Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-10-17 / 42. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 17, 1963 KIDOLGOZTAK A FALVAK IVÓVÍZELLÁTÁSÁNAK HUSZÉVI TÁVLAT! TERVÉT A faluvillamositás után következik a falu “viz- vezetékesitése”. A villamosítás megteremtette az olcsó energiát a vízmüvek üzemeltetéséhez, s helyi pénzügyi-anyagi erőforrásokat is szabadított fel erre a célra. Hogyan élnek a falvakban ezekkel a lehetőségekkel? — ezt kérdeztük Illés Györgytől, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízellátási és csatornázási főosztályának vezetőjétől. A gazdasági bizottságnak a vizellátás fejlesztéséről nemrég megjelent határozata intézkedik a falusi lakosság vízvezetékkel történő fokozott ellátásáról. A megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak már szept. 30-ig ki kellett dolgozniuk a falusi települések vízellátásának távlati tervét. Ezzel a falusi vízellátási tervek a népgazdasági tervek szerves részévé váltak, összhangba hozhatók az anyagi-műszaki erőforrásokkal. A viz előteremtése mind nagyobb gondot okoz. A természetes ivóviznyerőhelyek már néhány év múlva is felbecsülhetetlen kincsek lesznek. Mindinkább le kell mondani a természet nyújtotta kényelmes vizszerzésről, és számolni kell a mesterséges beavatkozás, a tisztítás szükségességével. Egy egyszerű közkút vizének elszennyeződése csak 200—300 ember, a közműé több tízezer ember egészségét veszélyeztetheti. Magyarországon majdnem 7,000 kilométer összhosszuságu zárt vízvezetékben halad ivóvíz, ennek megóvása rendkívül fontos. Ugyanilyen lényeges 3500 kilométernyi csatornahálózatunk karbantartása is. Az elmúlt tiz évben előfordult 32 kisebb járvány közül ugyanis 21 a víztermelő telepnél történt szennyezés folytán, a védőterületek szakszerűtlen kialakítása miatt következett be. Az előző években sajnos elsősorban csak az ipari vidékek vízellátását tudtuk javítani. Anyagi lehetőségeinket a városokká alakult Kazincbarcika, Várpalota, Tatabánya, Ajka, Komló, Dunaújváros és a kisebb uj bányásztelepülések vízellátására, valamint nagyobb városaink — Budapest, Pécs, Debrecen, Miskolc, Salgótarján — vízellátási helyzetének normalizálására, megoldására összpontosítottuk. Nagy eredménynek számit a budapesti felszíni vizmü már üzembe helyezett első egysége-és a Borsodi Regionális Vizmü megteremtse. Vízmüvet kapott Kecsemét és Balassagyarmat is. A falu vízellátása elég hosszú ideig kissé háttérbe szorult. 1955-ig — néhány kivételtől eltekintve -— falun elsősorban csak furott vagy ásott közkutakat építettünk. Az évente létesített mintegy 200, jó ivóvizet adó közkút és a négy-öt helyi vízvezeték mindössze az elavulást pótolta. Az 1950-ben meglevő kereken 118 ezer jó ivóvizet adó közkút közül csak 10—12 ezer volt minden szemszögből kifogástalan. — Hogyan vannak jelenleg ellátva ivóvízzel a magyar falvak? — Ma Magyarországon 3 és fél millió ember használja a vízvezetékek vizét, 6 és fél millió a kutakat. Naponta több mint egymillió köbméter viz hagyja el a víztermelő telepeket, és indul útjára 3 és fél millió fogyasztóhoz. A távlati terv az, hogy húsz év alatt a vizvezetékes ellátás a mai 35 százalékról mintegy 75 százalékra, a csatornázottság a jelenlegi 22 százalékról körülbelül 40 százalékra emelkedjék. Jelenleg az országban a 10 ezer lakosúnál kisebb települések 5.3 millió lakója közül — a korábbi 250 ezerrel szemben — 450 ezer ember (8.5 százalék) van vízvezetékkel ellátva. Az el nem látottak közül átlag 400 lakosra jut egy jó közkút. A falusi lakosság vizvezetékes ellátottságát 1965-ig — újabb 5.5 százalékos fejlesztéssel — 14 százalékra, 1980-ig pedig 45—50 százalékra akarjuk emelni. Húsz év alatt kereken 4 milliárd forint költséggel ezer községben kell vízmüvet építeni. 1980-ban az akkor valószínű 4.4 millió falusi lakosból 2.2 millió lesz vízvezetékkel ellátva. A további programban még újabb ezer községet kell vízmüvei ellátni. Jelenleg már 594 községben vizmü van. A falusi lakosság vizvezetékes ellátottsága természetesen területenként változik. A legjobb az ellátás Komárom, Veszprém, Bács-Kiskun és Csongrád megyékben, a legrosszabb Szabolcs-Szatmárban, Gvőr-Sopronban, Vasban és Zalában. A legutóbbi években megmozdult a falu. 1958 óta a községfejlesztési alapok jelentős hányadát vízügyi célra használják fel, vízgazdálkodási társulatokat szerveztek, s ez uj erőforrás volt, lendületesebbé vált a fejlődés. Megvalósitható-e ez a hatalmas terv? Úgy véljük, igen. A törpe vizmü vek építése nyomán máris javult a falusi települések közművesítése. Mig 1958-ban csak 20 milliót, 1959-ben 60 milliót, addig 1962-ben már 1130 millió forintot fordítottak helyi erőforrásból ilyen célra. Községfejlesztési alapból és törpevizmü-társulatok utján ma már évente 20—25 törpe vizmü épül a falun. A községek kövmüvesitési üteme fokozódik. — Hogyan és milyen ütemben valósulhat meg a vízellátási program? — Abból indulunk ki, hogy az elmúlt években megindult kezdeményezések nyomán évente átlagosan több mint húsz törpe vizmü épült. Az építkezések azonban igen egyenlőtlenül oszlottak meg az egyes megyék között, és azok túlnyomóan csak néhány megyére (Bács-Kiskun és Tolna) összpontosultak. Ha a kezdeményezés minden megyében és minden vízügyi igazgatóság területén megindul, és évente 19 megye mindegyikében legalább 2—3 törpe vizmü épül, úgy évente átlagban országosan 50 törpe vizmü épül meg, körülbelül 200 millió forintos költséggel. Ez megyénként mintegy 10.5 millió forintot igényel. Minthogy egy törpe vizmü általában 2,000 lakost lát el, 1980-ban tehát a falusi lakosság 50 százaléka vízvezetékhez juthat. Az állami hiteleket a nagyobb településeken épülő lakások közművesítése köti le, ezért a költségek túlnyomó részét helyi erőforrásból kell bizIMAAAAAAAAMWMUWMMWWWMWWWMAAIVWWWWWW tositani. A munkákhoz azonban állami támogatás is szükséges. Fokozottabban kell vizvezetéképités- re fordítani a községfejlesztési alap egy részét, s széles körű szervezést kell indítani törpevizmü- társulatok alakítására. A társulatok megalakítása egyúttal lehetőséget nyújt arra is, hogy az építéshez kölcsönt és hitelt lehessen biztosítani. Még állami, tanácsi beruházás terhére is indokolt anyagi támogatást nyújtani annak a községnek, ahol a lakosság a költségek egy részét magára vállalta. — Milyen elvek szerint javítják a vízellátást, milyen elvek figyelembevételével készültek el a távlati tervek? — A tízezer lakost meghaladó községeket és városokat az országos közmüvesitési program keretében elsősorban állami erőforrásból látjuk el jó ivóvízzel. Az 500—1000 lakosú településeken törpe vízmüveket szándékozunk építeni. Azokat a községeket, ahol a lakosság száma nem éri el az 500-at, még nagyobb távlatban is csak jó ivóvizet adó közkutakkal tudjuk ellátni. Az 500 fő alatti települések száma és lakossága azonban csökkenni fog. Valószínű, hogy húsz év múlva a lakosság fele már városi lakos lesz. A települések számának lényeges csökkenésével lehet számolni azért is, mert az elszórtan elhelyezkedő régi kis települések helyett nagyobb szocialista falvak épülnejc, és azért is, mert uj mezőgazdasági városok alakulnak ki. Kedvezf lesz a jövőben egy-egy település belső kialakulása is. A városias településközpont— magas beépítésű területekkel — vízvezetéket igényel. A középső övezet szorosan kacsolódik a városközponthoz, tömör beépítésű lesz, de túlnyomó részben földszintes házakból áll, s ha igényel is vízvezetéket, de csak utcai közkifolyókkal. Végül a harmadik, ritkán beépített külterületi övezet következik, ahol egyelőre még távlatban sem gondolhatunk másra, mint közkutakra. Ilyen külterületi övezet húsz év múlva is lesz, a városokban is, bár kisebb mértékben. A tervek tehát elkészültek. — Nem kis részben függ a lakosságtól, hogy minden faluban minél előbb ki lehessen nyitni a csapot. M. F. Gyermekváros épül a Gugger-hegy oldalában Festői, egészséges levegőjű környezetben, a II. kerületi Csatárka utcában épül fel a főváros uj gyermekvárosa. A Gugger-hegyi intézmény 80 óvodás és 240 általános iskolás korú gyermek számára nyújt majd kényelmes, minden igényt kielégítő családias otthont. A körülbelül hatholdnyi területen, több mint 26 milliós beruházással, háromemeletes főépületet és nyolc melléképületet emelnek. A külső építési munkálatok már igen előrehaladott stádiumban vannak. A modem főépület három részből áll. Az L alakú épületrészben helyezik el az igazgatási, adminisztrációs helyiségeket. A legfelső szinten 20 ágyas kórházat rendeznek be a megbetegedett gyermekek kezelésére. Gondoskodtak a fertőző betegségben szenvedők megfelelő elkülönítéséről is. Az igazgatási épületrészhez csatlakozó egyenes szárnyban találunk nyolc 30—30 személyes, beépített bútorokkal ellátott világos tantermet, és a korszerű igényeknek megfelelő előadótermeket. A gyermekek politechnikai képzését négy mü- helyszoba biztosítja. Az iskolai részhez jól felszerelt 9x18 méteres tornatrem csatlakozik. Az udvar felé eső területen helyezkedik el a főépület harmadik szárnya, melynek földszintjén a játékszobák, a könyvtár, felül pedig tágas, beépített színpaddal ellátott étterem nyert elhelyezést. Az uj szociális intézménynek saját konyhája és mosókonyhája lesz. A központi épületen kívül négy 20—20 férőhelyes óvodát és négy 60 személyes otthonépületet létesítenek. Minden egyes óvoda épülethez külön kis játszótér tartózik. Az óvodákkal szemben, helyezik el a kétszintes otthon épületeket, melyek 120 fiú és 120 leány kényelmes elhelyezését biztosítják. Az otthonépületekben tágas, szép, hatágyas szobákat és közös nappali tartózkodó- helyiségeket találunk. Ezeknek célja a gyermekek közötti családias légkör megteremtése. Az épületeket fiatal képzőművészek alkotásai teszik még otthoniasabbá. A helyiségek megfelelő hőmérsékletét távfűtéssel biztosítják, Külön játszóteret létesítenek a közepes korú gyerekek részére, s külön egyet a nagyobbak számára. Az otthonépületek mögött kaptak helyet a pályák. A tervek szerint az uj gyermekvárosba már jövő év derekán beköltözhetnek a fiatalok. Vesztegetésért egy év és tizhónapi szabadságvesztés Dr. Nagy Zoltán parképítő részlegvezetőként dolgozott több termelőszövetkezetnél. Annak érdekében, hogy minél több megrendelést szerezzen, s a munkák átvételeinél ne legyen nehézsége, kapcsolatba lépett olyan személyekkel, akik hivatali beosztásuknál fogva kötelesek voltak ellenőrizni a részleg tevékenységét. Másodállásban szakértőként alkalmazta Vojtek Józsefet, a Dl. kerületi Tanács műszaki ellenőrét és Erdővégi Lajost, a Fővárosi Tanács közlekedési igazgatóságának mérnökét; mindketten vállalkoztak a hivatali beosztásukkal összeférhetetlen munkára. A kerületi bíróság kétrendbeli hivatali vesztegetésért dr. Nagy Zoltánt egy év és tizhónapi szabadságveztésre, Vojtek s Erdővégit 10 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre Ítélte, egyben kötelezte őket, hogy a jogtalanul szerzett pénzt, téritsék meg. f*-***-»*'»»** »*♦ »*+ *£* *!'*♦*'* *%»-*%*- »I* ■♦^«-»**-»*’*>/»*** ♦** >t*-*,I* *♦* *1* 48 FOKOS TERMÁLVÍZ tört fel a Heves megyei Andornaktálya határában. A gyógyvizet elvezetik az egri strandra, ahol uj medencéket építenek. A SOPRONI Erdészeti és Faipari Egyetemet 40 millió forintos költséggel bővítik. Az építkezést jövőre kezdik meg az egyetem szomszédságában és 1966-ban fejezik be. AnnnHBHnHnnaMBBHHkk MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy EBBEN A HÓNAPBAN lejárt a1. előfizetésem. Itt mellékelek S.......................-f Név: ...................................................................... Cim: ...................................................................... Város:............................................Állam: ....- ' \ * •. ;.. Mi Történik**
