Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-24 / 4. szám

Thursday, January 24, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Geréb József: Széljegyzetek A természet egyensúlya. — Mire kell lesz a mosás. — A Az amerikai sajtó az év elmúltával visszapil­lant az elmúlt 12 hónapra és csoportosítva össze­foglalja annak fontosabb eseményeit. Előző ro­vatomban már ismertettem a legfontosabb hirek s a legmulatságosabb tréfák csoportjait. Úgy vélem, olvasóink érdekkel olvassák ezeket a dolgokat és azért a rovatot folytatom még né­hány ilyen “összefoglalás” ismertetésével. Be­vezetésül csak annyit kell mondanom, hogy eze­ket az amerikai sajtó a nemzeti, vagyis amerikai szemüvegen át nézi, tehát az elért eredmények mérlege a nemzetközi viszonylatban nem olyan nagyon, kimagasló, mintha csak az Egyesült Álla­mok szempontjából nézzük. Hozzáteszem még azt is, hogy noha a tudományos dolgokat leegyszerű­sítve adom, igyekszem, hogy az olvasók megért­sék, valójában miről is ad hirt ez vagy az a je­lentés. A természet egyensúlya Nem sokkal a megválasztása után Kennedy el­nök felkért 12 kiváló tudóst, hogy vizsgálják meg, vajon az utóbbi évek gyors ipari tempója az élet megkönnyítése mellett — nagyobb távlatból néz­ve — nem hoz-e veszedelmet az emberiség jövő­jére. A “Committee on Natural Resources” nevű bizottság most tette közzé az elnökhöz benyújtott válaszát. Ez a válasz röviden a következőket mondja: A Földön az életet — a legkezdetlegesebb vég­lénytől fel az ember életéig — könnyen észreve­hető egyensúly tartja fenn. Ha ebben az egyen­súlyban valahol változás történik, a természet automatikusan helyrehozza azt. Ha például vala­hol árvizek miatt, vagy más oknál fogva elsza­porodnak a rovarok, ott hamarosan elszaporod­nak azokon a rovarokon táplálkozó más lények is; azokat újból követik más állatok és igy tovább, amig az egyensúly helyreáll. Ez a bizottság úgy találta, hogy az utóbbi év­tizedekben az ember oly erőszakosan támadja ezt a természeti egyensúlyt, hogy a jövőben kiszá­míthatatlan károkat okozhat éppen saját magá­nak. A természet egyensúlyába való ilyen erőszakos beavatkozás a vizek és a levegő szennyezése (pol­lution). A folyóvizek és a tavak vizeinek szennye­zése már jó ideje nagy gondot okoz, a levegő szennyezése azonban aránylag újabb keletű. En- jfek legnagyobb mértékben az automobil és az olaj-ipar gépei az okozói. A természeti egyensúly gyors felbontását se­gíti az erdőségek kiirtása, a mocsarak lecsapolá- sa, a homokos legelők felszántása, nagy víztáro­lók építése, a mérgek használata a földművelés­ben a különböző rovarok s véglények kiirtása s minden olyasmi, ami valamely vidék természe­ti viszonyainak gyors megváltoztatásához vezet. A bizottság végre kimondja, hogy véleményük szerint a természet egyensúlyának felbontására legfontosabb tényező a népesség gyors növekedé­se, mert a technika mai fejlődése rohamosan ter­jeszti a civilizációt és igy a Föld egész felületén hamarosan gyakorlati alkalmazásba kerülnek a természeti egyensúlyt felborító, fentebb felsorolt intézkedések. A Nagy Zsinat Nemzetközi szempontból nézve az elmúlt év eseményei között igen fontos helyet foglal el a római pápa által összehívott egyetemes nagy zsi­nat (Ecumenical Council), noha eddig még semmi érdemleges határozatot nem hozott. Mint ismere­tes, a zsinat eddigi működése a keresztény vallá­sok hirdetésén kívül csak a számos bizottság meg alakításából állott. Kiszabták azok működési te­rét és tanácskozásaik eredményét majd ez év őszén hozzák nyilvánosságra. A zsinat összehívása céljául a keresztény vallá­sok egyesítését hirdették. Semmi kétség, hogy a vallásos népek, meg a vallásos üzletből élők igen nagy tömege szeretné a számos, gyakran egymás­sal veszekedő egyházi szervezetet egyesíteni, mert ugv hatásosabban tudnának ellenállni az egész vi­lágon egyre gyorsulóbb ütemben terjedő tudo­mányos felfogásnak, amely a vallásokat az em­beri agy szüleményének tartja. Azon országokban, ahol az iskolákban a tudo­mányos felfogásra oktatják a gyermekeket, nem a katolikus nagyzsinat? —Könnyebb szokás hatalma mérgezik agyukat a természetfeletti lények babonájával, s ezért a templomlátogatók száma egyre csökken. Az egyházak vezetői már jól lát­ják, hogy civilizációnk további fejlődése a szer­vezett vallások részére nem sok helyet fog adni. A zsinat által kinevezett bizottságoknak tehát azt kell kitalálniok, hogy milyen trükkökkel le­hetne a vallások uralmát továbbra is fenntartani. A biblia értelmezése A legnagyobb bajt a teológusok részére a bib­lia értelmezése okozza. Ma már alig akad olyan számottevő teológus, aki még mindig komolyan állítja, hogy a bibliát szóról-szóra igaz történet gyanánt kell venni. A modern tudományos felfe­dezések korában már ők sem hiszik, hogy a vi­lágegyetemet valamilyen természetfeletti erők hozták létre hat nap alatt, ennyi-meg-ennvi év­vel ezelőtt. Márpedig a biblia a világteremtés le­gendájával kezdődik, amit követ az első ember­pár meséje a Paradicsom-kertben, ahol olyan kí­vánatos gyümölcsöt termett a “tudás fája.” De hogyan lehet most egyszerre megmagyaráz­ni a hívőknek, hogy mindezek csak az ember agyában született mesék, holott eddig igen szi­gorú büntetés terhe alatt EL KELLETT AZO­KAT HINNI? A most kinevezett bizottságok ren­deltetése KITALÁLNI az uj, a mai kornak meg­felelő bibliai magyarázatot. Ez bizony nem lesz könnyű dolog. Mert ha egy­szer kezdik hirdetni, hogy a biblia anyagát nem mint igaz történetet, hanem mint KÉPLETES beszédet kell venni, akkor nehéz lesz megmonda­ni, hol lesz annak a határa? A bibliát tanulmá­nyozók hamar rájönnek, hogy annak egész tar­talma regék és mesék összességéből áll, méghozzá nem is újakból, hanem már régen letűnt korok és civilizációkból maradt vallásos legendák újabb köntösbe foglalt gyűjteménye. Rizony ez nem fogja szaporítani a templomok­ba járók számát. Pusztuljon a piszok Ha valaki azokról az állítólagos “régi jó idők­ről” ábrándozik, csak azt kell kérdezni tőle, hogy szeretné-e a jól bepiszkított ruhákat megint úgy mosni, mint mosták 50—60 évvel ezelőtt; legin­kább hideg vízben, kövekhez csapkodva, vagy “sulyokkal” verdesve és olyan erős maró lúggal készített szappanokat használva, hogy nemcsak a ruhát, de a mosást végző asszonyok kezét is alaposan felmarta. A televízió-hirdetések szerint ma már olyan szappanokat — azaz “detergent” — árulnak, amelyek minden nagyobb erőlködés nélkül űzik ki a szennyes ruhában lerakodott mindenféle piszkot. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ezt a csodálatos könnyű és hatásos mosást csak a hirdetésekben láthatjuk és nem a gyakorlatban. Az igazán piszkos ruhákat, mint például a törlő­rongyokat, vagy a munkában használt ingek nya­kát, stb., stb. még mindig külön dörzsölgetni, vagy kefélni kell, ha igazán tisztára akarjuk mosni. A vegyi iparban vezető szerepet vivő Dupont társaság tudósai jelentik, hogy a mosás problé­máját végre sikerült teljesen megoldaniok. De nem valami újfajta mosóporral — mint gondolni lehetne —, hanem egy olyan eljárással, amelynél a ruhafélét, legyen bár gyapot, gyapjú, len vagy műanyag eredetű, igen nagy nyomás és hőmér­séklet alatt bevonják olyan anyaggal, amely “im­munizálja” a piszoktól, vagyis a szennyező anya­gok nem tapadnak az igy előkészített ruha-anyag­hoz. Ha rászárad is a szenny, azt vízzel vagy más oldószerrel könnyen és teljes mértékben ki lehet venni a ruhából. Ennek az uj anyagnak a “zelan” nevet adták, amely a jelentés szerint minden kísérletet nagy­szerűen kiállt. A gyártását már megkezdték és hamarosan a TV újabb hirdetésekkel adja majd tudtunkra a közismert és közutált “szenny” vég­leges kiközösitését. A szokás hatalma Ha már a piszokról van szó, megemlíthetjük itt, hogy kivégzés, vagy az elsorvadás fenyegeti a háziasszonyok egyik legősibb eszközét, minden piszok felforgatóját: a mosogató rongyot is. Igen, az oly jólismert és annyi megaláztatás­nak kitett mosogatórongy is útban van a kimúlás télé. Pedig hej, ha a mosogató rongy beszélni tudna, mennyi piszokról tudna regéket mondani! És most ez az ősi csataló is útban van a dögte- mető, vagy méginkább az elégető kamrák felé. A mosogatórongy legyőzője bizonyos Cyril W. Stiner kereskedelmi ügynök, aki olyan müspon- gyát talált fel és kivette rá a 3,068,545 szánni patentot, amely letörli ugyan a piszkot, de önma­gába csak átmenetileg veszi be, vagyis a ráömlö viz mindjárt ki is veszi belőle. A régi divatu mo­sogatórongy felszívta a piszkot, amit aztán újabb erős mosással kellett abból kiszedni, vagy pedig a rongyot igen gyakran kellett változtatni. Stinner mosogatórongyot eltüntető találmá­nyát ugyancsak a Dupont Co. fogja gyártani és forgalomba hozni. Ugyan akadnak-e majd olyanok, akik még a jó régi és piszkos mosogatórongy életét is szeret­nék meghosszabbítani? Mert a szokás hatalma igen erős. És mindig akadnak olyanok, akik ra­gaszkodnak a szokáshoz, bármily értéktelen, vagy káros is az. INNEN-ONN AN MESTERSÉGES tüdőt szereltek fel a németor­szági Lippe folyón, amelynek halállományát a katasztrofális oxigénhiány pusztulással fenye­gette. A “tüdő'’ vashordókon úszó csőrendszerből áll. Ezen át egy turbina óránként 12,000 köbmé­ter levegőt présel a folyóvízbe. A gombnyomásra működő készülék a veszélyeztetett folyószaka­szokon újból lehetővé tette a halászatot. ❖ EGYIK stockholmi kórház pszichiátriai osztá­lyán a neurotikus és depressziós betegek félna­pos, reggel 9-től délután 5 óráig tartó ápolására rendezkedtek be. Ezek a betegek kórházi ellátást kapnak és annak költségeit a kórházi műhelyek egyikében teljesített munkával egyenlíthetik ki. A törekvés az, hogy a betegek minél kevesebbet foglalkozzanak egymással és a maguk bajával. A kórházi ápolásnak ezzel a módjával főleg a könv- nvebb lefolyású ideg- és elmezavaroknál kedvező tapasztalatokat szereztek. *1* EGY AUSZTÁLIAI barlangkutató 64 napot töltött az észak-ausztráliai mészkőbarlangok egyikében, ahol mikroorganizmusokat tanulmá­nyozott, fossziliákat gyűjtött és egy hevenyé­szett kertgazdaságban burgonyát ültetett el. Ez azonban még nem ért be. A kutató konzerven élt, de testsúlya nem csökkent. A karbidlámpa állandó használatától az utolsó napokban, elvesz­tette látóképességét, úgy hogy a mélyebb fekvé­sű ivóvízhez nem tudott eljutni és most -szemor­vosi kezelésre szorul. A kutató, akinek barlangi tartózkodása csúcsteljesítménynek számit, kije­lentette, hogy megfelelő élelmiszekészletekkel és világitó eszközzel az ember jóval hoszabb ideig is kibírja őseinek ezen az állandó tartózkodási helyén. ' •S* UJ KELDOLGOZÁSMÓDOT vezettek be Kubá­ban a már kipréselt, cellulózetartalmu cukornád ipari feldolgozására. Az eddig elégetett hulladék­anyagból sajtolt lemez, tetőboritás és butorfur­nér készül. A Las Villas tartományban létesített négy üzem 1,000 munkást foglalkoztat; az itt előállított, évi 4 millió négyzetméter lemez Kuba szükségletének 25 százalékát fedezi. • GUPTA az Indiai Kommunista Párt felsőházi képviselőcsoportjának vezetője látogatást tett Radhakrisnan köztársasági elnöknél és kérte az elnököt, hogy lépjen közbe a védelmi törvény alapján letartóztatott kommunista párttagok és szakszervezeti funkcionáriusok, köztük tiz kom­munista parlamenti képviselő, szabadlábra helye­zése végett. • A SALAZAR- rendszerrel szembenálló portugá­liai és külföldi csoportok képviselői Nviigat-Eu- rópa nem közölt helyén értekezletet tartottak a Salazar-ellenes felkelés előkészitésére. • A LAOSZI kérdés rendezésével foglalkozó genfi értekezlet két elnöke — a Szovjetunió és Nagy- Britannia külügyminisztere — megelégedését fejezte ki a laoszi és a francia kormány között létrejött megegyezés felett, hogy a laoszi terüle­ten levő katonai berendezéseket átadják a laoszi kormánynak.

Next

/
Thumbnails
Contents