Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-24 / 4. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 24, 1963 Mt 7okTéfftf( *z ÓhAíAbAN A KÜLFÖLDI UTAZÁS LEHETŐSÉGÉRŐL Az esztendő utolsó napjai az utlevélosztályon js a mérlegkészítés időszaka. Külföldi utazások­ról, utlevélügyekről beszlégetünk Szívós Péter a Belügyminisztérium utlevélosztálya vezetőjé­vel. .Milyen mértékben emelkedett 1962-ben az utazások száma? A kiadott útlevelek és utazási engedélyek szá­ma 1962-ben mintegy 20 százalékkal volt több, mint 1961-ben — hangzik a válasz. — A legtöb­ben a szocialista országokba utaztak, de az idén 56 százalékkal többen utaztak a kapitalista or­szágokba is, mint 1961-ben, és több mint há­rom és félszer annyian, mint 1958-ban. Ezekben az adatokban a hivatalos kiküldetések, az IBUSZ utazások, a rokonlátogatások és az egyéni turis­ta utazások egyaránt szerepelnek, összefoglaló­ként azt mondhatom, hogy az idén valamennyi utazási fajtánál csökkentek a kötöttségek és bő­vültek a lehetőségek. nak, hogy a rokon hozájuk kiutazzék. Tiz-husz éve elszakadt hozzátartozók vették fel ilyen mó­don ismét a kapcsolatokat, s nagyon sokszor a magyar családtagok látogatását a külföldi rokon magyarországi viszontlátogatása követte. 1962- ben már sokan utaztak olyanok is nyugati orszá­gokba rokonlátogatásra, akiknek a hozzátartozói 1956-ban hagyták el az országot. Ebben is tükrö­ződik az a vélemény, hogy az ellenforradalom időszakában disszidált emberek többsége is be­csületes, tisztességes ember, aki ma szeretette^ gondol elhagyott hazájára, örül sikereinek. A közvetlen hozzátartozó beszámolója a magyaror­szági életről természetesen a leghitelesebb for­rás. Nem egy ilyen disszidens, aki eddig félt ha­zalátogatni, mert az itteni “terrorról” hirdetett mesékkel megtévesztették, miután rokona haza­utazott, igénybe vette a konzuli útlevelet és ha­zajött látogatóba. Nagyon sok hazánkfia él külföldön és igy nagyon sok itthon élő honfitársunknak van külföldön rokona. Hogyan alakul a rokonláto­gatás ? A szétszakadt családok közötti kapcsolat fenntartása nemcsak és nem elsősorban útlevél- kérdés. De a mi ügyfélforgalmunk is sok min­denre rávilágít. Azt lehet mondani, hogy 1962- ben több magyar származású, de külföldön élő ember látta viszont szeretteit, mint az előző évek­ben bármikor. Ismeretes, hogy a külföldön élő magyarok többségét az úri Magyarország nyo­mora, a Horthy-fasizmus űzte idegenbe. Mások a háborús események során kerültek különböző országokba. Ha az ilyen magyarok meghívták itthoni közeli hozzátartozóikat, a legutóbbi évek­ben már a legritkább esetben volt akadálya an­Mindenesetre nem árt megjegyezni, hogy az ilyesfajta látogatásra csak azok tarthatnak igényt, akik disszidálásuk előtt nem vettek részt aktív, fegyveres ellenforradalmi tevékenységben, és odakint nem folytatnak a Magyar Népköztár­saság ellen ellenséges tevékenységet. Azt hiszem, nem kell különösebben indokolni, hogy akik im­perialista zsoldban állnak, és volt hazájuk ellen aknamunkát folytatnak, nem formálhatnak igényt arra, hogy elismerjük rokoni érzéseiket. Az ilyen elemeknek a száma elenyésző. S hogy csökken a kizáró okok száma, azt mutatja, hogy az idén az elutasított utlevélkérelmek száma öt-# ven százalékkal csökkent 1961-hez képest. Jó részük olyan, hogy a kérelmező távolabbi roko­nához akart utazni, és ezeknek a kéréseknek a teljesítésére egyelőre még nem volt mód. ^^^^MVMMVWUWWUVtAAMWWWIVWMMVVlAMA/MMWMIWWMMWWWVUUVWVMMMWWUUWVUVUV Uj hidak Szigetközben, a Kis-Dunán Évente körülbelül nyolcmillió foritot költ az állam a győri közúti igazgatóság területén hidak építésére, felújítására. Az idén öt hidat építenek a megyében. Tavasz­ul átadják a forgalomnak a tavaly megkezdett fekete-erdői Kis-Dunahidat, amelynek érdekessé­ge, hogy a szárazföld felett építik meg és utána vezetik oda a kanyargós Kis-Duna kiegyenesí­tett medrét, 150 méteres szakaszon, s ezzel majd­nem másfél kilométeres kanyart vágnak le. Uj hid építéséhez fognak hozzá Horvátkimlénél is. Hogyan fejlődik az idén a MÁV? Az idén, Magyarország második ötéves terve harmadik esztendejében, az előirányzat szerint— a tavalyihoz viszonyítva — a MÁV vonalain utazók száma 3.5 százalékkal, s árutonna-kilo­méter 4.6 százalékkal nő majd. A MÁV ez évi beruházási és felújítási tervei ennek figyelembevételével készültek el. A jár­műállomány korszerűsítésére fordítják a legna­gyobb összegeket: a villamositott vonalakhoz 15 Ward—Leonard villamos mozdonyt, a Diesel­vontatás kiterjesztésére 11 Diesel-elektromos és 30,600 lóerős Diesel-mozdonyt szereznek be. A MÁV teherkocsi-állományát 2600 uj teherkocsi­val, 25 önkiüritős kocsival, a személykocsiparkot 200 négytengelyes kocsival bővítik. A megnövekedett forgalom zavartalan lebonyo­lítása érdekében 1963-ban korszerűsítik Vác, Gyömrö, Gyékényes és Pásztó állomásait, és megkezdik a szolnoki állomás bővítését. A hatvan •— miskolci vonal villamosításának befejező mun­kái mellett, megkezdik a Miskolc—Diósgyőr kö­zötti vonal villamosítását is. Hajdúszoboszló— Kisújszállás, valamint Rákoá—Nagykáta között tovább folytatják a második vágány építését; a miskolci Tiszai pályaudvaron peronaluljárót épi- tenek.Székesfehérvárott Diesel-vontatási műhelyt építenek; Rákosiendezőn, Békéscsabán, Buda- pest-Ferencváros pályaudvaron gázolajtároló lé­tesítésére kerül sor. A szociális beruházások közül említésre méltó, hogy Szolnokon uj MÁV-kórházat és rendelőt, Miskolcon pedig szakorvosi rendelőt építenek. Miskolcon befejezik egy 16 lakásos épület építé­sét, a fővárosban pedig egy 24 lakásos épület építését kezdik el. Szerencsen, Nyíregyházán, Püspökladányban, Komlón, Celldömölkön és még más helységekben is épülnek lakások a vasutas­dolgozóknak. Magyar-csehszlovák együttműködés a dunai árvízveszély leküzdésére A rendkívüli időjárás miatt már a múlt hetek­ben felkészültek a Felső-Dunán esetleg bekövetke­ző jeges árvíz leküzdésére. A pár napos olvadás következtében csökkent ugyan a jégzajlás, a visz szatérő hideg azonban arra figyelmezteti a víz­ügyi szervezetet, hogy újra veszély léphet fel. Legutóbb 1956-ban volt a Felső-Dunán jeges árvíz. A sokéves statisztika szerint hét-nyolc évenként ezen a kritikus Duna-szakaszon bekö­vetkezik a jeges ár. A vizügvi szolgálat teljes erővel felkészült az esetleges jeges árvíz elleni küzdelemre. A Duna felső szakasza valóságos labirintus, a kisebb ágakat, szigeteket csak a vízügyi szakem­berek ismerik. A folyo ezen a szakaszon gyak­ran változtatja medrét. Különösen veszélyesek a zegzugos mellékágak a jeges ár levonulása ide­jén. A csehszlovák és az osztrák vízügyi szervek javaslatára megvitatja a jég levonulását a feb­ruárban Budapesten ülésező Duna Bizottság is. A jeges ár levonulása az összes Duna menti or­szágokat érdekeltté teszi a védelem megszerve­zésében. Az érdekelt országok, elsősorban Magyaror­szág és Csehszlovákia vízügyi szervezetei közös műszaki tervet készítettek s már az előző évek­ben kidolgozták a védekezés általános elveit. Megállapították, hogy mindkét oldalon azonos ütemben kell fejleszteni a partot, mert a viz a gyengébb oldalon tör át. A közös terv kimondta, hogy a Felső-Dunán legalább 1300 méter széles medret kell kialakítani. A vizíigyi szervezetnek a főmedren kívül fog­lalkoznia kell a mellékágrendszerrel is, mert mindenütt meg kell szüntetni a jégtorlaszkép- ződésre alkalmas helyeket. Az elmúlt hetekben a magyar és a csehszlovák mérnökök közösen be­járták a felső Duna-szakaszt, és megállapították, hogy mindkét oldalon megerősítették a töltése­ket. A jelenlegi hetekben fokozott együttműködésre van szükség. A csehszlovák és a magyar vízügyi szervezet közösen szervezi meg a felderítést és a jelentő szolgálatot. A jeges ár leküzdésének az a leghatásosabb módszere, ha minden erővel késleltetik, lassít­ják a folyó “beállását”. Ezt a feladatot látják el a jégtörő hajók. A hat hajóból álló magyar egy­ség jelenleg is menetkész, hogy azonnal be tud­jon kapcsolódni a munkába. Építkezés Budafokon A XXII. kerület kommunális szempontból a főváros egyik legelmaradottabb külső városrésze volt. Az elmúlt években 90 millió forintot fordí­tottak fejlesztésére, s nagymértékben városia­sodon. A városiasitás tervszerűen folyik tovább. Az idén megkezdik egy 450 lakásos kísérleti lakóte­lep építését. Tavaly a Baross Gábor-telepen át­adott körzeti orvosi rendelő után most Budafo­kon 14 millió forint költséggel uj szakrendelő in­tézet létesül, s csaknem hárommilliót fordítanak orvosi gépek, berendezések vásárlására, egész­ségügyi intézmények felújítására. Az ivóvizellá- tást uj gerincvezetékek tovább-épitésével, a bu­dafoki és a budatétényi hálózat összekapcsolásá­val javítják. 80-100 ezer tonna szén terven felül A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetében né­hány napja megtartott megbeszélésen a szénbá­nyászat vezetői felhivták a bányatrösztök képvi­selőit és a bányák dolgozóit: a korai tél miatt csökkent széntartalék feltöltésére teljesítsék túl első negyedévi termelési tervüket. A trösztök és a bányák dolgozói — a felhívás szellemében — vállalták, hogy az első negyedévi tervet mintegy másfél százalékkal, lehetőleg 90, 000—100,000 tonna szénnel túlteljesítik. Ebből a menyiségből körülbelül 25,000 tonna lesz a ház- tartási darabos szén, a többi energetikai felhasz­nálásra való tüzelőanyag. A túlteljesítést úgy igyekeznek elérni, hogy mintegy kétharmadát már januárban-februárban átadhassák az elosztó, illetve a kereskedelmi szerveknek. A bányászat ezzel erejéhez és lehtőségeihez mérten hozájárul a széntartalék egyensúlyának helyreállításához. I jgjaaj Vlden «messJ VETIK A PAPRIKAMAGOT Somogy megye legnagyobb kertészettel rendelkező állami gazda­ságában, Balatonujhelyen. Mintegy félmillió pap­rikát nevelnek a melegágyakban. • A FAVÁZAS régi hálókocsikat, amelyekből 12 még fut az országban, rövidesen kivonja a forga­lomból a MÁV Utasellátó. Ezntul csak a legkor­szerűbb hálókocsik közlekednek majd; ezekből tizet most készített el a Dunakeszi Vagongyár. • HARMINC százalékkal csökkentették január elsőtől a nemzetközi vasúti díjszabást a szovjet vasutak. A Szovjetuniónak jelenleg 19 országgal van közvetlen vasúti összeköttetése. • A BÁNYÁSZATI Kutató Intézet uj székházá­nak alapozási munkálatai már megkezdődtek Bu­dán, a Varsányi Irén utcában. A hétemeletes szék ház 1964 nyarára készül el. • PONGRÁCZ ÁRPÁD: Modern kozmetika. — Több évtizedes tapasztalatát adja közre, elsősor­ban kozmetikusoknak szóló, most második kiadás­ban megjelent müvében a szerző. Mindenben egé­szen a tudományos alapokig igyekszik visszanyúl­ni; bőséges anatómiai ismereteket nyújt; teret szentel a masszázs technikájának, ismertetve a legjobb masszőrök módszereit. A vitaminok, hor­monok áttekintése, az alapanyagok és felhaszná­lási módjuk bemutatása mellett több mint száz könnyen előállítható korszerű receptet is közöl. A legújabb kozmetikumok sorában külön foglal­kozik a vitatott méhpempős kezeléssel s egyéb módszerekkel. A könyv alaposságával, könnyen érthetőségével, a kozmetikusoknál szélesebb ré­tegek érdeklődésére tarthat, számot.

Next

/
Thumbnails
Contents