Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-10-17 / 42. szám

Thursday, October 17, 1063 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 13 Magyarok Amerikában A VERHOVAY SEGÉLY EGYLET 1886-ot Írtak. Amerika ipari forradalma teljes gőzzel haladt előre, amit szószerint is értelmezhe­tünk, mert Amerika erőforrása a mai villany és olaj előtt, a gőz volt. Gőz hajtotta a mozdonyokat, gőz volt az erőforrása úgy a hatalmas acéltelepek­nek, mint a legkisebb iparüzemnek, amelynek haj­tóerőre volt szüksége. A gőzt szénnel fejlesztették és azt ki kellett bá­nyászni a föld gyomrából. A szénbányászat és a Verhovay Segély Egylet közeli rokonságban voltak, mert a szénbányákban és a telepeken uralkodó nyomorúságos helyzet siet­tette a bányászokat valamilyen védelmi szervezet megteremtésére. A magyar egyleti mozgalom valahogyan hátra maradt a többi nemzetiségektől. 1886-ban már a németeknek, szlovákoknak, Íreknek volt úgy egy­lete, mint szakszervezeti mozgalma. Ebben az év- ban volt a nagy International Harvester sztrájk, melynek eredményeképpen megszületett a világ munkásságának nagy ünnepe, Május Elseje. Már mintegy százezer magyar élt Amerikában, mikor az egyleti mozgalom megtette első próbálko­zásait. Eleinte egyes plézeken sok magyar a szlo­vák egyesületekhez, vagy templomhoz csatlakozott, de a szlovákul nem beszélő magyar tömegeknek ez nem felelt meg és igy megindult a szervezkedés a magyar téren is. —1884 december hó 7-én megalakult a Pennsyl­vaniai Első Magyar Betegsegélyző Egylet, Luzern County, Freeland városában, 18 alapitó taggal. Céljuk betegsegély fizetése volt, de mivel a tagság létszáma nem emelkedett, pénz nem volt a pénztár­ban és a beteg tagokat nem tudták segélyezni. Te­metkezési segélyről szó sem lehetett annak ellené­re, hogy nagy szükség lett volna arra, mert a bá­nyászok úgy hullottak, mint a legyek. H a a bányász megbetegedett s nem volt tartalék pénze orvosra és gyógyszerre, lakásra és élelemre, akkor a burdosgazda az utcára dobta. Kórházba csak akkor vették fel, ha a munkában sérült meg. Ténfereghetett az utcán, vagy valami putikban meghúzódott, ahol betegsége csak rosszabbra for­dult, majd elpusztult. Luzern County-ban egy év alatt 102 bevándorolt bányászt temettek el közköltségen, mert mint kol­dusok haltak meg. Sok magyarországi faluban hiá­ba vártak levelet a feleségek, az anyák. Sajnos a Pennsylvaniai Első Magyar Betegse­gélyző Egylet nem tudott fennmaradni és már 1885-ben fel is oszlott. A VERHOVAY SEGÉLY EGYLET A Pennsylvaniai Első Magyar Betegsegélyző Egylet feloszlása után ismét voltak próbálkozások egy magyar egylet megteremtésére. A feloszlott egylet tagjai, Pálinkás Mihály és Németh János a Mount Pleasant bányatelepen 1886 február 21-re gyűlést hívtak az egylet megalakulásának érdeké­ben. A Mount Pleasant-ról, Hazeltonból és French- ton-ból összegyűlt 28 magyar — főként bányászok —- összeadtak 17 dollár 25 centet szervezkedési alapra. Ehhez jött még a megszűnt Pennsylvaniai Egylet 18 dollár 51 centet kitevő vagyona is. Elnöknek Pálinkás Mihályt választották meg, alelnöknek Krisz Ferencet, pénztárnokká Eckbauer Jánost, ellenőrré Miké Györgyöt, titkárrá Juhász Károlyt. A kidolgozott és tagság által elfogadott eredeti alapszabályokat nem tudtuk megszerezni és igy HOFFMAN GÉZA, császári és királyi osztrák-ma­gyar alkonzul Budapesten 1911-ben megjelent “Csonka Munkásosztály” cimü könyvéből ismer­tetjük azokat. Itt megjegyezzük, hogy az eredeti alapszabályok nagy változáson mentek keresztül, több részét ké­sőbb megváltoztatták. De most lássuk az eredeti alapszabályokat. “Felvehető 16 és 45 év között levő fehér, keresz­tény vagy keresztyén egyén.” “A főtisztikar tagjainak amerikai állampolgá­roknak kell lenniök.” “A tag három hónapi tagság után jogosult se­gélyre.” “Betegsegély hetenként 5 dollár.” “Aki verekedés közben, mint támadó fél sérül meg, segélyben nem részesül.” . “Haláleseti dij 800 dollár.” A VERHOVAY NÉV Az uj egyletnek nevet is kellett adni. Az alakuló gyűlésen két nevet is dobtak be, az egyik Istóczy Győző, hírhedt antiszemita, tagja a magyarországi képviselőháznak, a másik Verhovay Gyula, aki szintén antiszemita irányú politikát folytatott. Ez utóbbit egy Mogyoróssy Árkád nevű tanár aján­lotta. Verhovay Gyula neve ismeretes volt nemcsak a magyarok között, hanem még nemzetközi vonatko­zásban is. Nézzük meg, a történelem hogyan em­lékszik meg róla. Révai Nagy Lexikonja 1926-ik évi kiadásában írja: “Verhovay született 1848-ban Sátoraljaújhe­lyen, meghalt 1906-ban Battonyán. A csángó visz- szatelepités javára történt gyűjtés körül lapjánál visszaélések történtek, igy a lap hanyatlásnak in­dult és 1887-ben meg is szűnt. A képviselőház tag­ja volt 1878-tól 1887-ig.” A csángó visszatelepítési akció volt Verhovay egyik főprogramja, amit lapján keresztül propa­gált. Mint ismeretes, a 900-as években a csángók nem követték Árpádot a Vereckei-szoroson a mai Ma­gyarország területére, hanem Bukovinában marad­tak. ott telepedtek le. Ezeket akarta Verhovay áttelepíteni Magyaror­szágra és erre a célra nagyobb összeget gyűjtött lapján keresztül. De a gyűjtött pénz körül vissza­élések történtek, ami a lap megszűnését vonta maga után és Verhovayt politikailag lehetetlenné tette. Egy másik lexikon, a DOMÁNDI UJ LEXIKON 1936-ik évi kiadásában ezt találjuk: “A tiszaeszlári vérvád-per után Verhovay Gyula éles antiszemita programjával tűnt fel, de lapja körül felmerült anyagi zavar végetvetett politikai pályafutásának.” A tiszaeszlári vérvád Szabolcs megye dadai alsó járásából indult ki. Habár az egész vérvád kohol­mány volt s a nyíregyházai törvényszék a vádlotta­kat felmentette a vádak alól, Verhovay magáévá tette ezt a zsidók ellen koholt vérvádat, ádáz anti­AZ FBI ÉS A FIZETETT BESÚGÓK Washingtonban, a U.S. Court of Appeals október 28-án fogja meghallgatni William Albertson és Roscoe Porter fellebbezését a Subversive Activities Control Board határozata ellen, amellyel elrendel­te a regisztrálásukat, mint egy “kommunista akció szervezet” tagjaiét. Ennek az ügynek a kimenetele azonban nemcsak ennek a két embernek a sorsát dönti el. A McCar- ran-törvény idevonatkozó szakasza a “membership clause” alapján eddig 25 egyént utasítottak regisz­trálásra. A bíróság határozata ezekre is és ennek a szakasznak az alkotmányos mivoltára is döntő hatással lesz. A védőügyvédek a fellebbezésben alkotmányos alapon vitatják a törvény jogosságát. A McCarran- törvény ugyanis megtámadja a polgárok alkotmány által biztosított védelmét az önvádaskodás ellen, korlátozza a lelkiismereti-, a gondolat- és vélemény szabadságot, a szabad társulás jogát, megfosztja a vádlottakat a törvényes eljárás folyamatától, mert bírói tárgyalás nélkül rendeli el a polgárok jog­fosztását. A Gus Hall-Benjamin Davis Defense Committee, amely a McCarran üldözöttek védelmét vezeti, saj­tónyilatkozatban leplezi le azokat a módszereket, amelyekkel az FBI kezére játszik a S.A.C.B.-nek, hogy a vádlottakat nemzetközi bűnös konspirációs összeesküvés tagjaiként tüntesse fel. Fizetett besú­gókat alkalmaz, akiknek bűnös előétele gyakran napvilágra kerül kihallgatások alkalmával. Ezek a kétes alakok belépnek különböző szervezetekbe és aztán vallomásaikat minden további bizonyíték nélkül készpénznek és hitelesnek veszik. A köz­vélemény gyakran felzudul ezek ellen az eljárások ellen és ennek kirívó példáját nyújtja John W. Stanford ügye, akit San Antonio, Texasbol idéztek Washingtonba a “tagsági szakasz” alapján. Az elle­ne tanúskodó fizetett ügynökök bevallották, hogy nemcsak a kommunista pártban kémkedtek, hanem a Political Association of Spanish-speaking Organ­ization, a G. I. Forum, a National Association for the Advancement of Colored People és más integ­rációért harcoló szervezetekben is résztvettek ha­sonló céllal. A spanyol Mrs. Urquizo 45—50 dollárt kapott havonta a kémkedésért, mig a fehér Mr. Lowry 200 dollárt. Diszkrimináció az FBI-nál? Ezeknek a szervezeteknek a vezetői éktelen ha­ragra gerjedtek, amikor megtudták a fizetett FBI­szemita lapjában. A lapján keresztül gyűjtött össze­gek elsikkasztása következtében Verhovay úgy po­litikailag, mint erkölcsileg semmivé lett. v+J A Verhovay egylet fejlődése lassan indult meg. Belső viszálykodás nem kerülte el; sztrájkok ide­jén, amikor a tagok nem tudtak tagdijat fizetni, az egylet működése is szünetelt. 1905-ben csak 28 fiók működött, 1907-ben már 53, és 1909- ben 135 fiók 7,200 taggal, 1910- ben 161 fiók 8,450 taggal, 1911- ben 169 fiók 8,883 taggal. 1912- ben a haláleseti dijat 1,000 dollárra emel­ték, amely akkoriban nagy összeg volt és a tag­szerzést nagyon megkönnyítette. 1917-ben VÖLGYI GYULA lett az egylet főel­nöke, aki az 1930-as években lelkesen küzdött, dol­gozott a Social Security törvény érdekében a newyorki egyletközi nagybizottságban. Völgyit Daragó József követte, aki hosszú ideig volt a Verhovay elnöke. A Verhovay egyletben a progresszív elemek ál­landóan az egylet demokratizálódásáért küzdöttek. A tagság egyrésze támogatta a haladó szellemű megmozdulásokat. Az 1950-es évek nagy változásokat hoztak az egyletbe. Először is a nevét cserélték meg. Penn­sylvania állam alapítójáról nevezték el az egyletet és WILLIAM PENN FRATERNAL ASSOCIATION lett. Ezzel a Verhovay név megszűnt. A másik nagy esemény a RÁKÓCZI egylettel va­ló egyesülés volt, amely a legnagyobb, legtekinté­lyesebb amerikai magyar egyletté tette a William Penn-t. 1961-ben tartotta meg az egylet a gyémánt­jubileumi ünnepélyét és ekkor már 88,000 volt a taglétszám, az alaptőke pedig elérte a 28 millió dollárt. Ma már minden felekezetű egyén tagja lehet a szervezetnek és a második generáció megszervezé­sére is nagy súlyt fektetnek. E. S. ügynökök működését. A vallomások után elitélő nyilatkozatok jelentek meg tőlük és más társadal­mi vezetőktől is. Az újságok is foglalkoztak vele. A San Antonio Evening News szept. 25-én a követ­kezőket irta: “Ebben a dologban az a döntő, hogy nagyon ala­csony véleményünk van az olyan ügynökökről, akiket mellékfoglalkozásként fizetnek azért, hogy azt mondják, amit akarnak különböző amerikai csoportosulásokról és szervezetekről. “Ha az igazságügyi minisztériumnak törvényes gyanúja van valaki ellen, vigye bíróság elé eljárás végett. Az igazság — és a törvény — kézzelfogható bizonyítékot követel. Kételkedünk a bérelhető ta­nuk kielégítő vagy éppen kívánatos voltában.” Úgy az igazságügyi minisztérium, mint J. Edgar Hoover védekező nyilatkozatot tett válaszul e kifa- kadásokra. De nem beszéltek össze és igy ellentét­be kerültek egymással. Az egyik szerint a két be-, súgó “nem a szervezeteket, hanem az ott működő kommunistákat figyelte.” (The Houston Post, 1963 szept. 24.) Edgar Hoovert igy idézte a San Antonio Express szept. 27-én: “Nem az FBI küldte őket azokba a szervezetekbe... Az történt, hogy a kommunista párt, abban a tudatban, hogy a két informáló kommunista, küldte őket a gyűlések­re, hogy ‘behatoljanak’ ezekbe a szervezetekbe.” Nyilvánvaló, hogy Bobby Kennedy és Edgar Hoover között nagyobb együttműködésre volna szükség, mondotta Elizabeth G. Flynn, a védelmi bizottság elnöke. Az FBI fizetett kémrendszere Mc Carthy ideje óta kiterjedt a szakszervezetekre és más népi szervezetekre is és minden ügyben ezek­nek a vallomására támaszkodik. Elég gyatra tá­maszpont. Az FBI jelentős “eredményeket” ért el a fizetett besúgók tevékenysége terén. Annál hiányosabb si­kerekkel számolhat be ott, ahol a négerek ellen elkövetett bűncselekmények tetteseit kell kikutat­ni és megbüntetni. A birminghami sorozatos bom­bamerényietek és gyilkosságok egyikét sem derí­tette ki még eddig. Amikor az amerikai demokrá­cia igazi megvédéséről van szó, az FBI képtelennek mutatkozik feladatát teljesíteni. AUSZTRÁLIÁBA, AFRIKÁBA, nyugat-európai or­szágokba egyaránt exportál perzaszőnyeget a Bé­késcsabai Szőnyegszövő. A közelmúltban nagy si­kerrel mutatták be az üzem termékeit az angliai Manchesterben s azóta a szigetországból is sok megrendelés érkezett a vállalathoz.

Next

/
Thumbnails
Contents