Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-10-17 / 42. szám
14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 17, 1963 BÚZATERMELÉS A NAGYVILÁGBAN Dél-Afrikában most érik a búza, a Skandináv félszigeten már javában aratnak, Közép-Európá- ban pedig ezekben a napokban kerül földbe a vetőmag. .. A legrégibb táplálék A búzatermelés naptára nemcsak tarka változatosságot mutat, hanem azt is, mennyire elterjedt a világon ez a becses növény. A búza az emberiség legrégibb tápláléka. Igaz, a bibliai “paradicsomban” ugyan nem szerepel a búza, csak pompás gyümölcsök, de ez nyilván azért van, mert akik a legendát feljegyezték, még képzeletben sem találták méltónak arra ezt az igénytelen, “pórias” növényt, hogy beengedjék az Édenkertbe. Pedig az ősember ismerte és fagyasztotta a vadontermő kalászok magját, s a tűzzel, fával egy időben adott nevet a búzának. A legősibb nyelvekben, a kínaiban, a héberben, egyiptomiban már találkozunk a búza szóval, hiszen a búza régebben keletkezett, mint maga a beszéd. Az emberiség fele ma is buzakenyeret eszik, mig a másik felének a rizs és a köles a fő tápláléka. Az egy lakosra jutó átlagos kenyérfogyasztás persze valamelyest csökkenőben van, főként a gazdaságilag fejlettebb országokban, ahol több cukor, hús, tej, zöldségféle kerül a családok asztalára, de azért a búzaliszt még mindig igen fontos élelmiszer. Az évről-évre gyarapodó emberiségnek egyre több kenyérgabonára van szüksége. Az elmúlt évek ben a vetésterület is növekedett: most a világ mintegy 340 millió holdon termel búzát, ami az egész megművelt föld 10—12 százaléka. Erről aratják le másfélmilliárd ember kenyerét — kinek bőségesen, kinek szűkösen jut belőle. Vannak igen nagy területei a világnak, ahol még mindig az első- száipu betegség: az éhezés. Pedig a búzából már terem annyi, hogy senkinek sem kellene nélkülöznie. Az évi világtermelés általában 230—250 millió tonna. Az utóbbi időben a legjobb esztendő az 1958-as volt, amikor 288 millió tonna termett, a legroszabb pedig az 1961-es. amikor 209 millió tonnát takarított be az emberiség. Ezekből a mennyiségekből a kenyeret fogyasztó országok lakosságának — egy főre számítva — évente 150—170 kiló juthatna. De az élet sokkal bonyolultabb, mint a matematika. A búzatermés arányai is igen egyenetlenek, a javakból való részesedés pedig a világ igen nagy részén felrúg minden emberi logikát. Azoknak jut kevesebb, akik napestig fáradoznak a javak előállításán. A társadalmi igazságosság sajnos lassabban érik, mint a búza. De azért előrehalad. . . Nagyüzemi módszerek Mindamellett a világ korántsem mondhatja, hogy a búzatermelés már megoldott feladat, hiszen a mai szintnél jóval magasabbat is el lehet érni. Elsősorban a hozamok növelése áll előttünk, a terület gyarapítására alig van több lehetőség. Vannak országok, mint például Kanada, ahol a vetésterület csaknem felén kalászosokat, főként búzát termelnek. Ugyancsak jelentős arányban, a megművelt föld 25 százalékán vetik a búzát a Szovjetunióban, Romániában, Olaszországban, Bulgáriában és Jugoszláviában. Másutt, mint pl. Magyarországon, kisebb az arány, de a búzaterület olyan értékes növények javára csökkent, amelyek termelése ugyancsak nagyon fontos. Sajnos a hozamok sem Magyarországon, sem más országban nem érik el a kívánt szintet. A legmagasabb átlagokat Dániában aratják, holdanként 23— 24 mázsát. Belgiumban 20—21, az NDK-ban 18— 19, Franciaországban 14—15 mázsa a holdankénti átlag. Az USA 9—10 mázsával, Kanada 7—8 mázsával a közepesek közé tartozik. A legalacsonyabbak a hozamok a közel-keleti és ázsiai országokban, ahol az átlagok 3—4 mázsa körül mozognak. Magyarország a 9 és fél 10 mázsás eredménnyel a világranglista közepe táján foglal helyet. Az utóbbi két és fél évtizedben a búzatermelés jelentősen előrelépett. A harmincas évek vége óta az össztermelés csaknem megkétszereződött. Ez elsősorban a technikai fejlődésnek köszönhető, hiszen a bevetett terület nem növekedett ilyen mértékben. Sokat lendített a termelésen az is, hogy a búzát egyre inkább nagy táblákon, nagyüzemi módszerekkel termelik. A legnagyobb hozamokat elérő Dánia például már régen nem “a kisparasz- tok országa”, ahogyan korábban nevezték. Az európai kontinens nyugati felének országai közül Dániában a legmagasabb az átlagos birtoknagyság: meghaladja a 32 holdat. A birtokok koncentrálódásának hasonló folyamata zajlott le Svédországban, Norvégiában, Finnországban, nem is beszélve a tengerentúli országokról. Persze vannak olyan fejlett tőkés országok, ahol az átlagos birtoknagyság ugyan kisebb, de a kényszeritő körülmények, a kialakult gazdasági mozgatóerők a 20 holdas üzemekbe is bevitték a traktort, műtrágyát, s korszerűsítették a búzatermelést. Előrelépés várható A gépesítés igen jelentős tényezője a búzatermelés fellendítésének. Egyes országokban — mint például az USA, a Szovjetunió, Kanada, az NDK, Ausztrália és mások — a gabonaföldekről teljesen kiszorult a nehéz fizikai munka. A szántás-vetés gépesítését a traktorok egész hada segíti, kombájnokból pedig csak Európában több mint 700 ezer aratja a termést. Kevésbé terjedt el azonban a műtrágyázás és még kevésbé a gyomirtás. Ez még nagy lehetőségeket tartogat, akárcsak a nagyhoza- mu buzafajták, amelyek a nyugat-európai országokban már jól meghonosodtak és hozzájárultak a termelésátlagok növeléséhez. A szocialista országokban, a jelentős fejlődés mellett, még igen sok a tennivaló a búzatermelés fejlesztésében. Néhány rossz időjárású esztendő van mögöttük, ami megnövelte a gondokat, számos ország nem tudta megtermelni teljes kenyérgabona-szükségletét. Ennek érdekében növelik most mindenütt az agrotechnikai követelményeket, a szervezettséget, hogy még a gyengébb időjárási viszonyok között is elegendő búza teremjen. Ezt a törekvést szinte az egész világon tapasztalhatjuk. Igaz, van néhány ország, — az USA, Kanada, Ausztrália és Argentina — amely eladatlan buzafeleslegekkel rendelkezik már évek óta, de ez korántsem arra serkenti a többi országot, hogy importra rendezkedjen be. Sőt, még az olyan fejlett gazdasági csoportok is, mint az európai Közös Piac államai, azt tűzték ki célul, hogy 1970-ig megtermelik csaknem teljes búzaszükségletüket. A búzatermelésben, amely eddig is gyorsabban nőtt, mint a világ népszaporulata, az elkövetkező években további nagy előrelépés várható. E. Gy. A Szovjetunió kifogásolja a NATO flottát Diplomáciai körök jelentései szerint, a kelet és nyugat között fennálló feszültség enyhítésére folyó tárgyalások alkalmával, Andrei A. Gromyko, szovjet külügyminiszter kifogást emelt az atomfegyverekkel felszerelt NATO-flotta kiterjesztése ellen. Dean Rusk amerikai és Earl Home angol külügyminiszterekkel New Yorkban tartott megbeszélésen. Gromyko összekapcsolta a NATO által tervbevett vegyes személyzetű atomflotta kiterjesztését a tárgyalás alatt lévő megállapodással, amely szerint a három nagyhatalom megszüntetné az atomfegyverek gyártásának és előállításukhoz szűk séges információknak a többi államokra való kiterjesztését. A szovjet külügyminiszter visszautasította a nyugati diplomatáknak azt az érvét, hogy a flotta megvalósítása nem változtatná meg a nyugat és a kelet között fennálló nukleáris egyensúlyt. Már korábbi tárgyalásoknál is kifejtették azt az álláspontot, hogy a Szovjetunió aggodalommal tekinti a tervezett atomflottában Nyugat-Németország szerepét. Az atomcsend egyezménnyel, mint első lépéssel enyhítették a hangulatot a hidegháború felszámolására. Az ezt követő megegyezés, hogy az űrhajókat nem szerelik fel nukleáris fegyverekkel, további kedvező lépés ebben az irányban. Amikor a kelet és a nyugat között fennálló háborús veszély kulcskérdéséről, az általános és teljes leszereléshez vezető lépésekről van szó. még nagyon sok türelmes tárgyalásra és lépésről-lépésre való megbeszélésre van szükség, amig célhoz érnek. Gyermekgyilkosság Frankfurtban A polgári újságoknak e napokban szomorú szenzációja van. Ismét családi tragédiára, egy ártatlan kisgyermek meggyilkolására vezetett a Thalidomide. A Thalidomide illetve Nyugat-Európában Contergan néven ismert, azonos összetételű nyugtatószer körüli botrány 3 éve pattant ki. Nagy megdöbbenést váltott ki, hogy nagyon sok anya, aki terhessége alatt ezt a szert szedte, nyomorék gyermeket hozott világra. Körülbelül húszezer Thalidomide bébiről tudnak Európában és Amerikában. Még emlékezetes a belgiumi per, amelyben egy egész család került a bíróság elé, mert a szülők kívánságát teljesítve, a háziorvos megölte a Put házaspár ötnapos, nyomorékon született kislányát. Az esküdtbiróság akkor a közvélemény nyomására felmentette a szülőket és az orvost a gyermekgyilkosság szörnyű vádja alól. (Később ugyan dr. Casterst a belga orvosi kamara két évre eltiltotta hivatásának gyakorlásától.) Most a Német Szövetségi Köztársaságban ismétlődött meg a tragédia. Ladimir Sidorow Frankfurt am Main-i pincér felesége is Thalido- midet szedett terhessége alatt, s három évvel ezelőtt nyomorék kisfiút szült. Az anyát teljesen összetörte a csapás, ivásnak adta magát, s ez feldúlta a család életét. Bár az apa rajongásig szerette nyomorék gyermekét, felesége a 34 éves Helga Sidorow többször is hangoztatta, hogy meg akar szabadulni a kis Alexandertől, meg akarja váltani őt rettenetes sorsától. Kétszer ideggyógyintézetben is kezelték. Ez magyarázza, hogy amikor egy szombati napon Ladimir Sidorow késő este hazaérkezett munkájából és sem a feleségét, sem a gyei-mekét nem találta otthon, megijedt, s rögtön arra gyanakodott, hogy felesége, aki az utóbbi időben még többet ivott, kiteszi valahol a magatehetetlen, kar és láb nélküli gyermeket. Először a frankfurti óváros kocsmáiban kereste feleségét, majd értesítette a rendőrséget, amely rádiókörözést adott ki, feltünik-e valahol, ilyen késő éjszaka egy asszony gyerekkocsival. Nem sokkal később siró nő hívta fel telefonon a rendőrséget. Nagy nehezen elmondta, hogy ő Helga Sidorow, most lakásukkal szemben van, Mechtild Petersen 44 éves orvosnőnél, aki a gyermekének halálos injekciót adott. A rendőrségi riadóautó azonnal odasietett, ott találta az ittas anyát és az orvosnőt, a gyerekben már alig volt élet. Mire a mentők a kórházba vitték meghalt. Még nem tudni pontosan, hogyan folyt le a gyilkosság. Helga Sidorow és az orvosnő igyekeznek mindent egymásra kenni. A rendőrség mindkettőjüket letartóztatta, az orvosnőt azóta szabadlábra helyezték, de az eljárás ellene is folyik. Az eset ismét ráterelte a figyelmet a Thalidomide áldozataira. S bár az érintett gyógyszer- gyárak körömszakadtáig védekeznek a kártérítési perek tömege ellen és megpróbálják magukról elhárítani a következményeket, a nyugatnémet közvélemény felháborodással követeli a vétkesek felelősségre vonását, a Thalidomide által sújtott gyermekek és szülők jövőjének. — ha egyáltalán lehetséges ez — megnyugtató rendezését. Tüsszentés Külügyminiszteri értekezlet zajlott le Afrikában, az újonnan függetlenné vált országok politikusai tárgyaltak. Sok mindenről szó esett, egyes ügyekben megegyeztek, másokban még különböznek, egy gondolat azonban minden szavukon, minden mondatukon végig vonult: hogyan válhatnának gazdaságilag is függetlenné, miként szabadulhatnának meg azoktól az immár kevésbé látható kötelékektől, amelyek a volt gyarmati hatalmakhoz kötik őket? Ebből a szempontból érdekes az egyik epizód, amely elkerülte a világsajtó figyelmét. Nigéria külügyminisztere egy alkalommal dühösen kitört: “Még egyet tüsszenteni sem vonulhat félre az ember, hogy bele ne ütközzön egy franciába.” Azt jelenti ez a megjegyzés, hogy a külügyminiszteri értekezlet környékét valósággal elárasztották a volt gyarmatosítók féltékenyen és aggódva figyelő emberei. Véleményünk szerint persze önmagában még nem lett volna baj, hogy Nigéria külügyminisztere sok franciát látott. Gyanúra az adott okot, hogy ezek a franciák (valamint angolok és nyugatnémetek) — nem tüsszenteni mentek a külügyminiszteri értekezlet környékére.
