Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-10-10 / 41. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

Thursday, October 10, 1963

12

ISTEN MEGKÜLÖNBÖZTETETT KEGYELMÉBŐL

Irta: PAÁL MÁTHÉ

Hetekkel ezelőtt Chicagóban jártam, s ott megakadt a szemem a “Chicago Tribune” apróhirdetései között egy három-soros köszönetén, amely a következőképpen szólt: Köszönetét mondok a kedves Szent Jud-nak, amiért kívánságom teljesítette. Aláírás: J. P. M.

Sokszor 6, sőt 10-12 ily tárgyú hirdetés is megjelenik a chicagói lapokban, sőt más városok lapjaiban is. Nem kellett sor kutatás annak megállapítására, hogy ezeket a hirdetéseket az itt élő és főleg itt élősködő Castro-ellenes kubaiak helyezik el a lapokban. A hirdetések mind egy kaptafára készültek, csak a szentek neve változott és némelyik hirdetés a papnak is köszönetét mondott, amiért ő is imádkozott a szentekhez.

Elképesztő az istenhitnek ilyen fokú lealacsonyi- tása, amely feltételezi, hogy a szentek sokasága egész nap figyeli a híveket, hogy kívánságukat meghallgassa és ha közbenjárt a jó Istennél, úgy elvárja, hogy másnap a helyi lapban azt megköszönjék neki. Lényegileg nem más ez, mint a régi spanyol banditák azon szokása, hogy mielőtt rabolni mentek, betértek a templomba, két nagy gyertyát gyújtottak a kedvenc szentjük oltára előtt és imádságot mondtak vállalkozásuk sikeréért, majd ígéretet tettek, hogy siker esetén a szentet is részesítik a zsákmányból.

Az egyik kubai szomszédom felvilágosított arról, hogy milyen kérésekkel fordulnak ezek az emberek a szentekhez. Az ő felesége is leadott egy ilyen hirdetést pár nappal ezelőtt és faggatásomra elmondta, hogy milyen kéréssel fordult a szent szüz- höz, amit az teljesített neki. “Tudod, hogy négy kis gyermekem van — mondta — és lakásom csak egy hálószobás. A kereset a lakásnál is kisebb, igy nagyon megijedtünk, amikor úgy látszott, hogy uj babyt kapunk. Feleségem egész nap sirt, imádkozott a szűz anyához és olyan forró fürdőket vett, hogy a bőrét majd elégette s a drug store-ban vett porokat is szedte. Nagy volt az öröme, amikor pár nap múlva kitűnt, hogy nem lesz baby.”

Arra a kérdésemre, hogy miért nem használnak védőszert, azt felelte, hogy tiltja a vallás. így azután az asszony a szűz anyához fordult segítségért, de azért a biztonság okáért forró fürdőket is vett és porokat is szedett. Azon pedig valószínűleg nem gondolkozott, hogy melyik segített, hanem, hogy a szűz anya jóakaratát megtartsa, leadta a két dolláros hirdetést a lapban.

Nagy gátja az emberiség boldog, szabad életének az ilyen fanaticizmus. Fennáll ezekre az, hogy “nem Isten teremtette az embert, a saját képmására, hanem az ember teremtette Istent a saját képmására.” Ezek szolgáltatják a legjobb anyagot az elnyomásra, kizsákmányolásra. Érthető, hogy ide menekültek Kubából, ahol a tanítás megszüntette az ilyen vallási babonákat.

Érthető, hogy az ilyen emberek viselkedésének oka a mesterséges elbutitásban található, mig uraik, papjaik tudatlanságukat politikai és gazdasági elnyomásra használják, viszont nehezebb osztályozni azokat, akik iskolákat végeztek, sok esetben egyetemet is és mégis hitük, az Istenről való fogalmuk egy cseppet sem áll magasabb fokon, mint azé az egyszerű asszonyé, aki a szent szűztől kéri a magzatelhajtást.

Isten kegyeltje

Ebbe a gárdába tartozik az “Az Ember” szerkesztője, aki számtalanszor leírta már, hogy ő a “jó Isten megkülönböztetett kegyelméből” menekült meg a Mauthausen-i pokolból.

Én sem káromkodással, sem kérelmekkel nem szoktam háborgatni az Istent, de felháborít az, amikor egy hivő szégyenletes, durva káromkodással emlegeti az Istent' Ez akkor is felháborító, hogy ha az illető nem hisz Istenben. Nem különb ennél az, amit dr. Kiár állít, amikor azt Írja, hogy őt az Isten különös kegyelme mentette meg. Azt feltételezni, hogy az Isten pont őt mentette meg, de

MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y.

Tisztelt Kiadóhivatal!

Látom, hogy EBBEN A HÓNAPBAN lejárt a.

eló'fizetésem. Itt melléketek $.......................-f

Név: .....................................................;-..............

Cim: ......................................................................

Város:............................................Állam:____

ugyanakkor pusztulni hagyta 6 millió hitsorsosát, köztük 100 ezerszámra ártatlan kis gyermekeket, szent életű rabbikat, ilyen szeszélyesnek, ilyen igaz ságtalannak felmutatni az Istent nem más, mint istenkáromlás.

Nézzük meg ezt közelebbről is. Abban a tényleges pokolban vele együtt szenvedtek más magyar zsidók és nem zsidók, akik voltak olyan jók és nemesek, mint dr. Kiár. Vajon miért nem terjedt ki az isteni kegyelem azokra is? Pl. dr. Polacsek európai hirü orvosra, kiváló emberbarátra, vagy Tolnai Simonra, akit ő is nagyrabecsült. Vagy miért vette védelmébe az isten az ateista baloldali írót és hagyta pusztulni Gál és Buchinger jobboldali szocialistákat? De valójában nemcsak dr. Kiár volt a kiválasztott, mert az utolsó napokban mintegy 40 ezer szerencsétlen szenvedett Mauthausenben, akik bői vagy 15 ezret agyonlőttek, agyonvertek a náci hóhérok, de többre már nem futotta az idejükből. Csak nem akarja azt mondani, hogy Isten irányította a náci puskákat, bunkókat, hogy kiket lőjenek, illetve verjenek agyon? S ha meg tudta védelmezni a megmaradt 20—25 ezret, miért hagyta elpusztulni a 15 ezret?

Meg vagyok győződve arról, hogy dr. Kiár “kiválasztottsága” csak üres öndicsekvés. Miként a kubai asszonynak, az Isten kegyelmén kívül forró fürdőkre is szüksége volt, úgy dr. Kiárnak is szüksége volt forró fürdőkre, hogy megússza a haláltábor borzalmait.

Dr. Kiárnak, mint tanult embernek, orvosnak, nemcsak az Istennek kell köszönetét mondania, hanem főleg a forró fürdőknek, még ha azok kissé meg is égették a bőrét, nemkülönben a porok is köszönetét érdemelnek. Dr. Kiárnak és megmenekült társainak a “forró fürdőt” az orosz vörös hadsereg jelentette, amely Sztálingrádnál az addig verhetetlennek hitt náci hadsereg derekát megtörte és két éven át rettenetes harcokban, melyek sok millió fiatal orosz életébe kerültek, tönkreverte, kisimítva az utat a második fronthoz, hogy azután az amerikai, angol és orosz seregek együttesen végső csapást mérjenek a hitleri bandita-uralomra. Bizony, köszönet és hála illeti az orosz hadsereget is, mert ha az nem töri össze a náci hordákat, akkor aligha dicsekedhetne különleges, csak neki kijáró isteni kegyelemmel. S nagyfokú hálátlanság az, hogy köszönet helyett káromolja meg- mentőit, az ő különleges “forró fürdőjét.”

A “porokat” viszont az amerikai katonák jelentették, akik a kellő időben értek Mauthausenbe és meggátolták a teljés kiirtás végrehajtását.

Remélem és kívánom, hogy dr. Kiár megérje azt az időt, amikor a hidegháború befejeződik, s az amerikai és orosz nép békésen dolgozik egymás mellett, amikor már a gyűlölet hirdetése, az életmentő gyalázása nem lesz kifizetődő üzlet és dr. Kiárnak is lesz ideje levezekelni hálátlanságát a “forró fürdőhöz.”

Nem hallgatnak rá

Nincs dr. Klárnál pechesebb ember és joggal aggódom egészsége felett, mert hiszen velem együtt nem mai gyerek már, a szivével is baja van és az ilyen embernek nagyon árt a dühöngés. Viszont dr. Kiár egész oldalon át önti a frázisokat, ami pedig nem tesz jót neki. így még a “jó Isten különösebb kegyelme” sem lesz elég. Szív küldi szívnek szívesen, hogy jó lesz vigyázni arra a beteg szívre, azzal nem lehet bolondozni.

Hát mennek “haza” a magyarok, hiába inti őket hogy “szörny-uralom” van ott, hogy “kancsuka várja a látogatókat”, a “gazság uralmában.” Az amerikai magyarok csak mennek tömegesen, mert inkább hisznek az elriasztó cikkek végén lévő utazási hirdetéseknek, mint a cikkeknek. De az még hagyján, hogy az egyszerű öreg magyarok mennek, de mennek a “jó barátok” is, akiket annyiszor feldicsért lapjában. Ince Sándor, Szirmai Albert, Wertheimer igazgató, a magyar gyárosok szövetségének titkára, s ki tudná még felsorolni a sok nevet. Most ráadásul az orvosok, a pewyorki magyar orvosok is követik a William Penn (volt Verhovay) és a Református Egyesület példáját, külön repülőgépet bérelve mennek haza és invitálják az amerikai orvosokat is. Joe Pasternak pedig filmet fog készíteni Magyarországon.

Megértem az elkeseredését, de a szívre vigyázni kell és helyes volna, hacsak azt mondaná: “menjenek haza, ha nem akarnak intő szavamra hallgatni.” De ehelyett 3,000 mérföldről inkább azt kívánja, hogy az üdülni, rokoni látogatásra menő emberek “hangosan tiltakozzanak,” “kiabálva bizonyítsák Amerika fölényét.” Elsősorban is nincs mi ellen tiltakozni, s ha kifogásolni valót talál valaki, azt bátran megmondhatja, egy haja szála sem görbül meg azért. Hiszen másik “jóbarátja” nyílt levelezőlapon irta, hogy az öregek ellátása nem kielégítő és senki sem fogta érte fülön. A cenzúra sem törölte a sorokat, mert nincs cenzúra.

Csak kritizáljanak, nem “kiabálva, hangosan,” hanem kulturemberek módjára és azt meg fogják odahaza köszönni. Nem úgy, mint dr. Kiár, aki Ince Sándort, aki meg merte mondani, hogy az otthon viselt nyakkendők szebbek, mint amiket ő vitt magával ajándékba Amerikából (igaz, ezt nem irta meg dr. Kiár) és kritikai szabadság van Magyar- országon, a következő kulturált szavakkal bunkóz- za le: “Ne vegyenek példát az olyan nyilatkozótól, aki bűnös túlbuzgóságában azt a bődületet merte mondani, hogy a Pesten gyártott nyakkendők szebbek, mint amik New Yorkban kaphatók.”

S se hangosan, se halkan nem kell mondani, hogy Amerikában magasabb az életnívó, mint a szocialista országokban, mert ezt hangosan Krus- csev és Kádár János is hirdeti. Az oroszok azt remélik, hogy 5—6 év múlva érik el az orosz munkások az amerikai munkások életszínvonalát, Kádárék ezt még későbbre várják. Igaz, hogy nem féltem a hazautazó magyarokat, hogy bakafántoskod- nának, nemcsak azért, mert annál több eszük van, hanem azért is, mert a szülőföld, a rokonok viszontlátásra és a szives vendéglátás annyi örömet nyújt nekik, hogy eszük ágában sincs dr. Kiár kedvéért ott tartózkodásuk idejét ilyesmivel tölteni.

Vagy két hasábon keresztül dühöng a hazalátogatások ellen, de jó lesz a lap tördelőjének orrára ütni, aki valószínűleg tudatosan a cikk alá tett egy 10 incses hirdetést arról, hogy az amerikai magyarok menjenek haza látogatóba, a hirdető egészen kedvező áron intézi el az ezzel járó ügyeket.

Rész-apa

A legutóbbi hét csillaga az “Az Emberiben dr. Teller volt. Ezt a helyet azért a nem nagyon dicsőséges szerepléséért kapta, amiért olyan hősiesen kiállt az atompróba-egyezmény kérdésében, mint aki a Szovjet elpusztításának sikeréért további atomrobbantásokat tart szükségesnek. Egész oldalon dicséri a “magyar zsidó Téliért” és azt mondja, hogy bátor harcában minden magyar zsidó a hidrogénbomba apja mögött áll.

Hát kérem, ezzel az apasági keresettel egy kis baj van. Eddig hallgattak róla és nem törődtek vele, hogy Mr. Teller magának vindikálta ennek a szörnynek az apaságát, most azonban, amikor az apai jogokkal próbálta elfogadtatni száz milliók legyilkolásának elméletét, megszólaltak az illetékesek, akik vele együtt dolgoztak a hidrogénbombán, vagyis apasági keresetet adtak be. A laboratórium igazgatója kijelentette, hogy a legjobb esetben csak apa-társnak lehet Mr. Téliért nevezni, mert a kérdés megoldásában egy másik tudósnak legalább olyan érdeme van, mint neki, a többi tudósról nem is beszélve.

, Másodszor leghatározottabban kétségbe vonom, hogy dr. Kiárt a magyar zsidók felhatalmazták volna arra, hogy őket Teller követőinek állítsa be. Ilyen nyilatkozatot a magyar zsidók sem egyénileg, sem szervezetileg sehol nem tettek, legfeljebb azt állíthatta volna, hogy Lincoln Rockwell, az amerikai náci párt, a Birch társaság, más antiszemita, néger, vagy zsidógyülölő déli reakciósok követik Mr. Téliért, akik vérszomjuságukban még azt is megbocsátják neki, hogy zsidónak született.

IDÉN ÜNNEPLI fennállásának tizenkettedik évfordulóját a sárbogárdi gimnázium. Az évforduló alkalmából nagyszabású ünnepségsorozatot tartanak az iskola diákjai. Úgy tervezik, hogy ez alkalommal felveszik a járás szülöttének, Csók Istvánnak a nevét.

TIZMILLÍó FORINTOS terve van az inárcsi Március 21 Tsz savanyitóüzemének. A szövetkezetben megkezdték a paprika savanyítását. A hordós vegyes savanyúság mellett fóliás paprika és csemege uborka savanyításával is foglalkoznak.

/ C'KS

A KARCAGI Győrffy István Nagykun Muzeum

igazgatója, Szűcs Sándor feldolgozza az ősi Karcag város történeti emlékeit. Müvében az 1600-as évektől napjainkig ismerteti a kun település történelmi sorsfordulóit.

ÉVEK ÓTA EREDMÉNYESEN foglalkozik cukorrépa termesztésével a vassurányi Magyar—Szovjet Barátság Tsz. Az idén 10 holdról 193 mázsa magot takarítottak be a szövetkezet tagjai. 170 mázsát át* adnak a cukorgyárnak, amelyért 170 ezer forintra számíthatnak.