Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-01-31 / 5. szám
13 Thursday, January 31, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD ftHOGWfin én-€átom... Írja: EHN Az érem másik oldala A munkás-sajtó, szerkesztése és kiadása soha ein volt kifizetődő üzlet, mert a munkás-sajtót iha nem is vezették üzleti célok. Munkáslapok nyagi és személyi kockázatok árán azért jelenik meg, hogy a dolgozók érdekeit védelmezzék a zsákmányolok, a csalók és bérenceik: a reakciós pok célzatos félrevezetései, maszlagolásai ellen, s megjelentek, mert mögötte állt az áldozatkész, >ztálytudatos tömeg, amely a saját lapjából íart tanulni, tájékozódni és annak megjelenését, a kellett (és mikor nem kellett?!) anyagi áldo- itok árán is biztosította. A Magyar Szó január 10-iki számának bejelentse, hogy egy teljes oldalt vagy többet arra fog zentelni, hogy a vásárlók nyílt és leplezett kifosztását állandóan leleplezze és ostorozza ; hogy megalkuvás és “semlegesség” helyett rámutas- on a monopol tőke fosztogató terveire: újabb bi- myiték arra, hogy ez a lap minden tekintetben ódéi nyomdokain halad és arról az útról soha, :mmi körülmények között letérni nem fog. Azok számára, akik a “gyakorlati tanácsadó” dal szei'kesztését vállalták, lenne néhány Czerny megjegyzésem, amely — remélem — segit- •gül szolgálhat munkájuk elvégzésében. Hetekkel ezelőtt lapunkban “Kinek hoz hasznot ‘Trading Stamp’?” cimü cikk alcíme mindjárt eg is adta a választ a kérdésre: “Nem a házi- szonyoknak. ők csak ráfizetnek a felemelt árak- il” Ugv találtam, hogy ez alkalommal megint oly emmel (vagy bélyeggel) állunk szemben, melyik két oldala van, ezért szeretném bemutatni a ásik oldalát. Ma reggel az autónkat megtöltettem gazolinnal, nelynek gallonjáért 26.9 centet fizettem. Ugyan- nek a (“major”) gazolinnak gallonjáért rende- n 30.9 centet fizetünk Los Angelesben és körékén. Utána két nagy vásárcsarnokban a következő sárlásokat eszközöltük: hat kanna “Glorietta” radicsom-levet (1 kvart 14 unciás kannákban), Kannánkint 19 centért. (Rendes ára 31 cent kan- inkint.) Hat font körtét, fontonkint 10 centért. (Ren- s ára 19c.) Nyolc font káposztát, fontonkint 3 centért, íendes ára 8—10—12c.) Három font “Diamond” védjegyű diót (English alnuts) egy dollárért. (Rendes ára 49c fonton- nt.) 10 fontos zsák burgonyát 39 centért. (Rendes 59—69c ) 'ontos kanna mézet 89 centért. (Rendes ára —1.65 között váltakozik.) /ét tucat tojást, tucatonkint 39 centért. (Az en “AA Large” tojásnak rendes ára mostaná- n 51—65c tucatonkint.) Hat font banánt, fontonkint 10 centért. (Ren- s ára 17—19c.) 10 fontos zsák “pink” grape-fruit-ot 39 centért, endes ára 19c fontonkint.) A feleségem vett egy kis főznivaló csirkét (ki- it kell vennie, mert egyedül eszi meg, hacsak ndég nem akad, mert az én segítségemre nem ámíthat) fontonkint 19 centért (rendes ára —39<- fontonkint). És vett két sütnivaló csir- t, amelyeket befagyaszt későbbi használatra, atonkint 29 centért. (Rendes ára 39—49é.) Miután mélyen leszállított áron megtettük eze- t a bevásárlásokat, nem felejtettük el megszánni a visszaadott aprópénzt és azzal együtt ibretenni a “trading stamp”-eket sem. A környékünkön 5—6 vásárcsarnok van: Safe- y, Rolph, Von’s, A&P, stb. Miután sétálni sze- iink, elsétálunk ezekhez az üzletekhez és meg- íszük az árleszállítással kínált cikkeket. Mint ■unk olvasói túlnyomó százalékának, nekünk cs felesleges pénzünk arra, hogy tekintet nél- 1 az árakra, ott és csak azért vásároljunk, ahol vegeket adnak. Ellenkezőleg: kivétel nélkül ott tárolunk, ahol csütörtöktől vasárnapig árle- illitással árusítanak bizonyos cikkeket és meg- őződésünk, hogy az olvasótábor túlnyomó része vanezt csinálja. Éppen azért, mert nincs kidobóié, felesleges pénze. Hogy aztán a tényleges megtakarítás mellett g bélyegeket IS kapunk, az tiszta haszon és azokért az évek folyamán olyan cikkeket vásárolunk, amelyek áráért — bélyegek nélkül — a zsebbe kellett volna nyúlni. Itt van az íróasztalomon egy elég rendes méretű földgömb. Van egy jól épített, erős kártya asztalunk, kanna-nyitónk, utazások alkalmával használt ébresztő óránk, fürdőszobai mérlegünk és sütőben használható porcelán edényünk. Mindezt bélyegért szereztük be, anélkül, hogy egyetlen egyszer kimentünk volna az utunkból, anélkül, hogy másra használható időt szántunk volna a néhány percig tartó beragasztásra. Mindezzel azt próbálom mondani, hogy a nagyon is hasznosnak Ígérkező tájékoztató oldalról eleve ki kell küszöbölni a “közhelyeket” és ahol Több, mint 10 millió amerikai szenved a szívbaj valamely fajtájában. Ezek számára nagy jelentőségű, örvendetes fejleményekről számolhatunk be. Röviden arról van szó, hogy az orvostudomány legújabb kutatásai és megállapításai következtében nagy változáson ment át az ipari és kereskedelmi világ magatartása olyan munkásokkal szemben, akik szívrohamon mentek keresztül. Eddigelé az volt a szokás, hogy a munkaadó az ilyen munkást nyugdíjazta (vagy egyszerűen elbocsátotta), vagy pedig legjobb esetben, valamilyen könyörkenyér jellegű, fizikailag könnyű és kevés jövedelmezésü munkába helyezte az illetőt. Az utóbbi években a klinikákon és a mindennapi életben végzett kísérletek alapján az orvos- szakértők arra a megállapításra jutottak, hogy a szivattakon átesett pácienst nyugodt lelkiismerettel lehet nehéz fizikai munkába visszahelyezni; ha az illető egyébként gondját viseli magának (diéta, alvás, pihenés tekintetében) és nem viszi a munkát tulságba, a nehéz fizikai munka nem válik ártalmára. Ez a magatartás nagy mértékben vált vita és tanulmány tárgyává azóta, hogy Eisenhower elnök az ő hires szívrohama után néhány hétre újra folytatni kezdte a világ kétségkívül egyik legnehezebb munkáját, az Egyesült Államok elnöki tisztségét. A Union Carbide Corp. magas építő munkára — legnehezebb fizikai munkák egyikére — valamint hegesztésre is használ volt szívbajos munkásokat. A newyorki Consolidated Edison Co. teherautók hajtására alkalmaz ilyeneket. Dr. James Sterner, az Eastman Kodak Company főorvosa a következő kijelentést tette ebben a kérdésben: “Az olyan munkások 95%-át, akik képesek egy szívattak után dolgozni, régi munkahelyükre állítjuk vissza. Tiz évvel ezelőtt ezt csak az esetek felében tettük meg, a másik felét könnyebb kisebb megerőltetéssel járó munkába állítottuk. Tettük ezt azért, mert észrevettük, hogy amikor egy ily lábbadozót a régi munkájába helyeztünk vissza, rendkívül jó teljesítményt nyújtott. Tehát nekünk is előnyünkre vált és a munkásnak is.” Dr. Hallerstein, a Cleveland Work Classification Clinic igazgatója, ahol intenzív kutatómunkát folytatnak a szívbajosok foglalkoztatása kérdésében, rámutatot arra, hogy az esetek felében a lelki tényező fontosabb a páciens egészségére nézve, mint maga a-szívbaj. “Egyre jobban megvagyunk győződve” — állítja dr. Hallerstein — “hogy a megelégedés, az- önérzet, az önbizalom v;s3-'até>*é«e és anyagi gondoktól való megszabadulás több jót tesz a dolgozónak, mint amennyi hátrányt a fizikai megerőltetés jelent számára.” D]\ Lemuel McGee a Hercules Powder Co. orvosi tanácsadója a következő, ugyancsak figyelemreméltó megállapítást teszi: “A mi tapasztalatunk a szívrohamon átesett munkásokkal az, hogy az átlagos szívbajos, illetve a szívrohamot átvészelt ember, nincs egy uj roham nagyobb lehetőségének kitéve, ha folytatja régi munkáját, mint amikor tétlenül a verandán ül naphosszat a hintaszékben.” Al>ban valóban nincs nézeteltérés orvosi szakértők között, hogy a teljes tétlenségbe való visz- szavonulás egy szívattak után a lehető legrosz- szabb lépés, amit egy páciens tehet. Mérsékelt fizikai munka és tevékenység fontos és ha az ilyen tevékenység, mint fentebb említettük, az önbizalom visszatérésével párosul és az illető érvan — mint a bélyegek esetében — meg kell mutatni az érem mindkét oldalát. Fel kell tételeznünk, sőt: tényként elfogadhatjuk, hogy a mi háziasszonyaink okos, praktikus bevásárlók, akiknek van magukhoz való eszük. Nem fognak ők a színes bélyegek kedvéért drága árat fizetni, de szívesen fogják venni a valóban hasznos, közhely-nélküli, leleplező felvilágosításokat, amelyeket a gyakorlati tanácsadó oldal nyújtani fog és amelyek az év folyamán megtakarítást jelenthetnek. Csalásokra, hamisításokra, félrevezető hirdetésekre időnkint ez a rovat is rámutatott és amikor alkalom kínálkozik rá, készséggel veszek részt a tanácsadó oldal szerkesztésében. zi, hogy továbbra is hasznos építő tagja a társadalomnak, ez annál jobb egészsége — és a szive számára. Nem azt akarjuk a fentiekben bizonyítani, hogy az amerikai üzletemberek csupa embersze- retetből, felebaráti jóakaratból állítják vissza a munkába szivbajos munkásaik egy részét, vagy mintha érdekelné őket a szívbetegség terén folytatott kutató munka! Minden lépésüket, jól tudjuk — és sohase felejtsük el — egyetlen szempont — a profit irányiíja. Tudnunk kell, hogy a legújabb bírósági döntések szerint szívattak “munka következtében történt balesetnek” minősithető és mint ilyen, a cégnek jóval kevesebb kártérítést (compensation) kell fizetni, ha rá tud mutatni arra, hogy a munkás képes volt régi munkáját teljesíteni. Sőt, mint a Wall Street Journal is hangoztatja egyik minapi cikkében, a munkaadó egyik főszempontja a munkás régi munkába való visz- szahelyezésével éppenséggel az, hogy az ilyen munkás ne mis fog kártérítésért folyamodni, ami, mondanunk sem kell, sok ezer dollárnyi megtakarítást jelent az átlagos cégnek. Hát ezért a nagy érdeklődés és orvosi kutatómunka az amerikai nagytőke részéről a szívbaj és munkaképesség kérdésében. BÁBÁSKODIK AZ AMA A Baltimore Sun haragosan kikelt az American Medical Association ellen, hogy csápjait még a TV-programokra is kiterjeszti. Felemlít egy esetet, hogy a Ben Casey program (orvosi és kórházi történetekről szól) egyik előadását az AMA nyomására a sponsor leállította. Az AMA kifogása az előadás ellen az volt, hogy az egyik d:— rabban a szerep rossz színben tüntette fel az or* vost és hogy ez visszahat az egész orvosi karra. A Sun szerint az AMA jobban tenné, ha betegek és nem TV gyógyítására fordítaná figyelmét. “Majd más foglalkozásúak is követelni fogják a cenzúra jogát, hogy a televízió a tetszésüknek megfelelő programot nyújtson”. Előzőleg a Wall Street Journal egyik cikkében közölte, hogy “egy kevésbé ismert, de hatalommal rendelkező, 13 orvosból álló bizottságon keresztül az AMA a TV- programokon mind gyakrabban előforduló orvosi szakmába vágó előadások majd mindegyikét felülvizsgálja.” Bizony, mi volna, ha pl. az egyik előadás a Medicare-ről szólna és még hozzá szimpatikusán kezelné az idős polgároknak kijáró egészségügyi ellátás kérdését? Lehet-e joga az AMA-nek beleszólni és önkényesen meggátolni, hogy a Medicare törvényhozást elősegítő programot nyújtsanak a nézőközönségnek ? Az AMA monopóliumszerűén terjeszti befolyását minden területre, hogy maga irányíthassa az ország egészségügyi problémáinak megoldását. A törvényhozás ellen lobby-zik Washingtonban, propagandát fejt ki a választásoknál, az orvosok várótermeiben, nyomtatványokban és hirdetésekben. Most meg ráül a TV kultúrára is. Az AMA reakciós állásfoglalása ellen a népi szervezeteknek harcolniok kell. A LEGNAGYOBB holland ellenzéki párt, a munkapárt 9-ik kongresszusa megnyílt Hágában. A háború és beké'problémáját tanulmányozó különbizottság beszámolójáról hoznak majd határozatot. MAVIWMWVVWVWWWVimMAIW)MMIWVWMmVMAAANWmKMWAAIWWIMWWVWWWIMVWMM MUNKÁBA ÁLLÍTJÁK I SZiKBAJCSMT Az orvosi tudomány és az üzleti világ uj magatartást tanúsít s nem tekinti őket rokkantaknak
