Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-31 / 5. szám

14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WURD Thursday. January hl. 196 Emlékek a Yosemite parkból (Folytatás az 5-ik oldalról) *timi»ijmiui »miiii tmomtiti » » ■ ■■ m■!»» iXMltwirti ■■■ ■mii m ■ ■■■unni nrf wSmSS i Szépirodalom, művészet, kultúra i m J.BJÜ ,H a»«B«»l»IMBII ■ «■ ■ * AJ JlJi ■ Ili «J ■■ ■■IBII ■■■ ■ B-M.MBJI ................ ■ ■ mmm m-rn.~ az óriási gránittömbök, a rohanó Merced és száz mellékfolyója, patax, vízesés és a szivárványok csodájának uj és uj megismétlése. Mennyi csodaszép van itt még és nem írhatom meg. Mennyi emlék és emiitetlen marad. A ciak terjedelme nem engedi, de van egy tanácsom: az en figyelmemet a Yosemite Pariira, valamint más tájszépségekre Muir hivta fel. Muir a múlt század elején nagy természettudós volt és táj­szépségek meglátásához, megértéséhez a legmüvé- szibb érzékkel birt. Harcos ember is volt ugyan­akkor. Mindent elkövetett, hogy gátat vessen a tájszépségek letölrésével járó kapitalista rabló- gazdálkodásnak és ő volt az első és nagy eredmé­nyű szószólója a védett tájaknak, a Nemzeti Par­koknak, amelyben sem bányászni, sem erdőt ir­tani, sem vadászni nem volt szabad, és semmit sem tenni, ami a tájszépségnek árt. Muirnak kö­szönhető az is, hogy a Y’osemite Park abszolút védett terület lett. Elsőrendű iró is volt és "tudta a látott tájszépségeket, olvasmányok utján is megfelelően ismertetni és megkedvelteim. Elő kell venni Muir könyvét a Yosemite-ről és azt el­olvasni. Ezerszer jobban ir róla, mint én. Azért sem lehetek méltó szószólója e tájnak, mert úgyszólván csak az elejét láttam. Pedig az még messzire megy tovább a Sierrák felé. De oda eljutni hiányoztak a megfelelő anyagiak. A Yose­mite vége felé van a csodák egyik legnagyobbika. Már mondottam, hogy a táj jórészt pompás feny­vesekkel boritott. A vége felé egy szűk, minden oldalról égigérő hegyekből álló védőgyürüben van egy völgy, amelyben az óriásfenyők élnek. A Se­quoia Gigantea. A közel 100 méteres nagy fenyő­fák törzsének átmérője lenn 20—25—30 méter. Egyedülállóak az egész világon, csak Californiá- nak e zárt völgyeiben találhatók. Koruk 7—8,000 év. Itt nem láthattam, de a valamivel északabbra fekvő jobban és olcsóbban megközelíthető tája­kon találkoztam nagyságukkal és méltóságukkal, így kell szólítani őket, koruknál fogva és óriási termetük miatt. Ma már biztosan sima ut vezet el az ősi világ ez élő remekeihez. A mai vendégek könnyen eljuthatnak hozzájuk. Az egészet azért írtam le, hogy a californiai magyarok menjenek el a Yosemite Parkba. Igen, Fresno felé északnak, aztán Mércédnél keletnek és jön a hires portál. Ezen túl a földi paradicsom: a Yosemite. Ezt látni kell, ott kell járni és élvezni csodáit. Nekünk általában az az elvünk, hogy nem hiszünk az égi paradicsomban. Nincs túlvilág. Mi azt kívánjuk, hogy ebben a földi életünkben, a lét egyedüli lehetőségében teremtsünk meg para­dicsomi állapotokat. Ezért még komolyan meg kell küzdeni persze, mert ezt az állapotot tudo­mányosan szocializmusnak nevezik. De a Yose­mite pompája, csodája Ízelítőt ad arról, hogy mi a földi paradicsom és el kell menni oda. A kali­forniai proletár embernek is, nemcsak a multi­milliomos gazdagoknak, akik bizonyára már egy jórészét kisajátították maguknak. Az ősz, a tél ott meglehetős hűvös, sőt hideg. Ilyenkor nem ajánlanám a kirándulást, de tavasz végével igen, amikor a hó elhúzódik, a jég is olvad, a californiai nyár ragyogó fényözöne és pompás melege érvé­nyesül e tájon is. Ha majd az “El Capitan” alatt megállnak, mert földbe gyökerezik a lábuk a látottaktól, mondja­nak feléje részemről is egynéhány emlékező és üdvözlő szót. •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••a A UNITED Mine Workers Union elnöke, Tho­mas Kennedy, az elmúlt héten 75 éves korában meghalt. Kennedy 1900 óta tagja volt a szénbá­nyászok szakszervezetének és már 1903-ban az egyik lokál titkára lett. 1960-ban a nyugalomba vonult John L. Lewis helyére választották elnök­nek. 9 S:i - A .. • • HY LUMER kommunista vezető, e héten kisza­badult a Milan, Mich.-i börtönből, ahol a Taft- Hartley-törvény már visszavont 9H szakasza alap ján kiszabott Ítéletet töltötte ki 1961 november óta. • MONTREAILBAN a kanadai bevándorlási ha­tóságok megakadályozták Gus Hall amerikai kom­munista. vezetőt, hogy a McGill Egyetem diákjai­nak meghívására elmenjen hozzájuk beszédet tar­tani. Az amerikai kormány az utazást engedélyez­te,. Montrealban visszautasították. Hall a repülő­téren 20 tagú diákküldöttséggel röviden beszél­getett. Rózsa Imre írásai: NÉPSZÍNHÁZ utca Ablakunkon ha lenézek, látom azt a képet, amit Csók István egyszer lefestett. Itt lakott a mester. Ilyen házak jelzik a régi Pestet. Szűk utcák, pisz­kos, kopott falak. Nyomor és kispolgári jólét a rokkant tetők alatt. Uj házak, utcák születnek sorra, de ez itt maradt. Az egyik házon rut kalap ül. Vagy boszorka orra? Az építő úgy gondolta volna: remekül érdekes, szépítő varázs süveg? Otromba kőrakás bádoggal befedve. Kitelne be­lőle jónéhány lakás. Itt áteilenben azon is volt egy ilyen holt bolondgomba szülemény, de lám, lelökte onnan egy bomba annak idején. Sok fer- deség dőlt halomba, — szebb épül most majd helyén. Kufárok útja volt, szennyes árok az utca, itt» vitte reves rongyát a szegény polgár, — bár nem volt érdemes, mert mit sem kapott érte. Ez az utca szolgált a hírneves nemes gróf Teleky térre. Kapuk alól rád rontott, mint a pók, a szemfüles üzér ha nem voltál elég ügyes, lehúzta ruhád és megvette épp semmiért. Feltört a zöld penész, a posvány, kibújt belőle rühes kutyaként, vonyitott és mart ocsmány hada a szennynek taposván embei’t, életet, szépet. En­nek most már éppen tiz éve. Eszményképpé vált hozzáképest a részeg, szelíd báránnyá a vad apa­gyilkos, ki hozzá járt iskolába. Kontár maradt, hiába, nem tanulta jól ki a gyáva. A mestert utolérni mégsem lehet. Nem szülhetett még ilyen véres kezet az élet. Ilyen sötétet. Hová lett mindez? Széjjel seperte egy termé­keny vihar. Talán minden kihal a földön idelenn, meg a föld alatt, ahol lapultunk. Zengett alföld alattunk, fölöttünk az ég. Nem marad élő se még, úgy rázta odalent a pincét. Egy reggel el­hozta a szabadság kincsét egy idegen katona. Ott ragyogott sapkáján homloka felett. Megtapo­gattuk azt a jelet. A legsápadtabb gyereket kar­jára vette, és valódi kenyérrel etette. Fönt végig­dübörögtek a csillagos páncélszekerek, feljöttünk a mélyből a napra, emberek és gyerekek. Az utca most csendes, békés, napos. Zajt nem üt más, csak a villamos, meg a gyermekkacagás. Néha egy kerge motor robban agyadba, nem a motor kerge, hanem a motoros, a zagyva fejti, akinek mersze határtalan pimasz, persze, rendőr nincs egyse a közelben, az igaz. Megszűnt a sarki kocsma, vele a tivornya, duhajkodás, mintha itt se lett volna, meg a kocsmáros, vele a haszon, a sáros. S ahol azelőtt hason csúszott az értelem, most szolid alkoholmentes étterem nyílt. Részeg nem vonyit éjjel, bár talál még az ember eleget. Dehát a múltat levetni csak lassan lehet. Az ablakból most kilesek. Ott szemben a ka­pu alatt áll egy kisgyerek, támasztja a falat. Pis­log, úgy lehet, álmos, orrát piszkálja, ez meg kell a gondolkodáshoz. Nagy dolgok fölött határoz. Kirohan, elszáguld, mint a gyorsvonat, olyan. Rohan az utca során, a jövőbe ront. Vagy a múlt­ba tán? Én is jövök, várj, kis barátom, de késő már, eltűnt, nem is látom. * Vészmadarak 1956 “költőihez Hej! Híresek, tollasok! De hangosak voltatok de szálltatok, harsogtatok, vijjogtatok, habzsoltatok, de nagy lármát csaptatok. Hej! Híresek, kényesek! Csóréitok de véresek. Fényes mázzal ékesített, hazugsággal fényesített fészketek de szétesett. Hej! Sok hires vészmadár! Napsütés ragyog ma már. Most hát merre? Repedt esőrü, keshedt tolla, dögkeselyű, merre kóvályogsz ma már? GOND Mondod, barátom, hogy sok a gondod. Csepeg a vízcsapod, meg a közlekedés ... És hogy megint mások kaptak jutalmat. Bizony, bizony, ez mind igaz. Ami nincs, azt nem pótolhatja tanács és vigaí Jószóért a piacon semmit sem adnak. De tudod-e, a földön emberek ezrei pusztulni ma is. Hogy van még éhhalál, hogy gyilkosok fenik a kést, és tévedsz, ha azt hiszed, nem ellened. Nincs olyan zug a földön, ahol ember él, és mindegy lehet: hogyan? Nézz túl ablakodon, apró gondon, bajon, Hogy mi van a világban, hogyan lehetne jobb élete a négernek Harlemben, a hindunak, meg a spanyolnak, hogy emberi, gondtalan legyen nekik is a holnap, ez is a te gondod. Erre gondolj, ha ezt a szót: gond! — kimondoi •F Hiába tör fel A munkáskezek ritmusát megérzed? És hallgatod az aratók dalát? Megérted akkor, hogy ez az élet megvédi megszerzett jogát. Megvédi. Vérben s munkában fogant. S ha feltörne a posványból sötét gőze a multnak. nincs felhő olyan, mi eltakarná holnapunk egét. * U t jelző Itt az járhat csak, akinek a zöld annyit jelent: az enyém ez a föld. Enyém a föld, erdő. mező, patak, kalász itt fenn és mag a föld alatt. Annak, akinek lába taposni lép. s nem érzi azt, hogy testvér ez a nép, annak nincs ut. Annak a jel: piros annyit jelent, lépj vissza, mert tilos! De azt, akinek az ut göröngye a drága föld csöppnyi drágagyöngye: meleg mosollyal várja őt a zöld, s piros virágot hint elé a föld. * * Fogja kezem Kit nem riaszt többé a szenvedés sem, ki visszaütni régen megtanult, bátor jövőt hordozhat az szivében, s nem huzza vissza többé már a múlt. örvény ha kél, hogy újra elmentsen, lábam biztosan lép át felette, mert azt a hidat nem bujkáló isten: alkotó ember keze emelte. önmagában csak forogjon az örvény, nem vonz a mély. Szemem messzebbre lát. Fogja kezem s vezet tiszta törvény, és millió és millió barát. HA MIAMIBA JÖN NYARALNI, keresse fel a Magyar Amerikai Kultur Klubot 3901 N. W. SECOND AVENUE Az egész ország magyarságának találkozó helye • Kitűnő magyar konyha. — Minden szombaton és vasárnap előadások. CIGÁNYZENE, TÁNC! • Egész héten nyitva, hétfő kivételével _ Telefon: FL 1-M53

Next

/
Thumbnails
Contents