Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-07-05 / 28. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 11, 1963 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosait a szeritesziuseg anaspontjaval. ^l^^^l^^lj^Vl/VBVWWWMUUMUnuUMMMUIAIMW^IMMIIWIWIIWAWWWAAWWWWMaMVWWWWWWWW1 A négerek szabadságharca s a M. Sz. (Konferenciás hozzászólás) . .NEW YORK. — Magyar-Amerika liberális tradi- ciójában oly nagy szerepet betöltő progresszív magyar mozgalom és sajtója helyes'meglátásáról és Útmutatásáról napjainkban újabb bizonyitékok tanúskodnak. Ezeknek egyike a néger népnek teljes erővel kibontakozó szabadságharca, amellyel a 100 évvel ezelőtti felszabaditásuk teljes megvalósulását fogják elérni. Sajtónk kezdettől fogva elől járt egész Amerika népének nehéz küzdelmeiben az igazi egyenlőség és demokrácia kiépítésére. Kiállásával erősítette azt a réteget, amely a néger nép mellé állt, hogy a százéves Ígérgetés és em- berietlen elnyomás után megtalálja az utat polgárjogainak érvényesítéséhez. Ma már nem kétséges a szinesbőrü polgárok egyenjogúságnak győzelme, mert e hatalmas erő, amit az elszenvedett igazságtalanságok felszínre dobtak, feltartózhatatlanul megköveteli az egyenlő jogok gyakorlását Amerika társadalmában. Lapunk mindig logikus magyarázatát adta az elkövetkező eseményeknek, s igy most is, a “második polgárháborúnak“ elnevezett fejleményeknél is előre látni lehet egyes fontos változásokat. Mi vár az ultra-reakciós Dixiecratákra? Mivel a polgárjogok (civil rights) elnyerését már nem szemlélhetjük mint csupán távoli reményt, felmerül az a valószínűség, hogy a néger nép az elkövetkező választásokban mind nagyobb számban fog részt venni. Amikor újonnan megszerzett szavazati jogát gyakorolni fogja, elvárhatjuk azt, hogy más képviselők kerülnek az ország politikai és gazdasági vezető szerveibe. Elvárható az, hogy azokban a déli államokban, ahol a Dirksenek, Eastlandok. Goldwaterek, Russelek, Wallacek és Barnettek, az államok lakosai csak elenyésző kis számának segítségével kerlütek hatalomba és felelős állásokba, a jövő választások más eredményeket fognak felmutatni. A reakciós erők nem számíthatnak többé Jimcrow segítségére. Ezek a várható fejlemények az egész országra nézve nagyjelentőséggel bírnak. Különösen a munkásságra, a nemzeti kisebbségekre, az idegen- születésüekre — és igenis a magyar származású amerikaikra—, akik leginkább érezték a reakciós, nninkásellnes törvényhozók elnyomó intézkedéseit, a McCarthyzmus, a Taft-Hartley, a Smith, a McCarran és más jogtipró törvények s rendeletek formájában. A reakciósok a Kongresszusban körmük szakadtáig dolgoznak azért, hogy uralmukat fenntarthassák. Még azokat a Kennedy adminisztráció által benyújtott polgárjogi törvényjavaslatokat is el akarják langyositani, amiket pedig a néger mozgalom vezetői sem tartanak kielégítőnek a teljes jogegyenlőség szempontjából. Nekünk a néger nép követelései mellett kell állást foglalnunk. A Magyar Szó sajtókonferenciájának tehát ebben az értelemben kell megvitatni ezt a kérdést a következő évi munkaterv lefektetésénél. Oda kell hatnunk, hogy az országban érezhető szabadság szele fújja el a McCarthy boszorkányüldözés nyomán még mindig érezhető félelmet. Induljon meg olvasószerző kampány azok felé, akik szivükben soha nem hagyták el lapjukat és az uj magyar bevándoroltak felé, akik 1956 óta polgárai lettek fogadott hazánknak és értékelni tudnak egy minden polgári jogért immár több mint 60 éve megalkuvás nélkül küzdő magyar újságot. D. L. Kennedy és a berlini fal . LOS ANGELES. — Kennedy elnök európai útja alkalmával ellátogatott a Kelet-Németország által Berlinben felállított falhoz és azt mondta, hogy ez a fal jelképe a kommunista balsikernek. Hogy kik okozták ezt a balsikert, arról nem beszélt, mi azonban a lapunkban megjelent cikkekből jól tudjuk, hogy a nyugat-német kapitalisták propagandája, s még jobban az Egyesült Államok propagandája hozta azt létre, valamint az az aranymennyiség amit az US adófizetők zsebéből kivettünk és oda vittünk. Ismert dolog, hogy a II. világháború után a nyugat-európai államok nem tudták volna sokáig fenntartani a régi rendszerüket, ha a US nem támogatta volna őket a Marshall terv néven ismert segítséggel, amely 8 milliárd dollárt juttatott nekik, Ny.-Németországnak egyedül 3 milliárdot. Ennek a keserű levét issza ma az amerikai munkás a pénz elértéktelenedése és a magasabb árak által. A gyászos emlékű fultoni Churchill beszéd óta az Egyesült Államok egymásután alakított katonai támaszpontokat a különböző országokban, ahová katonaságot és aranyat küldtünk. A nyugatnémetek hamarabb helyreállították gazdaságukat az odaözönlő amerikai katonaság és arany segítségével, mint a kelet-németek, akik csak a saját erejükre támaszkodhattak. Nem tudtak olyan béreket fizetni a munkásoknak, mint a nyugati szektorban, és a munkások ki voltak téve a nyugati részről jövő csábításoknak és propagandának. Ezért azután megindult a vándorlás és volt olyan nap, hogy kétezren is elhagyták a keleti szektort, különösen szakmunkások. Ez azután arra késztette a kelet-német kormányt, hogy először drótakadályokat állítson fel, majd felépítse a falat. Ez a háttere és története a berlini falnak, ahogyan azt mi, öntudatos munkások ismerjük. Taylor Szabó József Szerk. megjegyzése: A fal felállítása előtt sokezer kelet-berlini munkás járt a nyugati szektorba naponta, mert ottani gyárakban voltak alkalmazva s onnan naponta haza is tértek. Ami a bérezések közötti különbséget illeti, azt értékben kiegészítették azok a juttatások, amelyben a szocialista szektorban részesültek a munkások és családtagjaik. A fal felállításának célja az volt, hogy megállítsa a nyugati háborús uszítok növekvő provokációját Kelet-Németország és a többi szocialista ország ellen. A szabadon jövő-menő provokátorokat zárták ki ezzel. Ny.-Berlin ma is a háborús provokátorok főfészke. Kennedy is magáévá tette ezt a szellemet legutóbbi berlini tartózkodása alkalmával. A Ny.- Berlinbe való vándorlással kapcsolatos, a provokátorok által közhírré tett magas számadatok hitelessége igen kétséges. Hogy a fal a kommunista balsiker jelképe, az csak Adenauer és Kennedy elnök sovárgó vágyálma. A csomagkéregetésrol KANADA— Mi is nagyon szeretjük a lapot, különösen, ha olyasmit olvashatunk benne, hogy Kennedy elnök is ébredezik valamennyire. Nagyon sok jó olvasmány van a lapban, a múltkoriban a magyarországi csomagkéregetésről szóló cikk is nagyon érdekes volt. Ebből is látszik, hogy a legtöbben nincsenek rászorulva és üzletet csinálnak belőle. Most legalább fel tudjuk mutatni azoknak, akik még mindig vágják a szülőhazájukat. Mrs. A. B. Szereti a magyar híreket a lapban MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy EBBEN A HÓNAPBAN lejárt az előfizetésem. Ide mellékelek $..... ........-t Név: .......................................................................... Cin»: ...................................................................... Város: ........................................ Állam: .......... DETROIT. — Szeretem a lapunkat olvasni, különösen azért, mert sok cikkben foglalkozik szülőhazánk problémáival és legyőzi azt a sok rágalmat, amit feléje dobnak. J. P. S-----------------------------------------------------------------------V Uj magyar melódiák a lemezpiacon Barát Sándor énekel, Surányi Rudi és cigány- zenekara muzsikál Ára $4.95 postázás a US.-ben 25é Kanadában 8(ty Rendelje meg a következő címen: Alex Barát Record Co. 315 E. 77 St. N. Y. 21 NY LE. 5-8691 K.-----------------------------------------------------------------------s Dutzman Károly fejfájára Junius 24-én kisértük Dutzman bányász munkástársunkat utolsó útjára. Fiatalon került az osztálytudatos munkások közé akikkel kitartott utolsó leheletéig. Élete proletár élet volt. Mint szénbányász, nehéz munkával kereste kenyerét maga és nagyszámú családja részére, de ott volt az első sorokban a munkások jobb jövőjéért vívott harcokban. Agilis tagja volt a bányász szervezetnek, a volt Munkás Betegsegélyző szervezetnek. Hirdetője az ipari szervezetnek, támogatója a volt Bérmunkásnak, úgy szintén a Magyar Szónak, amelyben többször irt a bányászok életéről. Aktiv életet élt, amellyel sok ismerőst és barátot szerzett, akiket értékelni is tudott. Úgyszólván egész életében a Windber Pa.-i szénybánya robotosa volt ahol öt is elérte a bányászok betegsége, amely hosszú szenvedését majd pedig halálát okozta. El nem mulaszthatom megemlíteni azt a gyönyörű nagy családot, amely édes apjuk halála alkalmából újból együtt volt a vidéken levő szülei házban, akiket én valaha jól ismertem mint apró gyermekeket. Mint utón levő szervező, magam is többször hajlékot találtam ottan, bármilyen sokan voltak. Abban az időben alig ismertem ki magam közöttük mivel mind aprók voltak, most pedig mind meglett emberek, férjnél lévők, vagy pedig nősek. Na meg a sok kérdés, hogy még emlékszem-e reájuk? Természetesen, hogy emlékszem: de még arra a sok göröngyös útra is, amelyet Dutzman testvérrel megjártunk, hogy a munkás intézményeknek egy uj tagot, vagy lapunknak egy uj olvasót szerezzünk. Nem is feledjük el emlékét! Pika J. tudósító TALÁLKOZÁS MÓRICZ ZSIGMONDDAL Pusztító jégeső zudult Kecskemét határára 1935 május hó 28-án. Két óráig egyfolytában zuhogott a jég és a károk helyreállítására több százezer tetőcserép és sok vagon üveg kellett. A csajpást tetézte, hogy utána novemberig semmi csapadékot nem kapott a város. Kecskemét költségvetését a város bérbeadott 25,000 hold földjének jövedelmére alapozták. Mivel a bérlők a jégverés miatt fizetni nem tudtak, a városi tanács úgy határozott, hogy a kisnyiri (jelenleg hetényegyházi) állóinás mellett 100 hold erdőt elad és ebből fedezi a deficitet. Az eladás nyilvános árverésen történt. Jelen volt az árverésen a riportot kereső Móricz Zsigmond, akinek véletlenül éppen volt pénze (az iró saját szavai) és két darab két holdas parcellát vásárolt. Ezer pengő volt egy parcella kikiáltási ára fák nélkül, de ennek sokszor még a háromszorosát is megfizették. A városi tanács kikiáltási áron juttatta Móricz Zsigmondnak a két parcellát, a rajta levő jelentékeny értéket képviselő fákkal együtt. A helyi újságban olvastam, hogy Móricz kecskeméti birtokos lett — ahogy elmondta, a leányai nak vette és szőlőt, gyümölcsöst óhajt telepíteni. Azonnal levelet írtam és felajánlottam, hogy — cserébe a sok szép regényért, amit tőle olvastam — díjtalanul elvállalom a telepítés irányítását. Szinte postafordultával érkezett a válasz. “Igen tisztelt Uram és kedves Barátom — irta — nem is tudja, hogy milyen örömet szerzett levelével. Nemsokára Kecskemétre megyek és személyesen megbeszéljük: mit lehet ott csinálni.” Pár hét múlva hivattak a polgármesterhez, ott találkoztam Móricz Zsigmonddal, aki nagyon kedves volt, megölelt és megköszönte a levelemet. Másnap kimentünk a helyszínre, ahol karon fogott és közösen tervezgetni kezdtük, hogy mit csinálunk a két parcellán. Mindjárt egy kis költségvetést is csináltam, hogy mennyi *pénz kell hozzá. Mivel talaj egy engetést is kellett végezni, egészen tekintélyes összeg kerekedett ki belőle. — Most forgatják a Nem élhetek muzsikaszó nélkül cimii filmemet — mondta Móricz —, ebből csinálok pénzt a telepítésre. Sajnos, erre már nem került sor. Hogy miért, nem tudom, de előbb a fákat adta el, később még az ingatlant is. — Egy levelet kaptam tőle, melyben azt Ígérte, hogy hamarosan lejön, de ez a látogatás is elmaradt — valószínűleg pénzhiány miatt. Sajnálom, hogy leveleit elvitte a háború vihara, de kedvességét, barátságos szavait elfelejteni nem tudom soha... W. F. »m» wvmwwwmmmmmwvTOt» mvvmv* A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE, EGY JOBB VILÁG ÉPÍTŐJE!
