Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-07-05 / 28. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 Thursday, July 11, 1963 EGY CSÁSZÁR FÖLDBIRTOKREFORMOT CSINÁL Az úgynevezett “szabad világnak” (azelőtt tőkés országoknak hivták) a vagyon és jövedelem igaz­ságtalan elosztása talán a legfőbb rákfenéje. Mint­hogy a szabad világ legnagyobb részében az éhező nép mezőgazdasággal foglalkozik, az egyetlen kiút a földbirtokreform volna. Az ilyen országokban a hatalmat ezer év óta a nagybirtokos osztály gya­korolta, igy a földreformot csak forradalom (akár felülről, akár alulról indult ki) utján érhették el. Újabban divatossá vált a felülről jött forradalom. Japán az Egyesült Államok okkupációja utján ju­tott alkotmányhoz, földreformhoz, a nők választó jogához; Egyiptomban ambiciózus fiatal tisztek ta­karították el az évezredes rabszolgaság, szegény­ség maradványait. A legutóbbi esztendőkben egy furcsább jelen­ség előtt állunk. A perzsa sah (Irán uralkodója) megindította a háborút a nagybirtokos osztály el­len és földet kiván osztani. Mi az oka ezen elhatá­rozásnak? Hiúság és félelem az udvari forradalom­tól; az ipari és finánctőke nyomása alatt teszi, vagy talán nem óhajt az iraki vagy egyiptomi ki­rályok sorsára jutni? Mindenesetre érdekes törté­nelmi látvány és foglalkozni kell vele. A perzsa sah e kísérletét komolyan kell venni. Tíz év előtt saját magánbirtokán kezdte a föld­osztást. 2000 falut, (nem kát. hold, vagy tanya, ha­nem egész falu) kitévő birtokát felosztotta a fa­luk lakossága között. Most komolyabb lépésre szánta el magát: a nép­szavazásra. Tudnunk kell, hogy a lakosság 72%-a szegény paraszt, akik 5,000 faluban élnek. 15 mil­lió ember nyomorban, betegségben és Mullah-ok (mohamedán papok) hatalmas varázsa alatt síny­lődik. Ezzel szemben pár ezer nagybirtokos kas­télyokban, vagy Teherán előkelő negyedeinek lu­xusvilláiban él. A császári népszavazásban hat millió szavazott és csak 4000 szavazat volt a javaslatok ellen, ami­nek fele Teheránból származott. Az egész gondo­lat dr. Arsanjáni földművelésügyi minisztertől származott. Sajnos Arsanjani túl népszerű lett, amit egy uralkodó sem szeret, s igy egy távoli ország nagy­követeként valóságos száműzetésben él. Helyette a sah egy tábornokot nevezett ki, akit önálló gon­dolkodás nem jellemez és engedelmes. A szavazók elé a következő öt pontot állították: 1. ) Az összes nagybirtokot a legtöbbet Ígérőnek adják el —- ez volt a nagybirtok által uralt parla­ment határozata. 2. ) Az erdők naeionalizálása. 3. ) Minden állami iparvállalatot eladnak és az abból befolyó jövedelemből fogják a földbirtok-re­formot finanszírozni. 4..) Az állami iparvállalatok eladásából származó haszon egy részét közvetlenül az ipari munkások­nak juttatják. 5.) Tanitó csoportok szervezése, amelyek az analfabetizmus ellen közdenek. Ez az öt pont egy hátramardt, primitiven gaz­dálkodó országban gyönyörűen hangzik. Sajnos ily javaslat nem egyszer hangzott el kapitalista or­szágban. A régiek emlékeznek az 1935-36-os Hor­NEM KELL CSOMAGOLNI! NEM KELL VAMOT FIZETNI! k A legrövidebb időn belül segithe- ^ i ► ti rokonait IKKA-csomagokkal! <' , Felveszünk rendelést gyógyszerekre. A “Kultúra” „ ► megbízottja. — Magyar könyvek. — Saját köny- I veit Magyarországból kihozhatja általunk < I ► KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET < JOSEPH BROWNFIELD í ► 15 Park Row New York 38, N.Y. < * Mindennemű biztosítás. Hajó- és repülőjegyek < ► Telefon: BA 7-1166-7 < ^ ^ A, ^ A A ^..A. A, ^ ^ ^ thy időkből a hitbizományok felosztásáról szóló javaslatra, amely csak Írott malaszt maradt. De az utóbbi hetekben érkezett hírek lázadásról szól­nak, amely az iráni nép szándékáról tanúskodik. Természetesen minden kapitalista földreform- kisérlet jóval több gazdasági nehézségbe ütközik, mint ha szocialista államokban csinálták volna. El­sősorban a nagybirtokosok kárpótlása óriási ösz- szeget von el a termelésből. Vajon külföldre vi­szik, vagy a tőkés rabló hadjáratok pénzelésére fogják azt fordítani? A szegény parasztságnak ezt 15 év alatt kell megfizetni az államnak, de kérdés tudja-e majd? Maradnak a komoly termelési prob­lémák a tőke nélküli uj gazdák számára: az öntö­zés, a vetőmag, a műtrágya, az igaerő. A gazdaság­hoz nem értő analfabéta uj birtokos hogyan fog gazdálkodni az igaerő hiánya mellett? A termelés le fog romlani, ez magasabb terményárat eredmé­nyez, majd, ami az amugyis éhbérért dolgozó ipa­ri munkásságot és városi lakosságot fogja sújtani. A sah természetesen a mezőgazdaság gépesíté­séről álmodozik. Egy tőkeszegény, az uralkodó osz­tály által kirabolt ország hogyan fogja tudni eze­ket a nehézségeket leküzdeni? Újabb támadás az AMA ellen Nemcsak a társadalmi egészségi biztosításnak, nemcsak az öregek egészségi költségeit biztositó Medicare-nak, hanem a néger orvosok hivatásbeli egyenjogainak is éppúgy ellensége az American Medical Association. A néger polgárjogi küzdelem, a maga ellenállhatatlan erejével a társadalom be­tegségének minden fekélyét feltárja és egészséges áradatával ad uj erőt a haladószellemü erőknek. Az AMA szervezetén belül is érezhető a néger nép általános elégedtelensége, mely nemrégen az orvosszervezet országos gyűlése előtti piketelésre vezetett. Szerdán újból piketelte az AMA chicagói országos hivatalát a National Medical Association néger orvosok szövetsége és a NAACP. Ez utóbbi kezdeményezésére több déli kórházban eljárást in- indtottak a néger orvosokkal szemben gyakorolt szegregáció ellen és a néger orvosszövetség sür­gette helyi fiókjait, hogy minden támogatást ad­janak meg az akciónak. A rendelkezésre álló adatok szerint, az ország 4500 néger orvosa közül csak 1000 tagja az AMA- nek. A körzeti orvosszövetség legtöbbje nem vesz fel néger tagokat, és a helybeli tagság nélkül az AMA-nek sem az egyes állami, sem az országos szervezetébe nem lehet bejutni. Ilyenmódon a néger orvosok nagyon megkötött helyzetben vannak, mert a kórházbeutalásra a fe­hér orvosok szívességét kell igénybe venniök. Né­mely esetben a néger orvosnak egy külön “tudo­mányos” tagságot engedélyeznek, hogy páciensét a kórházba utalhassa, vagy más kiutat találnak, hogy a néger orvos a kórház keretén belül működ­hessen, mert a normális, rendes tagságra nincs mód. Rosszabb orvosi ellátás a négereknek A néger kórházak és a fehér kórházak néger osztályai sokkal zsúfoltabbak, mint a fehér kór­házak általában. Az is gyakran előfordul, hogy az odaszállított néger betegeket a fehér kórházak nem veszik fel, ami sokszor a betegre súlyos kö­vetkezményekkel jár. Dr. Clement, a néger NMA orvosszövetség uj elnöke mondotta, hogy az AMA másmódon sem igyekszik a néger orvosok és egészségügyi alkal­mazottak , valamint a néger paciensek ügyét elő­re vinni. Az AMA például nem tiltakozott a Hill- Burton Act “egyenlő de elkülönített” cikkelye el­len. Ez a törvényjavaslat állami összegeket utal ki kórház és egyéb egészségügyi építkezés céljára. Dr. Clement kijelentette, hogy a néger orvosszö­vetség is manapság sokkal öntudatosabban harcol. Nemrég piketelték a clevelandi klinikát, melynek egyetlen néger orvosa sincs. A washingtoni Urban League nemrég végzett statisztikai tanulmánya kimutatja, hogy Washing­tonban, az integrált orvosszövetségben a 2,000 tag közül csak 10% néger, de a lakosság 54%-a néger. A washingtoni 264 néger orvos közül csak 112 tud privát kórházban betegeket elhelyezni, mig 2979 fehér orvos élvezheti ezeket az előnyö­ket. Ilyen körülmények között a néger orvos sok pá­cienst elveszít és vele együtt a jövedelmet és az alkalmat arra, hogy gyakorlatra és hivatásbeli elő­menetelre tehessen szert. Sokan otthagyják ezért a nagyvárosokat és máshol próbálnak boldogulni. Chicagóban pl. ma kevesebb néger orvos van, mint 15 évvel ezelőtt volt, dacára annak, hogy a néger lakosság megnövekedett. Az amerikai faji politika külföldi visszhangjai Az afrikai közvéleményt egyre inkább kihozzák sodrából azok a hírek, amelyek az Egyesült Álla­mokban levő faji viszonyokról a világ minden ré­szébe eljutnak. Nem segítenek ebben azok a po­litikai lépések sem, amelyekkel Amerika kimutat­ja, hogy komolyan nem szándékszik a szinesbörü népek jogaiért fellépni sem belföldön, sem a nem­zetközi politikában. A közel múltban 27 afrikai állam követségi ve­zetőinek aláírásával tiltakozó levelet nyújtottak át George W. Ball helyettes külügyminiszternek, Al­len P. Eilender szenátor sértő kifejezései miatt. Eilender szenátor, afrikai körútja alkalmával azt a nyilvános kijelentést tette, hogy a néger népek képtelenek arra, hogy önmagukat kormányozzák. Junius 16-án a televízión újból elismételte ezeket a kijelentéseket. Ezt követően az afrikai államok wahhingtoni képviselői megbeszéléseket tartottak és elhatározták, hogy a szenátornak a már jó- néhányszor történt sértő kifejezéseiért Kennedy elnöknek tiltakozásukat fejezik ki. Résztvett eb­ben az akcióban az Egyesült Arab Köztársaság, Nigéria, Szudán, a Malagasy Köztársaság, Szomá­lia és Marokkó washingtoni küldöttsége. Már ezt megelőzően tiltakoztak az afrikai köve­tek, Eilender szenátornak Libériára és Ethiópiára rendkívülien sértő kijelentései ellen, amire Dean Rusk külügyminiszter igyekezett megnyugtatni az afrikai kedélyeket avval, hogy a szenátor csupán a személyes véleményét nyilvánította, nem az amerikai nép, vagy kormány véleményét. Kétsé­ges, hogy a külügyminiszter sokramegy az ilyen­fajta magyarázkodással, amikor egy nagyhatalmat képvishelő szenátor, aki hivatalos állást tölt be, külföldi látogatásánál más államokra megalázó és sértő kifejezéseket tesz. Egyes afrikai országba, a kijelentései után be sem engedték. A közel múltban G. Mennen Williams, afri­kai ügyeket intéző helyettes külügyminiszter ka­pott ízelítőt abból, hogy milyen hangulatot kelt az afrikaiak körében az amerikai faji elnyomás. Gha­na fővárosában Accrában, diákcsoportoknak és a sajtónak adott interjúk folyamán egyik éles kér­dést a másik után lövelték feléje, amelyekre csak nagy nehézséggel tudott megfelelni. A diákok közül sokan kérdezték, hogy mért nem támogatja az US a Délafrika elleni bojkotot. Mr. Williamsnak arra a feleletére, hogy Amerika nem akarja még jobban elkülöníteni Délafrikát, csak mélységes csenddel válaszoltak. A sok fogas kér­désre a külügyminiszter nagy önfegyelemmel vá­laszolt, de a sajtóinterjun a kérdésekkel annyira felzaklatták, hogy 15 perc elteltével felkelt és el­távozott. Az újságírók közül sokan utána kiáltot­tak: “Megszalad tőlünk!” Terjednek a kábítószerek a fiatalok között A kábítószerek és a felcsigázó stimulálószerek széleskörű elterjedésével járó veszélyről figyel­meztetett a képviselőházban James J. Delaney newyorki demokrata képviselő. Kijelentette, hogy rendkívül sürgősnek találja, hogy ezeknek a kor­látozására megfelelő törvényt hozzanak és erre irányuló törvényjavaslatot nyújtott be. ­Felhívta a figyelmet arra, hogy a “kábító és sti­mulálószerek használata a fiatalkorúak körében gomba módra terjed el, aminek olyan következ­ményei lesznek, amelyek mellett a fiatalkori bű­nözésnek minden eddigi problémája eltörpül. Iga­zi amerikai tragédiával nézünk szembe. Az élveze­tet hajhászó fiatalok könnyűszerrel meg tudják szerzeni ezeket a szereket. Amennyit ezekből a pa­tikában repetre árulnak, ugyanannyit árulnak a feketepiacon is, katasztrófikus következmények­kel.” “Ha egyszer ennek a hatása alá kerülnek, az azelőtt jóviselkedésü fiatalok lopnak, szüleiktől, hogy ezeket a szereket megvásárolhassák. Ezek­nek hatása alatt főbenjáró bűnöket követnek el. Tönkreteszik a családi életet és normális ifjakból vadállatokká válnak.”

Next

/
Thumbnails
Contents