Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-06-27 / 26. szám

Thursday, June 27, 1963 (Nyolc évtized történetének egy fejezete) Az újságokból és levelekből megállapítható, hogy megindult a Magyar Amerika történetének feldolgozásához szükséges anyag és emléktárgyak gyűjtése. Ideje már, hogy mi is beszámoljunk eddigi munkánkról, s egyben igy is válaszoljunk számos, érdeklődésre mutató baráti levélre. A budapesti könyvtárak — sajnos, elég hiá­nyos — anyagának felhasználásával már elkészült egy kiadásra kerülő tanulmány. Bebrits Lajossal és Gyetvai Jánossal arra törekszünk, hogy — a hazatértek fokozott részvétele mellett — tudomá­nyos szerveink is feladatukká tegyék az emigrá­ció történetének, feldolgozását és emléktárgyai­nak összegyűjtését. Ebben a munkában is nagy szükség lesz a tengerentúli magyarság lelkes együttműködésére. Ennek a célnak elősegítése érdekében készült el a lenti kis irás. Csupán egy esztendő eseményei­nek a legfontosabbjait summázza, mintegy vita­anyagként, abban a reményben, hogy a nagy ese­mények részvevői és szemtanúi hozzá fognak se­gíteni a tények megállapításához, a következteté­sek levonásához; egyúttal ők is kedvet kapnak visszaemlékezéseik megírására, a dokumentációs anyag gyűjtésére. A tanulmányozott időszak, 1919 augusztusában kezdődő év, Magyar-Amerikának legnagyobb je­lentőségű esztendeje volt. Nagy események sűrű­södtek össze ez alatt az év alatt, amelyek hosszú időkre meghatározták a történelem menetét. A magyarországi fehér terror elleni harc első, rob­banásszerű eseményei előre vetették árnyékukat Horthyék több mint két évtizedes próbálkozásai­nak. hogy Magyar-Amerikát a fasizmus támoga­tására megnyerjék. A társadalmi fejlőd és ^tanul­mányozása szempontjából különösen kiemelkedő a tömegeknek határozott, gyakran ösztönösnek látszó fellépése, mely szárnyat adott a mozga­lomnak és gerincet a bizonytalankodó vezetésnek. Személyi tényezőit is közrejátszanak ennek az időszaknak a kiválasztásánál. E sorok Írója nem vett részt ezekben a harcokban és főleg nyomta­tásban megjelent anyagra támaszkodott munkája folyamán. A megállapítások megvitatása, kiegé­szítése a nagy idők veteránjaira vár. Történelmi fordulat Az első világháború kimenetele megváltoztatta az erőviszonyokat az imperialista táboron belül. Az USA tőkét exportáló, a legyöngült kapitalista rendszert alátámasztó nagyhatalommá vált. A megerősödött trösztök sutba dobták Wilson “uj szabadság” demagógiáját és “vissza a normális állapotokhoz” jelszavával ádáz harcot indítottak a bérek letörésére, a szakszervezeték gvöngitésé- re és az osztályharc “megszüntetésére”. A nagy acélsztrájk könyörtelen eltiprása és a Palmer- razziák előcsatározásai voltak a tiz évvel később fellépő gazdasági válságnak. ­Az emberiség történelmének szempontjából a döntő esemény természetesen az októberi forra­dalom volt, a kapitalizmus végének a kezdete. Megszakadt a monopoltőkének és szociáldemok­rata kiszolgálóinak az egész világot átfogó lán­ca, uj tipusu, harcos munkáspártok alakultak me" világszerte. — iev az Egyesült Államokban is, 1919 szeptember elején. Magyar-Amerikát a fentiek mellett és elsősor­ban az óhazában végbement forradalmi esemé- m-pt- ^ozták lázba. A monarchia megdöntése, a Károlyi vezette forradalom szele viharrá fejlő­dött a magyar plézeken. Feléledt a reménység a hazatérésre, a háború alatt összegyűjtött dollá­rokkal — az uj szabad Magyarországba. A balol­dali mozgalom, az Előre tábora rohamosan nőtt. s hazatérést előkészítő bizottságok jöttek létre a nagyobb városokban. A Tanácsköztársaság leve­résének, a fehér terrornak hirei azonban megder- mesztették a tömegmozgalmat. Magyar-Amerika kénytelen volt tudomásul venni, hogy továbbra is emigrációban kell élni, s ökölbe szorított kézzel tekintett szülőhazájának megrontóira. Már 1919 augusztus elején az Előre rámutatott Ame­rika magyarságának történelmi felelősségére szü­lőhazájával szemben, arra, hogy egységesen lép­jen fel a fehér terror ellen. Ezen történelmi feladat adott tartalmat az uj, osztályharcos vonalat követő baloldali mozgalom harcainak; a magyarság tízezreinek mozgósítása AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD közepette talalt önmagara, teremtette meg kap­csolatait a tömegekkel és verte vissza a reakció­nak — a mozgalom megsemmisítését, illegalitásba kényszeritését célzó — támadásait. Ezzel egyidő- ben hatalmas segítséget nyújtott az ezer sebtől vérző magyarországi munkásosztálynak, s irányt mutatott az Egyesült Államok demokratikus erői­nek a Horthyzmus elitélésére, s éveken keresz­tül elszigetelésére vezető harcaiban. Tömegek a fasizmus ellen Mint minden tömegmegmozdulást, a fehér ter­ror elleni harcot is annak kirobbanó, spontán ere­je jellemezte. Már 1919 augusztus 14-én 4,000 fő­nyi tömeg tüntetett a newyorki Central Opera Houseban a különítmények terrorja ellen és hatá­rozati javaslatban követelte az USA kormánya közbelépését a magyar nép megvédelmezésére. A népgyülést eredetileg a hazavándorlási mozga­lom kérdéseinek megvitatására tervezték egybe­hívni, de ez gyorsan átalakult, megtöbbszöröző­dött részvétellel a fehér terror elleni tüntetéssé. Ugyanez történt Bridgeporton — ahol a haza­térési mozgalom ezreket ölelt fel — és a többi magyarlakta városban. Ezeken is határozatokat fogadtak el és jelentős összegeket gyűjtöttek a fehér terror elleni harcra. Augusztus 30-án, a “magyar dolgozók vörös szombatján” folyt le New Yorkban a legnagyobb magyar tüntetés a fehér terror ellen. E. H. Neu­wahl, a Magyar Szó 1958. évi naptárjában részle­tesen beszámolt erről a hatalmas akcióról. Mint­egy 20,000 newyorki és környéki magyar vonult fel zárt sorokban, zászlókkal, zenekarok és dalár­dák részvételével — a Washington Square-ről a Central Opera House-ig a munkáslakta 2. és 3. Avenuekon át. Százezrek szemlélték és tapsaikkal üdvözölték a leszerelt katonák és magyar tagsá­gú szakszervezetek által vezetett menetet, a har­cos jelszavakat tartalmazó feliratokat, amelyek, — a magyarországi helyzetet érintő jelszavak mellett — általános politikai követeléseket is tar­talmaztak, mint a Szovjetunió elismerését és a politikai foglyok szabadon bocsátását. Polgári egyletek is résztvettek a menetben, zászlókkal, valamint cseh, orosz, ir és más nemzetiségű mun­kásküldöttségek. A newyorki sajtó részletesen be­számolt, első oldalain, erről a fontos tüntetésről, fényképekkel, jelszavaik ismertetésével. A felvonulás után a Central Opera House 3 nagytermében és a közeli Bohemian National Hallban népgyiiléseket tartottak. Befért vagy 8 ezer ember, sokan kintrekedtek az utcán. Határo­zati javaslatokat fogadtak el és mintegy kétezer dollárt gyűjtöttek. Egység kovácsolódik a harcban A fehér terror elleni tömegakciók néhány hét alatt egységbe kovácsolták az egymással szem­benálló munkásmozgalmi csoportokat, az egyházi és polgári szervezetek tagságát, de felrázták egész Amerika lelkiismeretét. Levelek, cikkek je­lentek meg az angolnyelvü sajtóban és a közvéle­ményre annyira érzékeny politikusok Horthyék terrorja ellen foglaltak állást. A talajt a lába alatt süllyedni érző reakció elterelő manőverként se­gélyakciót szervezett a “magyar hadifoglyoknak Szibériából való hazaszállítására” és az óhazai ínségesek támogatására, nem kevesebb, mint 5 millió dolláros célkitűzéssel. Az egyletek és egy­házak pénzeinek kezelői részéről ismét csurrant- cseppent valami, de a magyarságot-az akció hi­degen hagyta. Közben a munkásmozgalom megteremtette kap­csolatait az európai emigrációval és az Előrében eredeti cikkek, riportok jelentek meg a múlt ta­nulságairól, a magyarországi helyzetről és teen­dőkről. Az Előre ugyancsak rendszeresen közölte a nagy tőkés hírszolgálatok és közéleti személyek jelentéseit a fehér terrorról, a Wedgéwood által vezetett Labor Party vizsgáló bizottság Fehér könyve folytatásokban jelent meg. Az A. M. Nép­szava és a Szabadság igyekezett Horthvék terror­ját elhallgatni, de hiába. A nyugati sajtó alapján az Előre rámutatott, hogy még Andrássy Gyula gróf is elitélte a fehér terrort, hogy a reakciós táboron belül élesednek az ellentétek. Nagy jelentőségű volt — az amerikai közvéle­mény befolyásolása szempontjából — az Ameri­kai Magyar Zsidók Szövetségének állásfoglalása. A 78 egyletet és hitközséget magába foglaló szer­vezet egyértelműen és élesen elitélte a fehér ter­rort, a csatlakozott szervezetek tagsága résztvett a Horthyék ellen végbemenő akciókban, a Szö­vetség nyilatkozatai eljutottak az amerikai zsidó szervezetekhez, politikusokhoz, megjelentek a saj­tóban és hatásosan befolyásolták a közvéleményt. te Az amerikai fejlemények, a tengeren túlról jö­vő kellemetlen hírek nagyon aggasztották Hor- thvékat. Az ellenforradalomnak égető szüksége volt az amerikai magyarság erkölcsi és politikai támogatására, s ezen keresztül az amerikai köz­vélemény semlegesítésére, illetve megnyerésére. Támogatást kerestek a kis ántánttal szemben, amerikai kölcsönöket — és a magyarság dollárja­it is. (Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter ebben az időben kijelentette, hogy “az egy millió ma­gyartól fejenként száz dolláros kölcsön elérésére kell törekedni.”) A Horthy-iigynök fogadtatása Horthyék nem hagyhatták tehát az amerikai magyarság megnyerését levitézlett, s nem is meg­bízható ügynökeikre. Közvetlen beavatkozás mel­lett döntöttek: egy kipróbált tekintélyes vezér­emberüket kiküldik az Egyesült Államokba a ma­gyarság felsorakoztatása, az amerikai közvéle­mény megnyerése, hitelügyletek előkészítése és a szibériai hadifoglyok ürügyével rendezett gyűj­tés sikere végett. 1920 junius 17-én az Előre budapesti értesítés alapján közölte, hogy “Huszár Károly volt minisz­terelnök rövidesen az Egyesült Államokba érke­zik. Útját gróf Széchenyi László, Vanderbilt Gla­dys férje szervezi.” Huszár julius 14-én meg is érkezett New Yorkba, nagy csendben, de nagy tervekkel. Gyűlések százait akarta megtartani és milliókat gyűjteni a szibériai hadifogoly akció javára. A munkásmozgalom azonban nem várt Hu­szárék zászlóbontására. Julius 16-án már “Tétem- rehivás” címen'vezércikk jelent meg az Előrében, amely felszólítja “Horthy, Héjjas és Osztenberg bűntársát, hogy jelenjen meg a fehér terrort te­temre hivó népgyülésen”. Huszár a gyűlés napján, julius 19-án egy másik szállodába költözött, mivel “túl sokan háborgatták” s természetesen nem je­lent meg a Central Opera Houseban. De “...az utca már a gyűlés előtt egy órával feketéllett. . ., 4,500 magyar (sokan nem fértek el a nagyterem­ben) tomboló lelkesedéssel elfogadta az egybe- hivók által benyújtott “ítéletet Huszár és bűn­társai ellen” (Előre 1920. jul. 20.) Hasonló szellemben és felkészüléssel vártak Huszárra Magyar-Amerika többi városában is és — ugyancsak távollétében — a tiltakozó népgyü- lések egész sorát rendezték. Közben az angolnyel­vü sajtó is megemlékezett a véreskezü vendégről; tiltakozó leveleket és nyilatkozatokat közöltek, be­leértve az Amerikai Magyar Zsidók Szövetségé­nek a kormányhoz irt levelét, amelyben Huszár deportálását követelte. Horthy küldötte New Yorkban várt a vihar lecsillapodására, szállodai szobájában tárgyalt híveivel, néhány közeli vá­rosban élő papot titokban meglátogatott — de to­vább nem jutott, sem a magyarsághoz, sem az amerikai államférfiakhoz és bankárokhoz. Aug. 11-én nagy csendben hajóraszállt, s angolos távo­zását a sajtónak kiadott nyilatkozatában azzal indokolta, hogy “Európában viharfelhők tornyo­sulnak ... és a magyar államférfiaknak otthon a helye. . .” Ilyen csúfosan végződött az első nagy kiutazás a magyarság megnyerésére. “Egyet sem tudott megtartani a Budapesten bejelentett 700 ameri­kai gyűléséből.. Ez fog történni minden Horthy- pribékkel” — összegezte az Előre aug. 12-án. Hu­szár is adott értékelést amerikai felsüléséről az A. P. 'budapesti tudósítójának, melynek egy gyöngyszemét kiemeljük: “Az US-ben az orosz, lengyel és a magyar munkások között erősen ter­jednek a bolseviki eszmék. . .” Egy esztendő eseményeinek értékeléséhez kötve magunkat, más alkalomra hagyjuk a Horthy- rendszer további kísérleteinek ismertetését -Ma­gyar-Amerika támogatásának megszerzésére, ők (Folytatás a 14-ik oldalon) ' V " ~ C^Cm. JfeAjfó/í * * ' * \ y ^nn—i i i_ t---­► P*TFSHÁZ és CUKRÁSZDA 1 i( 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK. N \ J * (A 81 -ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484 J Í Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- J Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország I minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva .«b, .A. A. ■ *t «■ <«► te *1 __13_ Gárdos Emil: MAGYAR-AMERIKA NAGY ESZTENDEJE

Next

/
Thumbnails
Contents