Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-08-29 / 35. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday; August 29, 1963 auoGVan én-Gátam... Zrja: EH. 1ST Harcom a köszvénnyel örömmel tapasztaltam, hogy az utóbbi időben lapunkban egyre gyakrabban jelennek meg cikkek, tudósitások, amelyek bizonyos információk terjesztésével az olvasók egészségét kiváoják megőrizni, vagy helyre állitani. Nemcsak arra a cikkre gondolok, amely junius 20-án a szivgyógyászok és a rák-ellenes szövetség dohányzás elleni kampányát ismertette, - hanem olyan tudósításra is, amely például a március 29-i lapszámban “Mi idézi elő a cukorbajt?” cimmel jelent meg és többek között ezt mondta: “Az öröklési tényezőkön kivül a túlságosan zsi- ros étrend, a testmozgás hiánya, stb. szintén hozzájárul a kór kialakulásához.” “A hátfájásról” c. cikkben lapunk rámutatott annak a hátrányára, hogy bizonyos korban “a legtöbb ember kezd kissé, hogy is mondjuk, megteste- sedni vagy éppen elhizni,” azután a következőket ajánlotta: “Általában véve az orvosi vélemény az, hogy aki el akarja kerülni a hátfájást, az tekintet nélkül a korára, igyekezzen legalább 10—15 percnyi könnyű testedzést végezni naponta, ha másutt nem, úgy bent a lakásban.” Ügyancsak lapunk junius 20-i számában “Vigyázzunk az egészségünkre” focim és “A koleszte- robról” alcim alatt ezeket olvastam: “. . .ki vagyunk téve a vérerek keményedésé- nek, vagy a szívbajnak, ha nem végzünk kellő testgyakorlatokat...” Örömmel olvastam ezeket a közleményeket és láttam, hogy közlésükért nem érte támadás a lap szerkesztőségét. Volt idő — nem is olyan régen —, amikor jobbról-balról értek támadások, mert a “túlságosan zsiros” rossz magyar táplálkozás ellen és a testedzés mellett foglaltam állást. A támadások után — jobb belátásom ellenére —, abbahagytam azokat az Írásokat, amelyekkel az olvasók egészségét próbáltam óvni, de a fent említett tudósitások felbátorítanak arra, hogy ez alkalommal megint olyan témával foglalkozzam, amely összefügg az egészséggel. A Magyar Szó 1962 december 17-i számában “Kétszázötvenmilliós csalás” cimen az arthritisről és e kínzó betegség körül elkövetett csalásokról irtani. Megemlítettem, hogy “megvan a valószínűség arra, hogy kilencen minden tiz ember közül, akik e sorokat olvassák, az arthritis valamelyik formájában szenvednek.” Nem tettem szóvá, hogy én is a többséghez tartozom, mert a köszvény engem is megkínzott. így személyes tapasztalatokat szereztem erről az istenverte nyavalyáról és ez az, amit aZ olvasó elé terjesztek. öt vagy hat éve annak, hogy a két tenyeremben egy-egy dudorodás keletkezett. Talán a “dudorodás” nem is a helyes kifejezés, inkább alig észrevehető kis emelkedésnek nevezhetném, amely a középső nagyujj folytatása vonalán, a tenyérben lett látható. Miután azokban a napokban fejeztem be a pátiónk építését, ami sok fürészeléssel. kalapálással járt, egy kis megerőltetéssel magyaráztam a dolgot. Fájdalmat nem éreztem, igy napirendre tértem felette és csak nagy ritkán néztem rá a két tenyérben keletkezett, alig észrevehető emelkedésre. Amikor Európában jártunk, ez az ártatlannak látszó kis emelkedés a jobb tenyeremben kezdett kellemetlenkedni. Már nemcsak mutatta, hanem éreztette is magát. Ahogyan a napok és hetek múltak, egyre nehezebb volt napirendre térni felette és amire visszaérkeztünk Californiába, az a kis emelkedés komoly fájdalmakat okozott. Néha még éjjel álmomból is felébresztett. RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA « y 1437 Third Avenue, New York, N. Y. * (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484 * \ y Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- * v Mitzvah- torták. — Postán szállítunk az ország < ► minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva , L -*■ A. A. Reggelenkint, felkelés után, a nagyujjamat csak nagyhezen tudtam behajlitani és ha dörzsölés, forró vízben való áztatás és fájó próbálkozások után behajlitottam, nem tudtam kiegyenesíteni. Hozzá még ez a nagyujj meg is vastagodott. Nem szívesen, de tudomásul kellett vennem, hogy'egyike lettem a sok milliónak, akiket köszvény kínoz. Talán még örülnöm is illett volna, hogy nem olyan helyen keletkezett, ahol a járást, vagy más fontos mozgást akadályozott. Magát a kellemetlen tényt kényszerültén elismertem, de abba egy percig bele nem nyugodtam. Nem akartam harc nélkül megadni magamat és a fájdalmakon kivül kinzott az a gondolat, hogy évtizedes kemény munkában edzett barátaimnak acélos kézfogását ne tudjam hasonlóval viszonozni. Nem tudtam belenyugodni abba, hogy a jövőben csak erős fájdalmak árán — vagy sehogyse —, tudjak a kertben ásóval, kapával dolgozni, vagy lemondani arról, hogy néha-néha fűrésszel, kalapácscsal dolgozzam. Orvoshoz nem mentem, mert évtizedek óta kerülöm őket, igy egyedül magamnak kellett szembeszállni a kínzó köszvénnyel. Ismerek nőket és férfiakat, akik vagy behajlitani, vagy kinyújtani képtelenek ujjaikat. Ez folyton aggasztott és olyan mozdulatok végzésére szoktattam magamat, amelyektől hasonló merevedésnek megakadályozását reméltem. Akármennyire fájt, a kézujjaimat úgyszólván állandó mozgásban tartottam. Amikor a napi sétáinkat végeztük, a kezeimet minden lépésnél ökölbe szorítottam és megint kinyitottam. Miután naponkint mérföldeket jártunk, ezt a mozgást órákon át végeztem. Amikor valahol megálltunk, az ujjaimat egymásba kapcsoltam és teljes erővel ellenkező irányba húztam, amilyen erővel csak tudtam. Hazudnék, ha azt állítanám, hogy mindez könnyű volt, mert bizony ezek a gyakorlatok komoly fájdalmakat okoztak. Azért nem hagytam félbe, bár időnkint elkedvetlenített az a körülmény, hogy semmi javulást nem tapasztaltam. Az éjszakai fájdalmak sem maradtak el, a jobb kezem nagyujja továbbra is merev volt. Egészen a múlt hónapig, amikor egyszerre érezhető és szemmel látható változás történt. A kis emelkedésből a jobb tenyeremben most már valóban dudorodás lett, — nem sokkal, nagyon kevéssel nagyobb, mint az eredeti emelkedés volt. De ami a legfontosabb és amit szinte csodával határosnak találtam: A FÁJDALOM TELJESEN ELMÚLT! Az ujj vastagodása megmaradt, de elmaradt az éjszakai kellemetlen fájdalom is és reggelenkint többé nem merev az ujjam. A gyakorlatozást, amelyet három éven át az ujjammal végeztem tovább folytatom, már csak azért is, mert szokásommá vált, mint ahogyan a naponta végzett testmozgások is régen szokássá váltak. .. Akiket köszvény kínoz, jól tudják, hogy milyen megváltás és öröm, egyik napról a másikra hirtelen megszabadulni kínzó fájdalmaktól. Szerencsés vágyók, hogy velem ez történt; örülök, hogy nem adtam fel a küzdelmet és győztesen kerültem ki a harcból, amelyet három éven át folytattam a köszvénnyel. Befejezésül: amit régebbi cikkeimben mindig mondtam, most is hangsúlyozom, hogy senkinek nem adok tanácsot, mert orvos nem'vagyok és nem tartom magamat hivatottnak másokat ezen a téren tanáccsal ellátni. Én csupán személyes tapasztalatomat közlöm itt az olvasóval és ha közülük csak egyetlen egynek hasznára válnék az én tapasztalatom, akkor elmondhatom, hogy érdemes volt megírni harcomat a köszvénnyel és azt sem bánom, hogy ha ezért az Írásért megint támadások érnek. • U. i. Junius 26-án elküldésre kész volt ez a cikk, amikor a reggeli postával megérkezett az Allstate biztositó társaság “Home and Highway” nevű kiadványának 1963-as nyári kiadása, amelynek 22-ik oldalán az autóbalesetekből származó nyak-sérülésekkel kapcsolatban irt orvosi tanulmányában ezt olvastam: “Dr. Joseph Risser orvosi csoportjának meggyőződése, hogy az Ízületek egészsége azoknak mozgásában van, — ami ma már elfogadott tudományos tétel.” Ez a “tudományos tétel” tehát megmagyarázza, amit eddig nem tudtam, hogy az ujj-gyakorlatok- nak (az Ízületek mozgásban tartásának) köszönhetem, hogy a köszvénnyel folytatott harcból győztesen kerültem ki. Aki tehát hozzám hasonló kellemetlen helyzetben van, magáévá teheti — ha akarja —, dr. Risser véleményét és halasztás nélkül elkezdheti ízületeinek mozgásban tartását. Remélem és kívánom, hogy sikerrel járjon! =!öi?rm= FÖLDIMOGYORÓ-MONOPÓLIUM. — Az izraeli földimogyoró szinte monopolhelyzetet élvez a közös piac országaiban. Az exportot a nagykereskedelmi központ bonyolítja le, mely termelési szerződéseket köt a kollektiv gazdaságokkal és egyéni parasztokkal és termelési előlegeket utal ki részükre. A földimogyoró szállítását szeptemberben kezdik meg a termelők. BOMBAY, India. — Kilenc napi sztrájk után 30 ezer városi alkalmazott visszament dolgozni, miután úgy a szakszervezeti, mint a városi vezetőség “igazságtételt” Ígért. Az alkalmazottak bérjavitás- ért harcoltak megélhetésük javítása érdekében. A kilencedik napon más szakszervezetek általános sztrájkkal támogatták őket. c-to INDIÁBAN MEGOLDATLAN AZ ÉLELMEZÉS. Az elmúlt három évben a kenyérgabona-termelése gyakorlatilag azonos szinten mozgott, mintegy 80 millió tonnát tett ki. A harmadik ötéves terv 1965—1966-ig 100 millió tonna gabona termesztését Írja elő. Ez a célkitűzés azonban a jelenlegi termelési színvonal mellett elérhetetlen. A helyzetet még inkább súlyosbítja, hogy a lakosság szaporodása fokozódik. Míg az első ötéves tervben a lakosság számának évi növekedése 5 millió volt, addig a harmadik ötéves tervben már 11 millió. A,pillanatnyi problémát ugyan áthidalja a nagyarányú kenyérgabona-behozatal, ez azonban nem oldja meg a súlyos problémát. A mezőgazdasági termelés növelését nehezíti a gazdaságpolitikai célkitűzések tisztázatlansága is, Hosszú ideig a falu komplex fejlesztése volt tervbe véve. Az indiai falvaknak az élet minden területén történő egyidejű fejlesztése olyan mértékben elaprózta és megterhelte a falusi szaktanács- adókat, hogy azok nem tudtak kellő súlyt helyezni a mezőgazdasági termelés konkrét fejlesztésére. SVÁJC a következő mezőgazdasági cikkeket importálja a szocialista országokból: Német Demokratikus Köztársaságból cukrot; Lengyelországból vágott baromfit, húst, tojást, zöldséget; Csehszlovákiából húst, tojást, baromfit, gyümölcsöt, cukrot, sört és bőrárut; Magyarországból vágómarhát, húst, zöldséget, gyümölcsöt, cukrot és bort; Bulgáriából tojást, zöldséget, gyümölcsöt és bort; Romániából tojást, kukoricát, hüvelyeseket; Szovjetunióból állati belet és hólyagot, zöldséget, halkonzervet, kaviárt, rákot, csigát, dohányt és prémet; Kínából sörtét, állati belet, hólyagot, pelyhet és tollat, valamint teát. A JAPÁN rizstermelés az utóbbi nyolc évben évről évre nőtt, 1962-ben pedig soha nem látott termést takarítottak be. A rizstermelés ilyen nagyarányú emelkedésével az ország majdnem Önellátóvá vált ebből az élelmiszerből. Japán területe valamivel kisebb, mint Franciaországé, de csak 16 százaléka alkalmas mezőgazdasági művelésre. Erről a területről kell 95 millió ember élelmét biztosítani. A müveit terület 53 százalékán rizst termelnek. Újabban azonban egyre nagyobb az érdeklődés és az igény a zöldség- és gyümölcstermelés és az állattenyésztés iránt. c+J> ISMERETLEN BETEGSÉG KENYÁBAN. — Szokatlan járvány tört ki Kenyában. A betegeket, akik legnagyobbrészt gyerekek, hisztérikus nevetőgörcs fogja el, majd gyengeség és rosszullét. Az orvosok értetlenül állnak az eddig ismeretlen betegséggel szemben. cr^S A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG Gera kerületében Greiz városában egyedülálló érdekesség látható. Német papirmuzeumot állítottak fel, amely bemutatja a papírgyártás németországi múltját, és mostani fejlődését. A muzeum igazgatója az értékes gyűjtemény megalapítójának, dr. Karl Theodor Weissnek a fia. UVUUVWWAAAnnAMWUMAAAMUUVWWVWAAnn^ KIOLVASTAD A MAGYAR SZÓT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE! 7
