Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-10-31 / 44. szám

J2 Kormányok, népek sietnek Hubát segíteni (Folytatás az első oldalról) 1,123 ember vesztette életét. 172,000 embert távolítottak el otthonukból. Ezekből 100,000 el­vesztette otthonát és mindent, ami benne volt, 20.000 lakóhely megsérült. A szélvihar és a 80 incsnyi eső útjában városok pusztultak el teljesen. Országutak, vasutak, hidak és csatornák teljesen tönkrementek. Az állatállományt a tengerbe .se­perte az áradat. A banántermés teljes egészében, a cukortermés fele, a kávétermés 50%-a, a gya­pottermés 85%-a, a kakaó babszemek 90%-a és Kuba kukoricatermésének majdnem fele elpusz­tult. Az ország mezőgazdaságának és az ásvány­iparnak felét érintette súlyosan a nagy vihar, mely 250 mérföldnyi területen mindent lekaszált. 3,000 Ip, 10,000 juh, 200,000 baromfi esett áldozatul. Manzanillo tengerparti város halász flottáját teljes egészében elmosta a vihar. Egy egymillió kilowat- tos, befejezéshez közelálló villanyerő telep súlyo­san megrongálódott. Milyen segítséget nyújt a Szovjetunió? A N. Y. Times moszkvai tudósitója szerint. Krus- csev miniszterelnök “Kedves Fidel Castro Elvtársi” megszólítással intézett levelében ajánlott nagyará­nyú segítséget a kubai népnek. Az újságcikk a kö­vetkezőket sorolja fel: Egy teljesen felszerelt üze­met, amely előregyártott beton lakóházrészeket gyárt, s amely évente több mint 70,000 négyzet­yard lakásterületet képes előállítani. Szovjet tech­nikusok mennek a gyárat felállítani és a termelé­sét irányítani. 5.000,000 yard textilanyag, 250,000 pár cipő, 3.000 tonna húskonzerv, 1.000 tonna tejkonzerv, 900 tonna vaj és gyermek tápszer van a külde­ményben. Azonkívül az épületanyag 30,000 tonna cementet, nagymennyiségű épületfát, üveget és villanyhuzalt tartalmaz. Havannából érkezett jelentés arról, hogy a sze­rencsétlenül járt farmerek adósságát a kormány el fogja törölni és hosszúlejáratú kölcsönt, állato­kat, mezőgazdasági felszerelést és bútort bocsát rendelkezésükre. Más országokból is küldenek segítséget. Az an­gol kormány egy hajórakomány orvosságot és más szükségleteket küld. Chiléből már utón van egy segélyhajó. Uruguayban országosméretü gyűjtés folyik. Kanadából, Izraelből, Franciaországból ér­keztek Ígéretek a megsegítésre. A szocialista or­szágokban terjed a segélykampány. Az Egyesült Államokban az a háromtagú bizott­ság, amely előzőleg a Medical Aid for Cuba kam­pányát vezette, felhívással fordult az amerikai kö­zönséghez, hogy járuljon hozzá legalább 10,000 dollár gyorssegély előteremtéséhez, amelyért or­vosságot és más azonnali szükségleteket szerezhes­sen be a megszorult kubaiaknak. Mint előző eset­ben, úgy ezexet a szükségleteket is kórházi szer­veken keresztül juttatnák el Kubába. A levél arra kéri az adakozókat, hogy csekket vagy Money Ordert a következő cimré küldjenek: Louis Miller, MD, GPO Box 2044, New York 1, N. Y. Az azonnali segélynyújtás fontos az életmentés és normális egészségügyi viszonyok helyreállítása szempontjából. Kubának azonban további könnyi- tésre is szüksége van és ehhez alapjában az ame­rikai blokád megszüntetése és a normális kereske­delmi viszonyok helyreállitása szükséges. Ez mind­két ország gazdasági megerősödésének szempont­jából volna előnyös. Kubában piaca van az ameri­kai árucikkeknek és ez sok uj munkaalkalmat nyúj­tana az amerikai munkanélkülieknek. WVWWWWMWWWWWWMWWMWWW MEGJELENT az Uj írás — a fiatal magyar irók lapjának — szeptemberi száma. A változatos tar­talmú folyóiratban a magyar irodalom neves kor­társai közül: Kassák Lajos, Ladányi Mihály, Vas István, Gyergyay Albert, Veres Péter, Tímár Máté jelentkeznek müveikkel. Közli a folyóirat Gábor Miklós: Shakespeare és a színház c. cikkének foly­tatását, valamint Kellér Dezső vitacikkét. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Szovjet nyilatkozat fontos kérdésekről (Folytatás az első oldalról) A búzavásárlásra vonatkozóan úgy nyilatkozott, hogy a Szovjetunió nem fogja lebonyolítani a szerződést, ha kedvezőtlen feltételekhez kötik. Újból kihangsúlyozta a szovjet kormánynak a különböző rendszerű államok közötti békés egy­más mellett élésről való álláspontját, de ugyan­akkor rámutatott arra is, hogy ez nem vonatko­zik sem a gyarmati népek felszabadító harcaira, sem a különböző országok munkásságának osz­tályharcaira. További lépések az atomcsend után A nemzetközi íeszültség feloldására, mint ki­kerülhetetlen feltételt említette meg, hogy Ame­rika szüntesse be a Kuba ellen irányitott ellen­ségeskedéseket. Úgy nyilatkozott, hogy az atom­csend egyezmény határozottan enyhítette a nem­zetközi reszült helyzetet, de figyelmeztetett, hogy nem szabad a jelentőségét túlbecsülni, mivel “a nukleáris próbák beszüntetése még nem leszere­lés. Még a fegyverkezési versengést sem szünteti meg, mert a nukleáris verseny még tovább foly­tatódik”... “Nem szabad, hogy (az atomcsend egyezmény) a lefegyverzés barátaira zsiboasztó vagy lanyhasztó hatással legyen”. .. Nyugat -Németország a legnagyobb veszély Kruscsev különösen kihangsúlyozta Nyugat- Németország kormányának szerepét, amelynek vezetősége az országrészt katonai táborrá alakít­ja, ahol majdnem egy millió főnyi 'katonaság van összpontosítva. “Arról ábrándoznak, hogy Kelet- Németországban is kiterjesszék hatalmukat”, — mondotta. Azt a megoldást ajánlotta, hogy a bé­keszerződés megkötésével teremtsenek normális ál lapotokat Nyugat-Berlinben. Ez a békeszerződés ismerje el két külön, független Németország léte­zését és tekintse Nyugat-Berlint különálló politi­kai egységnek. A NATO nukleáris flotta megvalósítását a szovjet miniszterelnök úgy tekintette, mint a ter­monukleáris háborúnak még az eddiginél is na- gyob veszélyét, amely Ny.- Németország rendel­kezésére bocsátaná a nukleáris fegyvereket. Kijelentette az újságíróknak, hogy a Szovjet­unió Algéria mellett áll a vitás határkérdésben és elitéli Marokkót, mint a határviszály kezdemé­nyezőjét. A háborús viszály további folytatása csak az imperialisták érdekeit szolgálja. Javasol­ta, hogy közös egyezkedéssel oldják meg ezeket a nézeteltéréseket. A Szovjetunió szolidaritását fe­jezte ki Kenyával szemben a decemberben bekö­vetkező függetlenség alkalmával, ugyancsak An­gola népének függetlenségi harcával. Elitélte az újonnan alapított Maléziai Államszövetséget, amely az angol imperializmus szüleménye és ked­vezően nyilatkozott Argentina elnökének, Arturo Illia-nak abbeli szándékáról, hogy minden ország­gal megerősíti és kiterjeszti az összeköttetést. Tito Amerikában Miután meglátogatott számos latin-amerikai or­szágot, Tito, Jugoszlávia elnöke 10 napot töltött az Egyesült Államokban. Washingtonban az állam­főknek kijáró 21 üdvlövéssel fogadták. Kennedy elnökkel folytatott tárgyalást és az erről kiadott nyilatkozat szerint mindkét országvezető kifejezte reményét az egymás közti viszonyok továbbfejlesz­tésére, “különösen a normális kereskedelem, a gaz­dasági kapcsolatok, a kulturális, tudományos és más téren történő csereintézkedésekre vonatko­zóan.” Tito az Egyesült Nemzetek közgyűlése előtt tar­tott félórás beszédet. Kihangsúlyozta a békés egy- másmellettélés fontosságát és hogy ezt az irány­zatot a moszkvai atomcsend-egyezmény is vissza­tükrözi. A háborút, mint előnyök szerzésére, vagy nézeteltérések megoldására alkalmatlan eszközt tüntette fel. A fegyverversengés megszüntetése vi­szont az országok gazdaságára és a népek jólétére roppant előnnyel bírna és ebből a szempontból is az általános leszerelést szorgalmazta. Az el nem kötelezett országok semlegességében a békeirányzat megerősítését látja és elitélte az egyes nemzetek ellen használt blokádot és más megtorló intézkedéseket, mint ami a világ gazdasá­gi fejlődését is akadályozza. Később egy sajtókonferencián egy Kínára vo­natkozó kérdésre Tito kijelentette, hogy Jugoszlá­via továbbra is a Kínai Népköztársaságnak az Egye sült Nemzetekbe való felvétele mellett van és an­nak a reményének adott kifejezést, hogy amikor ez megtörténik, Kina is a békés egymásmellettélés Thursday, October 31, 1963 álláspontján lesz. Jugoszláv ellenforradalmi emigránsok tüntettek az ENSZ előtt. Két ilyen alak fellopózott a Wal­dorf-Astoria hotel 35-ik emeletére, ahol Tito lak­osztálya volt. Ott lefogták őket, de később Tito kí­séretének tagjait érte támadás a hotel előtt. Hivat­kozva arra, hogy a newyorki rendőrség nem nvujt kellő védelmet, a jugoszláv misszió a Tito tisztele­tére csütörtök estére tervezett széleskörű fogadást lefújta és 700 meghívottnak sajnálkozását fejezte ki emiatt. A clevelandi Béke Liga sikeres gyűlést tartott Az elmúlt szombaton este ünnepelte a Magyar Amerikai Béke Liga az Egyesült Nemzetek 18-ik évfordulóját fiz East End Neighborhood House- ban tartott nagy-gyülése alkalmával. Szépszámú közönség nézte végig az Egyesült Nemzetekről szóló filmet, amely részletesen ismerteti az ENSz működését és a különböző szerveinek munkáját, amelyeknek éppen olyan fontos szerepük van, mint magának az anyaszervezetnek. Majd Olenik professzor, egyetemi tanár tartott előadást az ENSz munkájának fpntosságáról és a béke kérdéséről. A közönség sok tapssal jutal­mazta az érdekes előadást. Ezután Tarczai Lajos, a clevelandi “Az Újság” szerkesztője emelkedett szólásra, s beszédében ki­fejtette annak a munkának a fontosságát, amit a Béke Liga a clevelandi magyarság körében kifejt. Majd érdekes hozzászólások hangzottak el, va­lamint ígéretek arra vonatkozóan, hogy a Béke Inga aktivitását a jövőben fokozni fogják. A kö­vetkező összejövetelt november végére tervezik. Elitéli a néger szélsőségeseket Dr. Bunche nemcsak Barnett és Wallace kormány­zók, hanem a Black Muslimok fajgyűlöletét is helyteleníti Dr. Ralph J. Bunche, az Egyesült Nemzetek po­litikai ügyvezető helyettes titkára, Jackson, Miss.^. ben egy egyetemen tartott előadásában kritikusan nyilatkozott azokról a négerekről, akik maguk is a “fajgyűlölet vírusát hordozzák,” akárcsak a fe­hér faji felsőbbség hirdetői. Dr. Bunche ebben a vonatkozásban megemlítet­te Adam Clayton Powell newyorki demokrata kép­viselőt és Malcolm X-et, a Black Muslim mozgalom vezetőjét. “Nehezen tudom megérteni, hogy egy néger a fajok elkülönítésének a támogatója legyen, akár­csak a fehér fajvédők, mégha ellenkező okból is teszi azt,” mondotta a Nobel-békedij egykori nyer­tese. Előadásának fő témája az volt, hogy az integ­rációs mozgalom úgy a néger, mint a fehér ame­rikaiak érdekét szolgálja. „A fekete fajgyűlölet és a fehér fajgyűlölet egy­formán ellenszenves... Ez az én országom, előde­im és én segítettük felépíteni és ragaszkodom ah­hoz, hogy gyermekeim és unokáim élvezzék mun­kánk gyümölcsét. Ezért harcolok... és sem Mal­colm X, sem más nem mondhatja nekem, hogy az egyenjogúság itt elérhetetlen és hogy ezért "má­sutt, valami képzeletbeli, csak feketéknek fenn­tartott államban keresse a megváltást. Azt mon­dom, ez megalkuvás és légvárépités és ebből nem kérek.” A néger szélsőségesek mellett dr. Bunche azokat is elitélte. akik készek látszatengedményekkel (to- kenizmus) megelégedni. Az egyenlő polgári jogok­ért harcoló néger népet ez nem fogja kielégíteni, mondotta. A LIPCSEI KIÁLLÍTÁS alkalmával rendezték meg a “A világ legszebb könyvei” kiállítást. A Helikon Könyvkiadó kiadásában megjelent: Magyarországi Corvinák a kiállítás bronzérmét nyerte. A Magyar- országi Corvinákból német, angol, lengyel és olasz nyelvű kiadás készül. A/WeRIKAI ^ w Published every week by Hungarian Word, Inc. ISO East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az^USA-ban és Kanadában egy évre $10, félévre $5.50. Minden más külföldi országba egy évre $12, félévre $6.50.

Next

/
Thumbnails
Contents