Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-10-10 / 41. szám
Thursday, October 10, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 13 Az életről és Irta: SCHMIDT ARTUR II. . . Ama négy végső dolog, amelyet örökké emlékezetünkbe vésünk: a Halál, az Utolsó ítélet, a Pokol, és a Mennyek országa. . . A Kis Katekizmusból A burzsoa ideológia tartalmának, szellemének tömör összefoglalása a fenti idézet. — Minek harcolni, amikor úgyis minden mindegy! — A reménytelenségnek, a megadásnak, az élettagadásnak ez a filozófiája természetes a kiutnélküli válságban vajúdó, elaggott kapitalista rendszer számára. Mint- a római rabszolgatartó társadalom alkonya korában, most is sok hive a rendszernek fordul szembe ezzel a vérszegénységében is veszélyes világszemlélettel, amikor az a politikai téren gyakorlatban jelentkezik és katasztrofális következményekkel fenyegeti az emberiséget. A szocialista országok léte, tevékenysége és közismert eredményei is ebben az irányban hatnak. Érdekes ezzel kapcsolatban a munkáspárti Lady Summerskill nemrégi felszólalása az angol parlamentben, amikor ott a női egyen joguság kérdését tárgyalták. — Mi asszonyok, jól tudjuk, hogy Valentina és űrrepülő társa, diadalmas földre szállásuk után — mondta a Lady —, egyenlő ünneplésben és jutalomban fognak részesülni teljesítményeikért. De ha Valentina még mindig az űrben keringene és bepillantana üléstermünkbe, bizonyára meglepetéssel és megütközéssel látná, hogy Angliában még küzdeni kell a nők elemi jogaiért. . . A Szovjetunióban azonban olyan rendszer uralkodik, amely elismeri az egyéni tehetséget és az értelmi képességeket férfiben, nőben egyaránt. Angliában olyan leánynak, mint Valenty- na, nem lenne semmi néven nevezendő alkalma tudományos kiképzéshez.. . Nem is olyan régen, vagy egy fél évszázaddal ezelőtt, a hatalmas angol világbirodalom, mint kifogyhatatlan erejű és örökéletü kifogástalan emberi alkotás állt előttünk és szembe az erőtől duzzadó, felfelétörő és megállíthatatlannak tűnő Amerikával, ifjú vetélytársával. Hol vannak már ezek az idők? A valamikor ideális Anglia elvesztette azt, ami őt hajdanában a nemzetek közt az elsők közé emelte, és ma a koravén, bágyadt Amerikával hol egymást tépázva, marva, hol egymásra támaszkodva, próbálnak megállni a vadon zajló események viharos forgatagában. Bizony múlnak az idők és megváltoztak a szelek. A burzsoa ideológia ma már nem csábit-senkit, roskadozik a rendszer, foszladoznak a propagandaszülte álomképek, a hiú remények, repedezik és hull a zománc és a máz, nyilvánvalóvá válik a földelem, amelyet takartak. A magyar történelem is tud példákról, amikor az uralkodó osztály soraiból a dolgozó nép mellé sodortak egyéneket az események. A 2-ik világháború idején elég sokan voltak ilyenek, de a legkimagaslóbb volt köztük a Sopronkőhidán a fasiszták által kivégzett Bajcsy-Zsilinszky Endre. Fiatal korában a szélső-jobboldalon állt és büszke volt erre, de eljött az idő, amikor fájdalomtól szorongó szívvel, szégyenkezve gondolt múltjára, amikor bocsánatot kérőén lehajtva fejét a múltjáért kívánt vezekelni és nyíltan kereste az alkalmat, hogy harcoljon a nép érdekeiért, a szép jövőjéért. Dobi István visszaemlékezésében a következőket Írja róla: — Hosszú utat kellett megtennie, hogy eljusson a szegények gondjainak megértéséhez, de becsületesen végigjárta az utat. . . Politikai pályafutása elején számára az urirend védelme a hazafisággal volt azonos. Később hazaszeretete megérttette vele tévedését: az uralkodó osztály hazátlanságát, a haza kiszolgáltatottságát az urak igájában és a németek hámjában éppúgy, mint bármely nyugati nagyhatalom esetleg cifrább szerszámában. És nem félt uj utat keresni. A háború idején szövetséget kötött a haladó munkásokkal, segített a katonai ellenállás megszervezésében. Egy sor vezető katonatiszt, többek között Kiss János tábornagy és Pálfy a vezérkartól szintén erre az útra tértek, hogy megmentsék az országot. Csalódtak abban, amiben hittek, megtagadták, szakítottak az elnyomók ideológiájával, és a nép, az ország szolgálatát tették életük-harcuk céljává. Igazi hazafiságuk, mély emberszeretetük halhatatlan emlékeként véste neveiket a nemzet történetébe. Lehet-e, van-e felemelőbb, mélyebb jellegű megnyilvánulása a hazafiságnak, a humanizmusnak, mint a nép önzetlen, önfeláldozó szolgálata? Ezen a téren csak a tettek beszélnek, csak a tetteké a ideológiákról szó. A kapitalista rendszer nem ismeri az igazi humanizmust, mert a kizsákmányolás és a profithajsza az emberrel állítja szembe, mert a józan ész helyett a pénz hatalma uralja a társadalmat és az ország egész életét. Ott a pénz beszél és a dolgozók neve hallgass! A Népszabadság hasábjain egy panaszos levél nyomán vita indult az olvasók között a válás problémája körül. íme, egy pár sor az egyik levélből, amelynek az elején a nők és elsősorban az elvált nők életéről van szó és utána megállapítja: — Nehéz elvált asszonynak lenni, nehéz egyedül megoldani minden problémát, de milyen büszke érzés, hogy ma már mi, nők is képesek vagyunk erre. Dolgozhatunk, ma megbecsülik a női munkást is. . . A lélek mélyéről jövő örömteli hang ez, amely a szocialista rendszer humanizmusát hirdeti. Másról tanúskodott Lady' Summerskill hangja az angol parlamentben. Nem természetes-e, hogy a burzsoá ideológia — miután elvesztette talaját, mind több hívét is elveszti? A szocialista társadalomban az ember körül forog minden, az képezi a társadalom gondjának tárgyát, az ő érdekében fejlesztik a termelőerőket, építik a városokat, falvakat, az iskolákat, kórházakat, s minden mást. Jó az ember, ahogy van és csodálatos dolgokra képes, ha dologhoz engedik. De még jobb, sokkal jobb lesz a jövőben és csodálatos dolgokat fog művelni, mert korlátlan alkalma lesz rá! A kapitalista társadalomról röviden, de velősen szólt Lady Summerskill. Csatlakozzunk mi is hozzá. }fcbtfZ/*U3ÁROZSDAMENTES BOROTVAPENGÉK Múlt júliusban a Consumers Reports a fogyasztó közönséget védő Consumers Union kísérleti laboratórium kiadványa jelentette, hogy 18 egyén által kipróbált borotvapengék közül az angol Wilkinson Sword Ltd. acélgyár Super Sword-Edge nevezetű rozsdamentes pengéjével kétszer annyi sikeres borotválkozást lehet végezni, mint a normálisan használt pengével. Ez a gyár valamikor kardgyártással foglalkozott, de tekintve, hogy a kard kelendősége az átlag vásárló számára, hogy enyhén fejezzük ki magunkat, megcsappant, viszont szakáll még mindig nő a férfiak arcán, a finomművű acélmunkára berendezett gyár most elsőrendű borotvapengéket készít. A baj ott van, hogy az amerikai fogyasztó csak itt-ott tud hozzájutni ehhez az áruhoz, mert behozatala nagyon csekély és helyben nem gyártják. Ennek a nagy keresletnek a kielégítésére két amerikai gyár is elkezdte a rozsdamentes pengék gyártását és a C.U. azonnal hozzáfogott az amerikai pengék kipróbálásához és összehasonlításához a Wilkinson pengével. A Schick cég által gyártott Krona Plus és az American Safety Razor Personna duplaélü pengéivel kísérletezők átlagban több mint 12 sikeres borotválkozást végeztek. Ezek közül 8 vagy 10 jó, vagy az átlagnál jobb borotválkozásnak bizonyult. A Personna pengével való borotválkozás 10 esetben legalább kielégítő volt és 7 esetben jó, vagy az átlagnál jobb. Közönséges penge használatával csak 4 vagy 5 hozott kielégítő és legfeljebb 2 igazán jó eredményt. Statisztikai alapokra fektetve, a két amerikai és az angol penge mindegyikével kb. kétszer annyi borotválkozást lehet sikeresen elvégezni, mint a közönséges pengével átlagban lehetséges. A Wilkinson valamivel jobb a másik kettőnél és a Krona Plus lényegesen jobb mint a Personna. A két utóbbinak azonban az az előnye, hogy az egész országban mindenütt a drug store-okban és szupermarketekben kapható. Öt darabot tartalmazó csomagban mindkét márka ára 790, a Wilkinsoné 750. Ezek az árak lényegesen magasabbak az átlagos penge áránál, de méltányosak a pengék általánosan jobb minősége folytán. Ha feltételezzük, hogy a legnépszerűbb és feleannyiba kerülő Gillette Super Blue-val fele annyi sikeres borotválkozást végezhetünk, akkor a borotválkozás ára ugyanannyi lenne, mint normáli-" san. Sokan azonban az átlag borotvát csak egyszer tudják használni. Ha ezek úgy találják, hogy a rozsdamentes pengéket legalább négyszer vagy ötször tudják használni, akkor számukra lényeges pénzmegtakarítást jelent. Ettől függetlenül, sokan kényelmesnek tekintik azt is, ha a pengét nem kell minduntalan váltaniuk. Újabban a Gillette cég is foglalkozik rozsdamentes pengék gyártásával és a newyorki Hoffritz cég is uj eljárással fogja gyártani a már korábban bevezetett ilyenfajta áruját. A C.U. kísérleti próbákat fog végezni úgy ezekkel, mint az újabban megjelenő más gyártmányú rozsdamentes pengékkel. A galambok betegséghordozók New York város egészségügyi hivatalának tisztviselői azon gondolkoznak, hogyan lehetne a város 5 millió galambjától megszabadulni. Dr. Maxwell Littman, a gombabetegségek szakértője, ajánlja, hogy fogják össze valamennyit és hogy az emberek szüntessék be az etetésüket. A város galambjait csupán az emberek jószívűsége tartja életben, de ha tudnák, hogy milyen veszedelmes betegségeket terjesztenek a galambok, kétszer is meggondolnák, mielőtt egy-egy morzsát dobnak nekik. Két haláleset történt agyvelőgyulladás következtében, amit egy bizonyos gomba okoz. A gombát a galambok hulladékában találják. Belekerül a levegőbe és az emberek belélegzik. Az egyik halott egy 50 éves kereskedelmi ügynök, a másik egy 18 éves ifjú volt. Mindkettő kb. két hónapig volt beteg. Az egyik halála előtt elmondta, hogy minden héten ellátogatott egy irodába, amelynek nyitott ablakából a szomszédos tetőn nyüzsgő galambokat nézegette. A levegő az egész városban tartalmazza ezt a gombát, s a betegségre hajlamos embereket megfertőzi. A betegség köhögéssel és lázzal jár és sokan felgyógyulnak anélkül, hogy tudnák, hogy milyen betegségük volt. Ha azonban a fertőzés az agyvelőt támadja meg, akkor kitartó fejfájást nyak merevséget, látási zavarokat, lélektani szimptomá- kat és végül émelygést okoz. A betegség végzetes szokott lenni, de most uj orvossággal 20 százalékkal csökkenthetik a haláleseteket. Azonban gyakori a felépültek esetében a visszaesés, mert a betegség valamilyen kárt okoz az agyvelő vagy idegrendszerben. A nevezett gomba a tüdőt is megtámadja és többekről, akik tüdővésszel kerültek kórházba, megállapították, hogy ebben a betegségben szenvednek. Növekedést “fékező” vegyületek Amerikai tudósok a közelmúltban olyan vegyü- letcsoportot fedeztek fel, amely vizben oldva és a legkülönbözőbb növényekre permetezve jelentősen csökkenti a növények szárnövekedését, de ugyanakkor nincs hatása a növények gyökerére, szaporodására és más vegetatív életműködésére. Az N- dimetilaminomaleinsavat tartalmazó vegyületcso- port gyorsan felszívódik, s viszonylag hosszú időn át kifejti fékező hatását. Petúniára, cinniára és más közismert kerti növényekre permetezve például a növények 53 százalékkal alacsonyabbak lettek, mint nem kezelt társaik, s a burgonya is csak fele akkorára nőtt meg. Érdekes, hogy a bepermetezett burgonya gumói viszont nem lettek kisebbek. A kutatók nagy érdeklődéssel vizsgálják az uj vegyületcsoportot, mert eddig nem ismertek olyan vegyszereket, amelyek a növények szárnövekedését csökkentették volna — más életműködésük zavarása nélkül. S MÉG KAPHATÓ HOÓ BERNAT $ ; “Tiszakerecs&nyiől Kanadáig” • cimü szenzációs könyve • ürömmel vesszük, hogy egy öreg amerikás farmer * 5 és munkás visszaemlékezéseit ilyen szép kiadású J könyvben nyomtatásban láthatjuk. S Ára postaköltséggel együtt $2.00 £ S AMERIKAI MAGYAR SZÓ • 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. • Kérem küldjenek ............... példányt Hoó • • Bernát könyvéből. Mellékelek $...................-t. 5 • Név: ..................................................................... * • Cim: ..................................................................... * • Város: ........................................ Állam: ......... J
