Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-10-10 / 41. szám
14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Rácz László: A kétarcú Mexikó Szeptember közepén ünnepelte Mexikó véres forradalmának százötvenharmadik évfordulóját, mely több mint egymillió emberáldozat árán, felszabadította az addigi spanyol gyarmati elnyomás alól. A rég lezajlott, már csak emlékekben élő forradalmak, nem ellenszenvesek sehol sem az utókor uralkodó osztályainak. Ez a magyarázata annak, hhogy nemcsak a jelenlegi — forradalminak nem nevezhető — mexikói kormányrendszer, hanem a szomszédos Egyesült Államok hivatalos körei is, hangos ünnepségekkel ülték meg a másfélszáz éves forradalom emlékét. Az Egyesült Államok nagyobb városaiban, hol mexikói nemzetiségűek vagy azok leszármazottai élnek — kiknek száma egy millióra rúg — bizonyságául a jószomszédi viszonynak, szeptember 15-ét gyűlésekkel, szónoklatokkal, mexikói zászlókkal, zenével ünnepelték. Magában New Yorkban, a város vezetősége a szeptember 15-ikét követő hetet, “mexikói hétnek” nyilvánitotta, melynek során egymást érték a bankettek, ünnepségek, melyeken hivatalos szónokok hangsúlyozták a két ország és népe közti baráti együttműködést. Azt hisszük, nem érdektelen kissé közelebbről megvizsgálni, honnan ez a nagy barátkozás és hogy kik szerepeltek az ünneplők sorában, mint a két ország szószólói. Mexikót — a hivatalos diplomáciai képviselőkön felül — Miguel Alemán, volt köztársasági elnök képviselte. Az a dollár milliomossá vált “demokrata”, aki saját példájával mu- ' tatja, mennyire hasznos a két ország közti szoros gazdasági összemtiködés. Mellette ott láttuk a mexikói nagybankok és gyárak kimagasló képviselőit. Amerika részéről: Spellman bíboros és számos hivatalos politikus mellett, ott láthattuk a First National City Bank és a Rockefeller trust kiküldötteit. így azután könnyen megérthető, hogy a “mexikói hét” New Yorkban a több mint másfél századdal ezelőtt lezajlott forradalom ürügyén, tagadhatatlanul annak az ünneplésével folyt le, hogy a rettegve várt és esedékes szocialista forradalom, a kubai események* megismétlődése, egyelőre kimaradt Mexikóban. Ezt hangsúlyozta ki a banketten Mexikó washingtoni nagykövete, állitván, hogy “Nekünk nincsenek ma már problémáink, mert egyforma lehetőségeket biztosítottunk, az állami és magánvállalkozások számára.” Erre az ünnepélyes kijelentésre különösen felfigyeltek a jelenlévő megbízottai az első sorban érdekelt amerikai finánctőkének. Megértették, hogy korlátlan lehetőségek nyílnak topábbra is kiadós profitokra a szomszédos Mexikóban. Ez annál is inkáb örvendetes számukra, mert •— mint hivatalos adatok bizonyítják — már az elmúlt 1962-ős év során 158 millió dollár profitot vittek ki befektetett tőkéik után. Teljes elismeréssel nyugtázta ezt képviseletükben Jacob Javitz newyorki republikánus képviselő, aki ünnepi felszólalásában', Mexikót példának állította oda, a többi latin-amerikai országok kormányai elé. Mint dicsérőleg leszegezte: •— “Mexikó megmutatta, hogyan kell alkalmazni a külföldi tőke- befektetéseket kölcsönösen gyümölcsöztető módon. Éppen ezért Humphrey* demokrata képviselő társammal egyetértve, indítványoztam, hogy létesítsünk egy újabb *200 millió dolláros alapot, azzal a céllal, hogy l.amerikai magánvállalatok finanszírozására fordittassék. Ezzel ellensúlyozni fogjuk azt, hogy ezen a kontinensen szocialista rendbontások veszélyeztessék egész létezésünket.” Nyíltanban már nem is lehetett kifejezni a nagy barátkozás tényleges célkitűzéseit, mint ezzel a szónoklattel, melyhez lelkesedéssel tapsoltak a jelenlevő delegátusok mindkét részről. Elsősorban a magánbankok és magánvállalatok érdekképviselői. Azok a mexikói nagy hazafiak, akik személyükben azt a kisszámú osztályt képviselték, amely — hivatalos adatok szerint — másfél percentjét teszi ki az ország összes kereső lakosságának, de majdnem a felét: 42 százalékát habzsolja be az évi nemzeti jövedelemnek. Ugyanakkor amikor, a 12 milliónyi dolgozóra csak a fennmaradó 58 percent ha jut. De még be sem fejeződött a “mexikói hét” New Yorkban, amikor egy borzalmas tömegkatasztrófa során megmutatkozott az égig magasztalt- mai Mexikó másik, igazibb arculata. Kaliforniában, Salinas határában egy mexikói bracerókkal telt teherautó szeptember 17-én összeütközött egy teher- vonattal és ennek során eddig 31 halottat és ugyan annyi súlyos sebesültet számoltak össze. Mint uj- ságjelentések Írták: a hivatalos vizsgálat megindult, hogy kit terhel a felelősség ezt a borzalmas tragédiát illetőleg. De minden vizsgálat nélkül is megállapítható, azonosan a két ország uralkodó osztályainak felelőssége. Azé a mexikói kormányé és uralkodó rétegé, mely évek óta tűri, hogy éhező munkanélküliéi bérlenyomó idénymunkára szegődjenek el a szomszédos Egyesült Államokba, ahelyett, hogy megélhetést biztositanának számukra odahaza. Áz Egyesült Államok hivatalos hatóságai és a rabszolgatartó kaliforniai és texasi nagyfarmerek viszont azért, meid intézményesen fenntartják ezt az emberhez nem méltó bracero vándorlást. Tudvalevőleg a kongresszus a múltban már kimondotta, hogy nem fogja megújítani a két ország közti szerződést, mely a bracerok alkalmazását újabb Kecses és finom arcú, fajtájának, a törékeny és vonzó vietnami nőknek talán legszebbjei közül való. Harminckilenc esztendős, de íiatalabbnak látszik. Légiesnek. A Távol-Keleten hagyományos magasan slicceit ruhát visel, de francia parfümöt használ és éjfekete haját tornyozza. Leánykori neve ez volt: Csodálatos Tavasz, s az első pillanatban ez a név indokoltnak tűnik. Mégis — mindez, csak látszat. A törékenység is és a báj is. Valójában hideg, céltudatos és kegyetlen — ez Nhu asszony, Dél-Vietnam diktátorának sógornője, Vagy talán maga a titkos diktátor? Különös helyzet van Dél-Vietnamban: katolikus kisebbség tartja kézben a hatalmat és nyomja el buddhista többséget. Szokatlan dolog ez a buddhista népek tengerében, mintha megelevenedett volna a középkor, a vallásüldözések eszelős korszaka. Ennek az elvakult kisebbségnek koronája a Diem-család és prófétanője, Nhu asszony. Húsz esztendővel ezelőtt tért át a buddhista hitről, de ma ő a leghangosabb téritő. Dél-Vietna- mot tüzzel-vassal katolizálni akarja, s hogy félreértés ne essék, pontosabban is körülírja ennek a programnak a célját: “Megszabadítani az országot a kommunizmustól és a férfi slamposságtól.” Szemmelláthatóan kevésre becsüli a férfiakat s ezt elég különös módon juttatja kifejezésre. Be- tilttatta a prostitúciót — igaz, de beiktatta a táncot is mondván: — “Elég, ha a halállal táncolunk.” Részben a volt prostituáltakból asszony hadsereget szervezett és ezt a katonaságot természetesen a kommunizmus és — ne tessék megijedni, nem a férfiak, hanem — a buddhisták ellen veti be. Az amazon-hadseregben mindenki tiszt, mert Nhu asszony véleménye szerint, egy nő nem lehet közlegény. 9 Mélységesen megveti a buddhistákat, de a megvetésének csak részben, csak külsőlegesen van vallási jellege, megvet és üldöz mindenkit (“kikorbácsolni!”), aki a Diem-család hatalma ellen szót emel. Ezért még VI. Pál pápa is megrótta eket, de úgy látszik, kevés eredménnyel. Nhu asz- szonv véleménye szerint, a buddhizmus nem más, mint “az árulás egy alattomos formája”, a buddhista papok pedig “sárga talárba öltözött kommunisták.” Amikor Saigon főterén egy buddhista szerzetes a terror elleni tiltakozásul, öngyilkos lett, nyilvánosan elégette magát; a hölgy gúnyosan kijelentette: “Semmi egyéb nem történt, minthogy egy szerzetes megpirította magát, mégcsak nem is hazai nyersanyaggal, hanem importbenzinnel.” Célzás volt ez Amerikára, amely egyébként nemcsak benzint szállít Dél-Vietnamnak, hanem óriási összeget, napi egymillió dollárt ad Dieméknek a partizánok elleni háborúban. Dél-Vietnamban ugyanis ma két háború folyik: Diem és Washington közös harca, a felszabadító partizánerők és Diem harca a( Washington'rokonszenvét élvező buddhisták ellen. Nhu asszonytól még a sógor Diem diktátor is fél. A nőtlen és nőgyülőlő elnök dolgozószobájának ajtaján a Gia Long palotában ez a felirat olvasható: “Nőknek tilos a bemenet!” “Csodálatos Tavasz” ezt nem veszi figyelembe. Az elnök, ha csak meghallja annak a két finom jádekőből faragott karkötőnek csörgését, amelyet szép sógornője visel — már fél. Diem egy alkalommal kifogásolta, hogy Nhu asszony mély ruhakivágást visel. Válaszul ezt kapta: “Ez az én nyakam, s nem a tied, tehát tartsd a szád”. És az elnök, valamint öccse, a család harmadik nagyhatalmú tagja, a Thursday, October 10, 1963 két évre meghosszabbította volna. De úgy látszik, hogy az érdekelt munkaadó felek közbenjárására kompromisszumot fogadnak el, mely további egy évre lehetővé tenné a bracerok bevándorlását. Henry Gonzalez -— texasi demokrata képviselő —• nyilvánosan megbélyegezte, hogy a bracerok embertelen munkaviszonyok közti alkalmazása az oka annak, hogy az utóbbi öt évben, 316 halálos áldozata volt a mexikói idénymunkásoknak. Az, hogy törvényes formában szerződtetik le őket, semmi más — mondotta —, “mint törvényesíted rabszolga munka.” Nem kétséges, hogy a tömegtragédia ellenére is, a két ország “jó szomszédsági viszonylatában” nem fog beállni semmi változás. Az amerikai finánctőke fokozni fogja jól gyümölcsöző befektetéseit. Az évente idénymunkára vonuló kétszázezernyi braceró is továbbra fog robotolni, esetleg el is pusztulni Kaliforniában, vagy Texasban. férj fejet hajtanak. A férjnek egyébként hivatalosan nincs magas rangja, valóban azonban ő a titkosrendőrség és a német SS-hez hasonló különleges osztagok parancsnoka. íme, a családi fénykép. A legkevésbé nem rokonszenves —, olyannyira nem, hogy az utóbbi időben a State Department is ferde szemmel néz rájuk. Amig a Diem-család az ország felszabadításáért küzdő partizánokra és a harcosokat támogató parasztokra lövetett, addig Washingtonnak nem volt kfogása a terror ellen De mióta ezen elva kult család — a legkevésbé sem kommunista és a lakosság többségére befolyással levő — buddhista papok ellen támad, azóta Washington rosszalóan csóválja fejét. Diem ugyanis a buddhista papok üldözésével uj frontot nyit maga ellen, holott a “kommunisták”, tehát a partizánok elleni hadjárat amúgy is lefoglalja minden erejét. Ugyanekkor szembe állítja magával a szomszéd buddhista nemzeteket. Washington: “Nem azért áldozunk ilyen tenger pénzt Diemre, hogy ostoba vallási elfogultságával tönkre tegye sok, különben is csekély eredményt mutató év munkáját.” Nhu asszony most a világot járja. A napokban az Interparlamentáris Unió belgrádi ülésén szólalt fel, hamarosan pedig az ENSZ-ben igyekszik majd megmagyarázni, miért teszi családja azt, amit tesz. Beszélni fog és mosolyogni, de sok eredményt aligha ér majd el. A világ az utóbbi hetekben éppen eleget tudott meg viselt dolgairól. ' ■■■ .«\ II gyárfék felelősek a ierc&iry program hiányosságaiért A National Aeronautics and Space Administration, a Mercury program visszatekintő kiértékelése kapcsán azt a vádat emelte, hogy a technikai felszerelést készítő privát vállalatokat terheli a felelősség az Űrrepülések közben előfordult hibákért. A NASA jelentése szerint a projektumban részvevő privát vállalkozók 50 százalékot kitevő hibás alkatrészeket, 500 hibás- kapszulát, sérült elemeket, helytelenül forrasztott elektronikus alkatrészeket. és az űrhajósok számára bélélegzendő szennyes oxigént és -tisztátlan ivóvizet szállítottak. A 6 emberuatassal történt Űrrepülések mindegyikében az alkatrészek működésében átlagban 10 hiba volt. Hogy ezek a hibás működések nem okoztak végzetes szerencsétlenséget, csak annak köszönhető, hogy a másodlagos ellenőrző mechanizmusok, vagy a jólképzett űrhajósok vették át a szerkezet irányítását. A 440 oldalas könyvet kitevő jelentés a legszigorúbb kritikát gyakorolja az amerikai iparral szemben. Kimutatja, hogy az 1959-ben kidolgozott tervek szerint az első utasos-ürrepülést I960 áprilisára tervezték. Ennek sikeres keresztülvitele a Szovjetuniót áz ilyenfajta kísérletekben egy évvel előzte volna meg. Miután ez nem sikerült, az US két évvel a Szovjet által elért eredmények mögött maradt. Ez a késedelem egyrészt a gyakorlat hiányából eredt és abból, hogy az amerikai szakértők nem mérték fel kellően a megoldandó probléma nagyságát: másrészt abból, hogy a helytelen gyártási eljárások következtében a selejtes alkatrészek minduntalan nehézségeket okoztak és evvel késleltették az Űrrepülések időrendjét. SZÉP BOSZORKÁNY A GIA LONG PALOTÁBAN
