Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-06-27 / 26. szám
Thursday, June 27, 1963 (Nyolc évtized történetének egy fejezete) Az újságokból és levelekből megállapítható, hogy megindult a Magyar Amerika történetének feldolgozásához szükséges anyag és emléktárgyak gyűjtése. Ideje már, hogy mi is beszámoljunk eddigi munkánkról, s egyben igy is válaszoljunk számos, érdeklődésre mutató baráti levélre. A budapesti könyvtárak — sajnos, elég hiányos — anyagának felhasználásával már elkészült egy kiadásra kerülő tanulmány. Bebrits Lajossal és Gyetvai Jánossal arra törekszünk, hogy — a hazatértek fokozott részvétele mellett — tudományos szerveink is feladatukká tegyék az emigráció történetének, feldolgozását és emléktárgyainak összegyűjtését. Ebben a munkában is nagy szükség lesz a tengerentúli magyarság lelkes együttműködésére. Ennek a célnak elősegítése érdekében készült el a lenti kis irás. Csupán egy esztendő eseményeinek a legfontosabbjait summázza, mintegy vitaanyagként, abban a reményben, hogy a nagy események részvevői és szemtanúi hozzá fognak segíteni a tények megállapításához, a következtetések levonásához; egyúttal ők is kedvet kapnak visszaemlékezéseik megírására, a dokumentációs anyag gyűjtésére. A tanulmányozott időszak, 1919 augusztusában kezdődő év, Magyar-Amerikának legnagyobb jelentőségű esztendeje volt. Nagy események sűrűsödtek össze ez alatt az év alatt, amelyek hosszú időkre meghatározták a történelem menetét. A magyarországi fehér terror elleni harc első, robbanásszerű eseményei előre vetették árnyékukat Horthyék több mint két évtizedes próbálkozásainak. hogy Magyar-Amerikát a fasizmus támogatására megnyerjék. A társadalmi fejlőd és ^tanulmányozása szempontjából különösen kiemelkedő a tömegeknek határozott, gyakran ösztönösnek látszó fellépése, mely szárnyat adott a mozgalomnak és gerincet a bizonytalankodó vezetésnek. Személyi tényezőit is közrejátszanak ennek az időszaknak a kiválasztásánál. E sorok Írója nem vett részt ezekben a harcokban és főleg nyomtatásban megjelent anyagra támaszkodott munkája folyamán. A megállapítások megvitatása, kiegészítése a nagy idők veteránjaira vár. Történelmi fordulat Az első világháború kimenetele megváltoztatta az erőviszonyokat az imperialista táboron belül. Az USA tőkét exportáló, a legyöngült kapitalista rendszert alátámasztó nagyhatalommá vált. A megerősödött trösztök sutba dobták Wilson “uj szabadság” demagógiáját és “vissza a normális állapotokhoz” jelszavával ádáz harcot indítottak a bérek letörésére, a szakszervezeték gvöngitésé- re és az osztályharc “megszüntetésére”. A nagy acélsztrájk könyörtelen eltiprása és a Palmer- razziák előcsatározásai voltak a tiz évvel később fellépő gazdasági válságnak. Az emberiség történelmének szempontjából a döntő esemény természetesen az októberi forradalom volt, a kapitalizmus végének a kezdete. Megszakadt a monopoltőkének és szociáldemokrata kiszolgálóinak az egész világot átfogó lánca, uj tipusu, harcos munkáspártok alakultak me" világszerte. — iev az Egyesült Államokban is, 1919 szeptember elején. Magyar-Amerikát a fentiek mellett és elsősorban az óhazában végbement forradalmi esemé- m-pt- ^ozták lázba. A monarchia megdöntése, a Károlyi vezette forradalom szele viharrá fejlődött a magyar plézeken. Feléledt a reménység a hazatérésre, a háború alatt összegyűjtött dollárokkal — az uj szabad Magyarországba. A baloldali mozgalom, az Előre tábora rohamosan nőtt. s hazatérést előkészítő bizottságok jöttek létre a nagyobb városokban. A Tanácsköztársaság leverésének, a fehér terrornak hirei azonban megder- mesztették a tömegmozgalmat. Magyar-Amerika kénytelen volt tudomásul venni, hogy továbbra is emigrációban kell élni, s ökölbe szorított kézzel tekintett szülőhazájának megrontóira. Már 1919 augusztus elején az Előre rámutatott Amerika magyarságának történelmi felelősségére szülőhazájával szemben, arra, hogy egységesen lépjen fel a fehér terror ellen. Ezen történelmi feladat adott tartalmat az uj, osztályharcos vonalat követő baloldali mozgalom harcainak; a magyarság tízezreinek mozgósítása AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD közepette talalt önmagara, teremtette meg kapcsolatait a tömegekkel és verte vissza a reakciónak — a mozgalom megsemmisítését, illegalitásba kényszeritését célzó — támadásait. Ezzel egyidő- ben hatalmas segítséget nyújtott az ezer sebtől vérző magyarországi munkásosztálynak, s irányt mutatott az Egyesült Államok demokratikus erőinek a Horthyzmus elitélésére, s éveken keresztül elszigetelésére vezető harcaiban. Tömegek a fasizmus ellen Mint minden tömegmegmozdulást, a fehér terror elleni harcot is annak kirobbanó, spontán ereje jellemezte. Már 1919 augusztus 14-én 4,000 főnyi tömeg tüntetett a newyorki Central Opera Houseban a különítmények terrorja ellen és határozati javaslatban követelte az USA kormánya közbelépését a magyar nép megvédelmezésére. A népgyülést eredetileg a hazavándorlási mozgalom kérdéseinek megvitatására tervezték egybehívni, de ez gyorsan átalakult, megtöbbszöröződött részvétellel a fehér terror elleni tüntetéssé. Ugyanez történt Bridgeporton — ahol a hazatérési mozgalom ezreket ölelt fel — és a többi magyarlakta városban. Ezeken is határozatokat fogadtak el és jelentős összegeket gyűjtöttek a fehér terror elleni harcra. Augusztus 30-án, a “magyar dolgozók vörös szombatján” folyt le New Yorkban a legnagyobb magyar tüntetés a fehér terror ellen. E. H. Neuwahl, a Magyar Szó 1958. évi naptárjában részletesen beszámolt erről a hatalmas akcióról. Mintegy 20,000 newyorki és környéki magyar vonult fel zárt sorokban, zászlókkal, zenekarok és dalárdák részvételével — a Washington Square-ről a Central Opera House-ig a munkáslakta 2. és 3. Avenuekon át. Százezrek szemlélték és tapsaikkal üdvözölték a leszerelt katonák és magyar tagságú szakszervezetek által vezetett menetet, a harcos jelszavakat tartalmazó feliratokat, amelyek, — a magyarországi helyzetet érintő jelszavak mellett — általános politikai követeléseket is tartalmaztak, mint a Szovjetunió elismerését és a politikai foglyok szabadon bocsátását. Polgári egyletek is résztvettek a menetben, zászlókkal, valamint cseh, orosz, ir és más nemzetiségű munkásküldöttségek. A newyorki sajtó részletesen beszámolt, első oldalain, erről a fontos tüntetésről, fényképekkel, jelszavaik ismertetésével. A felvonulás után a Central Opera House 3 nagytermében és a közeli Bohemian National Hallban népgyiiléseket tartottak. Befért vagy 8 ezer ember, sokan kintrekedtek az utcán. Határozati javaslatokat fogadtak el és mintegy kétezer dollárt gyűjtöttek. Egység kovácsolódik a harcban A fehér terror elleni tömegakciók néhány hét alatt egységbe kovácsolták az egymással szembenálló munkásmozgalmi csoportokat, az egyházi és polgári szervezetek tagságát, de felrázták egész Amerika lelkiismeretét. Levelek, cikkek jelentek meg az angolnyelvü sajtóban és a közvéleményre annyira érzékeny politikusok Horthyék terrorja ellen foglaltak állást. A talajt a lába alatt süllyedni érző reakció elterelő manőverként segélyakciót szervezett a “magyar hadifoglyoknak Szibériából való hazaszállítására” és az óhazai ínségesek támogatására, nem kevesebb, mint 5 millió dolláros célkitűzéssel. Az egyletek és egyházak pénzeinek kezelői részéről ismét csurrant- cseppent valami, de a magyarságot-az akció hidegen hagyta. Közben a munkásmozgalom megteremtette kapcsolatait az európai emigrációval és az Előrében eredeti cikkek, riportok jelentek meg a múlt tanulságairól, a magyarországi helyzetről és teendőkről. Az Előre ugyancsak rendszeresen közölte a nagy tőkés hírszolgálatok és közéleti személyek jelentéseit a fehér terrorról, a Wedgéwood által vezetett Labor Party vizsgáló bizottság Fehér könyve folytatásokban jelent meg. Az A. M. Népszava és a Szabadság igyekezett Horthvék terrorját elhallgatni, de hiába. A nyugati sajtó alapján az Előre rámutatott, hogy még Andrássy Gyula gróf is elitélte a fehér terrort, hogy a reakciós táboron belül élesednek az ellentétek. Nagy jelentőségű volt — az amerikai közvélemény befolyásolása szempontjából — az Amerikai Magyar Zsidók Szövetségének állásfoglalása. A 78 egyletet és hitközséget magába foglaló szervezet egyértelműen és élesen elitélte a fehér terrort, a csatlakozott szervezetek tagsága résztvett a Horthyék ellen végbemenő akciókban, a Szövetség nyilatkozatai eljutottak az amerikai zsidó szervezetekhez, politikusokhoz, megjelentek a sajtóban és hatásosan befolyásolták a közvéleményt. te Az amerikai fejlemények, a tengeren túlról jövő kellemetlen hírek nagyon aggasztották Hor- thvékat. Az ellenforradalomnak égető szüksége volt az amerikai magyarság erkölcsi és politikai támogatására, s ezen keresztül az amerikai közvélemény semlegesítésére, illetve megnyerésére. Támogatást kerestek a kis ántánttal szemben, amerikai kölcsönöket — és a magyarság dollárjait is. (Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter ebben az időben kijelentette, hogy “az egy millió magyartól fejenként száz dolláros kölcsön elérésére kell törekedni.”) A Horthy-iigynök fogadtatása Horthyék nem hagyhatták tehát az amerikai magyarság megnyerését levitézlett, s nem is megbízható ügynökeikre. Közvetlen beavatkozás mellett döntöttek: egy kipróbált tekintélyes vezéremberüket kiküldik az Egyesült Államokba a magyarság felsorakoztatása, az amerikai közvélemény megnyerése, hitelügyletek előkészítése és a szibériai hadifoglyok ürügyével rendezett gyűjtés sikere végett. 1920 junius 17-én az Előre budapesti értesítés alapján közölte, hogy “Huszár Károly volt miniszterelnök rövidesen az Egyesült Államokba érkezik. Útját gróf Széchenyi László, Vanderbilt Gladys férje szervezi.” Huszár julius 14-én meg is érkezett New Yorkba, nagy csendben, de nagy tervekkel. Gyűlések százait akarta megtartani és milliókat gyűjteni a szibériai hadifogoly akció javára. A munkásmozgalom azonban nem várt Huszárék zászlóbontására. Julius 16-án már “Tétem- rehivás” címen'vezércikk jelent meg az Előrében, amely felszólítja “Horthy, Héjjas és Osztenberg bűntársát, hogy jelenjen meg a fehér terrort tetemre hivó népgyülésen”. Huszár a gyűlés napján, julius 19-án egy másik szállodába költözött, mivel “túl sokan háborgatták” s természetesen nem jelent meg a Central Opera Houseban. De “...az utca már a gyűlés előtt egy órával feketéllett. . ., 4,500 magyar (sokan nem fértek el a nagyteremben) tomboló lelkesedéssel elfogadta az egybe- hivók által benyújtott “ítéletet Huszár és bűntársai ellen” (Előre 1920. jul. 20.) Hasonló szellemben és felkészüléssel vártak Huszárra Magyar-Amerika többi városában is és — ugyancsak távollétében — a tiltakozó népgyü- lések egész sorát rendezték. Közben az angolnyelvü sajtó is megemlékezett a véreskezü vendégről; tiltakozó leveleket és nyilatkozatokat közöltek, beleértve az Amerikai Magyar Zsidók Szövetségének a kormányhoz irt levelét, amelyben Huszár deportálását követelte. Horthy küldötte New Yorkban várt a vihar lecsillapodására, szállodai szobájában tárgyalt híveivel, néhány közeli városban élő papot titokban meglátogatott — de tovább nem jutott, sem a magyarsághoz, sem az amerikai államférfiakhoz és bankárokhoz. Aug. 11-én nagy csendben hajóraszállt, s angolos távozását a sajtónak kiadott nyilatkozatában azzal indokolta, hogy “Európában viharfelhők tornyosulnak ... és a magyar államférfiaknak otthon a helye. . .” Ilyen csúfosan végződött az első nagy kiutazás a magyarság megnyerésére. “Egyet sem tudott megtartani a Budapesten bejelentett 700 amerikai gyűléséből.. Ez fog történni minden Horthy- pribékkel” — összegezte az Előre aug. 12-án. Huszár is adott értékelést amerikai felsüléséről az A. P. 'budapesti tudósítójának, melynek egy gyöngyszemét kiemeljük: “Az US-ben az orosz, lengyel és a magyar munkások között erősen terjednek a bolseviki eszmék. . .” Egy esztendő eseményeinek értékeléséhez kötve magunkat, más alkalomra hagyjuk a Horthy- rendszer további kísérleteinek ismertetését -Magyar-Amerika támogatásának megszerzésére, ők (Folytatás a 14-ik oldalon) ' V " ~ C^Cm. JfeAjfó/í * * ' * \ y ^nn—i i i_ t---► P*TFSHÁZ és CUKRÁSZDA 1 i( 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK. N \ J * (A 81 -ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484 J Í Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- J Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország I minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva .«b, .A. A. ■ *t «■ <«► te *1 __13_ Gárdos Emil: MAGYAR-AMERIKA NAGY ESZTENDEJE