Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-09-19 / 38. szám

42 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sept. 19, 1963 A SZOVJET KŐOLAJ A VILÁGPIACON Hét év alatt 21 millió tonnával növekedett a szovjet olajkivitel. — A Szojuznyeftekszport elnökének nyilatkozata Az utóbbi időben a kőolaj-monopóliumokkal kapcsolatban álló nyugati lapok hasábjain kü­lönféle, légből kapott híreket terjesztenek a szov­jet kőolajexportról. Ezzel kapcsolatban nyilat­kozott a sajtónak Gruzov, a szovjet külkereske­delmi vállalatok elnöke. Egyebek között a követ­kezőket mondotta: — A Szovjetunió az utóbbi évtizedben négysze­resére, évi 186,000,000 tonnára növelte kőolaj­termelését. Növekedett a kőolaj exportja is. A Szov jetunió évente 40,000,000 tonna kőolajat szállít külföldre, s kőolajexportja jelenleg a hatodik he­lyen áll a világon. A tőkésországokba irányuló szovjet kőolajexport 1955-től 1962-ig csaknem 21 millió tonnával növe­kedett. Ez nem rendkívüli jelenség a világpiacon, hiszen ugyanebben az időben például Venezuela kőolajexportja 55 millió tonnával, Kuwaité 38 mil­lió tonnával, Iráné 49 millió tonnával növekedett. A kölcsönös előnyök és az egyenjogúság alapján A Szovjetunió kereskedelmi kapcsolatai a köl­csönös előnyök és az egyenjogúság elvén alapul­nak. A Szovjetunió kőolajkivitele nem követ po­litikai célokat, és természetesen nem fenyegeti más államok gazdasági érdekeit. Ugyanaz a törek­vés jellemzi, mint általában az egész szovjet külke­reskedelmet: a nemzetközi helyzet hatékony meg­javításának szándéka. A normális piaci verseny folytán kialakuló szov­jet árszínvonal meghatározásában nem tesznek kü­lönbséget az ipari és a gyengén fejlett országok között. Ez az árszínvonal nem ingadozik a szeszé­lyes politikai időjárás hatására, mint a barométer mutatója. , A nagy nyugati olajtársaságok árai ezzel szem­ben állandóan ingadoznak és gyakran diszkrimi­nációs jellegűek. Alacsonyak a fejlett államokban, ahol éles a verseny, s rendkívül magasak a gazda­ságilag gyengén fejlett országokban. A Platt’s Oilgram cimü amerikai közlöny egy alkalommal beismerő nyilatkozatot közölt, ismer­tetve az egyik nagy nyugati kőolajtársaság képvi­selőjének szavait: “Ha nyilvánosságra hozzuk az Európában értékesített kőolajunk árát, akkor kel­lemetlen helyzetbe kerülhetünk, mondjuk, Ceylon­ban ...” Az amerikai és az angol monopóliumok dollár­ban és font sterlingben kötnek kereskedelmi üzle­teket, minthogy ezekben a valutákban kell számol­niuk a részvénytulajdonosokkal. A Szovjetunió ez­zel szemben a vásárló valutájáért ad olajat. A ka­pott összegért viszontvásárlásokat eszközöl. Az ipa­ri országoktól gépeket, gépi berendezéseket, hajó­kat vásárol, más országoktól pedig nyersanyagokat és élelmiszereket. Az importőr országnak lehetősé­get nyújt, hogy ne arannyal vagy külföldi valutá­val fizessen, hanem saját hagyományos árucikkei­vel. A tervgazdálkodást folytató Szovjetuniónak ér­deke, hogy külkereskedelmét hosszú lejáratú szer­ződések alapján bonyolítsa le. Ilyen megállapodá­sok keretében szállítja a kőolajnak és a kőolaj- termékeknek jóval több mint a felét. Ez igen elő­nyös a vásárlók szempontjából is. Miért nyugtalankodnak a tőkés olajmonopóliumok? Különösen azok az országok érdeklődnek a szov­jet üzemanyag iránt, amelyek önálló kőolaj-politi­kát szeretnének folytatni; függetleníteni akarják magukat az amerikai és angol monopóliumoktól. Ezekben az országokban állami kőolajtársaságot létesítenek, illetve erősitik a már működő társasá­gokat, támogatják a független magáncégek tevé­kenységét. Japán, Svédország, India, Ceylon, az Egyesült Arab Köztársaság és más országok arra töreksze­—............ ——a, MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy EBBEN A HÓNAPBAN lejárt az előfizetésem. Itt mellékelek $......................-t Név: .................................................................. Cim: .................................................................. Város:..........................................Állam:____ nek, hogy ne a monopóliumoktól, hanem a többi között például a Szovjetuniótól szerezzék be a szük­séges kőolajat és kőolajtermékeket. Ez a körülmény erősen nyugtalanítja a nyugati kőolaj-monopóliumokat, amelyek piaci uralmukat féltve, egyáltalában nem szemérmesek az eszközök megválogatásában. A “szovjet kőolajveszélyről” szóló tézis azon alapszik, hogy a szovjet kőolaj- szállitások állítólag veszélyeztetik a tőkésországok energetikájának függetlenségét, és egészében véve megszakadhatnak háború vagy más konfliktusok miatt. De a Szovjetunió nem a háború lehetőségé­ből vagy elkerülhetetlenségéből, hanem a béke fenntartásának szükségességéből kiindulva építi kereskedelmi kapcsolatait, s állandóan arra törek­szik, hogy fejlessze gazdasági kapcsolatait minden országgal, függetlenül az egyes országok társadal­mi rendszerétől. A New York Times beismerése A Szovjetunió miután bőséges kőolajkészletek­kel rendelkezik, kőolajat kínál azoknak az orszá­goknak, amelyek hajlandók megvásárolni azt. Ami pedig egyeseknek azt az aggodalmát illeti, hogy a szovjet kőolaj két-három év múlva az egész vilá­got elárasztja, erre vonatkozólag forduljunk ismét a Platt’s Oilgram c. közlönyhöz, amely nagy te­kintélynek örvend a világmonopóliumok körében. A közlöny kiszámította, hogy ha a tőkésországokba irányuló szovjet kőolajexport 1966-ban esetleg meg is kétszereződik, vagyis eléri az 50,000,000 tonnát, az általános mérlegben elfoglalt részaránya akkor sem haladja meg a 4 százalékot. A N. Y, Times nemrég a következőket irta: “Az igazi szovjet gazdasági kihívás a szovjet ipari ter­melés állandó és gyors növekedésében rejlik. Ag­godalmat kelt, hogy a szovjet ipari termelés egyes területeken már most megközelíti a miénket.” A jól tájékozott amerikai lap kijelentése a leg­csattanóbb cáfolat a szovjet kőolaj “térhódításá­ról” közölt légből kapott mesékre, amelyek a gaz­dasági versenytől és a nemzetközi kereskedelem normális fejlődésétől való félelmen alapulnak. Amerika érdeklődik a szovjet tőzegtermelés iránt A mezőgazdaságban és a házikertészetben egyre nagyobb tért foglal el a tőzeg használata. Ez a bomlott növényszövetekből keletkezett szerves anyag mocsaras területeken található és a termő­föld megjavítására használják. A nehéz, agyagos földet meglazítja, a sovány, homokos földet gazda­gítja és viztartóbbá teszi. Egyes szakértők a tőze­get a szénképződés kezdetleges állapotának tekin­tik, mert ha gleccseres sziklák alatt elég hosszú ideig, évezredekig eltemetve marad, idővel szénné válik. Az Egyesült Államokban a tőzegtermelés az utóbbi években állandóan emelkedett. A múlt év­ben az 1952-es év termelésének majdnem három­szorosát, azaz 571 ezer tonnát értek el. Még e nagy emelkedés mellett is, a szovjet termeléshez viszo­nyítva, az amerikai tőzegtermelés elenyésző. Az el­múlt évben pl. a Szovjetunió 160.6 millió tonna tő­zeget termelt és evvel még a világhírű Írországi tőzegtermelésen is túltett. Az írek a múlt évben csak 4 millió tonnát termeltek. A Szovjetunió szol­gáltatja a világ tőzegtermelésének 95 százalékát. A Szovjetunióban több tőzegtermő terület van, mint az Egyesült Államokban és több hasznát is veszik. Mig itt csak 11 ezer négyzetmérföld terü­let alkalmas erre, addig a Szovjetunióban 65 ezer négyzetmérföld mocsaras tőzegtermő terület van. Az ebből nyert terméket ott nemcsak a föld javí­tására, hanem tüzelőnek is használják. Sokhelyen a szénbányák messze esnek a nagyobb városoktól és ezeken a helyeken, a közeli tőzegterületek ki­használásával, tőzeggel fütött villanyerőmüveket állítottak fel. A legközelebbi szénbányától ezer mérföldre fek­vő Leningrád környékén 300 ezer kilowattos tő­zeggel fütött erőmű működik. Az egész ország te­rületén az elmúlt évben 60.6 millió tonna tőzeget használtak ipari és erőmüvi fűtés céljára. Óriási gépeket állítottak elő a tőzeg betakarítására és eze­ket eladásra az amerikai tőzegtermelőknek is fel­ajánlották, de az alkatrészek utánpótlására nem volt megfelelő megoldásuk. Az elmúlt hetekben a Szovjetunió Leningrádban Nemzetközi Tőzeg Kongresszust tartott, amelyre amerikai szakértőket is meghívtak. A világ minden részéből résztvevő szakértők között amerikai rész­ről 17 szakértő — beleértve két kormánymegbí­zott — is részt vett az értekezleten. Nagy érdeklő­dést mutattak a szovjet termelési eljárások iránt, mert meg vannak győződve, hogy sokat tanulhat belőlük az amerikai tőzegipar. Az ígéret szép szó - ha nem kell betartani Három hónappal azután, hogy újból megválasz­tották kormányzónak New York államban, Rocke­feller megtörte a választási kampány alatt tett Ígé­retét, hogy nem fogja az adókat emelni a második terminus négy éve alatt. Első lépésként 105 millió dollárt kitevő különböző díjemelésre nyújtott be ajánlatot a költségvetésében. Azóta is többször cél­zott arra, hogy a kampány alatt megtett ígérete nagy tévedés volt. Újabban a kormányzó nyíltan visszavonta a “té­ves” ígéretét. Mint ravasz politikus persze a politi­kai ellenfelére kente ennek az okát. Hivatkozik arra, hogy Kennedy elnökjelölt korában ígéretet tett, miszerint az uj adminisztráció a nemzetgazda­ságot jobbra fogja fordítani. Rockefeller saját Ígé­retét erre alapozta, mondja. Ez nem történt meg, tehát ő, Rockefeller, sem tartozik betartani az Ígé­retét. A városi és állami közszükségletek növekednek és az adminisztrátorok igy készítik elő a népet ar­ra, hogy a közeljövőben több adót kell majd le­szurkolni. Szokásuk szerint ismét figyelmen kívül hagyják azokat a lehetőségeket, amelyek a nagy korporációk, a nagy birtoktulajdonosok összehará­csolt vagyonának megadóztatásában rejlik, de még inkább azt, hogy a fegyverkezésre évente költött sokmilliárd dollár még egy kis töredéke is mennyi közhasznú követelményt fedezhetne. Az adótörvények módosításra szorulnak, de nem olyan értelemben, ahogyan a dúsgazdag Rockefel­ler elképzeli. HAZAI HANGULATOK = ITT IS SZOKÁSBA JÖTT A TALLÓZÁS. A N. Y Times fényképfelvételeket közöl Long Island-i krumpliföldekről, amiken betakarítás után felnőt­tek és gyermekek a visszamaradt termést keresgé­lik és szedik össze. Persze csak apró és kiselejte­zett krumplit találnak, de tekintve az árat, amit az üzletben kell érte fizetni, a családoknak ez is nagy értéket jelent. G-+-S KENNEDY ELNÖK rendeletileg beszüntette a há­zas emberek besorozását, amig elég nőtlen áll ren­delkezésre a hadsereg szükségletére. Kb. 340,000 férfiről van szó a 19—25 éves korhatárban. Eddig a havonta 6,000 behívott 40 százaléka nős volt. c+J> A STATE DEPARTMENT megtiltotta amerikai épí­tészmérnököknek, hogy elmenjenek Kubába az In­ternational Union of Architects szeptember 29-től október 3-ig Havannában megtartandó kongresszu­sára. A kongresszusra 80 országból 2,000 delegá­tust várnak. A fő kifogás a kongresszus ellen az, hogy a kubai kormány “Győzelmi Emlékmű” ver­senyt tervezett az amerikai kormány segítségével 1961-ben a Malacok-öblében történt ellenforradal­mi támadás leveréséről és hogy erről az esemény­ről részletes ismertetést nyújtanak a kongresszus delegátusainak. • MEGÉRKEZETT HOÓ BERNÁT g ; “Tiszakerecssitytó'l Kanadáig” • 3 cimü szenzációs könyve 2 örömmel vesszük, hogy egy öreg amerikás farmer £ • és munkás visszaemlékezéseit ilyen szép kiadású • • könyvben nyomtatásban láthatjuk. 3 Kapható a 3 3 MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN J Ára postaköltséggel együtt $2.00 § • __________________________________________• J AMERIKAI MAGYAR SZÓ • 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. • Kérem küldjenek .............. példányt Hoó # • Bernát könyvéből. Mellékelek $..................-t. 3 • Név: .................................................................. 3 3 Cim: .................................................................. 3 • • 3 Város: ...................................... Állam: ........ 3

Next

/
Thumbnails
Contents