Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-09-12 / 37. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sept. 12, 1963 BESZÁMOLÓ AZ ORSZÁGOS SAJTÓKONFERENCIÁRÓL £ (Folytatás az első oldalról) talános jelentést, érintve az országos és a nemzetközi politikai helyzetet, a gazdasági és munkanélküliségi problémákat, a nagyjelentőségű néger egyenjogúsági mozgalmat, az atomtilalmi egyezményt, az amerikai-magyar kapcsolatokat, a nemzetközi munkásmozgalomban felmerült nézeteltéré- • seket és a lapszerkesztés néhány problémáját. Azután Dattler Lajos ügyvezető bizottsági tag, gazdasági jelentésében az elmúlt év munkáját, a jövő év költségvetését terjesztette elő, valamint azokat az ajánlatokat, amelyek az anyagiak előteremtését, a Magyar Szó erősítését és terjesztését szolgálják. A jelentések figyelmes meghallgatása után a delegátusok hozzászóltak a felvetett kérdésekhez. Mint politikai kérdésekoen felvilágosodott munkástársak, a hozzászólók most is a béke kérdését emelték ki, mint az emberiség legfontosabb problémáját és ennek értelmében foglaltak álláspontot az atomtilalmi egyezmény mellett és a békés egymásmelleit élés politikájának támogatására. Az er- revonatkozóan elfogadott határozati javaslatban a konferencia arra sürget, hogy mindenki Írjon az állama két szenátorának és kérje fel, hogy szavazzon a tilalmi egyezmény ratifikálása mellett. A szerkesztőséget kritika érte, amiért nem foglalkozott bővebben a nemzetközi munkásmozgalomban felmerülő nézeteltérésekkel. A konferencia határozati javaslatot fogadott el arranézve, hogy tárgyilagosan ismertesse mind a két álláspontot: azt, amit a Kínai Népköztársaság, valamint azt, amit a Szovjetunió és esetleg más szocialista ország kifejtett a felvetett kérdésekben. (A határozat értelmében a következő lapszámban kezdünk foglalkozni a kérdéssel.) Cincár munkástárs hozzászólva a béke kérdéséhez, gyakorlati példával illusztrálta, hogy arról nemcsak beszélni kell, hanem tenni is lehet valamit. Ő már a konferencia előtt levelet irt szenátorának a tilalmi egyezmény elfogadásáért. Választ is kapott tőle, amit a konferencián felolvasott. Cincár 10 uj előfizetőt küldött be az elmúlt év folyamán. A konferencia elismeréssel fogadta dr. Morandi- ri Mihály üzenetének felolvasását, amelyben a neves magyarszármazásu tudós az atomháború elkerülését és a békés kibontakozás szükségszerűségét tárta fel. A gazdasági jelentéshez minden delegátus felszólalt. Vázolták a kvóta előteremtésének és az előfizetések szerzésének nehézségeit, de elfogadták a jövő évre előirányzott 52,000 dolláros költség- vetést és vállalták az előteremtéséhez szükséges munkát. Ajánlatokat tettek uj olvasók szerzésének módszereire, a lapnak az ujságsztendeken való terjesztésére, az előfizetési hátralékok bekollek- tálására, a fenntartó gárda jobb megszervezésére, 10,000 dollár gyorssegélynek ez év december 31-ig való összegyűjtésére. Ajánlat történt, hogy a nyári hónapok nehézségeinek leküzdésére egy könyvet adjunk ki, gyűjteményt az amerikai magyar irók legjobb válogatott Írásaiból. A konferencia elfogadta azt az ajánlatot, hogy Bebrits Lajos emlékére országszerte összejöveteleket rendezzenek, s ezeket kössék össze uj előfizetők szerzésével. Sok olyan magyar munkás él az Egyesült Államokban, akik személyesen ismerték Bebrits volt szerkesztőnket, és ezeket az Emlékbizottságok minden kerületben hívják meg az összejövetelekre. A delegátusok legalább 100 uj előfizető szerzésére láttak lehetőséget az elkövetkező évben. Sajnos, hogy egyik legfontosabb kerület, Dél- Kalifornia, csak egy delegátust volt képes elküldeni a konferenciára, Neuwald Jenő külmunkatár- sunkat. Jelentésében kiemelte az ottani olvasóink jó munkáját. Anyagi téren a kijelölt kvótánál sokkal többet juttattak lapunknak. Szorgalmazzák a lap terjesztését. A nagy távolság miatt nem küldtek delegátust Washingtonba, de pénzzel járultak hozzá az aug. 28-:. felvonulás sikeréhez és minden tekintetben támogatják a néger egyenjogúsági mozgalmat. Neuwald delegátus átadta a kaliforniaiak meghívását, hogy a következő sajtókonferenciát tartsuk Los Angelesben. A konferencia a meghívást köszönettel fogadta, de véglegesen nem határozott a kérdésben. New York is felmerült, mint a következő konferencia alkalmas színhelye. A konferencia megtárgyalta a dél-kaliforniai kerületi lapkonferencián elfogadottt határozati javaslatokat, majd beiktatta azokat az általános határozati javaslatok közé. A floridai lapolvasók üdvözlete és javaslatai is felolvasásra kerültek, valamint a milwaukee-i lapbarátok üdvözlő sorai. Felmerült azoknak az idős olvasóinknak problémája, akiknek nincsen hozzátartozója, s akiknek földi javai illetéktelenek kezébe kerülnek, ha előre nem gondoskodnak végrendeletről. Ajánlat történt hogy a kerületi lapbizottságok figyelme terjedjen ki ezekre az olvasókra és igyekezzenek őket tanáccsal ellátni. A konferencia által elfogadott határozati javaslatokkal most nem foglalkozunk, mert azokat a lapban leközöljük. Kívánságok merültek fel a magyarországi helyzetet ismertejő cikkek terén. Többen saját városuk, illetve megyéjük fejlődéséről szeretnének többet tudni. Ilyen kéréseket a szerkesztőség elfogad és gondoskodni fog azok teljesítéséről. Komoly hozzászólások voltak a Nők Világa szerkesztőjének Gyarmaty Katónak jelentéséhez. Az Országos lapkonferencia ulán Lapunk hűséges hívei és a haladó mozgalom évtizedes építői között időnkint felvetődik a kérdés, hogy mily módon segítjük, támogatjuk hathatósabban a Magyar Szót: ha évenkint megtartjuk az Országos Konferenciát, amelyre jelentős költséggel delegátusokat küldünk, vagy inkább úgy, hogy nem tartjuk meg az évi összejövetelt és az utazási költségek összegével is a lapot segítjük? Biztos vagyok abban, hogy akik a Labor Day hétvégi összejövetelén Detroitban résztvettek, azok közül a jövőben senki nem fogja ézt a kérdést feltenni és ha valaki feltenné, határozottan amellett foglal állást, hogy az Országos Konferenciát tartsuk meg még, ha megannyi költséggel is jár. Egy-egy ilyen összejövetel kapcsán nem lehet, nem szabad egyedül csak anyagiak szempontjából megítélni annak értékét, bár az anyagiak életbevágóan fontosak lapunk gazdasági alapjának a biztosításánál. Mindennél fontosabbak ezek az összejövetelek azért, mert ilyenkor tisztázódnak olyan kérdések, amelyek az év folyamán vita tárgyát képezik az olvasótábor soraiban és a választ a vitázók éppen a konferenciától várják. A delegátusok összejövetele és találkozásuk a lap vezetőségének képviselőivel, nemcsak baráti kézfogásokat jelent, hanem jelenti azt és elsősorban azt, hogy alkalom nyílik vélemények kicserélésére és megfontolására; alkalom adódik őszinte kritikára, kifogásolt események magyarázatára és olyan javaslatok elbírálására és elfogadására, amelyek egy teljes év tartamára megszabják a lap politikai irányát és megalapozzák anyagi biztonságát. Akik Detroitban két estét és két teljes napot töltöttek a vendégszerető Petőfi Kör helyiségeiben; a delegátusok, akik visszatértek városukba, nagy elégtétellel tehetik fel a kérdést: van-e még egy magyar újság Amerikában, amelynek jövője érdekében össze lehetne hozni a miénkhez hasonló országos konferenciát? Van-e olyan olvasótábor, mely ennyi értékes embert tud összehozni; amely kész és hajlandó ezreket áldozni azért, hogy legyen konferencia, legyen útiköltség és legyen azon felül anyagi eredménye is az összejövetelnek, — mintegy előleg, foglaló arra az összegre, amelyet az év folyamán elő fbg teremteni, hogy lapjának zavartalan megjelenését biztosítsa s tanujelét adja annak, hogy az a lelkesedés és áldozatkészség, amely hat évtizeden át megnyilvánult a magyar munkás sajtóval szemben, ma is él, ma is olthatat- lan lánggal lobog. A válasz csak egy lehet: nincs még egy ilyen újság, nincs még egy ilyen olvasótábor. Ilyen újságot és ilyen olvasótábort csak az az eszme képes kitermelni, amely Magyar Amerikában csatasorba állított ezreket és tízezreket, akik hat évtizede vallják és hirdetik a BÉKE fontosságát, a lefegyverzés szükségességét, az elnyomott népek felszabadítását, az amerikai polgárok egyenjogúsítását, a világ népeinek és elsősorban a magyar népnek azt a jogát, hogy saját sorsának kovácsa, jövőjének építője legyen. Ez az eszme adott erőt és támogatást annak a mozgalomnak, amely hazánkban kivívta a társadalmi biztosítást, amely szolgasorsból szervezett munkássá emelte Amerika dolgozóit és amely ma is világitó fáklyaként szolgál minden megmozdulás számára, amely jobb, igazságosabb jövő megteremtését célozza. Az ország különböző részeiből — a keleti és nyugati, a déli és északi határszélekről csak úgy, mint az ország belsejéből —, megjelent delegátusok a konferencia két napját kemény munkával töltötték, mert tudatában voltak küldetésük fontosságának. Az Ügyvezető Bizottság, az Országos Lapbizottság, a lap vezetőségének newyorki képviselői; a chicagói, clevelandi, pittsburghi, dél-calielőállitási költségek emelkedése miatt elfogadták az előfizetési dij $2.50-ről 3 dollárra való emelését és vállalták az évi $6,500 költségvetés deficitjének előteremtését, valamint 150 uj előfizető szerzését a jövő évre. A konferencián 560 dollárt adományoztak a Nők Világa részére. Jelentés történt még a helyi bizottságokról, melyek az idegenszületésüek védelmében fejtenek ki munkát, valamint a kaliforniai “A Tény” cimü haladó szellemű közlönyről, amit Neuwald munkástársunk mások segítségével szerkeszt társadalmi munkával és amit előfizetési dij nélkül küldenek el az érdeklődőknek. Rosner Sándor köszönetét mondott a Petőfi Kör minden tagjának és Tatár elnöknek a szives vendéglátásért, a delegátusoknak fáradságos és sikeres munkájukért s jó egészséget és jó munkát kívánva mindenkinek a következő esztendőre, bezárta a konferenciát. forniai és detroiti delegátusok, csak úgy, mint a floridai határszélen 1912 óta gazdálkodó alabamai farmer és a vendégként megjelent lapolvasók egybe olvadtak, eggyé kovácsolódtak abban az elhatározásban, hogy a munkás sajtó szellemi nívójának folytonos emelése és anyagi biztosítása minden olyan magyar személyes ügye, akinek meggyőződése, hogy a reakciós sajtóval szemben mindig szükség volt :— ma inkább, mint valaha —, és a jövőben is szükség lesz a Magyar Szó hetilapra, a Nők Világa és a A Tény havi folyóiratokra. ""Nagy öröm, nagy megtiszteltetés és megható érzés olyan emberekkel találkozni, akikkel 46 évvel ezelőtt Pittsburghban együtt harcoltunk az összefogott reakciós erők ellen; akivel 44 év évvel ezelőtt Ellis Islandon ettük a deportálásra szánt elfo- gottak keserű kenyerét és aki most fiát is elhozta a konferenciára; akik már 25 évvel ezelőtt és azóta oly sokszor szállást adtak azoknak, akik a lap érdekében az országot járták és még ma is a régi tűzzel, a régi lelkesedéssel állnak csatasorba, mert a régi ellenséggel, a reakcióval kell megküzdeni és a régi célért, a dolgozók jobb jövőjéért dolgoznak, áldoznak. Félszázados barátságokat ujrapecsételtek Detroitban; örömmel ölelkeztek azok, akiket a Sors életben tartott és megerősödtek abban a hitben, amelyet öt évtizeddel ezelőtt is vallottak. Az évek, az évtizedek folyamán számos konferencián vettem részt. Az ülésszakok végeztével mindig fojtó érzés szomoritott el: a legközelebb hányán fognak hiányozni, kiket ragad el a halál és azután: lesz-e még egy konferencia, vagy ez az utolsó, mert nem lesz erőnk még egyet megrendezni? Detroitban ez az érzés nem fogott el. Vasárnap délután, az ülésszak bezárása előtt arról volt szó, hogy jövőre és két év múlva hol tartsuk meg a szokásos évi Országos Lapkonferenciát. Ilyen bizakodással, ilyen bensőséges hittel szemben kinek lenne bátorsága kételkedni a magyar munkás sajtó jövőjében?! EHN Üdvözli a konferenciát MAGYARORSZÁG. — Itt vagyok látogatóban a szülőfalumban, Nagybajomban; aug. 15-én megyek Hévízre gyógykezelésre. Nagyon szépen épül minden a budapesti és környéki házaktól kezdve. Ösz- szejártam az Alföldet, voltam Egerben, Mezőkövesden, Debrecenben, Pécsen, Kaposváron. Az egész ország fejlődik és mindenki elismeri, hogy ilyen jólét nem volt még az országban. Különösen a fiatalság örül a biztos jövőnek. Persze van panasz is, az öregek körében, különösen a vidéken. Kívánok jó eredményt az ez évi konferenciához, hogy még sokáig fenn tudjuk tartani lapunkat. Péter István az ügyv. biz. elnöke MÁR többször beharangozták a tervet, hogy megfilmesítik Thomas Mann: “A varázshegy” cimü regényét, de végrehajtani eddig sohasem sikerült. Most úgy látszik mégis megvalósul: Lattuada olasz filmrendező rövidesen megkezdi a német—francia —olasz koprodukciós film forgatását. SPANYOLORSZÁG országutjain Inocencio Romero ifjú terroádor vándorol, mellén, hátán óriási plakátokkal hirdetve szolgálatait. Ilyen módon próbál alkalmazást nyerni valamelyik arénában. INSBRUCK közelében feléDÜlt Elmém leerna«*'’ sabb hídja, amely egy völgykatlan fölött hütédik, A hid magassága 190 meter, hossza bo/ meter szélessége 22 méter. Utóbbi tulajdonságai igen al kalmassá teszik nagy gépkocsiforgalom lebonvoli tására.
