Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-10-10 / 41. szám
I Thursday. October 10, 1963_____________________AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD_______________ ____________________ || ÖT MILLIÓ TONNA SZÉN ENERGIÁJA A DUNÁBÓL Előkészületek a folyam magyar—csehszlovák szakaszának közös hasznosítására. — Két együttműködő erőmű tervei készülnek Pozsonyban és Budapesten. — Újszerű megoldások a legnehezebb műszaki feladatokra ... LÁTOGATÁS A HIDROPRO JEKT TERVEZŐIRODÁBAN A magyar—csehszlovák Duna-szakasz hasznosítására irányuló említett előkészületekről Csehszlovákiában részlegeket a pozsonyi Hidroprojekt tervezőirodájában hallhat az ember. Az intézet vezető konstruktőreinek tájékoztatójából olyan kép bontakozik ki, amelynek alapján valósággal tanitani lehetne a szocialista országok nemzetközi együttműködésének hasznát és horderejét. Gabcsikovo: 710, Nagymaros: 187 megawatt Elöljáróban a szerteágazó kérdéscsoport áttekintésének megkönnyitésére szólni kell a megvalósításra váró létesítményekről. A közös Duna-szaka- szon építendő vízerőműrendszer két együttműködő erőműből áll. A felső Gabcsikovo határában, az alsó Nagymaros és Visegrád között létesül. A felső erőmű duzzasztómüvét, amely a felette levő folyamszakaszt felduzzasztva 50 négyzetkilométer fel- szinü tavat hoz létre, Dunakilitinél építik. Ebből a Dunával párhuzamosan 18 kilométer hosszú csatornát építenek, amely a vizet a jelenleginél kisebb szintkülönbséggel juttatja el Gabcsikovóig. így elérik, hogy a viz ott 20 méter eséssel bukik át az első erőmű turbináin. A víztömeg innen az eredeti Duna-mederben jut el a második, a nagymarosi erőműig. Itt, a Duna-kanyarban, ugyancsak nagyméretű tó jön létre, amely Nagymarostól Szobig terjed. Az erőmüvek teljesítménye 710 és 187, három híján tehát 900 megawatt. A termelhető villamos energia magyarokra jutó része az évi 1.9 milliárd kw-óra, eléri az ország jelenlegi energia- szükségletének 20 százalékát. Ezek után hadd tolmácsoljuk a pozsonyi konstruktőrök elhangzott szavait. A Duna közös hasznosításának jelentőségét dr. Peter Danisovic profesz- szor a következőkben összegezi: — A folyam komplex hasznosítását tűztük célul magunk elé. Az együttműködés a viz energiagazdasági, hajózási (szállítási), mezőgazdasági, ipari célokra való felhasználására hoz megoldást, lakótelepek vízellátására, sőt üdülőtelepek létesítésére teremt lehetőséget. A folyamszakasz teljes kihasználásával nyerhető évi 3.8 milliárd kilowattóra villamos energia kb. ötmillió tonna barnaszén kalorikus értékével egyenlő.. (A magyar szénbányák évi teljesítménye 29 millió tonna körül ingadozik. — A szerk. megj.) Itt viszont megkapjuk a Dunától; egyetlen bánya, egyetlen bányász sem lesz szükséges hozzá. Ez a “bánya” száz évig is működhet, mig a legtöbb szénbánya húsz év alatt kimerül. Ezenkívül az erőműrendszer csúcsidőszakban, a legnagyobb fogyasztás idején szolgáltatja a termelt energia nagy részét. A garantált csucsenergia különösen értékes; háromszor-négyszer annyit ér, mint az éjszaka termelt villamos energia. Azután a Dunára mint vizi útra is szükség van. A közös folyamszakasz a létesítmények megvalósításával teljes biztonsággal hajózhatóvá válik. Mindkét oldalon nagy területek öntözésére is sor kerülhet. A magyar oldalon tudomásom szerint pl. 25 ezer hektár öntözésével számolnak. Érdemes megemlíteni, hogy a duzzasztómüveknél létrejött, csaknem álló víztükör körül üdülésre, vizisportok meghonosítására alk^mas környezet alakul ki. A Dunakilitinél létrejövő víztükör lesz Csehszlovákia legnagyobb tava. A nemzetközi együttműködés azokra a problémákra is megoldást teremt, amelyek az ilyen nagy horderejű tervek megvalósításával szükségszerűen együtt járnak. Erről Danisovic professzor, E. Náter„ I. Zloha osztályvezető főmérnökök tájékoztatójából a következőket tudjuk meg: Munkagödör, amelyben 16 futballpálya férne el A szóban levő Duna-szakasz egyike a legnehezebbeknek. A talaj több tiz méter mélységben is erősen vízáteresztő, kavicsos réteg. Az első probléma ebből adódott. Hogyan lehet a vizszintet megemelni anélkül, hogy az egész Szigetköz és Csallóköz ne telítődjék vízzel? A gabcsikovói vízerőmű alapozásánál a munkagödör víztelenítése ugyancsak nem mindennapi feladat. A munkagödör igen nagy; 25 méter mély, 200 méter széles és 400 méter hosszú. Az alapján mintegy 16 futballpálya lenne elhelyezhető. Az erősen áramló talajvizet szokásos szivattyúállomásokkal nem lehetne eltávolítani. Ezért olyan módszert kellett kidolgozni, amely meggátolja a vizbeáramlást. (Hasonló feladatot eddig csak Franciaországban oldottak meg, az illető cég természetesen titkolja a maga eljárását.) Eddig ugyanis legtöbbször az erőműépítéseknél a munkagödör körülzárására acélszádfalat használtak. A szükséges mennyiség a méretek folytán oly nagy lenne, hogy mind az acél, mind a hengerlési kapacitást kívánatos megtakarítani. Ma már a pozsonyi tájékoztató alapján arról adhatunk számot, hogy a szakértők, tudósok, mérnökök, konstruktőrök odaadó nemzetközi együttműködése kitermelte az ilyen és ehhez hasonló fogas kérdések megoldását. Gyümölcsöző közvetlen kapcsolat Figyelemre méltóak a magyar és csehszlovák szervek közvetlen tevékenységének részletei is. Az együttműködést évek óta közös szakbizottság irányítja. Időnként kormánybizottságok találkozójára is sor kerül. A két tervezőintézet, a Hidroprojekt és a budapesti Vízügyi Tervező Iroda közt közvetlen a kapcsolat. A kívülállónak is jólesik hallani, amikor Ludovit Sramko, a Hidroprojekt vezető fő- specialistája — elismerően említve a hazai neveket: Mosonyi Emil professzort, Iliéi Lászlót, a magyar Vízügyi Nagylétesítmények Beruházási Igazgatóságának főmérnökét — kijelenti: — Az együttműködés kezdettől fogva zavartalan és gyümölcsöző. Egymás elképzeléseit hamarosan megértettük, a két tervezőiroda mint egységes szerv dolgozott. Egy budapesti vagy pozsonyi telefonhívástól számított két órán belül találkozhatunk Komáromban. Ha kell, Budapesten, Prágában vagy Pozspnyban tanácskozunk, terveket cserélünk és egyeztetünk, egymás számításait ellenőrizzük. A műszaki nézetek — természetes dolog — nem voltak mindig azonosak, de minden kérdést közösen oldottunk és oldunk meg. Ennek köszönhető, hogy 1961-ben, amikor Szófiában a Duna hasznosítására vonatkozó terveket tárgyalta a KGST-értekezlet, csak a mi két országunk állott még elő egységes nézetekkel, beleértve a terhek viselését és a termelt energia felosztását is. Nem a magyar szakembereket ért elismerés viszonzására, de jellemzésül el kell mondani, milyen értékes, gyakorlott partner ebben az együttműködésben a Hidroprojekt. A trencsénit kivéve itt tervezték az egész vági vízlépcső-rendszert, 15 vízerőművet. További hét szlovákiai erőmű tervei ugyancsak itt készültek. Tizennégy év alatt összesen 22 vízerőmű terve hagyta el az intézetet. Önmagában is elegendő bizonyíték ez arra, hogy a KGST-ben megnyilvánuló kollektiv együttműködés a legjobb erők koncentrálását teszi lehetővé. Ehhez is hozzátehetjük, hogy a magyar és csehszlovák szakértőknek a szovjet vizerőmü-tervezőkkel is módjuk volt és van konzultálni, a leglényegesebb kérdéseket aprólékosan megbeszélni. Márpedig köztudomású, hogy a konzultáns szakértők a világ legnagyobb erőmüveinek tervezői. 30 hónapon belül az első turbina A tervezés jól halad. Teljesen részletekbe menő tanulmánytervek készültek, jelenleg a beruházási programon dolgoznak. A kivitelezésnél — mint mondják — az eddigihez hasonlóan szoros leszxaz együttműködés. A 897 megawatt nem olcsó dolog. A feladat az, hogy a beruházásokra kerülő milliár- dók mihamarább megtérüljenek. A főmüvek építésének megkezdésétől számított 30 hónapon belül üzembe kívánják helyezni az első turbinát Nagymarosnál és 40 hónap alatt Gabcsikovónál. Ez a kivitelezés időtartamát tekintve világszínvonalú teljesítmény! Egyebek között ennek elérését is. lehetővé teszi a szocialista országok összefogása, KGST-körökben a Duna vízenergiájának hasznosítására irányuló magyar—csehszlovák kooperációt a nemzetközi együttműködés példájaként emlegetik. A Hidroprojekt és a VIZITERV bárkivel szívesen megosztja a harmonikus együttműködés titkát. Danisovic professzor szavaival: a sokrétű kérdés- csoportot magyarok és csehszlovákok egyaránt tisz tán műszaki kérdésként kezelték, az egyes problémákat tudományosan, egzaktul közelítették meg, s ez a leghatékonyabb, kölcsönösen előnyös megoldásokat eredményezte. Erre nemcsak a vizerőmü-épitésben nyílik alkalom. M. M. Hitelkedvezmény gépkocsivásárlásra 1963 szept. 23-tól december 31-ig Trabant, Moszkvics, Wartburg és Skoda személygépkocsit OTP-hitelre is árusítanak. Hitelt az Orsz. Takarék Pénztár budapesti kerületi — és megyei fiókjai, a vásárlók teherbírásától függően nyújthat. Összegét a jelentkezők jövedelmének figyelembevételével határozzák meg, amely az eddig igénybe vehető 20 ezer forintot is meghaladhatja, de havi törlesztés nem lehet kevesebb 1000 forintnál. Meghosz- szabbitották a hitel- és kamatainak visszafizetési idejét is. Az igénylőnek megtakarított készpénzén kívül igazolnia kell jövedelmét — ha van, házastársáét is —, továbbá eltartottainak számát és az esetleges, már fennálló egyéb anyagi kötelezettségeit. Az igénylővel mindezek figyelembevételével állapodnak meg a hitel Összegében. Itt a “magyar-barna” A magyar-tarka állományának feljavításával, uj tejelő szarvasmarha tenyészalap kialakításával évek óta kísérleteznek a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet városföldi gazdaságában. A magyar tarka, a dán jersey és a svájci borzderes fajtákat keresztezték, hogy jó tulajdonságaik egyesítésével a magyar-tarkáknál igénytelenebb, nagyobb szarvasmarha fajtát tenyésszenek ki. A kísérlet eredménnyel járt. Az uj tehénfajta, az úgynevezett magyar-barna, megelőzte a magyartarkát. Kisebb testű, ennélfogva mintegy 10—15 százalékkal kevesebb takarmányt fogyaszt. A többéves adatok bizonysága szerint évente nyolcszor nagyobb mennyiségű tejet ad, mint a testsúlya. (A magyar-tarka évi tejhozama az állat súlyának csak az ötszöröse.) Minthogy az uj tehénfajta teje 4.5 százalékos zsírtartalmú, az ismert fajtánál évente átlag 30 kilóval több, összesen 180 kiló tejszint termel a magyar-barna. Korszerű tojóházakat építenek a borsodi falvakban A Borsod megyei építőipari vállalat dolgozói Szikszó, Halmaj, Forró, Sajóvámos és Edelény község közös gazdaságaiban ötezer és tízezer férőhelyes tojóházakat építenek. A jó szervezés és az építők odaadó munkájának az eredményeként a határidő előtt tiz nappal a forrói, szikszói és halmaji gazdaságokban elkészült az ötezer férőhelyes tojóház. A SZABADEGYHÁZI Szeszgyárból eddig elfolyt a szennyvíz egy árokrendszeren. Az Agárdi Állami Gazdaság vezetői az idén kisérletet kezdtek a szennyvíz felhasználására: 150 hold kukoricát öntöztek vele. Eredmény: a siló-kukorica-termés majd nem kétszerese az öntözetlennek. De magasabb átlagot várnak a kukoricától is.
