Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-09-19 / 38. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sept. 19, 1963 ,JUi BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁS 337 TANÚVAL Közei 300 ezer forintot lopott, csalt, sikkasztott a Zala megyei Temetkezési Vállalatnál garázdálkodó bűnszövetség Több mint egy hónapja tárgyalja a nagykanizsai járásbiróság Nagy Kálmánnak, a Zala megyei Te­metkezési Vállalat volt igazgatójának és társainak bünperét. Az ügyészség 337 tanú és számos szak­értő meghallgatását indítványozta. A vád: bűnszö­vetségben elkövetett, társadalmi tulajdonban kár okozó sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, vesztege­tés, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett üzérkedés, személyek javai ellen folyamatosan el­követett csalás, hivatali visszaélés és magánokirat- hamisítás. Nagy Kálmán, a Zala megyei Temetke­zési Vállalat volt igazgatója, Gróf László, a válla­lat volt főkönyvelője, Kovács Sándor, a vállalat le- tenyei kirendeltségének volt vezetője és Nagy Já­nos, a vállalat nagykanizsai kirendeltségének volt vezetője április óta előzetes letartóztatásban van­nak. Nagy és társai a gyászt, a hozzátartozóikat elve­szített emberek fájdalmát használták ki — a leg- sljasabb módszerekkel —, hogy mulatozásaikhoz, költekező életmódjukhoz pénzt szerezzenek. íme néhány részlet a több, mint 37 oldalas vád­iratból: Nagykanizsán 1956—57-ben a vállalat ki­sajátította a régi, és a hozzátartozók által meg nem váltott sírhelyeket, sírköveket. A sírköveket a te-. mető egyik helyiségében, leltározás nélkül raktá­rozták el. Nagy Kálmán, Gróf és Nagy János meg­állapodtak, hogy a vállalati dolgozók “önköltségi áron” vásárolhatnak sirkövet, darabonként 500 fo­rintért. A megállapodás értelmében Nagy Kálmán 6, a díszes társaság többi tagja pedig 1—2 sirkövet vá­sárolt, melyet magas haszonnal értékesítettek. Nagy Kálmán nem restellt a lopott sírkőből egyet édesapja sírjára szállítani — s a sírkő költségei fejében sógorától 2,000 forintot kérni. Gróf, Nagy Kálmán és Kovács 1960-ban magánosoktól koszo­rút vásároltak, s azokat a vállalat kiiktatásával ér­tékesítették. A lopott pénz azonban még igy sem bizonyult elégségesnek. 1961 decemberében, italozás közben elhatároz­ták, hogy koszorúkat selejteznek ki, és értékesítik azokat. Az ügy lebonyolításba bevontak két válla­lati adminisztrátort is, akik közreműködésükért pénzt kaptak. A vállalatnak évek óta szállított árut Szergényi Ignác Iván, budapesti szemfedőkészitő kisiparos. Nagy Kálmán és Gróf, egyik pesti ütjük alkalmá­val felkeresték a kisiparost, és közölték vele: árut tsak abban az esetben rendelnek tőle, ha a szállít­mány bruttó értékének bizonyos részét ők kapják. Szergényi 8—15 százalékos hasznot biztosított Nagyéknak. Kovács egy időben csak bizományosa volt a vállalatnak. Amikor a letenyei kirendeltség­vezető felmondta állását, helyére Nagyék Ková­csot nevezték ki. De hogyan? Nagyék Kovácsot havi 600 forintos fizetéssel alkalmazták (röviditett munkaidői, de azzal a kikötéssel, hogy fizetéséből 200 forintot havonta rendszeresen Nagynak, 200-at pedig Grófnak ad. Kovács ennek ellenére, rövid idő alatt meggazdagodott. A csalásra Gróf, a vállalati gazdálkodás felelős vezetője, a főkönyvelő oktatta ki. Ennek lényege az volt, hogy Kovács a vásárlónál maradó bizony­latokon I. osztályú áru eladását tüntette fel, s azt is fizettetett — a valóságban azonban másodosztá­lyú árut adott a vásárlónak. Gróf attól sem riadt vissza, hogy a Kovács mun­kahelyén talált leltárhiányt 500 forint ellenében, veszteség címén “leírja.” Nagy és Gróf a raktárbér bizonyos hányadát is rendszeresen visszakövetel­ték; a zalaegerszegi garázs és hullaház javítási költ ségeiről a valóságnál 1500 forinttal magasabb számlát kértek az egyik kisiparostól — s a pénzt megosztották. Tóth Sülé Györgynek, a vállalat ga­lamboki bizományosának saját ravatalozója és hul­laszállító kocsija van. Korábban a ravatalozásért járó összeg 50 százalékát Tóth a vállalattól meg­kapta Később Grófék csak úgy fizettek, ha az 50 százalékon hármasban osztoztak. 1961-ben a megyei tanács ellenőrei ellenőrzést tartottak a vállalatnál. Nagyék elhatározták, hogy megvendégelik őket. A költségekre 500 forintot kértek kölcsön a zalaapáti bizományostól, s azt az ellenőrökkel együtt, a keszthelyi halászcsárdában elmulatták. A pénzt közben vissza kellett adni. Nagyék ismét nem a saját zsebükhöz nyúltak: megjutalmazták 500 forinttal a zalaszentgróti te­lepvezetőt, az pedig a pénzt nyomban visszaadta Nagynak, hogy a tartozást rendezhessék. Ugyan­csak rendszeresen visszakérték Nagyék a vállalat dolgozóinak fizetett jutalmak egyharmadát is. Összefoglalva — ilyen és hasonló módszerekkel a bűnszövetség tagjai 120 ezer forint kárt okoztak a társadalmi tulajdonban, 61 ezer forinttal károsí­tották meg a vásárlókat, s Üzletszerű üzérkedéssel, veszteséggel 111 ezer forint haszonra tettek szert. A hosszú ideje folyó tárgyalás már az eddigiek­ben a bűnszövetség aljas tevékenységének újabb részleteire derített fényt. Az ítélethirdetésre egy későbbi időpontban, Zalaegerszegen kerül sor. Á. L. 185,000 óvodás, 950 óvónő A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az óvodai felvételek befejeződtek. Az eddi­gi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szülők köré­ben tovább nőtt az óvodák iránti igény, s mind többen kívánják gyermeküknek már kis korában biztosítani a közösségi nevelést. Az anyagi lehetőségekhez mérten államunk mél­tányolja a szülők igényeit, s évről évre bővíti az óvodák hálózatát. A főváros és a vidék csaknem 4,000 óvadodájában ősztől már több mint 184,000 kisgyermekről gondoskodnak. Ellátásukra, gondo­zásukra egy év alatt 704 millió forintot költ az ál­lam. Tovább növekedett az óvodák száma is, amely az idén végzettekkel együtt már meghaladja a 9,500-at. A Művelődésügyi Minisztérium óvodai osztálya a vezető óvónők munkájának segítésére Útmutatót ad ki, amely az óvoda pedagógiai vezetésének módszereit foglalja magában. Hasonló jellegű út­mutatót kapnak hamarosan az óvodai felügyelők is. óvodáink az idén azt a célt tűzték maguk elé, hogy olyan gyerekeket küldjenek az iskolákba, akik kellően felkészültek az iskolai életre. Érde­kesség, hogy a nagyobbacska gyerekeket, a “vég­zősöket” játékos formában megismertetik a mun­ka alapelemeivel is, s igy előkészítik őket az álta­lános iskolában az idén már az alsó tagozaton is bevezetett gyakorlati foglalkozásra. EZER GÖNCI HORDÓ. Tokajhegyalja világhírű bo­rait, akárcsak régen, ma is a hagyományos gönci és szerednyei hordókban érlelik. Egykor Gönc, Tokaj és Erdőbénye volt a hordókészités központja, a gönci kádárok az idén is mintegy ezer uj tölgyfa hordót készítenek. C-K3 A SZEGEDI RUHAGYÁR szentesi telepét közel öt­millió forintos beruházással fejlesztik. Az építke­zést jövőre fejezik be, s 260 uj munkást vesznek majd fel. Ezzel a szentesi üzem termelése a jelen­leginek több mint kétszeresére növekszik. SZOLNOK MEGYÉBEN csaknem 16 ezer holdon kalászol a rizs. A szakemberek szerint az idén az elmúlt évek legjobb termését takarítják be. C-f-9 UJ ORVOSI RENDELŐ építését kezdték meg a Vas megyei Kerkácskápolnán. A község felnőtt la­kói személyenként egy napi társadalmi munkát ajánlottak fel az építéshez. Úgy számítják, október 15-ig elkészül az épület. 24 FIATAL ORVOS látott munkához az idei nyá­ron Somogy megyében. Az ifjú diplomások többsé­ge a kötelező két évi kórházi gyakorlat után kör­zeti orvosként helyezkedik majd el. OROSHÁZÁN 800 vagonos hőkezelő üzem építését kezdték meg. Az uj üzemben vöröshagymát és bur­gonyát tárolnak. A hőkezelőben télen-nyáron a kí­vánságnak megfelelő hőfokon tárolják az étkezés­re és vetésre szánt burgonyát, vöröshagymát. FEJÉR MEGYÉBEN az idén ősszel 800 hold nagy­üzemi gyümölcsöst és 100 hold nagyüzemi szőlőt telepítenek a tsz-ek. A megyében jelenleg 11 SZK 100-as traktorral forgatják a talajt. Budapesten sok férfi szak- és segéd­munkást keresnek A mezőgazdaság követelményének megfelelően az üzemek elsősorban a termelékenység növelésé­vel igyekeznek többet termelni. A gyárak korsze­rűsítése, uj gépek munkába állítása, egész mü- helyrészek rekonstrukciója, az eddiginél is na­gyobb arányú építkezések azonban szinte paran- csolóan előírják a munkáslétszám emelését is. Budapesten tizenhárom nagy vasipari gyárban mérték fel a munkáslétszám alakulását, köztük a Ganz-MAVÁG-ban a Belojannisz Hiradástechni- kai Gyárban, a Láng Gépgyárban. Megállapítot­ták, hogy a 13 nagyüzemben 1961-ben 36,448 mun­kás dolgozott, 1962-ben 38,298, mig 1963-ban 40, 461, tehát jelentős a szaporulat. Hasonló a helyzet egész sor más vasipari üzem­ben és több iparágban is. Ugyanakkor Budapes­ten újabb férfi munkaerőforrás nem nagyon ta­lálható, hiszen a munkaképes férfiak 98,8—99,9 százaléka kereső foglalkozású. Ennek következtében nagy a fővárosnak a vi­dékre gyakorolt “szívó hatása”. Ezt mutatja az is, hogy az idén, eddig 25,000 vidéki dolgozott Budapesten; ebből 3799 a vasiparban, 2619 a ne­héziparban, 7983 az építőiparban, 3675 a könnyű­iparban — különösen a három műszakos gyárak­ban—, a többi a közlekedésnél, illetve más szak­mákban. A kétségtelen magas, sőt egyenesen ag­gasztó nagy szám azonban egyben megtévesztő is. Ugyanis a 25,000 dolgozónak 70 százaléka Bu­dapest környéki falvakból jár be. A többi távo­labbról, főleg Szabolcs-Szatmár, Békés, Bács-Kis- kun és Csongrád megyékből. Majdnem minden üzemnek — még a könnyü- ipai'i gyáraknak is — több esztergályosra, laka­tosra, általános műszerészre, volna szüksége. Az építőipar is keres kőműveseket, ácsokat, tetőfe­dőket, épületbádogosokat, festőket, a közlekedés gépkocsivezetőket és még szép számmal lehetne sorolni azokat a szakmákat, ahol különböző szak­munkáshiány jelentkezik. Szinte kivétel nélkül minden iparág keres segédmunkásokat. Az idén kedvezőbb volt a nők elhelyezkedési le­hetősége, különösen az idényjellegű munkáknál. Sajnos még mindig nagyon kevés a női szakmun­kás. A megvizsgált 13 vasipari üzemben például mindössze 631 szakképzett fizikai dolgozó nő akadt. Pedig az iparban is kínálkozik lehetőség, különösen a híradástechnikában. Jellemző, hogy a szakképzett nőket mennyire el lehet helyezni; je­lenleg 1000—1500 betöltetlen gép- és gyorsirónői állás van Budapesten. A nők nagyarányú foglal­koztatása érdekében az eddiginél nagyobb lehe­tőséget kell teremteniük a gyáraknak, a vállala­toknak a leánytanulók felvételére. Szőnyben megkezdték az első hazai benzinreformáló épitését A Komáromi Kőolajipari Vállalatnál megkezdték az első hazai, úgynevezett benzinreformáló üzem épitését. Ebben a különleges létesítményben kata­lizátorral a benzin szerkezetét kémiailag teljesen átalakítják. A platinatartalmu katalizátorral magas hőfok és nyomás alatt, rendkívül megnövelik a benzin jó tulajdonságait. A jelenlegi alacsony oktánszámú magyar benzinek ugyanis még nem versenyképe­sek; az uj üzemben már a világszínvonalnak meg­felelő, magas oktánszámú benzint készítenek. Az ilyen üzemanyaggal jobb hatásfokkal működnek a modern motorok, és növekszik azok élettartama is. A tervek szerint egy év alatt építik fel a benzin- reformálót, és jövő év szeptemberében megkezdik az üzemi próbákat. Megkezdődött a rizs aratása Csongrád megye termelőszövetkezeteiben és ál­lami gazdaságaiban három héttel ezelőtt kezdték meg a rizsföldek lecsapolását és a szentesi Nép- szabadság Tsz területén már hozzá is láttak az ara­táshoz. Ebben a közös gazdaságban, ahol 1600 hol­don vetették a vizi gabonát, alaposan felkészültek a most következő nagy munkára: 500 ember arat a lecsapolt földeken. Egyelőre kézzel vágják a nö­vényt, de — amint annyira felszárad a talaj, hogy elbírja a gépeket — kombájnok és aratógépek is segítenek. Átlagosan 16—18 mázsás eredménnyel számol­nak, de egyes táblákról 25—30 mázsát várnak hol­danként. Mi TorTéHIK, m ÓhAíAbAN

Next

/
Thumbnails
Contents