Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-09-12 / 37. szám
14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD GYÁRFÁS MIKLÓS: SAJÁTOS UTÓN ELŐSZÓ A NYÁR derekán angliai barátaimmal beszélgetvén a Balaton partján, azt kérdezte tőlem egy kiváló humorérzékii brightoni hölgy, Miss Ellen Reed mit gondolok, mikor és hogyan tér át Anglia a polgári demokráciáról a szocialista demokráciára. A kérdésre akkor nem tudtam értelmes feleletet adni, ezért később írásban foglaltam ösz- sze a válaszomat. A TÖRTÉNELMI NAP EZERKILENCSZÁZNYOLCVANHÉT, május tizenkettedikén, három nappal XL Edward halála után Lord Palmerson miniszterelnök ezekkel a szavakkal fordul Sir William Chichochyhez, a Settled News főszerkesztőjéhez. — Mondja, kedves Bili, tulajdonképpen milyen államférfinek tartotta őfelségét? A kérdés a nemzeti gyász harmadik napján meglehetősen meglepi az olasz származású főszerkesztőt de azért igyekszik higgadtan válaszolni: __ Korunk egyik kimagasló politikai gondolkozójának. __ És hogy vélekedik rólam? — Ön hiven megértette XI. Edward gondolatait — feleli kifejezéstelen arccal az ősz sajtóvezér. — Ami engem illet, téved — kortyolja wrhis- ikyjét a Buckingham palota második emeleti ablakában a testőrök bevonulását figyelő miniszter- elnök —, két év óta válságot válságra halmozok Angliában. Jellemtelen és korlátolt politikus vagyok. — Hogy mondhat ilyet Lord Palmerson? — Nem én mondom. A fiam. — Tessék? — A fiam lunch közben pontosan ezeket a kifejezéseket használta. .— Nem találok szavakat. — Hát igen ön messzire eltávozott az igazságtól, ami nem csoda, hiszen annak a lapnak az olvasója, amelyet szerkeszt. Az igazság pedig az — fordul szemközt a főszerkesztőjével a miniszterelnök—, hogy elavultam a történelemben, s avultságommal hűségesen tükröztem vissza XI. Edward tökéletes időszerűtlenségét. Azt hiszem a í Önnek is lehet pompás könyvtára £ ^ a legszebb bibliofil könyvekből! $ Fizessen elő kedvezményes áron a I MAGYAR KÖNYV BARÁTAI * SOROZATRA y melyben a legkiválóbb magyar költők és írók £ müvei jelennek meg J KEDVEZMÉNYEK: Öt kötet áráéit hat kötet A MAGYAR KÖNYV BARÁTAI I KÉPES ALMANACHJA (dijtalan) KEDVEZMÉNYES VÁSÁRLÁSI UTALVÁNY $ 1963-ban megjelent kötetek: $ Gárdonyi Géza: EGRI CSILLAGOK József Attila: ÖSSZES KÖLTEMÉNYEK J Illés Béla: KÁRPÁTI RAPSZÓDIA $ Illyés Gyula: PETŐFI * Tamási Áron: ÁBEL TRILÓGIA < Móricz Zsigmond: PILLANGÓ-ÁRVACSKA / Az előfizetés ára egy évre: $15 $ Részletes ismertetést küld és előfizetéseket £ felvesz a g CULTURE CENTER $ 207 East 84th Street, New York 28, N. Y. £ vagy $ KULTÚRA *, Budapest 62, POB 149 holnapi újságban ezeknek a gondolatoknak kellene hangot adnia. — Szent Isten — nyögi William Chichochy, és úgy érzi, elérkezett a végitélet órája. — Természetesen mindent megfelelő formában kell megírnia — folytatja Lord Palmerson — úgy hogy olvasóinak ne okozzanak nagyobb meglepetést a rólam irt elmarasztaló megállapítások, mint az eddig használt dicsérő jelzők. — Miniszterelnök ur, képtelen vagyok felfogni a hallottakat. — Nem baj. A most következő csendet váratlanul egy Lehár keringő hangjai szakítják félbe. — Térzene? — kiált fel a főszerkesztő. — Igen. — Térzene, keringő, a nemzeti gyász idején a Buckingham palota előtt? — Úgy látszik, véget ért a gyász. — Mikor? — Most, •— De hát, hogy lehetséges ez? — Úgy, hogy a londoniak ráuntak a bánatra, amelyet XL Edward halála miatt éreztek. — De miniszterelnök ur. . . — hebeg Sir William Chichochy. — Azt hiszem, későre jár és önnek indulnia kell, hogy idejében megírhassa a holnapi vezércikket — szól közbe a miniszterelnök —, a vezércikket, amelyben lemondásomat követeli. Good bye, Sir William, Good bye! A HYDE PARKBAN JOHN PALMERSON, a miniszterelnök huszonhat éves biológus fia, Margaret Hill nyomdász- lány kezét fogva áll az emelvényen a Hyde Park egyik árnyas kőrisfája alatt. — Apám, a miniszterelnök többet rontott Anglia helyzetén az utolsó esztendőben, mint elődei évtizedek alatt — kiáltja, miközben szőke partnerét egyetlen gyöngéd pillantással még közelebb vonja magához. A kiváncsi hallgatók között sétáló bobby mosolyogva bólogat. — Apám egyike Anglia legostobább embereinek — folytatja a szónok. A hallgatóság figyelmesen áll az emelvény körül. Tűnődve latolgatják a fiatalember szavait. — Nála ostobább alakot csak egyet ismertem Angliában — harsogja az ifjú, két létra közé helyezett emelvényén—, istenben boldogult XI. Ed wardot. A bobby ekkor barátságosan sípjába fuj, mire a közelében levő két rekettyebokornak álcázott detektív felemelkedik, s udvariasan betessékelik az ifjút egy utcai W, C. külsejét viselő rendőrségi autóba. John mögött becsapódik a “Gentlemen” feliratú ajtó, a szőke nyomdászlány érzelmein uralkodva integet a távolodó jármű után, aztán elindul a Buckingham palotába. Lord Palmerson azonnal fogadja és elégedetten veszi tudomásul, hogy Miss Hill nyomdászlány, továbbá, hogy fia feleségül szándékozik venni e népi teremtést. — Nagyon örülök a fiam választásának — mondja a nagy szemeket meresztő lánynak —, remélem hamarosan megbeszélhetjük az esküvő időpontját is. — Nem beszélhetjük meg — válaszolta bámulatra méltó önfegyelemmel a lány—, Johnnyt tiz perccel ezelőtt letartóztatták. — Hála istennek! Csakhogy sikerült lebuknia. Már két nap óta ingerli eredménytelenül London rendőreit. — ön örül annak, miniszterelnök ur, hogy a fiát elhurcolta a rendőrség? — érdeklődik a lány tisztelettudó arckifejezéssel. — Természetesen — emeli szájához Lord Palmerson a nap huszonhetedik pohár whiskvjét—, végre is a fiam letartóztatása pillanatától kezdve a forradalom hősének tekinthető. Ez történelmi tény, ki merné tagadni. A Hyde Park felől ekkor már végeláthatatlan embersor halad apró léptekkel, s a sorban állók közismert szótlanságával a Downing Street 10. felé hogy John Palmerson azonnali szabadonbo- csátása érdekében garden-partyt adjon a rendőrségnek. — Tizenhétóra öt ven perc — néz karórájára a miniszterelnök — kitűnő. Ha minden jól halad, éjfélelőtt befejezhetjük az egész' forradalmi átalakulást A PARLAMENTBEN LORD PALMERSON este húsz órára összehívja a Parlament rendkívüli ülését. Aláírásában Thursday, Sept. 12, 1963 már nem használja a Lord címet, csak egyszerű Palmerson néven szerepel. — Uraim! — kezdi megnyitó beszédét a zsúfolásig megtelt teremben — engedjék meg, hogy mindenek előtt bejelentsem önöknek lemondásomat. XI. Edward idejét múlta országának voltam hü S2;olgálója, az idő eljárt felettem, Angliában is megérlelődtek a szocialista demokrácia feltételei, és éri nyíltan megmondom: hiányzott belőlem az érzék a történelem e jelentős igazságának felismerésére. A kis XII. Edwardot, utolsó uralkodónk fiát most természetesen száműzetésbe küldjük. — Nem akarok száműzetésbe menni — szól közbe egy tízéves fiúcska az első padsor széléről—, a szocialista demokráciában is van elnök* majd legföljebb elnök leszek és nem király. — Nem leszel elnök Edwardka — szól rá figyelmeztetően a lemondó miniszterelnök — szépen száműzetésbe mégy, örülj neki, hogy nem kell uralkodnod. A kisfiú még nyafog egy ideig, aztán megnyugszik, mert gyerekes hatalomvágyán is diadalmaskodni tud a brit történelmi érzék. Ekkor belép a terembe a fiatal John Palmerson. Fegyelmezett, szótlan tömegek élén halad be a padsorok között. — Apám, remélem tudod a kötelességedet —■ hajol meg a Prime Miniszter széke felé. — Természetesen—emelkedik fel a Premier —, győzött a forradalom, ez a hely téged illet —- és gyors léptekkel fiához siet, gratulál neki és átadja a hagyományos jelvényeket, — Hm — fut végig a padsorokon a megdöbbenés hangja, amikor a fiatal Palmerson elfoglalja a miniszterelnöki széket. — Gentlemen — kezdi beszédét az uj Premier — köztudomású, hogy apám minden politikai tévedésével a polgári demokráciát igyekezett támogatni. Már ebből az egyszerű tényből is látható, hogy korlátoltságát jó hiszemünek tekinthetjük, sőt, úgy is modhatnám, szerény értelmi képességének legfőbb erénye szüklátóköriisége volt. ígérem önöknek, hogy szakitok azzal a hagyománynyal, amelyet apám képviselt e pillanatokig, és hogy a magam várható tévedéseivel minden esetben a szocialista demokráciát kívánom szolgálni Angliában. John Palmerson szavai példátlan lelkesedést váltanak ki a hallgatóságból. Az egyik szélső baloldali képviselő például teljesen érthetően dünnyö- gi az orra alatt.-- Well. A Big Ben jelképszeriien jelzi harangjaival a nap huszonnegyedik óráját. A képviselők tudomásul veszik, hogy uj nap kezdődik Anglia történelmében. HÉTKÖZNAPI REGGEL MR. SMITH telefonszerelő másnap reggel, teája kortyolása közben, szokásához hiven maga elé teríti a Settled Newst. Figyelmesen olvassa William Chichochy vezércikkét XL Edward világtörténelmi tévedéseiről, s arról, hogy Anglia uj miniszterelnöke, John Palmerson holnap tartja esküvőjét Miss Margaret nyomdászlánnyal. — Te Judy — szól oda a feleségének az újság mögül —, nézz már ki az utcára, mi van odakint? Az asszony az ablakhoz megy és kisvártatva visszafordul. — Most vették le Mr. Wood áruházáról Mr. Wood nevét és helyezik fel a homlokzatra az uj feliratot; Állami Áruház. Úgy látszik, kitört a forradalom. — Éppen ideje volt — néz fel egy pillanatra az újságol Mr. Smith, aztán tovább lapoz, mert még nem olvasta a tegnapi cineket eredményeket. UTÓSZÓ JÖVŐBE pillantó soraimat elküdtem brightoni hölgyismerősömnek. Tegnap érkezett meg a válaszlevél. Az utolsó mondatot ide iktatom belőle: “Elképzeléseit általában véve eléggé reálisnak tartom, de ami az időpontot illeti, attól tartok, alaposan téved. A nagy fordulat semmi esetre sem következhet be ezerkilencszáznyolcvanhét május tizenkettedikén, mert azon a napon fogjuk ünnepelni a Brit Rózsatenyésztők Clubja fennállásának százhuszonötödik évfordulóját. Természetesen, tizenharmadikán már lehetséges. Az ön Ellen Reedje.” KIOLVASTAD A MAGYAR SZÓT? ADD TOVÁBB’ . . .. MÁS IS TANULHAT.BELÖLE! .. r
