Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-09-19 / 38. szám
42 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sept. 19, 1963 A SZOVJET KŐOLAJ A VILÁGPIACON Hét év alatt 21 millió tonnával növekedett a szovjet olajkivitel. — A Szojuznyeftekszport elnökének nyilatkozata Az utóbbi időben a kőolaj-monopóliumokkal kapcsolatban álló nyugati lapok hasábjain különféle, légből kapott híreket terjesztenek a szovjet kőolajexportról. Ezzel kapcsolatban nyilatkozott a sajtónak Gruzov, a szovjet külkereskedelmi vállalatok elnöke. Egyebek között a következőket mondotta: — A Szovjetunió az utóbbi évtizedben négyszeresére, évi 186,000,000 tonnára növelte kőolajtermelését. Növekedett a kőolaj exportja is. A Szov jetunió évente 40,000,000 tonna kőolajat szállít külföldre, s kőolajexportja jelenleg a hatodik helyen áll a világon. A tőkésországokba irányuló szovjet kőolajexport 1955-től 1962-ig csaknem 21 millió tonnával növekedett. Ez nem rendkívüli jelenség a világpiacon, hiszen ugyanebben az időben például Venezuela kőolajexportja 55 millió tonnával, Kuwaité 38 millió tonnával, Iráné 49 millió tonnával növekedett. A kölcsönös előnyök és az egyenjogúság alapján A Szovjetunió kereskedelmi kapcsolatai a kölcsönös előnyök és az egyenjogúság elvén alapulnak. A Szovjetunió kőolajkivitele nem követ politikai célokat, és természetesen nem fenyegeti más államok gazdasági érdekeit. Ugyanaz a törekvés jellemzi, mint általában az egész szovjet külkereskedelmet: a nemzetközi helyzet hatékony megjavításának szándéka. A normális piaci verseny folytán kialakuló szovjet árszínvonal meghatározásában nem tesznek különbséget az ipari és a gyengén fejlett országok között. Ez az árszínvonal nem ingadozik a szeszélyes politikai időjárás hatására, mint a barométer mutatója. , A nagy nyugati olajtársaságok árai ezzel szemben állandóan ingadoznak és gyakran diszkriminációs jellegűek. Alacsonyak a fejlett államokban, ahol éles a verseny, s rendkívül magasak a gazdaságilag gyengén fejlett országokban. A Platt’s Oilgram cimü amerikai közlöny egy alkalommal beismerő nyilatkozatot közölt, ismertetve az egyik nagy nyugati kőolajtársaság képviselőjének szavait: “Ha nyilvánosságra hozzuk az Európában értékesített kőolajunk árát, akkor kellemetlen helyzetbe kerülhetünk, mondjuk, Ceylonban ...” Az amerikai és az angol monopóliumok dollárban és font sterlingben kötnek kereskedelmi üzleteket, minthogy ezekben a valutákban kell számolniuk a részvénytulajdonosokkal. A Szovjetunió ezzel szemben a vásárló valutájáért ad olajat. A kapott összegért viszontvásárlásokat eszközöl. Az ipari országoktól gépeket, gépi berendezéseket, hajókat vásárol, más országoktól pedig nyersanyagokat és élelmiszereket. Az importőr országnak lehetőséget nyújt, hogy ne arannyal vagy külföldi valutával fizessen, hanem saját hagyományos árucikkeivel. A tervgazdálkodást folytató Szovjetuniónak érdeke, hogy külkereskedelmét hosszú lejáratú szerződések alapján bonyolítsa le. Ilyen megállapodások keretében szállítja a kőolajnak és a kőolaj- termékeknek jóval több mint a felét. Ez igen előnyös a vásárlók szempontjából is. Miért nyugtalankodnak a tőkés olajmonopóliumok? Különösen azok az országok érdeklődnek a szovjet üzemanyag iránt, amelyek önálló kőolaj-politikát szeretnének folytatni; függetleníteni akarják magukat az amerikai és angol monopóliumoktól. Ezekben az országokban állami kőolajtársaságot létesítenek, illetve erősitik a már működő társaságokat, támogatják a független magáncégek tevékenységét. Japán, Svédország, India, Ceylon, az Egyesült Arab Köztársaság és más országok arra töreksze—............ ——a, MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy EBBEN A HÓNAPBAN lejárt az előfizetésem. Itt mellékelek $......................-t Név: .................................................................. Cim: .................................................................. Város:..........................................Állam:____ nek, hogy ne a monopóliumoktól, hanem a többi között például a Szovjetuniótól szerezzék be a szükséges kőolajat és kőolajtermékeket. Ez a körülmény erősen nyugtalanítja a nyugati kőolaj-monopóliumokat, amelyek piaci uralmukat féltve, egyáltalában nem szemérmesek az eszközök megválogatásában. A “szovjet kőolajveszélyről” szóló tézis azon alapszik, hogy a szovjet kőolaj- szállitások állítólag veszélyeztetik a tőkésországok energetikájának függetlenségét, és egészében véve megszakadhatnak háború vagy más konfliktusok miatt. De a Szovjetunió nem a háború lehetőségéből vagy elkerülhetetlenségéből, hanem a béke fenntartásának szükségességéből kiindulva építi kereskedelmi kapcsolatait, s állandóan arra törekszik, hogy fejlessze gazdasági kapcsolatait minden országgal, függetlenül az egyes országok társadalmi rendszerétől. A New York Times beismerése A Szovjetunió miután bőséges kőolajkészletekkel rendelkezik, kőolajat kínál azoknak az országoknak, amelyek hajlandók megvásárolni azt. Ami pedig egyeseknek azt az aggodalmát illeti, hogy a szovjet kőolaj két-három év múlva az egész világot elárasztja, erre vonatkozólag forduljunk ismét a Platt’s Oilgram c. közlönyhöz, amely nagy tekintélynek örvend a világmonopóliumok körében. A közlöny kiszámította, hogy ha a tőkésországokba irányuló szovjet kőolajexport 1966-ban esetleg meg is kétszereződik, vagyis eléri az 50,000,000 tonnát, az általános mérlegben elfoglalt részaránya akkor sem haladja meg a 4 százalékot. A N. Y, Times nemrég a következőket irta: “Az igazi szovjet gazdasági kihívás a szovjet ipari termelés állandó és gyors növekedésében rejlik. Aggodalmat kelt, hogy a szovjet ipari termelés egyes területeken már most megközelíti a miénket.” A jól tájékozott amerikai lap kijelentése a legcsattanóbb cáfolat a szovjet kőolaj “térhódításáról” közölt légből kapott mesékre, amelyek a gazdasági versenytől és a nemzetközi kereskedelem normális fejlődésétől való félelmen alapulnak. Amerika érdeklődik a szovjet tőzegtermelés iránt A mezőgazdaságban és a házikertészetben egyre nagyobb tért foglal el a tőzeg használata. Ez a bomlott növényszövetekből keletkezett szerves anyag mocsaras területeken található és a termőföld megjavítására használják. A nehéz, agyagos földet meglazítja, a sovány, homokos földet gazdagítja és viztartóbbá teszi. Egyes szakértők a tőzeget a szénképződés kezdetleges állapotának tekintik, mert ha gleccseres sziklák alatt elég hosszú ideig, évezredekig eltemetve marad, idővel szénné válik. Az Egyesült Államokban a tőzegtermelés az utóbbi években állandóan emelkedett. A múlt évben az 1952-es év termelésének majdnem háromszorosát, azaz 571 ezer tonnát értek el. Még e nagy emelkedés mellett is, a szovjet termeléshez viszonyítva, az amerikai tőzegtermelés elenyésző. Az elmúlt évben pl. a Szovjetunió 160.6 millió tonna tőzeget termelt és evvel még a világhírű Írországi tőzegtermelésen is túltett. Az írek a múlt évben csak 4 millió tonnát termeltek. A Szovjetunió szolgáltatja a világ tőzegtermelésének 95 százalékát. A Szovjetunióban több tőzegtermő terület van, mint az Egyesült Államokban és több hasznát is veszik. Mig itt csak 11 ezer négyzetmérföld terület alkalmas erre, addig a Szovjetunióban 65 ezer négyzetmérföld mocsaras tőzegtermő terület van. Az ebből nyert terméket ott nemcsak a föld javítására, hanem tüzelőnek is használják. Sokhelyen a szénbányák messze esnek a nagyobb városoktól és ezeken a helyeken, a közeli tőzegterületek kihasználásával, tőzeggel fütött villanyerőmüveket állítottak fel. A legközelebbi szénbányától ezer mérföldre fekvő Leningrád környékén 300 ezer kilowattos tőzeggel fütött erőmű működik. Az egész ország területén az elmúlt évben 60.6 millió tonna tőzeget használtak ipari és erőmüvi fűtés céljára. Óriási gépeket állítottak elő a tőzeg betakarítására és ezeket eladásra az amerikai tőzegtermelőknek is felajánlották, de az alkatrészek utánpótlására nem volt megfelelő megoldásuk. Az elmúlt hetekben a Szovjetunió Leningrádban Nemzetközi Tőzeg Kongresszust tartott, amelyre amerikai szakértőket is meghívtak. A világ minden részéből résztvevő szakértők között amerikai részről 17 szakértő — beleértve két kormánymegbízott — is részt vett az értekezleten. Nagy érdeklődést mutattak a szovjet termelési eljárások iránt, mert meg vannak győződve, hogy sokat tanulhat belőlük az amerikai tőzegipar. Az ígéret szép szó - ha nem kell betartani Három hónappal azután, hogy újból megválasztották kormányzónak New York államban, Rockefeller megtörte a választási kampány alatt tett Ígéretét, hogy nem fogja az adókat emelni a második terminus négy éve alatt. Első lépésként 105 millió dollárt kitevő különböző díjemelésre nyújtott be ajánlatot a költségvetésében. Azóta is többször célzott arra, hogy a kampány alatt megtett ígérete nagy tévedés volt. Újabban a kormányzó nyíltan visszavonta a “téves” ígéretét. Mint ravasz politikus persze a politikai ellenfelére kente ennek az okát. Hivatkozik arra, hogy Kennedy elnökjelölt korában ígéretet tett, miszerint az uj adminisztráció a nemzetgazdaságot jobbra fogja fordítani. Rockefeller saját Ígéretét erre alapozta, mondja. Ez nem történt meg, tehát ő, Rockefeller, sem tartozik betartani az Ígéretét. A városi és állami közszükségletek növekednek és az adminisztrátorok igy készítik elő a népet arra, hogy a közeljövőben több adót kell majd leszurkolni. Szokásuk szerint ismét figyelmen kívül hagyják azokat a lehetőségeket, amelyek a nagy korporációk, a nagy birtoktulajdonosok összeharácsolt vagyonának megadóztatásában rejlik, de még inkább azt, hogy a fegyverkezésre évente költött sokmilliárd dollár még egy kis töredéke is mennyi közhasznú követelményt fedezhetne. Az adótörvények módosításra szorulnak, de nem olyan értelemben, ahogyan a dúsgazdag Rockefeller elképzeli. HAZAI HANGULATOK = ITT IS SZOKÁSBA JÖTT A TALLÓZÁS. A N. Y Times fényképfelvételeket közöl Long Island-i krumpliföldekről, amiken betakarítás után felnőttek és gyermekek a visszamaradt termést keresgélik és szedik össze. Persze csak apró és kiselejtezett krumplit találnak, de tekintve az árat, amit az üzletben kell érte fizetni, a családoknak ez is nagy értéket jelent. G-+-S KENNEDY ELNÖK rendeletileg beszüntette a házas emberek besorozását, amig elég nőtlen áll rendelkezésre a hadsereg szükségletére. Kb. 340,000 férfiről van szó a 19—25 éves korhatárban. Eddig a havonta 6,000 behívott 40 százaléka nős volt. c+J> A STATE DEPARTMENT megtiltotta amerikai építészmérnököknek, hogy elmenjenek Kubába az International Union of Architects szeptember 29-től október 3-ig Havannában megtartandó kongresszusára. A kongresszusra 80 országból 2,000 delegátust várnak. A fő kifogás a kongresszus ellen az, hogy a kubai kormány “Győzelmi Emlékmű” versenyt tervezett az amerikai kormány segítségével 1961-ben a Malacok-öblében történt ellenforradalmi támadás leveréséről és hogy erről az eseményről részletes ismertetést nyújtanak a kongresszus delegátusainak. • MEGÉRKEZETT HOÓ BERNÁT g ; “Tiszakerecssitytó'l Kanadáig” • 3 cimü szenzációs könyve 2 örömmel vesszük, hogy egy öreg amerikás farmer £ • és munkás visszaemlékezéseit ilyen szép kiadású • • könyvben nyomtatásban láthatjuk. 3 Kapható a 3 3 MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN J Ára postaköltséggel együtt $2.00 § • __________________________________________• J AMERIKAI MAGYAR SZÓ • 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. • Kérem küldjenek .............. példányt Hoó # • Bernát könyvéből. Mellékelek $..................-t. 3 • Név: .................................................................. 3 3 Cim: .................................................................. 3 • • 3 Város: ...................................... Állam: ........ 3
