályozásán a kubai őrültség hete alatt Lord Russell éjjel-nappal dol­gozott. A tény az, hogy a krízisek azért múltak el, mert Kruscsev a józan észt választotta és Kína fegyverszünetet rendelt el, s visszavonta a csapa­tokat messzebbre, mint azt Nehru követelte. Az idézetek (amelyeket úgy válogat össze, hogy a 110-ik oldalon levő kijelentéseket a 77-ik oldalon lévők követik, mintha egy eszmefuttatásnak logi­kusan következő részei lennének), melyeknek oly rosszindulatú jelentőséget tulajdonit, tulajdon­képpen gratulációk az intézkedésekhez, amelyek megakadályozták az elképzelhetetlen katasztrófát az emberiségre és jövőjére. Az idézeteknek ilyen módon való felhasználása azt a célt szolgálja Mr. Mander számára, hogy Lord Russellt a kinai— szovjet politika titkos szimpatizálójának tüntesse 1‘el. Lord Russell álláspontja világos és ez kiderül könyvéből is. A Kuba elleni blokádot, amelyben a szovjet hajókat elsüllyesztéssel fenyegették, el­mezavarodott cselekedetnek tekintette. Ezzel az eseményeknek olyan láncolatát indították el, amelyből úgyszólván lehetetlenség volt nukleáris háború nélkül megmenekülni. Az India és Kina között kifejlődhető teljes háborút hasonlóan ve­szélyesnek tekintette. Ha a harcok nem szűntek volna meg, az Egyesült Államok és Anglia éppen olyan hidegháborús helyzetet csinált volna belőle, mint ami a kubai krízis alatt történt. Bertrand Rus­sel az utolsó, visszavonhatatlan ballépés megtevé- se előtt a világ vezetőit józan higgadtságra szóli- lotta fel. Leveleihez nem kell külön magyarázatot fűzni, mert azok úgy lettek megfogalmazva, hogy a legjobb eredményt tudják elérni. Mr. Mander ezt nem tudja felértékelni és nein látja, hogy mi forgott kockán. Ehelyett bogarássza a leveleket, hogy vannak-e bennük jelei a részrehajlásnak, mintha ezek is ártalmasak lennének és nem veszi tudomásul a felszólítás lényegét és hogy mit jelen­tene a kérelem elutasítása. Azért olyan hihetetle­nül vak és érzketlen a megítélésükben, mert sem átérezni, sem megérteni nem tudja, milyen bor­zalmas kérdések forogtak kockán. Mialatt szovjet hajók egy szuverén állam felé közeledtek, blokád formájában hadiállapotot te­remtettek ellenük. Miután ez életbelépett, az Egye­sült Államoknak csak az a lehetősége maradt, hogy vagy elsüllyeszti a szovjet hajókat, vagy beszünte­ti a blokádot. A hajók megállítása, vagy a blokád megszüntetése volt az egyetlen ésszerű cselekedet, minden más egész nemzeteknek és a civilizált vi­lágnak pusztulását jelentette volna. A kínaiak fel­ajánlottak tárgyalásokat Indiával okt. 24-én, nov. 14-én és 21-én. A nyugati hatalmak hajlandók let­tek volna a határincidensből, a Kelet és a Nyu­gat teljes bevonásával, világháborút kifejleszteni. Micsoda érdem az, amely a látszólagos nemzeti érdekeket a népek érdekei elé helyezi, még a sa­ját népeinek kockáztatásával is? Miért van az. hogy Mr. Mander annyira vak, hogy nem látja a két krízisnek legfontosabb tényezőit, sem a kon­fliktus folytatásának elkerülhetetlen következmé­nyeit? Lord Russell szavaival élve: “Tegyük fel, hogy Mao Tse-tung és Kruscsev elnök kijelentik, hogy a báb Chiang Kai-shek soha­sem adta fel azt a szándékát, hogy megtámadja Kina területét és amerikai tisztek szervezik meg és képezik ki a katonaságot a nukleáris fegyverek használatában. Ebből kifolyólag, hacsak a rakétá­kat azonnal el nem távolitják, Kina és a Szovjet megtámadja Quemoy, Matsu és Taman szigeteket. Blokádot rendelnek el és az amerikai Hetedik Flottának bármely hajóját, amely megakadályozza a partraszállást, azonnal elsüllyesztik. Ha az Egye­sült Államok a világ bármely részében ellenakciót kezdene, mint pl. Vietnamban vagy Berlinben, az U. S. területe nukleáris támadás alá esne. Ilyen őrült eshetőség idején azzal foglalnám el magam, hogy elitélném a kinai és az orosz álláspontot és türelmességre inteném Kennedyt. Nem is lenne szükséges, hogy a kinai—szovjet blokád elitélése mellett kimutassam, hogy a Chiang Kai-shek kezé­ben levő nukleáris rakétákat sem tartom helyes­nek ... a sajtó annyira elvakit bennünket, hogy többé nem látunk tisztán és szükséges, hogy az eseményeket parabola formájában, megfordítva adjuk elő, hogy meglássuk a saját viselkedésünk álnok gazságát.” Végül hallatlan az a körülmény Ls, hogy Mr. Mander idéz azokból a meleghangú hálaadó leve­lekből, amelyeket Lord Russell Mr. Kruscsevnek és Mr. Chou En-lainak irt anélkül, hogy megem­lítené, hogy ezeket a leveleket azután küldte, hogy a legfontosabb kéréseket teljesítették: Mr. Krus- csevtől azt kérte, hogy 1) állítsa meg a hajókat; 2) kerüljön el minden provokáló ellenakciót; 3) vonja vissza a lövegeket. Ezeket mind megtette. Mr. Chou En-laitól azt kérte, hogy 1) fogadja el a Mr. Nehru által 1962 szeptember 8-án felajánlott demarkációs vonalat; 2) rendeljen el egyoldalú fegyverszünetet; 3) ne vegye katonai megszállás alá a kérdéses területeket. Mindezeket megtette. Mr. Mander cikke elferdíti a tényeket, ferdén állítja be Bertrand Russellnek a könyvében ki­fejtett véleményeit és pongyola újságírásról tesz tanúságot. Elősegíti azt a lelkiiállapotot, amelyben nyugodtan tudják elképzelni az emberi lények százmillióinak kinhalálát. MIÉRT ÉLNEK TOVÁBB A NŐK, MINT A FÉRFIAK? Közismert statisztikai adat: a civilizált orszá­gokban az utóbbi száz esztendő alatt két és fél­szeresére, 25 évről mintegy 65—67 évre emelke­dett az átlagos életkor, örvendetes jelenség, mely az orvostudomány fejlődésének, az életkörülmé­nyek és az egészségügyi ellátás általános javulá­sának köszönhető. De mi a magyarázata annak, hogy ezen a keretszámon belül a nők átlagos életkora mindig 3—4 évvel több, mint a férfiaké? Ezzel kapcsolatban több téves elképzelés, felte­vés látott napvilágot az utóbbi időben. "Optikai csalódás" Az első “optikai csalódás” az, hogy sokkal több az özvegyasszony, mint az özvegy férfi. Ennek nyilvánvaló oka, hogy a házastársak közül általá­ban a nő fiatalabb, tehát tovább is él a természet rendje szerint. Az özvegyasszonyok többsége te­hát eleve nem szól a nők hosszab élete mellett. A tévedések második forrását az “átlagos élet­kor” meghatározásában találhatjuk, A szóhaszná­lat ugyanis egy adott korszakra (nemzedékre vagy egyetlen évre) vonatkozik. Évezredek óta alig volt esztendő, hogy a Föld valamelyik pont­ján ne lett volna háború, s mivel a háború mindig “férfiak dolga” volt, természetesen az ő soraikat ritkította. Ha egy ország egész férfilakossága kö­zül százerek estek el fiatalon a csatatereken, az érthető módon a nők átlagos életkorának sta­tisztikai adatait emelte. Két látszatproblémát világítottunk meg; s még mindig fenmarad egy igazi: a nők valóban, fiata­labb házasodási korukat és a háborúkat is leszá­mítva, néhány évvel hosszabb életűek, mint a fér­fiak. Téves magyarázatok Érdekes kérdés, amellyel kapcsolatban sok té­ves magyarázat lát napvilágot a sajtóban. Egyik ilyen elmélet : a férfi “teljes bevetéssel” a nő pe­dig inkább magát kiméivé dolgozik., esetleg visz- szaél női mivoltával. Mondanunk sem kell, hogyha ilyesmi előfordul is, semmiképpen nem nevezhető általánosak. Másik feltevés: a férfi nagy szenve­déllyel csüng becsvágyán vagy kedvtelésén (hob- byján), a nő pedig megnyugvást talál a reális le­hetőségekben. Ebben van némi igazság, de nem szól a férfiak gyorsabb öregedése mellett, hanem ellenkezőleg: az odaadással végzett munka jó erő­ben tart, fiatalít. Az emésztő, beteges becsvágy pusztító lehet, de ez megint aránylag ritka kivé­tel. Az igazi okot másutt kell keresnünk. Az öreg­kőid; megért férfiak és nők eltérő magatartásá­ban, alkalmazkodási képességük különbzőségében,. Az öregedés problémáival foglalkozó pszichológu­sok megfigyelték, hogy a nők jobban bírják pél­dául a nyugdíjazással együtt -járó változásokat, nem hatalmasodik el rajtuk a tétlenség, a felesle­gesség érzése (lásd a szünet nélkül tevékeny nagymamákat!) számukra nem konfliktus, nem megrázkódtatás az öregedés. Nem lesznek zárkó­zottak és mogorvák; mint sok öregedő férfi, nem veszítik el a kapcsolatot a környezettel, a társa­dalommal, az élettel. Férfiaknál sokkal gyakoribb az elszigetelődés, a betokosodás, a “nyugdijbeteg- ség” néven ismert gyors hanyatlás; gyakoribb az öreg férfiak között az öngyilkosság is. Szokás és nevelés kérdése Röviden igy foglalhatjuk össze a különbséget: a férfiak inkább azt látják, milyen sokan halnak meg, a nők pedig azt, hogy milyen sok gyerek születik, s igazi, bensőséges örömmel tekintik az élet örök megújulását. Ennek a különbségnek nincs semmi misztikus vagy akár az élettani és lélektani adottságokban gyökerező oka. Úgyszólván szokás és nevelés kér­dése. S mivel az öregek problémája mindenütt az egész társadalom ügye, nem megoldhatatlan az idős férfiak foglalkoztatása, bevonásuk a társa­dalmi tevékenységbe, a korukhoz illő szórakozá­sokba. Sok minden történt már és történik ezen a területen (nyugdijasok néhány napos munkája havonta, nyugdijasok klubjai stb.) Ezen az utón kell tovább haladni, s akkor feltehetően rövid idő alatt egyformán magas lesz a férfiak és a nők átlagos életkora. LIMÁBAN, Peru fővárosában 35 százalékban hal­lisztet tartalmazó kenyeret hoztak forgalomba. Az uj kenyérfajta állítólag Ízletes és máris keresett. • v* EZER TRAKTOR SZÁNT Baranya megyében, hogy az őszi mélyszántást a jó időben befejezzék Több mint 300 traktor két műszakban dolgozik. NEM KELL CSOMAGOLNI! ^ NEM KELL VÁMOT FIZETNI! , A legrövidebb időn belül segithe• ‘ . ti rokonait IKKA-csomagokkal! ] ► , fehreszűnk rendelést gyógyszerekre. A “Kultnra" , meghízottja. — Magyar könyvek. — Saját könjr- * veit Magya?\::öc*yoól kihozhatja &lta**mlr 4 KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET JOSEPH BR0WNFIEL9 15 Park Row New York 38, N.Y. Mindennemű biztosítás. Hajó- és repülőjegyek Tei«£on: BA 7-1166-7 A» A, A <4. A. é, a.

Next

/
Thumbnails
Contents