Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-12-19 / 51. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 19, 1963 Vita Bertrand Russell könyvéről A nemrég megalapított két Russell békealapit- vány titkára Ralph Schoenman, hosszasan válaszolt John Mandernek, Lord Russell uj könyvéről — Fegyvertelen győzelem—(Unarmed Victory) irt fel- értékelésére. Bevezeti avval, hogy megállapítja Mr. Mander állásfoglalását a hidegháború mellett és kimutatja, hogy emiatt a beállítottsága miatt helytelen következtetéseket von le Lord Russell- nek a könyvben feltüntetett nézeteiről. Evvel kapcsolatban Mr. Schoenman olyan érdekesen világítja meg a közelmúltban történt világeseményeket, hogy azokat teljes egészében itt közöljük: Nem nehéz a kérdéseket megérteni. Az Egyesült Államok kiéheztette, megtámadta Kubát, zsarnokoskodott felette és blokádot rendelt el ellene. Egy nagy ország megkísérelte egy kis ország elpusztítását. mert félt a benne fennálló társadalmi rendszertől. Lord Russellnek ez a véleménye az amerikai—kubai viszonylatról: a Fegyvertelen győzelem két fejezete is erről tanúskodik. A táv- Jövegek Kubában való elhelyezését helytelennek és célszerűtlennek tartja, de ezeket keleten, nyugaton Lord Russell már évek óta ellenezte és börtönben is ült emiatt, mialatt Mr. Mander az amerikai távlövegek és a hidegháború mellett érvelt. Mr. Mander nem veszi tekintetbe Lord Russellnek azt az érvelését, hogy nincs joguk azoknak tiltakozni a kubai távlövegek ellen, akik a világon mindenütt szeretnének ilyeneket elhelyezni és akik védik azokat, akiknek a lövegek már birto- kukban vannak. Elismétli azt a nyugaton elterjedt és teljesen alaptalan állítást, hogy a Kubában elhelyezett lövegek atomlövegek voltak. Anélkül, hogy helyeselném bármilyen fajta lövegek használatát, ki kell hangsúlyoznom, hogy soha nem hoztak fel semmi bizonyítékot arra, hogy a kubai rakéták atomtöltényekkel voltak felszerelve, vagy hogy atomtöltények lettek volna ott elraktározva. A kinai—indiai konfliktussal kapcsolatban Lord Russell kimutatja azt, hogy mindkét részről voltak jogos területi követelések, hogy a nyugaton a kínai követelést teljesen elhallgatták és hogy a helyzet kiéleződése miatti felelősség semmi esetre sem Kínára hárul. Mr. Mander inkább hajlandó hinni Santa Clausban, mint abban, hogy esetleg Kiná- . nak sérelmei lehetnek. Maxwell Taylor generális azonban úgy nyilatkozott, hogy India tette meg az első katonai lépést és evvel meginditotta a határ- konfliktust. Ezek azok a tények, amelyekről Mr. Mander legszívesebben nem vesz tudomást. A könyvnek egy másik témája, amelyet Mr. Mander nem említ, annak a'rendkívüli politikai züllöttségnek a kérdése, amely hajlandó a földet a nukleáris pusztulás veszélyének kitenni. Ez volt az, amelynek megakadályozásán a kubai őrültség hete alatt Lord Russell éjjel-nappal dolgozott. A tény az, hogy a krízisek azért múltak el, mert Kruscsev a józan észt választotta és Kína fegyverszünetet rendelt el, s visszavonta a csapatokat messzebbre, mint azt Nehru követelte. Az idézetek (amelyeket úgy válogat össze, hogy a 110-ik oldalon levő kijelentéseket a 77-ik oldalon lévők követik, mintha egy eszmefuttatásnak logikusan következő részei lennének), melyeknek oly rosszindulatú jelentőséget tulajdonit, tulajdonképpen gratulációk az intézkedésekhez, amelyek megakadályozták az elképzelhetetlen katasztrófát az emberiségre és jövőjére. Az idézeteknek ilyen módon való felhasználása azt a célt szolgálja Mr. Mander számára, hogy Lord Russellt a kinai— szovjet politika titkos szimpatizálójának tüntesse 1‘el. Lord Russell álláspontja világos és ez kiderül könyvéből is. A Kuba elleni blokádot, amelyben a szovjet hajókat elsüllyesztéssel fenyegették, elmezavarodott cselekedetnek tekintette. Ezzel az eseményeknek olyan láncolatát indították el, amelyből úgyszólván lehetetlenség volt nukleáris háború nélkül megmenekülni. Az India és Kina között kifejlődhető teljes háborút hasonlóan veszélyesnek tekintette. Ha a harcok nem szűntek volna meg, az Egyesült Államok és Anglia éppen olyan hidegháborús helyzetet csinált volna belőle, mint ami a kubai krízis alatt történt. Bertrand Russel az utolsó, visszavonhatatlan ballépés megtevé- se előtt a világ vezetőit józan higgadtságra szóli- lotta fel. Leveleihez nem kell külön magyarázatot fűzni, mert azok úgy lettek megfogalmazva, hogy a legjobb eredményt tudják elérni. Mr. Mander ezt nem tudja felértékelni és nein látja, hogy mi forgott kockán. Ehelyett bogarássza a leveleket, hogy vannak-e bennük jelei a részrehajlásnak, mintha ezek is ártalmasak lennének és nem veszi tudomásul a felszólítás lényegét és hogy mit jelentene a kérelem elutasítása. Azért olyan hihetetlenül vak és érzketlen a megítélésükben, mert sem átérezni, sem megérteni nem tudja, milyen borzalmas kérdések forogtak kockán. Mialatt szovjet hajók egy szuverén állam felé közeledtek, blokád formájában hadiállapotot teremtettek ellenük. Miután ez életbelépett, az Egyesült Államoknak csak az a lehetősége maradt, hogy vagy elsüllyeszti a szovjet hajókat, vagy beszünteti a blokádot. A hajók megállítása, vagy a blokád megszüntetése volt az egyetlen ésszerű cselekedet, minden más egész nemzeteknek és a civilizált világnak pusztulását jelentette volna. A kínaiak felajánlottak tárgyalásokat Indiával okt. 24-én, nov. 14-én és 21-én. A nyugati hatalmak hajlandók lettek volna a határincidensből, a Kelet és a Nyugat teljes bevonásával, világháborút kifejleszteni. Micsoda érdem az, amely a látszólagos nemzeti érdekeket a népek érdekei elé helyezi, még a saját népeinek kockáztatásával is? Miért van az. hogy Mr. Mander annyira vak, hogy nem látja a két krízisnek legfontosabb tényezőit, sem a konfliktus folytatásának elkerülhetetlen következményeit? Lord Russell szavaival élve: “Tegyük fel, hogy Mao Tse-tung és Kruscsev elnök kijelentik, hogy a báb Chiang Kai-shek sohasem adta fel azt a szándékát, hogy megtámadja Kina területét és amerikai tisztek szervezik meg és képezik ki a katonaságot a nukleáris fegyverek használatában. Ebből kifolyólag, hacsak a rakétákat azonnal el nem távolitják, Kina és a Szovjet megtámadja Quemoy, Matsu és Taman szigeteket. Blokádot rendelnek el és az amerikai Hetedik Flottának bármely hajóját, amely megakadályozza a partraszállást, azonnal elsüllyesztik. Ha az Egyesült Államok a világ bármely részében ellenakciót kezdene, mint pl. Vietnamban vagy Berlinben, az U. S. területe nukleáris támadás alá esne. Ilyen őrült eshetőség idején azzal foglalnám el magam, hogy elitélném a kinai és az orosz álláspontot és türelmességre inteném Kennedyt. Nem is lenne szükséges, hogy a kinai—szovjet blokád elitélése mellett kimutassam, hogy a Chiang Kai-shek kezében levő nukleáris rakétákat sem tartom helyesnek ... a sajtó annyira elvakit bennünket, hogy többé nem látunk tisztán és szükséges, hogy az eseményeket parabola formájában, megfordítva adjuk elő, hogy meglássuk a saját viselkedésünk álnok gazságát.” Végül hallatlan az a körülmény Ls, hogy Mr. Mander idéz azokból a meleghangú hálaadó levelekből, amelyeket Lord Russell Mr. Kruscsevnek és Mr. Chou En-lainak irt anélkül, hogy megemlítené, hogy ezeket a leveleket azután küldte, hogy a legfontosabb kéréseket teljesítették: Mr. Krus- csevtől azt kérte, hogy 1) állítsa meg a hajókat; 2) kerüljön el minden provokáló ellenakciót; 3) vonja vissza a lövegeket. Ezeket mind megtette. Mr. Chou En-laitól azt kérte, hogy 1) fogadja el a Mr. Nehru által 1962 szeptember 8-án felajánlott demarkációs vonalat; 2) rendeljen el egyoldalú fegyverszünetet; 3) ne vegye katonai megszállás alá a kérdéses területeket. Mindezeket megtette. Mr. Mander cikke elferdíti a tényeket, ferdén állítja be Bertrand Russellnek a könyvében kifejtett véleményeit és pongyola újságírásról tesz tanúságot. Elősegíti azt a lelkiiállapotot, amelyben nyugodtan tudják elképzelni az emberi lények százmillióinak kinhalálát. MIÉRT ÉLNEK TOVÁBB A NŐK, MINT A FÉRFIAK? Közismert statisztikai adat: a civilizált országokban az utóbbi száz esztendő alatt két és félszeresére, 25 évről mintegy 65—67 évre emelkedett az átlagos életkor, örvendetes jelenség, mely az orvostudomány fejlődésének, az életkörülmények és az egészségügyi ellátás általános javulásának köszönhető. De mi a magyarázata annak, hogy ezen a keretszámon belül a nők átlagos életkora mindig 3—4 évvel több, mint a férfiaké? Ezzel kapcsolatban több téves elképzelés, feltevés látott napvilágot az utóbbi időben. "Optikai csalódás" Az első “optikai csalódás” az, hogy sokkal több az özvegyasszony, mint az özvegy férfi. Ennek nyilvánvaló oka, hogy a házastársak közül általában a nő fiatalabb, tehát tovább is él a természet rendje szerint. Az özvegyasszonyok többsége tehát eleve nem szól a nők hosszab élete mellett. A tévedések második forrását az “átlagos életkor” meghatározásában találhatjuk, A szóhasználat ugyanis egy adott korszakra (nemzedékre vagy egyetlen évre) vonatkozik. Évezredek óta alig volt esztendő, hogy a Föld valamelyik pontján ne lett volna háború, s mivel a háború mindig “férfiak dolga” volt, természetesen az ő soraikat ritkította. Ha egy ország egész férfilakossága közül százerek estek el fiatalon a csatatereken, az érthető módon a nők átlagos életkorának statisztikai adatait emelte. Két látszatproblémát világítottunk meg; s még mindig fenmarad egy igazi: a nők valóban, fiatalabb házasodási korukat és a háborúkat is leszámítva, néhány évvel hosszabb életűek, mint a férfiak. Téves magyarázatok Érdekes kérdés, amellyel kapcsolatban sok téves magyarázat lát napvilágot a sajtóban. Egyik ilyen elmélet : a férfi “teljes bevetéssel” a nő pedig inkább magát kiméivé dolgozik., esetleg visz- szaél női mivoltával. Mondanunk sem kell, hogyha ilyesmi előfordul is, semmiképpen nem nevezhető általánosak. Másik feltevés: a férfi nagy szenvedéllyel csüng becsvágyán vagy kedvtelésén (hob- byján), a nő pedig megnyugvást talál a reális lehetőségekben. Ebben van némi igazság, de nem szól a férfiak gyorsabb öregedése mellett, hanem ellenkezőleg: az odaadással végzett munka jó erőben tart, fiatalít. Az emésztő, beteges becsvágy pusztító lehet, de ez megint aránylag ritka kivétel. Az igazi okot másutt kell keresnünk. Az öregkőid; megért férfiak és nők eltérő magatartásában, alkalmazkodási képességük különbzőségében,. Az öregedés problémáival foglalkozó pszichológusok megfigyelték, hogy a nők jobban bírják például a nyugdíjazással együtt -járó változásokat, nem hatalmasodik el rajtuk a tétlenség, a feleslegesség érzése (lásd a szünet nélkül tevékeny nagymamákat!) számukra nem konfliktus, nem megrázkódtatás az öregedés. Nem lesznek zárkózottak és mogorvák; mint sok öregedő férfi, nem veszítik el a kapcsolatot a környezettel, a társadalommal, az élettel. Férfiaknál sokkal gyakoribb az elszigetelődés, a betokosodás, a “nyugdijbeteg- ség” néven ismert gyors hanyatlás; gyakoribb az öreg férfiak között az öngyilkosság is. Szokás és nevelés kérdése Röviden igy foglalhatjuk össze a különbséget: a férfiak inkább azt látják, milyen sokan halnak meg, a nők pedig azt, hogy milyen sok gyerek születik, s igazi, bensőséges örömmel tekintik az élet örök megújulását. Ennek a különbségnek nincs semmi misztikus vagy akár az élettani és lélektani adottságokban gyökerező oka. Úgyszólván szokás és nevelés kérdése. S mivel az öregek problémája mindenütt az egész társadalom ügye, nem megoldhatatlan az idős férfiak foglalkoztatása, bevonásuk a társadalmi tevékenységbe, a korukhoz illő szórakozásokba. Sok minden történt már és történik ezen a területen (nyugdijasok néhány napos munkája havonta, nyugdijasok klubjai stb.) Ezen az utón kell tovább haladni, s akkor feltehetően rövid idő alatt egyformán magas lesz a férfiak és a nők átlagos életkora. LIMÁBAN, Peru fővárosában 35 százalékban hallisztet tartalmazó kenyeret hoztak forgalomba. Az uj kenyérfajta állítólag Ízletes és máris keresett. • v* EZER TRAKTOR SZÁNT Baranya megyében, hogy az őszi mélyszántást a jó időben befejezzék Több mint 300 traktor két műszakban dolgozik. NEM KELL CSOMAGOLNI! ^ NEM KELL VÁMOT FIZETNI! , A legrövidebb időn belül segithe• ‘ . ti rokonait IKKA-csomagokkal! ] ► , fehreszűnk rendelést gyógyszerekre. A “Kultnra" , meghízottja. — Magyar könyvek. — Saját könjr- * veit Magya?\::öc*yoól kihozhatja <a**mlr 4 KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET JOSEPH BR0WNFIEL9 15 Park Row New York 38, N.Y. Mindennemű biztosítás. Hajó- és repülőjegyek Tei«£on: BA 7-1166-7 A» A, A <4. A. é, a.
