Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-31 / 5. szám

gy ték Dm íb. idi jjás ilk, ik- el- fc- es- .je- m- ' a ry­em gy Ol­ag co­vet ni. os, yel et. ál­ir­ól­sz­bb di­ni­éi. ,ek a a er- sg- ■an v a Ire in- ob, isz im gy rá­cs­ot si­ae­De­BS­bb te­ár­•a: iyt en ak ég jó. 14, zé­51: Thursday, January 31, 1963 AMERIKA] MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Bebrits Lajos: EMLÉKEK A YOSIMIIÉ PARKBÓL Már írtam előzőleg arról, hogy California cso­daszép. A legszebb része az USA-nak. Ebben a te­kintetben a koronát viseli. És ebben a koronában a legnagyobb gyémánt a Yosemite Park. Ha terv­bevesznek az amerikai magyarok kirándulást, va­kációt a saját országukban, hiszen van ott is te­mérdek néznivaló, jöjjön a legelejére a Yosemite Park meglátogatása. Voltam ott és röviden beszámolnék a látottak­ról. Igaz, ez több mint 30 évvel ezelőtt volt, de egész biztosra vehető, hogy mindaz ami csodásán szép a Yosemite Parkban az megmaradt, legfel­jebb még javult a helyzet, mert valószínűleg ki­épültek az utak a szállóhelyiségek is, amelyek még az én időmben nem voltak nagyon híresek. Los Angelesből északra kell indulni Fresnonak, oda az ut az én időmben is elsőrendű volt és ma biztos, hogy sokkal jobb. De Fresnonál tovább kell menni egészen Mércédig. Ott az északirányt el kell hagyni és keletre fordulni. A zúgva, habot túrva, nagy sziklagörgetegeken lefelé eső Mer­ced folyó és mellékfolyásainak nagy és mély sza- kadékos völgyében kell mindig keletre menni. Jó 50—80 mérföldnyire és akkor elértük a Yosemite nagy portáját, sziklafalos szűkületet, ez a belépő. Ezen túl van a Park. A továbbiakban is a Merced völgyszakadéka marad uralkodó a legszebb, a ben­ne nyugat felé folyó tomboló vizek vájták évmil­liókon keresztül azt a hol szűkülő, hol táguló, de csak nagyon kismértékben szélesebbé váló völ­gyet, ami a Yosemite gerince. Jobbról balról me­redeken ezer méternél magasabbra emelkedő csu­pasz sziklafal. Ehhez hasonló nincsen Ameriká­ban sehol. A Grand Canyon se tudja ezt felmu­tatni. Gránitos, kristályosán szikrázó, egyenesen a magasba emelkedő ily hegyi alakulatot talán a Himalája sem tartalmaz, bár azt egész terjedel­mében, különösen a völgyszakadékaiban még nem vizsgálták meg. Ahogy mélyebben és mélyebben hatol be a Merced sziklakatlanja a Sierrába, a felső széle a szakadéknak nem egyvonalu, nem egymagasságu, helyenként a 3,500 méterig is sziklacsucsok nyúl­nak fel az ég felé, megint soha máshol nem látha­tó meredekségben. Fenn a tetőn — ez szintén egyedülállóan és lebüvölően érdekes — nem min­dig a szokott meredek csúcsok vannak, inkább óriási gránittömeg, amely azonban szélesen elter­peszkedik és nagy magasságra emelkedik fel. A teteje, ha nem is fénnsik, jobbra-balra, előre- hátra bizonyos hajlással, de mégis inkább sima felület, gigászi sziklahát, amelynek van termé­szetesen legmagasabb pontja. Több ilyen hely van a Sierra mélyébe vezető ut mellett, neve van mindegyiknek, de jórészüket elfelejtettem. De nem lehet felejteni a látványt, a hozzáfüződő ne­vet sem, a legmagasabb ilyen sziklahátat, egy a föld mélyéből kiugró hihetetlen nagy gránittöme­get, a legkisebb repedés vagy törés nélkül — az “El Capitan”-t. Órákig álltam alatta és csak nagy nehezen tudtam rászánni magamat, hogy tovább menjek, mert a távoból hasonló, ha talán nem is olyan magas gránittömeg-csodák kínálkoztak: a “Sentinel”, ennek kiugró csúcsa is van, a “Half Dome”, mint neve is mutatja óriási templom­hajó, de csak a fele van meg, a másik fele letört. Megint e több mint ezer méter magas merőlege­sen eső sziklafal után következik a “Catedral”. Megismétlődik a “Half Dome” de úgy, hogy most már egészében előttünk áll egy óriási katedrális alakja, szintén háromezer méter magasságig nyúlva. A szűk völgyet ne képzeljük el úgy, hogy talán annak felülete tükörsima. Dehogvis, épp ellenke­zőleg. Ezer és ezer hatalmas szikladarab borítja és ezek között állandóan ide-oda jkanyargó szűk ösvény vezet előre. Újból, újból elzárja az utat az óriási szikladarab, amely mellett nincs is ösvény, fel kell kúszni a tetejére, a másik oldalon lecsúsz­ni ; csak igy volt az ut folytatása lehetséges. Mi a magyarázata ez óriási görgeteg darabok keletkezésének? A geológusok szerint sokszáz millió évvel ezelőtt óriási földrengés rázhatta meg a Sierra e táját, de különösen a Merced szűk völ­gyét és a mellette felsorakozó gránitos óriásokat. A rettenetes erejű lökések következtében megre­pedt a sziklahegynek a völgy felé eső része. A repedés a hegyvonal magaslatától egészen a völgy fenekéig ért és a következő lökés a levált részt ledöntötte, megmaradt az óriási magasbanyuló függőleges fal, és a lehullt réteg több, de óriási darabra szakadt széjjel és ez történt a völgy mindkét oldalán. Egy jóidőre, talán évmilliókra, a Merced szabad útja el is záródott. Nagy tavak keletkeztek a völgyében a sziklagátak következ­tében, de az egyre súlyosodé és a sziklaakadalyt ostromló víztömegek végül kisebb darabokra tör­ték széjjel a gát óriási darabjait és a Merced szabad utat kapott tovább. Későbbi évmilliókban egy újabb, a völgyet ki­csiszoló és a bennlévő sziklaóriásokat feldaraboló geológiai tényező kezdett működni. A jégkorszak volt az. A Sierra magaslatairól óriási gleccserek nyúltak el a Merced és mellékfolyóinak völgyébe is. Lassan mozgó jégtömegek, amelyek azonban több kilométer vastagságúak voltak és ennek kö­vetkeztében óriási súlyt is képviseltek. E súlyúk­nál fogva törték, zúzták, lapították, maguk előtt görgették, de ismét csak törő és zúzó hatással a sziklatömegeket és ami végül megmaradt, az még ma is óriási és egyedülálló nagysága a mély­völgyekből ismeretes sziklagörgetegnek. A legszebb lett volna természetesen az előbb említett vagy más már nálam feledésbe merült sziklamagaslatok egyikére oldalról is felkapasz­kodni. A lehetőség erre már előzőleg kitaposott ösvényeken keresztül meg volt, de ezt az anya­giak nem engedték. Hosszabb tartózkodást igé­nyelt volna és ehhez nem volt pénz és ahhoz sem, hogy a feltétlen szükséges öszvért kibéreljem, mert csak öszvér segítségével lehetett a némely­kor 20—25 centiméteres ösvényen biztosan felfe­lé kapaszkodni. Meg kellett elégedni e szépséges táj alulról való szemlélésével. Csodás látványok sóra kínálkozott igy is. A legszebb volt a reggel és az est. Lent a völgyben még éjjel vagy már éjjel, de a magasbatörő csúcsok, a magasbatörő nagy gránithátak felfogták a kelő nap első suga­rait és mint világítótoronyból lövellték messzire egész csodás szinben és tündökölve a várható nap­pali fényesség első hirsűgarait. Ugyanez történt a nap lenyugvásánál. Lenn már túl voltunk a va­csorán és a lefekvéshez készülődtünk, mert a sziklaakadályok legyőzése, bár csupa érdekesség é élvezet, de rettenetes fáradságot is okozott s már jó lett volna aludni. De nem lehetett, még egy óránál, vagy hosszabb ideig elhúzódott, amint a lenyugvó nap tűnő sugarai még megvilágítot­ták a magasban lévő sziklaóriásokat, a legcsodá- sabb biborfénybe öltöztették azokat és ez a fény Nukleáris robbantások alkalmával hirtelen ha­talmas energiamennyiség szabadul fel. Föld alat­ti robbantáskor ez az energia lökésszerű nyomást kelt a földkéreg környező anyagaiban. E lökés által ébresztett hullámok a földkéregben ugyan­úgy tovább terjednek, mint a természetes föld­rengések alkalmával fellépők. Ezeket a lökéseket szeizmikus (földrengésjelző) állomásokkal ugyan­úgy felfoghatjuk, mint a természetes földrengé­sek hullámait. A kérdés most már az, hogy a két­féle — a természetes rengések okozta és a nuk­leáris robbantások által keltett — hullám meg- különböztethető-e egymástól. A hosszú évtizedes tapasztalat megmutatta, hogy a természetes földrengések nem hirtelen, nem előzmény nélkül pattannak ki, hanem a fő rengést kisebb nyugtalanságok előzik meg, ame­lyek egyre fokozódva vezetnek a rengés csúcsér­tékéig. Ezt követően a rengés hullámai nem ül­nek el azonnal, hanem csak fokozatosan csillapod­nak, s általában még napok múlva is jelentkez­nek utórengések, amelyeknek az erőssége igen változó. Merőben más a helyzet a föld alatti nukleáris robbantások nyomán keletkező rengéshullámok­nál. Itt a legerősebb rengés előrengések nélkül, a robbanás pillanatában indul útnak, s ezt követi a rengés csillapodása. A jelenséget általában nem kisérik utórengések. A természetes és a föld alat­ti nukleáris robbantások okozta rengések hullá­mai tehát a ma meglevő roppant érzékeny mű­szerek segítségével teljes biztonsággal megkü­lönböztethetők. A további kérdés az: milyen távolságból mu­tatható ki a szeizmikus technikával valamely föld alatti robbantás? Ez elsősorban a robbanás ere­jétől függ. 1961 decemberében az amerikaiak “Gnome” fedőnév alatt egy 3 kilotonnás föld alat­ti nukleáris kísérletet hajtottak végre. Az ekkor keletkezett rengéshullámokat fél földkerületnyi (20,000 km) távolságból is észlelni és azonosíta­ni lehetett! (A hirosimai atombomba robbanó ere­je a Gnome-kisérletben szereplő bomba erejénél is mintha újból az éjszakából ki akarta voln emelni és visszavarázsolni a világos nappalt. Egy másik megemlítendő csodás jelenség meredek falakon leeső kisebb-nagvobb vízesései A Sierrákon legfelül örök hó és jég, gleccser, d a gleccser mégis csak olvad, a hófelület is és vízmennyiség lefelé tódul. Eléri a Merced mellet felsorakozó sziklaóriások tetejét is és azon át zúgva végül eljut a meredély szélére és ott leesik Amikor a nap egyenesen besütött a szűk völgybe száz és száz kisebb-nagyobb szivárvány ragyogót fel a milliárdnyi rseppekben, amelyek a maga szikláról szinte gőzzé változva, köddé alakulv; estek lefelé, megtörtek a fénysugarak és a szi várvány színgazdagságát adták a bámuló ember látogatók részére. Nem egy, hanem száz szivár vány. Lejjebb a völgy fenekén, de ott ahol : hegyoldalakról az állandó erózió következtébei már régebbről megindult a sziklák málása, err< a területre rákerült fü és vadvirágok sok magja magja a közeli tájakon lévő csodás fenyőfajták nak és ennek következtében lejjebb pompázó er dőrészletek keletkeztek, vad őserdős alakulatban feljebb lankásan a legcsodásabb szinpompában ; magashegyi mezők füvei és virágjai. Az évszáz ezredek és milliók alatt vastagabb humuszrétej alakult ki, annak tetején pedig levél, fü, virág éí azután a tűlevelű fák ezernyi kiszáradt és leeset tűje puha, ruganyos illatos réteget képezett, ame lyen áthaladni is élvezet volt, de még nagyobi pihenő leülni és itt szemlélni a csodás tájat, vágj fekve pihenni a természetnek valóban puha ölén A Mércédben tömérdek hal, főleg pisztráng, * nagy erdőrészekben szarvas, őz tömegével, dt ugj-anakkor még az én koromban a veszedelme­sebb vadállatokról is volt említés és őrök vigyáz­tak és vadásztak főleg medve és vadmacskafélék- re. A szűzi hamisítatlan őstermészet vette körű a látogatót bármerre is ment. Alig hagyta el a kunyhókat, az itt-ott meglévő étkezőhelyeket már a vadonban volt. Kezdték építeni az autók részére az utakat és a kirándulóknak kulturáltabb telepek voltak felhúzás alatt, de mindettől csak néhány lépés és jsmét alig járt ösvény és annak is vége- szakad, csak az ózondus, illatos, ezerszépségii vad természet élő formájában* az egész különleges flórájával és faunájával és aztán megint a geoló­giai bámulatos alakulatok; a meredek sziklafal, (Folytatás a 14-ik oldalon) csaknem hétszer nagyobb, 20 kilotonna volt! Egy kilotonna nukleáris robbanóerő 1000 tonna hagj'o- mánvos robbanóanyag robbanóerejének felel meg.) A szovjet és az amerikai álláspont közti eddigi fő eltérés az volt, hogy éppen a Gnome és más hasonló "kísérletek tapasztalatai alapján a Szov­jetunió teljesen megokoltan arra az álláspontra helyezkedett, hogy szükségtelen az amerikaiak javasolta helyszíni nemzetközi ellenőrzés, mivel minden nemzet saját területén működő szeizmi­kus állomásokkal észlelni képes a más nemzetek által végrehajtott föld alatti robbantásokat. Az Egyesült Államok kormánya ennek ellenére mind ez ideig ragaszkodik a helyszíni ellenőrzéshez. Ezért Kruscsev Kennedyhez intézett levelében tett ajánlata, amely hozzájárul, hogy a Szovjet­unió földrengéses (szeizmikus) területein autoina tikus rengésjelzőt állíthatnak fel, elősegíti a meg­egyezés lehetőségét. Ugyanis ezek a földrengéses — különben viszonylag lakatlan — területek len­nének alkalmasak föld. alatti nukleáris kísérletek­re. A nemzetközi bizottság által itt elhelyezett, és lezárt automatikus földrengésjelző berendezések rögzített feljegyzéseiből teljes biztonsággal meg­állapítható, hogy a két vizsgálati időpont között történt-e azon a területen földrengés vágj' föld alatti robbantás. 4 IIWWMtWVVVWUUVWWVWVWVVbVVIMWVVIMVUVWW Nö AZ ÖNTÖZÉSES terület Hajdu-Bihar me­gyében. A megye termelőszövetkezetei mintegy 100 uj öntözési berendezést kapnak, s az idén már 65 ezer katasztrális holdon használják fel a megyében a mezőgazdasági termelés szolgálatá­ban a vizet. 4 ★ HÁZTARTÁSI gázt kap Borsod megye két inari városa, Kazincbarcika és Tiszaszederkény. A már felépült városrészekbe 24 millió forintos költséggel román, később pedig hajduszoboszlói földgázt vezetnek be. Hogyan különböztethető meg a földrengés és a föld alatti nukleáris robbantás? 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents