Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-10-17 / 42. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 17, 1963 KIDOLGOZTAK A FALVAK IVÓVÍZELLÁTÁSÁNAK HUSZÉVI TÁVLAT! TERVÉT A faluvillamositás után következik a falu “viz- vezetékesitése”. A villamosítás megteremtette az olcsó energiát a vízmüvek üzemeltetéséhez, s he­lyi pénzügyi-anyagi erőforrásokat is szabadított fel erre a célra. Hogyan élnek a falvakban ezek­kel a lehetőségekkel? — ezt kérdeztük Illés Györgytől, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízellátási és csatornázási főosztályának vezetőjé­től. A gazdasági bizottságnak a vizellátás fejlesz­téséről nemrég megjelent határozata intézkedik a falusi lakosság vízvezetékkel történő fokozott ellátásáról. A megyei tanácsok végrehajtó bizott­ságainak már szept. 30-ig ki kellett dolgozniuk a falusi települések vízellátásának távlati tervét. Ezzel a falusi vízellátási tervek a népgazdasági tervek szerves részévé váltak, összhangba hozha­tók az anyagi-műszaki erőforrásokkal. A viz előteremtése mind nagyobb gondot okoz. A természetes ivóviznyerőhelyek már néhány év múlva is felbecsülhetetlen kincsek lesznek. Mind­inkább le kell mondani a természet nyújtotta kényelmes vizszerzésről, és számolni kell a mes­terséges beavatkozás, a tisztítás szükségességé­vel. Egy egyszerű közkút vizének elszennyeződé­se csak 200—300 ember, a közműé több tízezer ember egészségét veszélyeztetheti. Magyarorszá­gon majdnem 7,000 kilométer összhosszuságu zárt vízvezetékben halad ivóvíz, ennek meg­óvása rendkívül fontos. Ugyanilyen lényeges 3500 kilométernyi csatornahálózatunk karbantartása is. Az elmúlt tiz évben előfordult 32 kisebb jár­vány közül ugyanis 21 a víztermelő telepnél tör­tént szennyezés folytán, a védőterületek szaksze­rűtlen kialakítása miatt következett be. Az előző években sajnos elsősorban csak az ipari vidékek vízellátását tudtuk javítani. Anya­gi lehetőségeinket a városokká alakult Kazinc­barcika, Várpalota, Tatabánya, Ajka, Komló, Du­naújváros és a kisebb uj bányásztelepülések víz­ellátására, valamint nagyobb városaink — Buda­pest, Pécs, Debrecen, Miskolc, Salgótarján — víz­ellátási helyzetének normalizálására, megoldására összpontosítottuk. Nagy eredménynek számit a budapesti felszíni vizmü már üzembe helyezett el­ső egysége-és a Borsodi Regionális Vizmü megte­remtse. Vízmüvet kapott Kecsemét és Balassagyar­mat is. A falu vízellátása elég hosszú ideig kissé hát­térbe szorult. 1955-ig — néhány kivételtől elte­kintve -— falun elsősorban csak furott vagy ásott közkutakat építettünk. Az évente létesített mint­egy 200, jó ivóvizet adó közkút és a négy-öt he­lyi vízvezeték mindössze az elavulást pótolta. Az 1950-ben meglevő kereken 118 ezer jó ivóvizet adó közkút közül csak 10—12 ezer volt minden szemszögből kifogástalan. — Hogyan vannak jelenleg ellátva ivóvízzel a magyar falvak? — Ma Magyarországon 3 és fél millió ember használja a vízvezetékek vizét, 6 és fél millió a kutakat. Naponta több mint egymillió köbméter viz hagyja el a víztermelő telepeket, és indul út­jára 3 és fél millió fogyasztóhoz. A távlati terv az, hogy húsz év alatt a vizvezetékes ellátás a mai 35 százalékról mintegy 75 százalékra, a csa­tornázottság a jelenlegi 22 százalékról körülbelül 40 százalékra emelkedjék. Jelenleg az országban a 10 ezer lakosúnál ki­sebb települések 5.3 millió lakója közül — a ko­rábbi 250 ezerrel szemben — 450 ezer ember (8.5 százalék) van vízvezetékkel ellátva. Az el nem látottak közül átlag 400 lakosra jut egy jó köz­kút. A falusi lakosság vizvezetékes ellátottságát 1965-ig — újabb 5.5 százalékos fejlesztéssel — 14 százalékra, 1980-ig pedig 45—50 százalékra akar­juk emelni. Húsz év alatt kereken 4 milliárd fo­rint költséggel ezer községben kell vízmüvet épí­teni. 1980-ban az akkor valószínű 4.4 millió falu­si lakosból 2.2 millió lesz vízvezetékkel ellátva. A további programban még újabb ezer községet kell vízmüvei ellátni. Jelenleg már 594 községben vizmü van. A fa­lusi lakosság vizvezetékes ellátottsága természe­tesen területenként változik. A legjobb az ellátás Komárom, Veszprém, Bács-Kiskun és Csongrád megyékben, a legrosszabb Szabolcs-Szatmárban, Gvőr-Sopronban, Vasban és Zalában. A legutóbbi években megmozdult a falu. 1958 óta a község­fejlesztési alapok jelentős hányadát vízügyi célra használják fel, vízgazdálkodási társulatokat szer­veztek, s ez uj erőforrás volt, lendületesebbé vált a fejlődés. Megvalósitható-e ez a hatalmas terv? Úgy vél­jük, igen. A törpe vizmü vek építése nyomán már­is javult a falusi települések közművesítése. Mig 1958-ban csak 20 milliót, 1959-ben 60 milliót, ad­dig 1962-ben már 1130 millió forintot fordítottak helyi erőforrásból ilyen célra. Községfejlesztési alapból és törpevizmü-társulatok utján ma már évente 20—25 törpe vizmü épül a falun. A közsé­gek kövmüvesitési üteme fokozódik. — Hogyan és milyen ütemben valósulhat meg a vízellátási program? — Abból indulunk ki, hogy az elmúlt években megindult kezdeményezések nyomán évente át­lagosan több mint húsz törpe vizmü épült. Az építkezések azonban igen egyenlőtlenül oszlottak meg az egyes megyék között, és azok túlnyomóan csak néhány megyére (Bács-Kiskun és Tolna) összpontosultak. Ha a kezdeményezés minden megyében és minden vízügyi igazgatóság terüle­tén megindul, és évente 19 megye mindegyikében legalább 2—3 törpe vizmü épül, úgy évente átlag­ban országosan 50 törpe vizmü épül meg, körül­belül 200 millió forintos költséggel. Ez megyén­ként mintegy 10.5 millió forintot igényel. Mint­hogy egy törpe vizmü általában 2,000 lakost lát el, 1980-ban tehát a falusi lakosság 50 százaléka vízvezetékhez juthat. Az állami hiteleket a nagyobb településeken épülő lakások közművesítése köti le, ezért a költ­ségek túlnyomó részét helyi erőforrásból kell biz­IMAAAAAAAAMWMUWMMWWWMWWWMAAIVWWWWWW tositani. A munkákhoz azonban állami támogatás is szükséges. Fokozottabban kell vizvezetéképités- re fordítani a községfejlesztési alap egy részét, s széles körű szervezést kell indítani törpevizmü- társulatok alakítására. A társulatok megalakítása egyúttal lehetőséget nyújt arra is, hogy az épí­téshez kölcsönt és hitelt lehessen biztosítani. Még állami, tanácsi beruházás terhére is indokolt anyagi támogatást nyújtani annak a községnek, ahol a lakosság a költségek egy részét magára vállalta. — Milyen elvek szerint javítják a vízellátást, milyen elvek figyelembevételével készültek el a távlati tervek? — A tízezer lakost meghaladó községeket és vá­rosokat az országos közmüvesitési program kere­tében elsősorban állami erőforrásból látjuk el jó ivóvízzel. Az 500—1000 lakosú településeken tör­pe vízmüveket szándékozunk építeni. Azokat a községeket, ahol a lakosság száma nem éri el az 500-at, még nagyobb távlatban is csak jó ivó­vizet adó közkutakkal tudjuk ellátni. Az 500 fő alatti települések száma és lakossága azonban csökkenni fog. Valószínű, hogy húsz év múlva a lakosság fele már városi lakos lesz. A te­lepülések számának lényeges csökkenésével lehet számolni azért is, mert az elszórtan elhelyezkedő régi kis települések helyett nagyobb szocialista falvak épülnejc, és azért is, mert uj mezőgazdasá­gi városok alakulnak ki. Kedvezf lesz a jövőben egy-egy település belső kialakulása is. A városias településközpont— ma­gas beépítésű területekkel — vízvezetéket igé­nyel. A középső övezet szorosan kacsolódik a vá­rosközponthoz, tömör beépítésű lesz, de túlnyomó részben földszintes házakból áll, s ha igényel is vízvezetéket, de csak utcai közkifolyókkal. Végül a harmadik, ritkán beépített külterületi övezet következik, ahol egyelőre még távlatban sem gondolhatunk másra, mint közkutakra. Ilyen kül­területi övezet húsz év múlva is lesz, a városok­ban is, bár kisebb mértékben. A tervek tehát elkészültek. — Nem kis részben függ a lakosságtól, hogy minden faluban minél előbb ki lehessen nyitni a csapot. M. F. Gyermekváros épül a Gugger-hegy oldalában Festői, egészséges levegőjű környezetben, a II. kerületi Csatárka utcában épül fel a főváros uj gyermekvárosa. A Gugger-hegyi intézmény 80 óvodás és 240 általános iskolás korú gyermek számára nyújt majd kényelmes, minden igényt kielégítő családias otthont. A körülbelül hatholdnyi területen, több mint 26 milliós beruházással, háromemeletes főépületet és nyolc melléképületet emelnek. A külső építési munkálatok már igen előrehaladott stádiumban vannak. A modem főépület három részből áll. Az L alakú épületrészben helyezik el az igazgatási, adminisztrációs helyiségeket. A legfelső szinten 20 ágyas kórházat rendeznek be a megbetegedett gyermekek kezelésére. Gondoskodtak a fertőző betegségben szenvedők megfelelő elkülönítéséről is. Az igazgatási épületrészhez csatlakozó egye­nes szárnyban találunk nyolc 30—30 személyes, beépített bútorokkal ellátott világos tantermet, és a korszerű igényeknek megfelelő előadóterme­ket. A gyermekek politechnikai képzését négy mü- helyszoba biztosítja. Az iskolai részhez jól felsze­relt 9x18 méteres tornatrem csatlakozik. Az udvar felé eső területen helyezkedik el a főépület harmadik szárnya, melynek földszintjén a játék­szobák, a könyvtár, felül pedig tágas, beépített színpaddal ellátott étterem nyert elhelyezést. Az uj szociális intézménynek saját konyhája és mo­sókonyhája lesz. A központi épületen kívül négy 20—20 férőhe­lyes óvodát és négy 60 személyes otthonépületet létesítenek. Minden egyes óvoda épülethez külön kis játszótér tartózik. Az óvodákkal szemben, he­lyezik el a kétszintes otthon épületeket, melyek 120 fiú és 120 leány kényelmes elhelyezését biztosítják. Az otthonépületekben tágas, szép, hatágyas szobákat és közös nappali tartózkodó- helyiségeket találunk. Ezeknek célja a gyerme­kek közötti családias légkör megteremtése. Az épületeket fiatal képzőművészek alkotásai teszik még otthoniasabbá. A helyiségek megfelelő hő­mérsékletét távfűtéssel biztosítják, Külön játszó­teret létesítenek a közepes korú gyerekek részére, s külön egyet a nagyobbak számára. Az otthon­épületek mögött kaptak helyet a pályák. A tervek szerint az uj gyermekvárosba már jö­vő év derekán beköltözhetnek a fiatalok. Vesztegetésért egy év és tizhónapi szabadságvesztés Dr. Nagy Zoltán parképítő részlegvezetőként dolgozott több termelőszövetkezetnél. Annak ér­dekében, hogy minél több megrendelést szerez­zen, s a munkák átvételeinél ne legyen nehézsé­ge, kapcsolatba lépett olyan személyekkel, akik hivatali beosztásuknál fogva kötelesek voltak el­lenőrizni a részleg tevékenységét. Másodállásban szakértőként alkalmazta Vojtek Józsefet, a Dl. kerületi Tanács műszaki ellenőrét és Erdővégi Lajost, a Fővárosi Tanács közlekedési igazgatósá­gának mérnökét; mindketten vállalkoztak a hiva­tali beosztásukkal összeférhetetlen munkára. A kerületi bíróság kétrendbeli hivatali veszte­getésért dr. Nagy Zoltánt egy év és tizhónapi szabadságveztésre, Vojtek s Erdővégit 10 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre Ítélte, egyben kötelezte őket, hogy a jogtalanul szerzett pénzt, téritsék meg. f*-***-»*'»»** »*♦ »*+ *£* *!'*♦*'* *%»-*%*- »I* ■♦^«-»**-»*’*>/»*** ♦** >t*-*,I* *♦* *1* 48 FOKOS TERMÁLVÍZ tört fel a Heves megyei Andornaktálya határában. A gyógyvizet elvezetik az egri strandra, ahol uj medencéket építenek. A SOPRONI Erdészeti és Faipari Egyetemet 40 millió forintos költséggel bővítik. Az építkezést jövőre kezdik meg az egyetem szomszédságában és 1966-ban fejezik be. AnnnHBHnHnnaMBBHHkk MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy EBBEN A HÓNAPBAN lejárt a1. előfizetésem. Itt mellékelek S.......................-f Név: ...................................................................... Cim: ...................................................................... Város:............................................Állam: ....- ' \ * •. ;.. Mi Történik**

Next

/
Thumbnails
Contents