Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-09-19 / 38. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sept. 19, 1963 ,JUi BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁS 337 TANÚVAL Közei 300 ezer forintot lopott, csalt, sikkasztott a Zala megyei Temetkezési Vállalatnál garázdálkodó bűnszövetség Több mint egy hónapja tárgyalja a nagykanizsai járásbiróság Nagy Kálmánnak, a Zala megyei Temetkezési Vállalat volt igazgatójának és társainak bünperét. Az ügyészség 337 tanú és számos szakértő meghallgatását indítványozta. A vád: bűnszövetségben elkövetett, társadalmi tulajdonban kár okozó sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, vesztegetés, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett üzérkedés, személyek javai ellen folyamatosan elkövetett csalás, hivatali visszaélés és magánokirat- hamisítás. Nagy Kálmán, a Zala megyei Temetkezési Vállalat volt igazgatója, Gróf László, a vállalat volt főkönyvelője, Kovács Sándor, a vállalat le- tenyei kirendeltségének volt vezetője és Nagy János, a vállalat nagykanizsai kirendeltségének volt vezetője április óta előzetes letartóztatásban vannak. Nagy és társai a gyászt, a hozzátartozóikat elveszített emberek fájdalmát használták ki — a leg- sljasabb módszerekkel —, hogy mulatozásaikhoz, költekező életmódjukhoz pénzt szerezzenek. íme néhány részlet a több, mint 37 oldalas vádiratból: Nagykanizsán 1956—57-ben a vállalat kisajátította a régi, és a hozzátartozók által meg nem váltott sírhelyeket, sírköveket. A sírköveket a te-. mető egyik helyiségében, leltározás nélkül raktározták el. Nagy Kálmán, Gróf és Nagy János megállapodtak, hogy a vállalati dolgozók “önköltségi áron” vásárolhatnak sirkövet, darabonként 500 forintért. A megállapodás értelmében Nagy Kálmán 6, a díszes társaság többi tagja pedig 1—2 sirkövet vásárolt, melyet magas haszonnal értékesítettek. Nagy Kálmán nem restellt a lopott sírkőből egyet édesapja sírjára szállítani — s a sírkő költségei fejében sógorától 2,000 forintot kérni. Gróf, Nagy Kálmán és Kovács 1960-ban magánosoktól koszorút vásároltak, s azokat a vállalat kiiktatásával értékesítették. A lopott pénz azonban még igy sem bizonyult elégségesnek. 1961 decemberében, italozás közben elhatározták, hogy koszorúkat selejteznek ki, és értékesítik azokat. Az ügy lebonyolításba bevontak két vállalati adminisztrátort is, akik közreműködésükért pénzt kaptak. A vállalatnak évek óta szállított árut Szergényi Ignác Iván, budapesti szemfedőkészitő kisiparos. Nagy Kálmán és Gróf, egyik pesti ütjük alkalmával felkeresték a kisiparost, és közölték vele: árut tsak abban az esetben rendelnek tőle, ha a szállítmány bruttó értékének bizonyos részét ők kapják. Szergényi 8—15 százalékos hasznot biztosított Nagyéknak. Kovács egy időben csak bizományosa volt a vállalatnak. Amikor a letenyei kirendeltségvezető felmondta állását, helyére Nagyék Kovácsot nevezték ki. De hogyan? Nagyék Kovácsot havi 600 forintos fizetéssel alkalmazták (röviditett munkaidői, de azzal a kikötéssel, hogy fizetéséből 200 forintot havonta rendszeresen Nagynak, 200-at pedig Grófnak ad. Kovács ennek ellenére, rövid idő alatt meggazdagodott. A csalásra Gróf, a vállalati gazdálkodás felelős vezetője, a főkönyvelő oktatta ki. Ennek lényege az volt, hogy Kovács a vásárlónál maradó bizonylatokon I. osztályú áru eladását tüntette fel, s azt is fizettetett — a valóságban azonban másodosztályú árut adott a vásárlónak. Gróf attól sem riadt vissza, hogy a Kovács munkahelyén talált leltárhiányt 500 forint ellenében, veszteség címén “leírja.” Nagy és Gróf a raktárbér bizonyos hányadát is rendszeresen visszakövetelték; a zalaegerszegi garázs és hullaház javítási költ ségeiről a valóságnál 1500 forinttal magasabb számlát kértek az egyik kisiparostól — s a pénzt megosztották. Tóth Sülé Györgynek, a vállalat galamboki bizományosának saját ravatalozója és hullaszállító kocsija van. Korábban a ravatalozásért járó összeg 50 százalékát Tóth a vállalattól megkapta Később Grófék csak úgy fizettek, ha az 50 százalékon hármasban osztoztak. 1961-ben a megyei tanács ellenőrei ellenőrzést tartottak a vállalatnál. Nagyék elhatározták, hogy megvendégelik őket. A költségekre 500 forintot kértek kölcsön a zalaapáti bizományostól, s azt az ellenőrökkel együtt, a keszthelyi halászcsárdában elmulatták. A pénzt közben vissza kellett adni. Nagyék ismét nem a saját zsebükhöz nyúltak: megjutalmazták 500 forinttal a zalaszentgróti telepvezetőt, az pedig a pénzt nyomban visszaadta Nagynak, hogy a tartozást rendezhessék. Ugyancsak rendszeresen visszakérték Nagyék a vállalat dolgozóinak fizetett jutalmak egyharmadát is. Összefoglalva — ilyen és hasonló módszerekkel a bűnszövetség tagjai 120 ezer forint kárt okoztak a társadalmi tulajdonban, 61 ezer forinttal károsították meg a vásárlókat, s Üzletszerű üzérkedéssel, veszteséggel 111 ezer forint haszonra tettek szert. A hosszú ideje folyó tárgyalás már az eddigiekben a bűnszövetség aljas tevékenységének újabb részleteire derített fényt. Az ítélethirdetésre egy későbbi időpontban, Zalaegerszegen kerül sor. Á. L. 185,000 óvodás, 950 óvónő A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az óvodai felvételek befejeződtek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szülők körében tovább nőtt az óvodák iránti igény, s mind többen kívánják gyermeküknek már kis korában biztosítani a közösségi nevelést. Az anyagi lehetőségekhez mérten államunk méltányolja a szülők igényeit, s évről évre bővíti az óvodák hálózatát. A főváros és a vidék csaknem 4,000 óvadodájában ősztől már több mint 184,000 kisgyermekről gondoskodnak. Ellátásukra, gondozásukra egy év alatt 704 millió forintot költ az állam. Tovább növekedett az óvodák száma is, amely az idén végzettekkel együtt már meghaladja a 9,500-at. A Művelődésügyi Minisztérium óvodai osztálya a vezető óvónők munkájának segítésére Útmutatót ad ki, amely az óvoda pedagógiai vezetésének módszereit foglalja magában. Hasonló jellegű útmutatót kapnak hamarosan az óvodai felügyelők is. óvodáink az idén azt a célt tűzték maguk elé, hogy olyan gyerekeket küldjenek az iskolákba, akik kellően felkészültek az iskolai életre. Érdekesség, hogy a nagyobbacska gyerekeket, a “végzősöket” játékos formában megismertetik a munka alapelemeivel is, s igy előkészítik őket az általános iskolában az idén már az alsó tagozaton is bevezetett gyakorlati foglalkozásra. EZER GÖNCI HORDÓ. Tokajhegyalja világhírű borait, akárcsak régen, ma is a hagyományos gönci és szerednyei hordókban érlelik. Egykor Gönc, Tokaj és Erdőbénye volt a hordókészités központja, a gönci kádárok az idén is mintegy ezer uj tölgyfa hordót készítenek. C-K3 A SZEGEDI RUHAGYÁR szentesi telepét közel ötmillió forintos beruházással fejlesztik. Az építkezést jövőre fejezik be, s 260 uj munkást vesznek majd fel. Ezzel a szentesi üzem termelése a jelenleginek több mint kétszeresére növekszik. SZOLNOK MEGYÉBEN csaknem 16 ezer holdon kalászol a rizs. A szakemberek szerint az idén az elmúlt évek legjobb termését takarítják be. C-f-9 UJ ORVOSI RENDELŐ építését kezdték meg a Vas megyei Kerkácskápolnán. A község felnőtt lakói személyenként egy napi társadalmi munkát ajánlottak fel az építéshez. Úgy számítják, október 15-ig elkészül az épület. 24 FIATAL ORVOS látott munkához az idei nyáron Somogy megyében. Az ifjú diplomások többsége a kötelező két évi kórházi gyakorlat után körzeti orvosként helyezkedik majd el. OROSHÁZÁN 800 vagonos hőkezelő üzem építését kezdték meg. Az uj üzemben vöröshagymát és burgonyát tárolnak. A hőkezelőben télen-nyáron a kívánságnak megfelelő hőfokon tárolják az étkezésre és vetésre szánt burgonyát, vöröshagymát. FEJÉR MEGYÉBEN az idén ősszel 800 hold nagyüzemi gyümölcsöst és 100 hold nagyüzemi szőlőt telepítenek a tsz-ek. A megyében jelenleg 11 SZK 100-as traktorral forgatják a talajt. Budapesten sok férfi szak- és segédmunkást keresnek A mezőgazdaság követelményének megfelelően az üzemek elsősorban a termelékenység növelésével igyekeznek többet termelni. A gyárak korszerűsítése, uj gépek munkába állítása, egész mü- helyrészek rekonstrukciója, az eddiginél is nagyobb arányú építkezések azonban szinte paran- csolóan előírják a munkáslétszám emelését is. Budapesten tizenhárom nagy vasipari gyárban mérték fel a munkáslétszám alakulását, köztük a Ganz-MAVÁG-ban a Belojannisz Hiradástechni- kai Gyárban, a Láng Gépgyárban. Megállapították, hogy a 13 nagyüzemben 1961-ben 36,448 munkás dolgozott, 1962-ben 38,298, mig 1963-ban 40, 461, tehát jelentős a szaporulat. Hasonló a helyzet egész sor más vasipari üzemben és több iparágban is. Ugyanakkor Budapesten újabb férfi munkaerőforrás nem nagyon található, hiszen a munkaképes férfiak 98,8—99,9 százaléka kereső foglalkozású. Ennek következtében nagy a fővárosnak a vidékre gyakorolt “szívó hatása”. Ezt mutatja az is, hogy az idén, eddig 25,000 vidéki dolgozott Budapesten; ebből 3799 a vasiparban, 2619 a nehéziparban, 7983 az építőiparban, 3675 a könnyűiparban — különösen a három műszakos gyárakban—, a többi a közlekedésnél, illetve más szakmákban. A kétségtelen magas, sőt egyenesen aggasztó nagy szám azonban egyben megtévesztő is. Ugyanis a 25,000 dolgozónak 70 százaléka Budapest környéki falvakból jár be. A többi távolabbról, főleg Szabolcs-Szatmár, Békés, Bács-Kis- kun és Csongrád megyékből. Majdnem minden üzemnek — még a könnyü- ipai'i gyáraknak is — több esztergályosra, lakatosra, általános műszerészre, volna szüksége. Az építőipar is keres kőműveseket, ácsokat, tetőfedőket, épületbádogosokat, festőket, a közlekedés gépkocsivezetőket és még szép számmal lehetne sorolni azokat a szakmákat, ahol különböző szakmunkáshiány jelentkezik. Szinte kivétel nélkül minden iparág keres segédmunkásokat. Az idén kedvezőbb volt a nők elhelyezkedési lehetősége, különösen az idényjellegű munkáknál. Sajnos még mindig nagyon kevés a női szakmunkás. A megvizsgált 13 vasipari üzemben például mindössze 631 szakképzett fizikai dolgozó nő akadt. Pedig az iparban is kínálkozik lehetőség, különösen a híradástechnikában. Jellemző, hogy a szakképzett nőket mennyire el lehet helyezni; jelenleg 1000—1500 betöltetlen gép- és gyorsirónői állás van Budapesten. A nők nagyarányú foglalkoztatása érdekében az eddiginél nagyobb lehetőséget kell teremteniük a gyáraknak, a vállalatoknak a leánytanulók felvételére. Szőnyben megkezdték az első hazai benzinreformáló épitését A Komáromi Kőolajipari Vállalatnál megkezdték az első hazai, úgynevezett benzinreformáló üzem épitését. Ebben a különleges létesítményben katalizátorral a benzin szerkezetét kémiailag teljesen átalakítják. A platinatartalmu katalizátorral magas hőfok és nyomás alatt, rendkívül megnövelik a benzin jó tulajdonságait. A jelenlegi alacsony oktánszámú magyar benzinek ugyanis még nem versenyképesek; az uj üzemben már a világszínvonalnak megfelelő, magas oktánszámú benzint készítenek. Az ilyen üzemanyaggal jobb hatásfokkal működnek a modern motorok, és növekszik azok élettartama is. A tervek szerint egy év alatt építik fel a benzin- reformálót, és jövő év szeptemberében megkezdik az üzemi próbákat. Megkezdődött a rizs aratása Csongrád megye termelőszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban három héttel ezelőtt kezdték meg a rizsföldek lecsapolását és a szentesi Nép- szabadság Tsz területén már hozzá is láttak az aratáshoz. Ebben a közös gazdaságban, ahol 1600 holdon vetették a vizi gabonát, alaposan felkészültek a most következő nagy munkára: 500 ember arat a lecsapolt földeken. Egyelőre kézzel vágják a növényt, de — amint annyira felszárad a talaj, hogy elbírja a gépeket — kombájnok és aratógépek is segítenek. Átlagosan 16—18 mázsás eredménnyel számolnak, de egyes táblákról 25—30 mázsát várnak holdanként. Mi TorTéHIK, m ÓhAíAbAN
