Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-10-10 / 41. szám

Thursday, October 10, 1963

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

F—--.........................................................

ÁLLÍTÁSAINAK MEGCÁFOLÁSÁRA

(ehn) Az Izvesztia hasábjain szept. 21-én megje lent orosz kommunista párt nyilatkozatának, mely válasz volt a Kinai Népköztársaság szept. 1-i cikkére, főbb pontjait a következőkben foglaljuk össze:

A kinai kormánynak a nukleáris robbantások beszüntetését célzó szerződés ügyében kiadott nyilatkozata főként azt a célt szolgálja, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártját (CPSU) és más testvérpártokat rágalmazzon. Nyilvánvaló, hogy a kinai vezetőknek álláspontjuk védelmére nincs mondanivalójuk, ezért rágalmazzák a Szovjetuniót és annak békepolitikáját. Ahelyett, hogy az imperializmus elleni küzdelmet szorgalmaznák, a szocialista testvérországok és a marxi-lenini pártok ellen fordulnak.

A mocskolódásra nem akarunk hasonlóval válaszolni, de foglalkoznunk kell ezzel a harmadik nyilatkozattal, mert torz képet nyújt a Szovjetunió politikájáról, ismert tényeket elferdítve ad elő és még okmányokat is hamisit.

A kinai kormány álláspontját nem teszik ma- gukávé a népek, amit a legutóbbi Afrikai-Ázsiai Együttérzési Konferenciának nicosiai (cipruszi) ülése is igazolt. A kinai delegátusok nem mertek a Moszkvai Szerződést hlybenhagyó javaslat ellen szavazni —, csak a színfalak mögötti manipulációkkal próbáltak a szerződés ellen hangulatot kelteni.

Elutazásuk előtt nyilatkozatot adtak ki, de hit- szegésüket és képmutatásukat ezer és egy nyilatkozat sem fogja fehérre mosni az emberiség előtt.

Augusztus 21-én rámutattunk arra, hogy a kinai Vezetők miért ellenzik a tilalmi szerződést; mostani nyilatkozatuk igazolja állitásainkat, hogy az ellenkezés oka az a vágy,( hogy országukat nukleáris hatalommá léptessék elő.

Nagyon kihívó a “monopolizálás” kérdésének felvetése, amellyel a szocialista Szovjetuniót egy. osztályba sorozzák az imperialista államokkal, —• az Egyesült Államokkal és Angliával. A szocialista országok és a Világ népei jól tudják, hogy kit szolgálnak a Szovjetek és kit az imperialisták nukleáris fegyverei.

A szocialista államok ismételten kijelentették, hogy nem óhajtják a áaját nukleáris fegyvereik megvalósítását, mert szilárd meggyőződésük, hogy a Szovjetunió nukleáris pajzsa számukra is megbízható védelmet nyújt.

Éppen azért, mert szivünkön viseljük a kinai nép érdekeit, nagyon rosszul esett a kinai nemzeti közgazdaság 1953. évi fordulata, amikor bejelentették a “nagy ugrást” és megkezdték a népi kommunák felállítását. Pártunk jól látta, hogy ez veszélyes próbálkozás volt és kétségbe vontuk a terv sikerét, amely öt év alatt, öt millió tonna acéltermelést'00 vagy 100 millió tonnára akart emelni —, ugyanakkor az ipari termelést hat és félszeresére, a./iit, ' gazdasági termelést két és félszeresére akarta emelni.

Kína vezetői a súlyos gazdasági problémákat most'különféleképpen magyarázzák, sőt a Szovjetuniót próbálják azokért felelőssé tenni azon a ci- men, hogy érvényes szerződéseket szégtünk meg és visszarendeltük szakértőinket. A valóság az, hogy a szocialista gazdaságtan vezetésére vonatkozó lenini elveket sértették meg, amiért most a kinai r:é aek kell fizetni.

Koholmány az is, hogy a Szovjetunió Kínával a ; “két Kina” tervét akarja elfogadtatni. A tény az, hogy a kinai kormány hangoztatta Taiwan békés utón való egyesítését Kínával, amikor annak ideje elérkezik és Krusesev 1959 októberében szintén azt mondta,"hogy a taiwani kérdés megoldásának különböző1 módjai vannak, nemcsak katonai, hanem békés utjai is.

Mao Tse-tung azon a. gyűlésen /ima véleményének adott kifejezést, hogy a jövő háborújában a világ 2.700 millió lakosságának talán égyhármada fog elpusztulni,—-, 900 millió ember. De — mondta tovább —, ha a fele ejpusztulna, sem lenne olyan nagy csapás, mert nem mi, hanem ők (az imperialisták) kényszerítik a világra a háborút..

Említette továbbá, hogy beszélt erről Nehruval, aki még nálánál is veszélyesebbnek látta egy nukleáris háború kimenetelét. De megmondotta neki hogy ha az emberiség fele elpusztul, a másik fele megmarad, de elpusztul az imperializmus is és a szocializmus megmarad az egész világon. Mindössze egy fél, vagy legfeljebb egy teljes évszázad alatt a világ lakossága több mint a felével szaporodna.

A CPSU nyilatkozata azután rámutat a több, mint 5,000 határsértésre, amelyeket 1962 egyetlen éve alatt kinai katonák és polgári egyének elkö

kommunista mozgalom kiváló vezetőinek diszkre- ditálását, akik pedig állandóan küzdenek a kinai vezetők szétforgácsoló törekvései ellen.

Egyre mélyebb az a benyomás, hogy a kinai vezetők azőkat a marxi-lenini pártokat és vezetőket, amelyek és akik nem egyeznek velük, politikai ellenfélnek tekintik. A szovjet nép haraggal és mél tatlansággal utasítja vissza é csúnya kampányt a Szovjetunió, más szocialista és kommunista mozgalom ellen. Nincs arra mentség, hogy a CCP vezetői a fennálló ellentéteknek baráti ^megbeszélése helyett — ami egyedül méltó kommunistákhoz —, szovjet-ellenes és rágalmazó hadjáratot indítanak pártunk ellen.

Köztudomású, hogy a tCPSU Központi Bizottsága a két párt delegátusainak moszkvai gyűlése előtt és annak folyamán is javaslatot tett a nyílt viták elkerülésére és a fennálló vi|ák Üzletszerű megbeszélésére, hogy utat találjunk az ellentétek kisimítására.

Az 1963-ban, julius 5-től 20-ig tartó'gyűlésnek a kinai javaslatra.történt felfüggesztése után megállapodás törtérit annak későbbi folytatására. Rá kell mutatnunk, -hogy a kinai kormánynak és a CCP- nek ellenséges kampánya a Szovjetunió és a CPSU: ellen, nem tanúskodik a gyűlés folytatásának szándéka mellett.

\

Továbbra is elkövetünk mindent a szocialista tábor és a kommunista mozgalom érdekében, hogy egyetértésre jöjjünk Kínával és azáltal erősítsük a kommunista sorok egységét. De megjegyezzük, hogy a marxi-lenini elvektől egy incsnyit sem tágítunk és figyelmeztetjük a kinai vezetőket, hogy ha folytatják ellenséges viselkedésüket a Szovjetunió ellen és tovább rágalmazzák pártunkat és a többi testvérpártokat —, ezen az utón a CPSU és a szovjet nép legkomolyabb visszautasításával fognak találkozni.

vettek. Állítja, hogy az orosz kormány a kinai kormányt ismételten kértélmgy a határvonalak megjelölésére tartsanak tárgyalásokat, de ezt a kínaiak kerülik és közben folytatják a határsértéseket. Pedig a szocialista országoknak, a proletár internacionalizmus elvei alapján ezen a téren is példát kelle: ne mutatni más népeknek.

A Szovjetunió büszke arra, hogy egyik szomszédjával sincsen határ-viszálya, ami magában is a világbéke érdekeit szolgálja.

A kinai vezetők a szocializmusért és nemzeti szabadságukért küzdő népek érdekei helyett a saját nagyhatalmi érdekeiket helyezik előtérbe. így nem törődtek a Karib-tengeri krízis idején a kubai forradalom sorsával, hanem kihívó álláspontra helyezkedtek. Nem vették figyelembe a kinai-indiai határincidens idején, hogy annak milyen következményei lesznek az indiai forradalmi erőkre, a Kommunista Pártra, az ország dolgozóira és az egész nemzeti felszabaditási mozgalomra.

A CPSU Központi Bizottsága és a szovjet kormány ismételten hangoztatta, hogy mindent elkövet a CPSU és a CCP és az orosz és kinai népek közötti egység érősitésére. Sajnos, e lépéseink nem nyertek támogatást és a kinai külpolitika egyre erősebben helyezkedik szembe a USSR és a szocialista tábor többi országainak békeszerető politikájával.

Mindezek tetejébe a kinai vezetők most még a kommunista mozgalom belső ügyeit, a szocialista országokkal való bizalmas levelezést és a testvérpártok nemzetközi megbeszéléseit is az imperialisták elé tárták. Nyilvánvaló, hogy célul tűzték ki a

MIT JELENTETT W.E.B. DUBOIS A VILÁGNAK ÉS A HALADÓ ESZMÉKNEK

Nemcsak a néger nép küzdelme szerte a világon, de a felvilágosult haladó szellemű mozgalom Amerikában és Afrikában is nagy veszteséget szenvedett dr. William Edward Burghardt DuBois halálával. Ennek a rendkívül nagy tudásu embernek nevét az egész világon' ismerik, ahol a jobb életért való küzdelem valamilyen formában megnyilvánul.

A gyászszertartáson Ghana elnöke, Kwame Nkru- mah dr. DuBoist Afrika nagy fiának nevezte, de valóban az egész világ hálával tartozik neki. Né-. hány.évvel ezelőtt elhagyta szülőhazáját, az Egyesült Államokat, ahol megnemalkuvó, haladó szellemű nézeteiért, a hatóságok részéről nagy üldöztetésben volt részé. Ghánában telepedett le, ahol az afrikai mozgalom kimagasló úttörő munkása lett.

Dr. DuBoist nemcsak ékesszólásáról, hanem mé- lyenszántó társadalmi elemzéseiről is jól ismerték, amelyekből itt 'közlünk néhány idézetet. A világhoz szóló/ végső üzenetét m^r 1957=ben megírta és feleségének, Shirley Grahamnak adta át megőrzésre. Ezekkel a szavakkal búcsúzott:

‘Elméletben sokkal nehezebb, mint a valóságben elbúcsúzni azoktól, akiket szeretünk, a jóbarátoktól és az életnek megszokott dolgaitól.

Most elkezdem hosszú, mély és végtelerf álmomat. Nem büntetés ez, hanem olyan kiváltság, melyet már évek óta vártam.

Szerettem a munkámat, az embereket, a szórakozást, de mindig felemelt az a gondolat, hogy amit jól végeztem, sokáig fog utánam megmaradni és igazolni fogja életemet, s amit' rosszul csináltam, vagy befejezetlenül hagytam, azt most mások veszik át és folytatják, nap-nap után és, talán sikeresebben fejezik be, mint ahogy én tettem volna.

Az ebben való megnyugvás nekem elég dicséret.

. Egy feladattal bízóin meg az embereket: higyjenek az életben! Az emberiség a mindig nagyszerűbb, szélesebb és tartalmasabb élet felé halad.

Az igazi halál csak ennek a hitnek az elvesztéséből következik, mert az idő hosszú és a nagy vég lassan következik be.

Good-bye.”

1956-ban, az NAACP-hez igy irt:

A fényűző városok külseje mögé kell tekintenünk és akkor meglátjuk mindazt a nyomort, szennyet, tudatlanságot, betegséget és reménytelenséget, amelyet a modern civilizáció álcázása eltakar és tudatára ébredünk annak, hogy még ma is ilyen viszonyok között sínylődnek a nyomortanyákon lakó munkások vagy a fé .gyarmati sorban

Legfőképp nekünk, amerikai négereknek kell élő nép. iA.' ,a.t * jK£fjÉ£EMUi

tudomásul vennünk, hogy a gyarmati kérdés központja ma Afrikában van és hogy ameddig Afrika nem szabad, addig a világon elszéledt afrikai leszármazottak sem lehetnek szabadok. . . Ezért, az NAACP programjának főpontja kell, hogy legyen Afrika felszabadítása, munkabérben, munkaviszonyokban, az oktatás és az egészségügyi berendezések kiterjesztésében és a gyarmati rendszer teljes felszámolásában.

így szólt egy békegyüléshez 1949-ben:

Amerika népe! így szólok hozzátok: A világ sö- tétbőrü része megmozdult, akarja és el fogja érni a szabadságot, a függetlenséget és az evyenlősé- víg get. Semmiféle vitás politikái szőrszá1 hasogat ás nem fogja eltéríteni ezeknek az alapvető jogoknak ^ űj a megvalósításától... I

A fehér faj. ha úgy tetszik, a nyomorúságba • adóztathatja/ magát az öngy' kos fe vv - -sál,, de az emberiség túlnyomó többsége rajtuk keresztül fog felsorakozni a szabadság és függetlenség , érdejcében :/T. Semmi sem áütői vk Int -'-jm

a világkatasztrófa előidézése. Nem érünk rá arra,-*’;® hogy bosszút álljunk, va a Uh. r emi éve--j; désein kárörömöt 'érezztjnk. Mi olyar^ tiazíösséges világot akarunk megteremteni, amelyben r-m '■ r?ük séges, hogy fehér‘bőre legyen annak, aki embernek vallja mggát.

így beszélt 1958 ban, mielőtt elhagyta Amerikát-'

Ä szocializmus feltartóztathatatlanul előrehalad.

'.Itt csak annyit tehetnek, hogy hirdetőit > m rr.ámit- ják és bebörtönzik. Én hiszek a szocializmusban. Hiszek egy olyan világban, amelyben majd a kommunizmus eszméi győznek... Mibdenkvmk saját . Át; szükséglete szerint; mindenkitől sajját-kér ige szerint. Ezért fogok küzdeni, amíg: Csak Rak és., most még élek.

A Progressive Párt nagygyűlésén 1952-ben ezeket mondotta:

Ez a mi Amerikánk, álmaink reménye, az emberiség menedéke, ma a történelem legnagyobb háborús uszitója. Ellenség nem fenyegette, vágy sértette meg partjainkat és egyik ország- sem készül minket elpusztítani.. . Miért kell akkor az egész világ feletti hatalom,.amiért az ország jólétével, az erkölcsi süllyedéssel és a világ által tanúsított megvetéssel fizetünk?

AZ OLASZ PARLAMENT a napokban fels'ólitotta a közlekedésügyi minisztériumot: intézkedjék, hogy az olasz autósok ne élhessenek vissza a duda használatával, mert “sok kocsi háborús szirénákra emlékeztető üvöltéssel teszi tönkre az emberek idegeit.”

7