Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-09-12 / 37. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sept. 12, 1963 IV. I Olaj a tenger mélyén Baku és messzi környéke észak és dél felé, de hyugat felé is, ma olajat termel. Számtalan forrásból tör elő az olaj, sürü erdeje az olajfúró és olaj- szivó kutak tornyainak ez a vidék. Ami a legérdekesebb, az utóbbi évtizedekben már nemcsak a szárazföldön termel a bakui olajvidék, hanem a Kaspi-tenger mélyén is százával és ezrével vannak az olajkutak. Több mint száz, helyenként 200 kilométer távolságra Bakutól, az ázsiai partok irányában sziklák merednek ki a vizfelületből. Mintegy jelzik azt, hogy itt a tenger mélye valami titkot rejteget. Hogy mit rejteget, már az első kutatók is nyomban észrevették. Újból és újból nagy olajfoltok tűntek fel a vizen a sziklák mellett. Eredetük nem lehetett más, mint a föld mélyéből, a tengerfenékről feltörő olajforrás. A további vizsgálat ezt be, is bizonyította. Ma az egész táj egy nagy szigetté vált, de mesterséges szigetté. Óriási facölöpök, féftioszlöpok és vezetékcsövek alkotják, melyek, minden irányban szétterjednek. Ezekre helyezték a'füróternyokat, amelyeknek a tengerfenéken mélyen be kellett hatolniok a föld belsejébe; helyenként több ezer méterre, hogy megtalálják áz olaj- üregeket. De megtalálták, és ma már óriási olaj- mennyiség jön elő a tengerfenékről. Az olaj-tankhajók állandóan közlekedő végtelen sora viszi él a kibányászott olajkincset. Arról is szó van, hogy majd a tengerfenéken nem is egy, hanem több vezetéket helyeznek el, és az szállítja Bakuba az olajat. Érdekes, miként dolgoznak itt a munkások. Lakásuk Bakuban van. A munkahelyre gyorsjáratú hajók és még gyorsabb járatú helikopterek egész serege viszi őket. Hét napig kint vannak a mesterséges szigeten, és ott naponta 12 órát dolgoznak. Aztán visszatérnek Bakuba és nyolc napig szabadok. A szigeten töltött idő alatt természetesen kényelmes lakhely, a legjobb koszt, bizonyos mértékben szórakozás is rendelkezésre áll, de ugyanakkor kitartóan, a legnagyobb odaadással dolgozzák le a napi tizenkét órát és egyre emelik a sziget olajtermelését. Kevés ilyen hely, ilyen nagyszabású olajtermelő mesterséges sziget van a világon. Persze, nem Baku és egyre terjedő olajipara táplálja egyedül a Szovjetuniót. A bakuinál is sokkal nagyobb olajforrásokat találtak az Ural és a Volga közötti hatalmas területen. A baskír és a tatár köztársaságban szintén egymás után nyílnak hatalmas, uj olajtelepek. 1913-ban még Baku adta a cári Oroszország olajának 75 százalékát. A szovjet korszakban, különösen pedig ennek későbbi éveiben, Baku termelése a többi forráshoz mérten esett. 1940-ben már csak 71 százalékát adta a szovjet olajnak, 1950-ben 31 százalékát, 1956- ban már csak 19 százalékát. A többit a másutt feltárt és nagyra fejlesztett olajüzemek sora adta. Nem szabad persze elfelejteni, hogy közben Bakuban. sem esett vissza az olajtermelés. Különösen a Kaspi-tengeri olajos szigeten. Az 19_13-as, 20-as termeléshez képest több mint 350százalékkal nőtt Baku és tengeri környékének olajtermelése. Észak-Kaukázus . Említettük már, hogy a megfelelő öntözés és csatornázás következtében egyre több a termőföld Azerbajdzsánban és általában a déli Kaukázusban, líe ugyanez megy végbe északon is. Észak-Kauká- zúsban vagyunk, a Terek folyó mentén. Jó 300 évre visszamenőleg a gyors sodru, nagy vizeket hozó folyó állandóan változtatta medrét. Uj meg uj utat vágott a tenger felé. Ez mindig azzal járt, hogy a folyótól elhagyott területen módosult a kiima. Elmaradtak az esők, elhalt a növényzet, csak gyér fü nőtt már a homokon. A lakosság túlnyomó része mindig menekülni volt kénytelen jobb tájakra. 1914-ben is ez következett be. A szeszélyes Terek folyó újból más medret vett. Mire ráeszméltek a bajra, már szovjet lett a Terek vidéke. Hozzáfogtak a probléma végleges megoldásához. Megállapították: az eredeti meder helyén 145 kilométer hosszú csatornára volna szükség, amely lehetetlenné tenné, hogy a folyó jobbra v|gy balra .elkalandozhasson. Egyidejűleg lehető-1 s|g.nyílna,arra, hogy az öntöző árkok sürü háló-; Zitával visszaállítsák az egész vidék régi nagv^ termőképességét. Fel is vették a csatornát az álla--}’ h§ tepyfelAdatok sorába. De ilyen feladat sok-volt,* ejyik fontosabb a másiknál, és a csatorna meg-« áfását nem tudták az elsők közé besorolni. Majd-í évekig változatlan maradt a helvaet. Akkqr rrjegt hire Észak-Kaukázusban^js g ferganai esemeh^ékHek. ' A közép-ázsiai Fefga’ná-völgy kolhozparasztjai önkéntes szocialista munkával nagy csatomat ásták, melynek segitsegevel óriási területeket ragadtak el az addig halott sivatagtól. Nem tartott fél évig, és tízezrével jelentkeztek a Terek-menti szövetkezeti falvakból a parasztok, akik haspnló megmozdulásra határozták el magukat. Két év alatt a Tereket megzabplázták. Már nem tudott medret változtatni. A fő öntözőcsatornák is megépültek és adják a kitűnő öntözővizet mindmáig — és adják majd a jövőben is. Paradicsomi táj lett az egész Terek-völgye, óriási földdarab az észak-kaukázusi, pompás zöld növényzettel borított vidékből. Lakhely a sziklák között Búcsút kell venni a kaukázusi tájaktól. Megkíséreltem kiemelni a legérdekesebb részeit annak, amit a csaknem fél évszázados szovjet hatalom itt megteremtett. Mindent leírni, amit a gyönyörűséges kaukázusi táj magában rejt, egy emberöltő sem lenne talán elég. Búcsúzni kell, igen, de még egyszer, egy magasabban fekvő pontról, ameddig csak lehet, tekintsünk szét a nagyszerű vidéken.; A Bakszán völgyében indultunk el felfelé', ilyen helyet keresve. A Bakszántól nem messze hágó vezet át a nagy kaukázusi láncon, a.z északi ^tájakat: a déliekkel összekötve. Átjártak, e hágón, de más, hozzá hasonlókon is az évezredek alatt, hódító szándékkal különböző hadinépek: perzsák, görögök, rómaiak is, mongolok, a szeldzsuk törökök. Útjukat mindig borzadály, az arra lakók tömeges pusztulása kisérte, jövetelüket pedig égő tüzek egymásba olvadó füstoszlopai jelezték. A hódítók mindig gyújtogattak. Ilyenkor a síkságról a hegyekbe menekültek az ellenállásra képtelen lakók. Az ellenséges vonulások hosszú ideig tartottak; majd visszafelé menetelt a hadinép, vagy győztesen, sok hadifogollyal, vagy pedig leverve, kevesebben, de éhesebben és még intenzivebb rablási szándékkal. így aztán nem lehetett visszamenni a síkságra, ott élni s ismét művelni a földet. A magas, s ezért az ellenség által elérhetetlen völgyekbe maradt bezárva az odamenekült lakosság. Századokra, hosszu-hosszu századokra — és végül nem is ment már vissza az eredeti lakhelyre. Nem a legbarátságosabb tartózkodási hely volt a magas, csupa szikla, meredek völgy, a fenekén kevés, nagyon kevés termőtalajjal. A nagy magaslat miatt egyik völgy a másiktól tökéletesen el volt zárva. Kultúrát, berendezést, földet megművelő eszközöket, fegyvereket nemigén hozhattak magukkal, éppen csak a legszükségesebbet, s igy semmit sem fejleszthettek tovább. Megmaradtak tízezer, és összevéve százezres létszámban olyan népek, melyeket egymástól alig öt—tiz kilométeres távolság választott el, de sohasem láthatták egymást, nem cserélhették ki gondolataikat, mindig analfabéták maradtak. Kőkorszakbeli, majd a korai réz- és vaskorszakból származó emlékek, hitvány szerszámok, berendezési tárgyak voltak a kezükben. Nem is századok — talán egy egész évezred választotta el őket a síkságon élő népektől mindenben, ami kultúrát és magasabb életlehetőséget jelentett. Amikor az első szovjet emberek a Kaukázust, s a völgyek lakóit is vizsgálták és feltérképezték, mintha régészeti múzeumokba léptek volna be, olyan állapotokat találtak. Faszerszámok kőéllel, fegyverek, kőbalták, lándzsák ugyancsak kő-hegy- gyel. Ritkán volt csak réz és vas. Irdatlan súlyú fémsisakok a férfiak fején. Testükön olyan páncélok fából, bőrből, esetleg fémből, amilyeneket már a középkor elején sem viseltek. Itt viszont megmaradt divatos használatra. Az emberek teljes analfabéták voltak, nyelvük nem fejlődött az elszigetelődés hosszú- ideje alatt. Ismétlem — múzeum volt valamennyi völgy, de a bennük kiállított emberek éltek és régi szerszámokat, fegyvereket használtak. A férfi még emberszámba ment. A nő általában a leghitványabb kizsákmányoltság- ban és elnyomatásban élt. A vaspáncélos férfi nem dolgozott; amikor földet kellett megművelni, vagy a háztartás munkáját elvégezni, csak a nő jöhetett számításba. Igen, ilyenek voltak az egymástól elszigetelt völgyek. Talán a Bakszán völgye is. De már régen nem at. Most már a második nagy viziérőmüvet építik itt. Eleinte széles a Bakszán völgye, aztán . összefutnak a kisérő hegysorok. Szofítgsukát megérzi a folyó, még nagyobb lesz az esése, mind Sebesebb a sodra, óriási energiák rejtőznekv a1 zúduló- víztömegben, amelyek meddőn ésák ftavfc'sot* görgetnek és homokot sodornak. MeddójUVaTajni-" kör, ,de most már nem. Egy utfordvfÍónÉ":g.'táj zöldje és békéje hirtelen megváltozik: Hossm ki*’4 lométerekre ^építőanyag fedi a földét. Tégla* fatönk. é|méntV'kész betonelemek' vasfráVdf'zák, hö- mokhegyek, szorgos emberek, teherautók tülkölő hosszú sora; emberkéz, dinamit és sok föld- és sziklamozditó motoros gép dolgozik. Csatornát ásnak. Hosszú, egyenes vonalnak mutatkozik a hegyoldalba vájt csatorna. Tiz kilométernyire innen a Bakszán felső folyásában kivezetik a viz egy részét a mesterséges árokba. A Bakszán ezután gyorsan esik, és medre mind méiyebbre kerül, A mesterséges árok medre mindinkább a Bakszán fölé emelkedik. Egy ponton azután megszűnik az árok és a viz nagy magasságból lezuhan. E mesterséges vízesés alján lapátkerekeket helyeztek el, amelyeket a viz gyors mozgásba hoz, és azok áramfejlesztő dinamót hajtanak. Villanyerő a most nyíló ércbányáknak, városnak, falunak, állami gazdaságnak, termelőszövetkezetnek. Mi megyünk tovább felfelé. Fáradságos az ut, de megéri. 3,600 méter magasságban menház, gleccservég. Oda tartunk. A mélység felett kiugró hatalmas szikláról a legpompásabb a kilátás. Távoli kaukázusi tájakra, északnak és délnek, keletnek, nyugatnak. Mily óriási változások mentek végbe itt. azokhoz az állapotokhoz képest, melyeket az első szovjet előőrsök találtak az elzárt vöígvek- bén. Mindannak az elmaradottságnak, mellyel találkoztak, ma már nyoma sincs, illetve csak a zárt és fedéllel biró múzeumokban található. Talán csak az aulos építkezés formái maradtak meg a régiből. Méhkásszerüen, egymás fölé épültek, sziklaoldalnak, vágy barlangnak támaszkodva az aul helyiségei. Az alsó helyiség teteje lett a felsőbb helyiség padlója. És igy tovább. Három, sőt négy emeletre is nem lépcső, hanem létrajáratok,^ kötélhágcsók voltak az összekötők. Az évezredes barlang- építkezés formája megmaradt, de inkább már csak mint múzeumi tárgy, kirándulók részére. Az itt lakók már falut építettek. Mindegyiknek külön háza van, s a ház mellett gazdasága, a távolban pedig a közös földek, melyek megműveléséről valamennyien gondoskodnak. Kulturház, iskola — és évtizedek óta nincs analfabéta e tájakon. Orvosaik, egészségügyi intézményeik vannak. Autóbuszvonalak biztosítják az összeköttetést távolabbi, még magasabb kultúrával biró helyek, felső iskolák, városok felé. Igen, itt, a 3,600 méteres magasságban felfedezhetjük a kisebb és a nagy arányú jeleit, ezerszer ismétlődő nyomait annak az óriási változásnak, melyet az uj társadalmi rend hozott magával. Fejlett technika, különösen agrotechnika, modern gyárak, a kultúra számos és kétségbevonhatatlan bizonyítéka mindez a sok ezer éves kaukázusi történelemben uj lapot jelent, mely nem ismert kizsákmányolást és elnyomást, mely mind magasabbra törő kultúrát, gazdagabb, szebb és boldogabb életet teremt. Igen, a szovjet rend, a szocializmus ilyet müvei. (Nem feledékenységből hagytuk ki a kaukázusi táj városait. A milliós lakosságú Tifliszt, Bakut, Erivánt és Ordzsonikidzét: A kéz folyton rángatózott, a róluk szóló fejezetek felé, ezek tömérdek érdekességgel teliek, de mégis kihagytuk. Csak ideiglenesen. Belekerülnek a nagy cikkbe a többi szovjet nagyvárossal együvé.) SZERK. MEGJEGYZÉS: A fenti Írás, mint olvasóink látják, úgy végződik: “Csak ideiglenesen” — de a tervezett folytatást, a “nagy cikket” Bebrits Lajos már nem Írja meg többé. SZOVJET TUDÓSOK mindössze alma nagyságú hordozható röntgenkészüléket konstruáltak, amely radioaktiv thallium-izotóppal, elektromos áram nélkül működik és kitűnő kontrasztos felvételeket készít. Állítólag rákos megbetegedések diagnosztizálására különösen alkalmas. C-+-S UJ NÖVÉNYFAJTÁK BULGÁRIÁBAN. — A Georgi Dimitrov Mezőgazdasági Főiskola munkatársai uj őszi takarmányárpa fajtát alakítottak ki Szófia 48/3 néven. Ez elsősorban a nagyobb fagyálló képességével tűnik ki. A bolgár nemesitők hibridanyagból uj tavaszi sörárpafajtát is kitenyésztettek, mely 15—20 nappal korábban érik, mint az eddig alkalmazott fajták, és nagyobb növekedési eréllyel, termőképességgel előzik meg. a szokvány fajtákat. Jobb izü és nagyobb görögdiny-, nye fajtái is kinemesitettek Janira 56 néven. A dinnyéből aránya igen magas, a héj vastagsága pedig csak 1—1.5 centiméter. .. , s *,' A JÄPÄN kommunista párt, szocialista párt"és^a SÖhya Szakszervezeti Szövetség egységakdőja; két ‘ haíalrnás tömegtüntetést rendezett amerikai nuk-: lé#is tengeralattjárók tervbevett látogatásit ylteií 1 a japámTükötőkben. Az UPI-hírszolgálat jelentésé* szerint-6.6‘,000-en tüntettek Yokosukuban és 40'ezrén Sésabo-ban az ' ottani amerikai tengerészöti § bázisok előtt. Bebrits Lajos KAUKÁZUSI TÁJAK
