Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-10-17 / 42. szám

Thursday, October 17, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Munkás és szakszervezeti hírek 'WxnAAArwvwwwwvwMvwvvwwwwwwwwwwwt’xn/wwwwwtnnn/wvwwwwwwwwwwV’ U.S.-ben hetenkint 40,000 munkás veszti el állását Ébred a felelősségérzet a “csodagépek” társadalmi és gazdasági követ­kezményeivel szemben gos munkanélküliségi arány megállapitására abban merül ki, hogy szórványosan 35,000 háztartást sze­mel ki adatkutatásra és ennek az eredményét al­kalmazza az egész országra vonatkozóan. A “mun­kanélküliek láthatatlan táborát” nem veszik szá­mításba ennél az adatkutatásnál, mivel, ezek nem járnak a munkaelhelyező irodákba elhelyezést ke­resni. Alacsony képzettségük miatt nem felelnek meg az automata korszak követelményeinek. Ebből a szempontból is arra mutatott rá a professzor, hogy napjainkban az oktatásra nagyobb súlyt kell fektetni, mert a munkáselhelyezés a munkások sokkal nagyobb szaktudását követeli meg, mint eddig. A terjedő automáció várható hatása a munka­nélküliségre, egyre nagyobb nyugtalanságot okoz illetékes körökben. A szenátus munkaügyi albizott­sága nyilt kihallgatáson gyűjti az errevonatkozó adatokat szakértőktől. Legutóbb John I. Snyder Jr., az automata gépeket gyártó U.S. Industries el­nöke és igazgatója nyújtott felvilágosítást az albi­zottságnak. Megdöntötte azt a széles körben tuda­tosan hirdetett mítoszt, hogy az automáció nem szüntet meg sok állást, “amit sokan szívesen el­hisznek.” “Kevesen akarják elhinni a mindennapi gyakor­lat és tanulmányok alapján közölt igaz adatokat”, mondotta Mr. Snyder. Kétségbevonta a Labor Departmentnek azon vé­leményét, amit egyik szószólója az albizottság előtt nyilvánított, hogy az automáció és más technoló­giai változások által emelkedő termelékenység évente csupán kb. 200,000 munkaalkalmat távo­lit el. “Úgy látom, ez durva alábecslése az igazi hely­zetnek és hogy az automáció fő tényezője annak, hogy az Egyesült Államokban hetenként 40,000 munkaalkalom szűnik meg”, mondotta Snyder. Te­hát nem 200,000, hanem 2,000,000 munkás kiesé­se a munkástáborból várható évente az elkövetkező időkben. “Azt is szem előtt kell tartani, hogy az automá­ció nemcsak közvetlen, hanem közvetett munka- nélküliséget is okoz, értve ezalatt azokat a mun­kásokat, akiket alkalmaztak volna az automáció által beszüntetett munkaterületeken.” Elmondta a gyáros, hogy olyan felszereléseket gyártanak már, amelyek képesek “csodákat művelni”. A tudomány mostani gyors fejlődésében csődöt mondott az em­berek igyekezete, hogy lépést tartsanak vele és a szakadék egyre tágul. Nem igaz az sem, mondotta, hogy a gépek uj munkaalkalmakat hoznak létre, hogy munkások szükségesek a működtetésűkre és a karbantartásukra. “A modern automaták na­gyon kevés karbantartást igényelnek. Ha máskép volna, nem volna érdemes őket létrehozni; akkor sem, ha ugyanannyi munkás volna szükséges a fel­építésükre, mint amennyit helyettesítenek a ter­melés folyamatában.” Mr. Snyder azt a beállítást is koholmánynak ne­vezte, hogy az automáció által eltávolított munká­sok az ország más részében találhatnak alkalma­zást. “Rendszerint azok esnek ki a munkából, akik a legkevésbé mozgékonyak, a kisfizetésüek, az öre­gebbek, a szakképzetlenek. Vagy anyagiak miatt nem tudnak költözködni, vagy lélektanilag sem ké­pesek uj életet kezdeni uj területen.” Az American Foundation on Automation and Employment, a gépeket gyártó cégek alapítványa, most készít tanulmányt az automáció hatásáról és a munkaidőről. Ez a nemsokára megjelenő tanul­mány azt fogja bizonyítani, hogy elkerülhetetlen a munkaidő leszállítása, mondotta Mr. Snyder. A statisztika nem tükrözi vissza a megnövekedett munkanélküliséget Más igazságok is kiderültek ennek az alapítvány­nak a múlt héten New Yorkban megtartott konfe­renciáján, amelyen kb. 50 gazdasági szakértő, va­lamint jóléti intézmények vezetői vettek részt több államból, az automáció következményeit a maguk szempontjából vizsgálva. Charles C. Killingsworth, a Michigan Állami Egyetem professzora, munka és ipari viszonyok szakértője, megállapította felszólalásában, hogy a kormánynak a munkanélküliségről szóló statiszti­kai kimutatásai hiányosak. A munkanélküliségi arány nem 6% körül van, mint azt a Labor Depart­ment közli, hanem meghaladja a 8.8%-ot. A téves kimutatás onnan származik, mondja Mr. Killings­worth, hogy a kormány nem veszi tudomásul “a munkanélküliek nagy láthatatlan táborát”, amely­hez azok tartoznak, akik már régen nem képesek elhelyezkedni és belefáradtak a munkakeresésbe. A társadalom szempontjából ennek a nagy tá­bornak nagy jelentősége van, mert ha az elhelyez­Szakszervezeti vezetők kénytelenek a munka- nélküliséget osztályszempontból is mérlegelni, amit Victor G. Guenther, az autómunkások egyik tiszt­viselője nyilvánított a Federal Bar Association konvencióján, amikor kijelentette, hogy az auto­máció káros következményeit egyedül a munkás- osztály viseli, az egyre veszedelmesebben terjedő munkanélküliség formájában. k\1£VVWVW\\1iV\VV\VW\\A%\V\V\\\\\\\\N\V1 kedési lehetőség fellendül, ez az 1,500,000 ember azonnal állás után néz és akkor a nyilvántartott munkanélküliség szempontjából a helyzet esetle­ges javulása nem lesz észrevehető, fejtegette Mr. Killingsworth. A Bureau of Labor Statistics módszere az orszá­Ingyen közlekedést New Yorkban SZTRÁJKHIREK Négynapos 32 órás munkahetet a munkásoknak New York városi közlekedési munkásainak mun­kaszerződése december 31-én jár le, de Michael Quill, a Transport Workers Union elnöke már érintkezésbe lépett a Transit Authorityval az uj követeléseket illetően. A 38,000 tagja részére négy napos, 32 órás munkahetet állított fel főkövetelés­ként. Az utazóközönség szempontjából Quill arra szó­lította fel a város vezetőségét, hogy ne tervezzen viteldij emelést, hanem szüntesse meg a jelenlegi viteldijat is. "A város adjon ingyen földalatti és busz szolgálatot a lakosságnak, mintahogy a rend­őrségi védelmet, tűzoltási és szemételhordási szol­gálatot is ingyen adja számukra”, mondotta Quill a Transit Authority-hoz intézett levelében. A vitel­dijat “megadóztatás”-nak nevezi, amely éppen azt a rétegét a lakosságnak sújtja legjobban, amely legkevésbé fizetőképes. Quill azt ajánlotta, hogy a “nagy ingatlan érdekeltségek” könnyebben fedez­hetnék a közlekedési rendszer kiadásait. Az ingat­lan adók jelentéktelen emelésével már ingyen uta­zást lehetne biztosítani New York lakosságának. Sőt még több földalatti vasútvonal építését is le­hetővé tenné, ami a megnövekedett forgalom első­rendű követelménye. Quill követelése első tekintetre utópisztikusnak hangzik, de nem lehetetlen. Az ingyenes közszolgá­latokat, amelyeknek egyes válfaját a szocialista ál­lamok lakói már régen élvezik, az Egyesült Álla­mokban is meg kell valahol kezdeni. Szervezkednek a unió alkalmazottai A United Auto Workers országos megbízottai és személyzetének tagjai szervezetet alakítottak, mely képviselje őket munkáltatójuk, az UAW előtt. Wal­ter P. Reuther, az UAW elnöke meglepetését fe­jezte ki ezen eljárás felett, mert a központi bizott­ság már kifejtette tervét, amelynek alapján az al­kalmazottak panaszait megoldják. Az alkalmazot­tak azonban a National Labor Relations Boardhoz folyamodtak, hogy a saját maguk által választott szervezetet ismerje el, mint amely képviseli az ér­dekeiket. Reuther kijelentette, hogy nem fogja meggátolni a szervezkedést, bár ellenzi ezt a for­mát. A személyzet egyes tagjai már most is szak- szervezetekhez tartoznak. Mint pl. az irodai alkal­mazottak az Office Employees International Union- hoz s azok, akik az unió közlönyét, a Solidarity-t állítják össze, az American Newspaper Guild tag­jai. V** WVWVWWWVWWWV» VWVWW VVVVVWVWV V* AZ EGRI VÁRMÚZEUM legújabb kincse Gárdonyi Géza Egri csillagok cimü regényének örmény nyel­vű kiadása. A könyvet Velencében, az ottani ör­mény kollégiumban fordították le és adták ki. 0-9 NEM ÖRÜLNEK SVÁJCBAN Hans Globke állam­titkárnak, aki villát építtet a Genfi-tó partján. A svájci kormányszervekhez több beadvány érkezett, hogy a hitleri fajtörvények kidolgozója ne kapjon engedélyt az országban való tartózkodásra. 0-9 SZÁZ ÁLLAMFŐNEK száz-száz kötetből álló könyv­tárat ajándékoz az amerikai könyvkereskedők szö­vetsége, az utolsó három év legsikerültebbnek tar­tott terméséből. 09 A KIBERNETIKA titkait bemutató színes kisfilm forgatása kezdődött el a Budapest Filmstúdióban, Somló Tamás rendezésében. 8,000 textilanyag festő- és kikészítő munkás 259 üzemben szüntette be a munkát az uj munkaszer­ződés követeléseinek megnyerése érdekében. Ki­lenc napi sztrájk után a Textile Workers Union nyolc lokálja megegyezett a munkáltatók képvise­lőivel. A megállapodás három éves szerződést, 32 cent órabéremelést — felosztva 12, 8 és 7 cent évenkénti emelésre és jóléti juttatásokra — vala­mint három heti fizetett vakációt 10 évi szolgálat után, eredményezett. A sztrájkoló üzemek Pater­son, Union City, Passaic és Lodi New Jersey, vala­mint New York, Havestraw és Ossining newyorki városokban vannak. Erie, Pa. — Az Erie Forge & Steel Corp. 1,200 sztrájkoló munkása másodszor utasította vissza az uj munkaszerződés kedvezőtlen feltételeit, ame­lyekben szakszervezeti vezetőik és a munkáltatók megegyeztek. » Washingtonban a Westinghouse korporáció és az International Union of Electrical Workers tár­gyalóbizottságai nem tudtak egyezségre jönni az uj munkaszerződés pontjai felett. Az IUE 28 West­inghouse üzemben 36,000 munkást képvisel. A szakszervezet vezetősége felszólította a lokálokat, hogy igyekezzenek a maguk területén megfelelő feltételeket biztosítani maguknak. A jelen szerző­dés okt. 15-én jár le. • Kennedy elnök 60 napra felfüggesztette a Unit­ed Air Line-nál október 9-én esedékessé vált sztráj kot azzal, hogy adatkivizsgáló bizottságot nevezett ki a helyzet tanulmányozására és a nézeteltérések kisimítására. A repülőtársulat 13,000 nem-repülő alkalmazottja sztrájkszándékát már szept. 10-én bejelentette. A munkások a Machinist Union tagjai. Kennedy azzal a magyarázattal gátolta meg a sztrájkot, hogy fontos közlekedéstől fosztaná meg az országot. A szakszervezet hat más nagy repülő­társulattal is folytat tárgyalást már 1962 május óta, de azokkal nem jutottak megegyezésre. Sztrájk határidőt azonban nem tűztek ki. • Chicago. — Az Armour húsfeldolgozó vállalat hét középnyugati üzemében 7,000 munkás kétna­pos sztrájkot rendezett, mert az üzemvezetőség nagyobb munkamegterhelést és uj munkaszabályo­kat akart bevezetni. Négy másik üzemben további 1,000 munkás készült követni a példájukat. A weekend folyamán azonban a United Packing­house, Food and Allied Workers Union és a válla­lat megbizottaiból álló Armour Automation Com­mittee megegyezésre jutott. A megoldást a lokálok elé viszik elfogadás végett, de addig is a sztrájkoló munkások újra munkába álltak. • St. Louisbán az IUE tiltakozó piketvonalat fog felállítani az Emerson Electric Manufacturing Co. üzeme elé, mert a vállalat bejelentette, hogy elköl­tözteti üzemét délre s kb 350 munkás elveszti állá­sát. A cégnek a város üzleti negyedében levő kiál­lítási terme előtt is tiltakozó piketek hívják fel a közönség figyelmét a cég költözködési tervére. Az unió véleménye az, hogy a cég olyan adóengedmé­nyekre törekszik St. Louisban, amilyeneket egyes déli városok felajánlanak ipari vállalatoknak, hogy odaköltözzenek. 5

Next

/
Thumbnails
Contents