Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-01-24 / 4. szám
<IHÖW yj ÍJU..I/ Hi — <*x>, Urtü/J ■ fi AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 24, 1963 Ha a törvény nem segít... Hogyan szerez érvényt a törvény betűinek a néger nép? — Az erszény hatalma előtt meghátrál a szegregáció. — A szabadságharc küzdelmei i Az amerikai négerek hosszú rabszolgaságuk alatt a legminimálisabbra szűkített társadalmi életüket vallási tevékenységben fejtették ki. Val- l**oos dalokon keresztül fejezték ki legmélyebb érzelmüket: az örökké égő vágyat a felszabadulásra. Száz évvel a rabszolgaságból való formális felszabadításuk után, az amerikai néger közös- cégnek még mindig súlyos küzdelmet kell vívnia a fehér társadalommal az egyenjogú életlehetőcég legparányibb területéért is tagjai számára, «mit pedig az alkotmány betűi biztosítanak, de amit a társadalmi egység megbontására berendezett rendszerünk vonakodik megadni nekik. Ez a küzdelem ma is nagyjában a néger egyházi vezetők irányítása alatt folyik, bár lendületét a nemzetközileg és az Egyesült Államokon belül megerősödött forradalmi mozgalomtól nyerte. Az egyenjogositási mozgalom a társadalmi, gazdasági és politikai élet minden területén döngeti azokat a mesterségesen emelt korlátokat, amelyek akadályozzák a néger nép beolvadását, integrálását a nemzeti életfolyamatba, s amelyek a legkizsákmányoltabb és a legnyomoruságosabb exisztenciára kényszerítik. Ebben a cikkben ismertetni szeretnénk az integrálási mozgalom azon részét, amely a munkaelhelyezés területén folyik, amely liliomfehér vállalatok ajtóit nyitja meg — legalább résnyire — néger munkások részére. Philadelphiában három évvel ezelőtt indult meg ez a mozgalom az egyházakon keresztül. Eszköze a csendesen, de erőteljesen terjedő bojkott kiválasztott üzletek ellen. Az A&P fűszer és élelmiszer üzletláncolat a 20-ik cég, amelyre egy hónappal ezelőtt került sor. 450 néger lelkész vezeti a mozgalmat, akik a körzetben levő 150 A&P cég mellőzésére szólítják fel híveiket, mig a vállalat a felállított követeléseket nem teljesiti. Ezek elég szei’ények. Hat néger irodai munkás, 40 üzleti alkalmazott, 20 hús- és termény szakmunkás beállítását kérik és alkalmat arra, hogy az áruraktárak néger alkalmazottai előmenetelben részesüljenek. Eddig sikeres bojkottot vezettek hat vállalatnál. A Tasty Baking, Pepsi-Cola, Gulf Oil, Sun Oil, Breyers Ice Cream és az Evening Bulletin napilap beismerik, hogy üzleti forgalmuk esett és a végén teljesítették a követeléseket. A többi vállalat elkerülte a bojkottot azzal, hogy előbb teljesítette a követeléseket. A mozgalom más városokban is terjed. Eredményt ért el Atlantában, Baltimoreban. Detroiti néger lelkészek elmentek Philadelphiába tanulmányozni a mozgalmat és visszamenve a Borden Co. és egy sütöde vállalat ellen kezdtek bojkottot-. New Yorkban, Atlantic Cityben, Bostonban, Pro- videncen, New Havenben, Chattanoogaban és Wilmingtonban szerveződik a mozgalom. Rév. Martin Luther King, közismert néger integrálási vezető, két hónapon belül országos összejövetelre hivta meg a néger lelkészeket a mozgalom további fejlesztésének megbeszélésére. A mozgalomról a Wall Street Journalban Michael Creedman ad bővebb jelentést. Beszámol arról, hogy az eddig érintett vállalatok bizonyos megelégedéssel nyilatkoznak a következményeiről és különösen az állásra jelentkező négerek HA MIAMIBA JÖN NYARALNI, keresse fel a Magyar Amerikai Kultur Klubot 3901 N. W. SECOND AVENUE Az egész ország magyarságának találkozó helye • Kitűnő magyar konyha. — Minden szombaton és vasárnap előadások. CIGÁNYZENE, TÁNC! • Egész héten nyitva, hétfő kivételével Telefon: PL 1-9453 képességeiről. Egy olajtársaság pl., miután Philadelphiában beadta a derekát, más városokban is alkalmazott néger salesmen-eket, mert felismerte, hogy mindenütt kitűnő munkát végeznek, s az üzleti forgalom a bojkott után jelentősen megnövekedett. A 20 philadelphiai cégnél elért siker után, más cégek — látván, hogy a bojkott kezd feléjük irányulni —, gondoltak egyet és szerződtettek néger alkalmazottakat. Az utóbbi két évben néhány bank és biztositó társulat “érzékeny” állásokban is elhelyezett néger hivatalnokot, vagy is olyanokban, amelyékben a néger alkalmazott közvetlen érintkezésbe került a közönséggel. Be kell ismerni azonban, hogy a haladás még mindig csigalépésben megy előre. Az ellenállás erős. Philadelphia három nagy napilapja pl. soha egy szóval sem említi meg a mozgalmat, pedig az ismertetése nagyban segítené az eredményeket, mondják a mozgalom vezetői. Az üzleti vállalatok kifogásokat emelnek. Azt pl., hogy a mozgalom vezetői túl merevek. Szigorú határidőhöz kötik a követelések teljesítését. Nem törődnek a vállalatoknál fennálló problémákkal. “Azokat oldjátok meg magatok”, felelik nekik. Az egyik cég talált is megoldást. A már alkalmazásban levő néger munkásait átképezte más állásokra, hogy' a kezdőknek helyet adjon. Itt az eredmény már néger munkások előléptetésében is mutatkozott, bármilyen kisarányu is volt ez. A néger lelkészek a gyorsabb siker reményében szerényen kezdik. Amikor egy bizottság elment az A&P vezetőségéhez és megtudták, hogy 250 irodai munkást alkalmaznak, akik mind fehérek, nem kérték 25 néger hivatalnok beállítását, ami megfelelt volna az amerikai néger nép országos ai'ányának, mégcsak 12-őt sem, hanem egyelőre csak hatot, abban a reményben, hogy ezzel a diszkriminálási gyakorlat megszüntetését alapozzák meg. Az A&P hetenként levélben jelenti a vezetőségnek a követelések teljesítésének menetét és eddig a kért 66 állásból 51-et néger alkalmazottal töltöttek be. A mozgalom vezetőségének nagyon óvatosan kell működnie, hogy ne ütközzön törvényes akadályokba, hiszen tapasztalatból tudják, hogy a szabályokat sokkal szigorúbban alkalmazzák ellenük, mint fehérek ellen. “Senki sem szeret börtönbe menni”, mondja Rev. Ralph D. Abernathy néger vezető Atlantában, akit már hétszer zártak börtönbe integrálási aktivitásaiért, “de azt mindenki megteheti, hogy másfajta kenyeret vásárol, más üzletben.” Egy bizonyos cég ellen elindított eljárást nem nevezik “bojkotténak, mert ezen az alapon bűnvádi eljárást, kártérítési pereket indíthatnának ellenük. Ehelyett a szószékről beszélnek az illető cég munkaviszonyairól és kijelentik: “Én nem vásárolok többet ennél a cégnél, amig a mi népünk közül nem szerződtet munkásókat. De titőletek fiigg, hogy akartok-e valamit tenni a néger nép felszabadulási mozgalmáért.” Ez az első fázisa a bojkott meginditásának, amely kb. 3 hétig folyik. Ezután a hívőkhöz szóló felhívás sokkal erősebb és feliratok jelennek meg borbélyüzletekben és más találkozóhelyeken. Ez már nagyobb tömegre hat. Két hét eltelte után röplapokkal és más hirdetési formában terjesztik a bojkottot a néger közösségben. Tartózkodnak attól, hogy egy határozott vezetőséget állítsanak a mozgalom élére és a szószólók állandó változtatásával igyekeznek elkerülni azt, hogy bizonyos egyének törvényes eljárások célpontjai lehessenek. A rabszolgaság idején létezett a tjtkos földalatti útirány (Underground Railroad), amely a déli államokból az északi államok “szabadságába” mentett át életveszélyben forgó négereket. A szabadság munkáját még ma is titkosan, álcázott formában kell végezni, még Philadelphiában is, amely valamikor az Underground Railroad egyik állomása volt. Akik tudnak lakbért fizetni A második világháború óta 1962-ben volt a legnagyobb arányú lakás és bérházépités az Egyesült Államokban. Több mint 420,000 lakásegységet építettek — főleg lukszuslakásokat. A lakosság milliói nélkülözik még a tisztességes lakásokat. A “slum”-ok, mint szörnyű rákfenéi a nagyvárosoknak, egyre nőnek és éktele- nitik a városok arculatát. Ugyanakkor százával, ezrével építik a szibarita fényűzéssel felszerelt palotákat. Philadelphiában a minap fejezték be egy lukszus bérház építését, amelyben minden két bérlőnek saját privát elevátora van. Azonkívül az épület fel van szerelve klubházzal, zeneteremmel, könyv tárral, napozó teremmel és uszodával. Lakbér? Csekély 200 dollár szobánként havonta. Ugyanakkor a Harlemben és Bronx egyes részeiben lakások ezreiben használ 5—10 család egy toilet-bowl-t. És gyermekek tízezrei vannak kitéve patkányok támadásainak. FUTÓSZALAG A végtelenből indult el és megállás nélkül halad felénk ^ Önkéntelenül is hátralép az ember, aki először találkozik ezzel a modern szörnnyel. Mintha a történelem előtti korok borzalmas vadállatokkal megrakott őserdeiben járnánk, úgy lépkedünk a modern gyáripar fenevadja mellett. Ez is veszélyeket rejt magában az emberi fajra nézve, ha nem is öl olyan gyorsan, mint őskori elődje. Ezek a gondolatok jutnak az ember eszébe, amikor a Ford gépkocsigyár szerelőműhelyében járkál. Az International Labor Press Association újságírói nemrég felkerestek egy ilyen szerelő üzemet, ahol a legújabb futószalag működését vehették szemügyre. Megdöbbentette őket a munkások szótlansága és komor tekintete. A terembe áradó gépek hatalmas folyama egy pillanatnyi időt sem hagyott a kezelők számára. A szüntelenül ismétlődő mozdulatok elfásitják az embereket és kiölik belőlük az érzelmeket. Gépekké válnak lassan maguk is, az anyag őrült forgatagában. A futószalag borzalma és embert emésztő szerepe már régen ismert a világ előtt, hiszen élénken él még az emberek többségének emlékezetében Charlie Chaplin hires filmje, a “Modern Idők”, ahol a világhíres komikus magas művészi szinten mutatta be, hogy mivé zülleszti az embert a gépek könyörtelen munkatempója. A film a világ minden pontján sikert aratott. Nevettek az emberek a póruljárt munkás esetlen figuráján. De a komikus alak nevetségesen ügyetlen mozdulatai mögött megérezték a tragédiát, a dolgozó ember tragédiáját, akit elsodor és tönkretesz a modern* ipar profithajszoló rohanása. Chaplin hires filmje óta nagyot fejlődött a világ. A futószalag rendszere is vele fejlődött. Ma már sokkal tökéletesebb, mint egy negyedszázaddal ezelőtt. Sokkal borzalmasabb is. Az egymás után érkező motorok sűrűbben jönnek, mint a korábbi rendszerben. Minden mozdulat, amivel az embernek a gépet kell szolgálnia, tized másodpercekre ki van számítva. Minden izmával, inával és idegszálával éreznie kell a termelés szenvedését.. . Csoda- e ezután, hogy az emberek úgy állnak a gép mellett, mintha temetésen vennének részt? Mindenki hallgat a gépteremben, Írja az újságíró. De kinek lenne kedve beszélgetni ilyen szörnyű körülmények között? A gépek monoton zaja helyettesíti az emberi hangokat és a franciakulcsok koppanása, a csavarhuzók zörgése szolgáltatja a zenei kíséretet. Forró fémforgácsok mellett szorongató szag tölti be a levegőt. A napfényt soha nem látó teremben, ahol lehetetlen megállapítani az időt az árnyékok csökkenése vagy növekedése alapján, az ókor rabszolgáinak emléke kisért. Azok a szerencsétlenek dolgozhattak igy elzárva a világtól, barlangok mélyén, soha nem tudva, hogy a nap vagy az év mely szakában élik világukat a napfényben élő boldogok. Csak a rabszolgafelügyelők korbácsának suhogása hiányzott ahhoz, hogy teljes legyen az illúzió... A korbácsütést majnár “emberségesebb” eszközök helyettesítik. A munkanélküliség réme hajtja 'előre a modern embert, aki igy önként vállalta rabszolgamunkájának elvesztésétől retteg. Ez a munka lélekölő és unalmas. A legtöbb munkafolyamat ritmikus ismétlése a megelőző folyamatnak. A, mozdulat egyszerű és lényege a gyorsaság. Alkalmas arra, hogy kiöljön az emberből minden gondolkozási készséget. Talán már álmukban is ezeket a mozdulatokat végzik a gépkocsiszerelő műhelyek futószalagot kezelő munkásai... ;j A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE,
