Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-10-24 / 43. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD I Mi Történik ÓhAiAbAN PMASZTSZEKERHTÖL - SZÁZMILLIÓS TERHELÉSIG Az országüt, a hegyoldal, az izbégi temető és a Bükkös-patak övezte völgyteknő szerény otthont ad a Szentendrei Kocsigyárnak. Az elnevezés már elavultnak tűnik, a tiz évvel ezelőtt utolsóként elkészített parasztszekér elhagyatottan álldogál az újjászülető gyár udvarán. A fél évszázados kovácsmii- helyben ma korszerű, két emelet magasságú présgép működik, s a nemrég emelt uj szerelőcsarnok építéséhez még a környéket is megváltoztatták. A közelmúltban a hegyoldalból több ezer köbméter földet hordtak el, hogy az újjászülető üzem kényelmesen terpeszkedhessék. A gyár. amely még néhány esztendővel ezelőtt is ötletszerű, kisüzemi tevékenységgel látta el az Erdészeti Főigazgatóság irányítása alatt alig körülhatárolt feladatát, az idén már százmillió forint értéket ad a népgazdaságnak, háromszor annyit, mint három évvel ezelőtt, s közben lassan nemzetközi hírnévre is szert tesz. Pedig a profil ma is vegyes. Gyártanak benne melegágyi keretet — százezerszámra — a mezőgazdaságnak, vasalásokat a termelőszövetkezetek szerfás építkezéseihez, dohánypajtákhoz, hizlaldákhoz, az iskoláknak pedig tanszereket, politechnikai munkaasztalokat, szer- számszekrényeket; tízezer kubikostalicska készül az útügyi szerveknek és csőszállító berendezés a DIMÁVAG-nak. Ami a hajdani kocsiprofilból maradt, azt is a ma követelményeinek megfelelően fejlesztik tovább; az Esterházy-bricskák helyett pl. önrakodó utánfutókat szerelnek és állítanak össze a dolgos asztalosok. A termelés gerincét azok a gépek, eszközök alkotják. amelyeket a hazai erdészet és faipar a fakitermelés termelékenységének növelésére, a fizikai munka megkönnyítésére állít rövidesen csatasorba. A sztár: az újfajta rönkrakodó, amelynek sorozatgyártása véget vet a tűzifa- és rönk- szállitás évszázados, fárasztó kézi módszerének. A benzin- vagy villanymotorral hajtott berendezésen emelőcsörlővel felszerelt láncszalag hordja köny- nyedén a hátán, és ejti a magasból a vagonokba a kitermelt, többnyire tonnás súlyú rönköket. A hagyományos hattagú rakodóbrigádok eddig igen fáradságos munkával három vagont — 45 köbméter gömbfát —- raktak meg 10 óra alatt. Ennyi idő alatt a gép 135 köbméter fával rakja meg a vasúti kocsikat, s csak három ember kell hozzá. Azok sem a roppant sulyok emeléséhez, csak a rönkök igazgatásához. Érthető, hogy a gép iránt mindjobban nő az érdeklődés a KGST-országok erdészetei részéről is. A szabad ég alatt dolgozó munkásoknak — vízügyi, útügyi, erdészeti dolgozók részére — a gyárban újfajta lakókocsik készülnek, kényelmes fekvőhelyekkel, mosdóval, villanyvilágítással, összkomforttal. Kívülről is tetszetősek és remélhetőleg a városi utcákat csufitó otromba, piszkosszürke, kényelmetlen felvonulási kocsikat is kiszorítják rövidesen. A vikendezők és nyaralók növekvő igényeit tekintetbe véve készítették el a gyáriak a Varia hétvégi nyaralóházak prototípusát. Jövőre már vagy száz készül el a szép és gyorsan összerakható, tornáccal, mellékhelyiségekkel ellátott valóságos kis “penziórészletből.” A szakszervezetek, közületek a nyolcszemélyes Varia vikendhá- zak iránt érdeklődnek főleg, ezeknek ára előreláthatólag 33 ezer forint lesz; s miután befogadóképesség szerint variálhatók, a magánosok is válogathatnak az épületek ára, nagysága szerint. CSONGRÁDI UTAZÁS SZENTESEN a hajdani megyeszékhelyen kezdem a'z utazást. Viharsarki utazás, pontosabban: csongrádi ut. a hajdani “eszmei — nem eszményi ! — vármegyében.” Az Uj Barázdában az elnökkel a paprikakérdés- rof beszélgettünk. Kérdés — jelképesen is —, mért idén, mint az ország más vidékein is, gaz- <lág termést hozott a paprika. Kérdés, mert “25 ezer forint egy hold önköltsége és holdanként 26 ezer forint értékű paprikát szedtünk le.” Vagyis, hogy nincs ára, felvetődik a kérdés; érdemes volt, érdemes-e ?-—Szentesen, ahol viz van, ahol a napfényből még Szegednél is többet kap ez a vidék, az ország napfényben leggazdagabb tája: bűn, nem kertészkedni. Bő termésünk volt, s ez most nehézség-eket okozott. Egy forintért vette át a hires szentesi paprikát az élelmiszer kereskedelem. Ta- Valy kisebb volt a termés és mégis 35—39 ezer forintot hozott egy hold. A nagy termés a fogyasztó és a termelő javára kell, hogy váljék. Konzervgyár kell Szentesnek. És a szállítás, az export. A mostani év után jövőre több tsz csökkenti a területét vagy a kertészetet teljesen abba is hagyja. Tegnap például a cserebökényi Népszabadság Tsz 6,000 vadonatúj német import melegágyablakot kínált nekünk eladásra. :— Jövőre maguk is csökkentik a kertészetet? — Mi szaporítjuk is! Mi bizunk a kertben, a szentesi paprikában! KEREKEGYHÁZA, “ az eszmei falu”. Ha már áZ előbb eszmei vármegyét irtunk, magyarázzuk meg mit jelent. A múlt század végén a községi törvény megengedte az eszmei községek szervezését. A községi élet fejlődése a századfordulón bizonyos függetlenséget, önkormányzatot jelentett volna a parasztságnak. A nagybirtok hatalmát csorbította volna: a nagybirtoknak bizonyos adót kellett volna fizetni a területe határához közel eső község részére s a község közigazgatási befolyást gyakorolt a nagybirtok életére. így lett volna, ha! Ha régi Magyarországon a nagybirtok sérthetetlen nem lett volna. Nemcsak, hogy nem lépett előre ezzel az uj törvénnyel a csongrádi parasztság, hanem majd- hogy visszalépést jelentett a már elhagyott job- toágyvilágba. Mert ez a törvény lehetővé tette az eszmei községek tervezését a nagybirtokon belül. Tanyákon, majorokban él a nagybirtok területén a nép, erős községe ne is legyen: az egész nép egység egy “eszmei” községhez tartozik, amelynek székhelye az uradalmi major, mert a hivatalok is az uradalom épületei, a képviselőtestület is a nagyibrtok embereiből, gazdatisztjeiből állt. Vagyis mégjobban megköttetett a cselédség. Ilyen eszmei község volt Derekegyháza is. De a szocializmus a valóságot építi, a község ne eszmei: valódi erős, boldog legyen. Valóságos falu már: az uj házak utcasorai épültek fel. Az uradalom őrhelyeiből a ma kulturális, gazdasági központjai lettek. Az iskola a volt jószágigazgató kúriájából épült a szövetkezet hajdan az uradalomtól bérelt csendőrlaktanya volt, s a tanácsháza az intéző lakásából lett. Milliós beruházással most egy falusi üzletkombinát épül: a vendéglő, iparcikkbolt, élelmiszerbolt. Viszont cipésze még nincs a falunak. Vendégcipész jár át kerékpárral Mágocsról, a beteg cipők gyógyítására. A háromezer lakosú tsz-községben, ha egy bakancs kilyukad, vagy egy bálba készülő topán tüsarka eltörik, akkor a filléres javításért 11.20 forintos busz-jegyet kell váltani, s fél nap elpocsékolással beutazni Szentesre. A tanyavilágról pedig egész napot kellett egy kis javítás, varrás miatt áldozni. Makkai József, a Pestet megjárt cipész hazajött Mágoesra, s onnét jár át naponta Derekegy- házára. Szívesen letelepedne a községben, ha lakást, vagy műhelyt kapna. Három éve volt utoljára a falunak cipésze. De egy alkalommal ez az utolsó helybéli mester váratlanul hazatoppant egy szállításból s furcsa helyzetben találta lakásán a tanácselnököt. Árral zavarta ki a házból, a kerítésen is átugratta az elnököt. Mindakettőjüket — a cipészt és a tanácselnököt—elhelyezték, el kellett menniök a faluból más vidékre. Ezelőtt is volt a falunak egy susztere, de az meg billiárddal fej bevágta a szövetkezeti vendéglőben partnerét. Mikor hazajött a büntetésből, abbahagyta a suszterséget, éjjeliőr lett. Nehéz, mondják, Derekegyházán cipésznek maradni. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY. A mezőgazdasági Gépjavító Vállalat igazgatójával beszélgetek. A gyár ezentúl kizárólag a mezőgazdaság' részére készit gépeket főleg speciális szállítóeszközöket. (A hires baromfifeldolgozó gépsorok gyártását például a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár vetThursday, October 24, 1963 Síikor fejtsék a badacsonyi borokat? A Szőlészeti Kutató Intézet badacsonyi kutató telepén a kísérleti eredmények választ adtak arra az évek óta vitatott kérdésre, hogy mikor fejtsék a badacsonyi borokat. A borvidék régi szőlősgazdái azt állítják hogy a seprő teszi jellegzetessé a badacsonyi bort, ezért — szerintük — minél hosszabb ideig álljanak a borok a leülepedett seprőn. Kiss Ervin, a kutatóintézet tudományos munkástársa részletes elemzés után megállapította, hogy a tiszta seprőből jellegzetes zamat vándorol a borba, s emellett az élesztőben gazdag üledék B-vitamint is ad át a bornak. Ez a folyamat azonban csak bizonyos ideig egészséges. A forrás után két és fél hónap múlva rendszerint bomlásnak indul a seprő és ez zavarja a bor egészséges fejlődését. Leghelyesebb tehát, ha a zajos erjedés után másfél hónappal fejtik a badacsonyi borokat. Mezőgazdasági szakmunkásképző iskolák nyilnak Szabolcsban A KISZ központi bizottsága mellett működő szak- oktatási bizottság megalakulása óta első Ízben tartotta meg tanácskozását a Szabolcs megyei felnőtt és fiatal szakmunkásképzés helyzetéről és a téli szakoktatási feladatokról. A mezőgazdasági felnőtt szakmunkásképzés három évfolyamos tanfolyamait öt évvel ezelőtt Szabolcsban is kísérletképpen vezették be. Azóta — felváltva a korábbi ezüst- kalászos tanfolyamokat — általánossá váltak, magasabb színvonalra emelték . a felnőttek mezőgazdasági szakképzését. A tanfolyamok idei tanulmányi évadja november elején kezdődik, 25 speciális szakon, mintegy 2,500 szövetkezeti és állami gazdasági dolgozó részvételével. A tanácskozáson megállapították, hogy bővült az ifjúsági mezőgazdasági szakmunkásképzés is. Öt évvel ezelőtt csak 21, az 1963/64-es évre már 627 mezőgazdasági tanulót szerződtettek a szabolcsi nagyüzemekben. Az igényekhez és a lehetőségekhez képest azonban ez még mindig kevés. Visszatükrözi az elmaradást az is, hogy mig az országban jelenleg 277 kihelyezett osztállyal 25 önálló mező- gazdasági szakmunkásképző iskola működik, addig Szabolcsban még egy sem nyitotta niég kapuit. A tanácskozás helyesléssel fogadta a megyei tanácsnak azt a tervét, hogy Nagykállóban, Ujfehér- tón és Tiszabercelen szakmunkásképző iskolát létesít. > Akik befejezték a buzavetést Fejér megyében az Igar várni szöllőhegyi Lenin Tsz elsők között csatlakozott a tiszaföldváriak versenyfelhívásához. Elhatározták, hogy a kenyérgabona vetésével október 10-ig végeznek. Eredetileg 800 hold kenyérgabona vetését tervezték, de amikor tudomásukra jutott, hogy a kenyérgabona vetéstervét öt százalékkal meg kell emelniük, elhatározták, hogy ezt az előirányzatot is túlteljesítik. Már 912 holdon befejezték a kenyérgabona-vetést. Csongrád megye három nagy búzatermelő közös gazdasága: a szentesi Felszabadulás, a szegedi Fel- szabadulás és a tiszaszigeti Buzakalász tsz—-egyenként ezer holdon felüli területen — ugyancsak befejezte az összes őszi kalászosok vetését. Vas megyében már több mint 30 közös gazdaság fejezte be a vetést. Örvendetes, hogy a vetéssel végzett tsz-ek között olyan közös gazdaság is van, mint a nemescsói, ahol tavaly még november végén is vetettek. Saját kárukon tanultak a szövetkezetek — a termeléskülönbség ugyanis 3 mázsa volt az októberben elvetett búzák javára. te át tőlük.) Milyen uj.speciális szállitóeszközök- kel segiti majd a mezőgazdaságot Vásárhely? A gépjavító állomások részére uj szervizkocsikat gyártanak majd^ Lakókocsikhoz hasonlít. Két kerekes vontató után kapcsolható és hozzávaló agregáttal van felszerelve. Kint a földeken, távol a központi műhelyektől ott tud majd dolgozni, ahol szükség van rá, amolyan mozgó brigádkocsi. Az ismert .régi brigádkocsik lényegében helyhez kötött, hatalmas határok voltak. A mostani a réginek egyharmad költségébe kerül és könnyű, mozgékony, gyors bevetésre alkalmas. Érdekes munkájuk a szervestrágya-szállitó és szórókocsi. Pótkocsis rendszer ez is. A földekre kiszállítja a trágyát s a vontató-erőgépről mégha jtásos módon szórja szét rakományát. A jövő egyik érdekes terve: egy szálastakar- mány-szállitó kocsi kialakítása. k. gy. 10
