Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-06-27 / 26. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 27, 1963 Hogyan élnek a madagaszkári földművelők? A franciák hatvannégy esztendei gyarmati uralma után, 1960-ban Madagaszkár elnyerte függetlenségét. Az azóta eltelt két esztendő alatt azonban, az újonnan kikiáltott Malgas Köztársaság alig haladhatott előre: a gyarmatosítókat az uj gyarmatosítók, a neo-kolonialisták váltották fel. A külföldi monopóliumok érdekeltségeit gyakorlatilag érintetlenül hagyták, s a legjobb földek társaságok tulajdonában vannak, mig a helybeli parasztság tovább görnyed, hogy a tengerentúli jövevények pénztárcája még duz- zadtabb legyen. • A fővárosból, Tananarive-ből kiérve, rizsültetvények mellett halad a vonat. Ha nem látna az ember zebucsordákat, a kép akár egy dél-kinai tájba is bediene. Mégis más ez: a vasút mellett szürkés hamuval fedett földeket látni. Errefelé tavinak nevezik. A tavi az a földdarab, ami az erdő felgyujtása után megmarad. Itt ugyanis úgy készítik elő vetéshez a talajt, hogy kivágják és elégetik a fákat, majd a hamuborította talajba botokkal lyukakat fúrnak, abba szórják a rizsszemeket. A lyukakat utóbb ugyanezekkel a botokkal kaparják be. Ezzel készen is van a vetés. A tavi közepén cölöpökre épült kunyhó áll, gyerekek vannak benne, ők vigyázzák a vetést, ők kergetik el kövekkel és nagy zajjal a madarakat és a vadakat. Tavit égetni tilos A függetlenség kikiáltása óta, a kormány tiltja a taviégetést. Ez helyes is lenne, hiszen ez a gazdálkodási rendszer kevés eredménnyel jár, viszont nagy kárt tesz az erdőállományban. Csakhogy önmagában a döntés vajmi keveset ér, ha egyszer nem kobozzák el hozzá a külföldi társaságok tulajdonában lévő birtoktesteket, s nem adnak földet a parasztoknak. Mert a “tavisok” főleg azok közül a partvidékről származó parasztok közül kerülnek ki, akiket a gyarmato- sitók tönkretettek és az erdőbe űztek. Bizony számukra a tavi az egyetlen létfenntartási eszköz, más földjük egyszerűen nincs. A Madagaszkári Függetlenségi Kongresszus Párt értekezletén, egy Mananjary környéki parasztember elmondotta, hogy községükben mintegy száz család él, de közülük csak ötnek van egy kis rizsföldje. A külföldi társaságok maguknak kaparintották meg a legjobb földeket — kávé- és fü- szerültetvénynek. Egy másik péida. Brickavllleben van egy cukorgyár, bizonyos Bonnafous ur tulajdona, aki több érdekeltség birtokosa, és a jelenlegi malgas kormány kabinettitkára egyszemélyben. A munkások nála csak filléreket keresnek. Államosita- ni kellene ezt a gyárat, visszaadni a parasztoknak a tőlük kicsalt földet, akkor egyrészt a parasztok maguktól hagynának fel az erdőégetéssel, tavikészitéssel, másrészt maga a paraszti élet is teljesen megváltozna. S ez azért is fontos lenne, mert Madagaszkár szigetének lakosságából 90 százalék a paraszt. Életszínvonaluk rendkívül alacsony. Pénzük gyakorlatilag egyáltalán nincs, adót csak úgy tudnak fizetni, hogy termésük nagy részét már lábon eladják. Az egyik faluban egy öreg paraszt igy panaszkodott : — Januárban kell az adót fizetnünk, amikor pedig egy vasunk sincsen. Mit tehetnénk, lábon adjuk el a termést. Egy kiló rizsért három-négy frankot kapunk (afrikai frankról van szó.— A szerk.), de néhány hónap múlva, ha venni akarunk, 25—30 frankba kerül egy kiló. Eladják háromért — megveszik harmincért A gyarmatosítók, a koncessziósok körmönfont módszerekkel csapják be a parasztokat. Egy Mahogy neki koncessziója van, az egész járás minden talpalatnyi földje az ő birtoka. A megcsalt parasztok választhattak: elhagyják apáik és nagyapáik házát, földjét, vagy pedig beállnak bérrabszolgának az újdonsült nagybirtokoshoz... Még 1956-ban készítettek egy kimutatást, hogy mennyi föld van Madagaszkáron a koncessziósok birtokában. Kiderült, hogy egymillió 683 ezer hektárt kaparintottak meg maguknak,, mégpedig mindenütt a legjobb, legkönnyebben megközelíthető földekből. Ha tudjuk, hogy a szigeten mindössze 2 millió 730 ezer hektár az összes müveit földterület, kiszámíthatjuk, hogy mi maradt a nagyszámú őslakosságnak... Sz VVVVWVWVVWVVVVWVVVVAW/VVVVWVWVVVVWw/VVVVWVVVVVVVVVMVVVVWVVWVVVVWMVVVVUtf TÁMADÁS A KURDOKELLEN nanjary környéki faluban, egy szép napon meg jelent egy férfi: azt ajánlotta a parasztoknak, törjék fel a szüzföldeket, telepítsenek újabb rizsültetvényeket, mert az most haszonnal jár. Szegépv, hiszékeny parasztok hallgattak is rá. Amikor aztán végeztek a munkával, az úriember ismét megjelent, és meglobogtatta az írást, .'Viiiitiiimtiti iiiim mii min iiiiiiiiiimiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii PAUL’S SHELL SERVICE | GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan I Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PAL, tulajdonos Az iraki kormánycsapatok támadása a kurd területek ellen nyilvánvalóvá tette: a kormány fegyveres erőszakkal akarja megoldani a kurd kérdést. A megoldás nemcsak az ország lakosságának 20—25 százalékát jelentő nemzetiség sorsát, hanem Irak létét és fejlődését befolyásoló tényező, sőt hatást gyakorol a környező országok függetlenségi harcára is. Nemzetközi tényezővé a kurd kérdés az első világháború, a török birodalom felosztása után vált. A Törökországgal kötött 1920-as sévres-i békeszerződés — amelynek aláírásánál a kurdok küldöttsége is jelen volt — szavatolta a kurd nép függetlenségét. 1922-ben önálló kurd állam alakult az ottomán birodalom romjain a mai Irak, Törökország és Szíria kurdiakta területein. Ennek kormányát Irak és Anglia egyaránt kénytelen volt elismertni. Az 1923-ban Törökországgal kötött uj lausanne-i békeszerződés viszont megszüntette a Kurdisztán államot, s területét Irak, Szíria és Törökország között osztotta fel. A kegyeién nemzetiségi elnyomás ellen a 20-as és 30- as években többször robbant ki fegyveres felkelés. Ezek ellen az iraki monarchia, a megtorló hadműveletek mellett, a kurd törzsek megosztásával és szembeállításával próbált harcolni — de nem sok sikerrel. Változást jelentett a második világháború után a mozgalmat felölelő és vezető párt a Kurdisz- táni Egységes Demokrata Párt megalakulása, amelynek jelszava: “Együtt harcolunk valameny- nyi szomszéd néppel, a világ haladó erőivel, az imperializmus és a gyarmatosítás ellen.” Az iraki kurdok harcának és támogatásának nagy szerepe volt az 1958-as forradalom győzelmében. A diktátori hatalomra törekvő Kasszem hamarosan a nemzeti egység megbontásának útjára lépett: üldözni kezdte az arab haladó erőket. 1959 szeptemberében pedig támadást intézett a kurd körzetek ellen. A kurdok önvédelemből fegyvert fogtak. Az évekig húzódó kegyetlen háború során a kormánycsapatok sok falut lebombáztak és egyes becslések szerint tízezer kurdot gyilkoltak meg. A kegyetlenkedések nem jártak eredménynyel csak katonai és politikai kudarcot hoztak Kasszemnek. S ez a kudarc fontos szerepet játszott a diktátor bukásában. Az imperialistákat az olajterületek érdeklik Kasszem politikájában a kurd feudális urakra támaszkodott akiknek birtokai az északi olaj vidékeken vannak, és akik igy kapcsolatban állnak a nyugati olajmonopóliumokkal, amelyek ezeket az olajmezőket kiaknázzák. Az olajtársaságok ügynökei és a központi katonai szerződésbe (CENTO) tömörült országok látva Kasszem és a kurd demokrata mozgalom viszályát, megprópáltak halászni a zavarosban. Megkísérelték annyira felkorbácsolni a kurd nacionalizmust, hogy az túlnőjön a kurd demokratikus erők elképzelésein és céljain. Újra felvették a Kurdisztán önálló állam jelszavát. imperialisták a Kurdisztán állam megteremtését arra akarják felhasználni, hogy ezzel elszakítsák Irak északi, olajban gazdag területeit. Attól tartottak ugyanis, hogy az Iraki demokratikus mozgalom jövőbeni erősödése veszélyezteti az északi olaj lelőhelyek kiaknázását. S egy olyan Kurdisztántól, amely imperialista bábáskodással jött volna létre, azt remélték, hogy megszilárdítja befolyásukat ezen az oly fontos területen. Hogy ez a terv nem járt sikerrel, az elsősorban a kurd demokraták mozgalmának érettségét bizonyítja. E mozgalom vezetői ugyanis felismerték, hogy egy szeparatista kurd állam megteremtése az imperialista kormányok malmára hajtaná a vizet. Kasszem bukása után a hatalomra került Baath Párt tárgyalásokat kezdett a kurd demokratikus mozgalom vezetőivel, s először úgy tűnt, hogy elismeri azok követeléseit: az önkormányzatot az Iraki Köztársaság keretein belül, a kurd nyelv használatát az északi négy tartományban és azt az igényét, hogy az iraki állam olajból szár mazó jövedelmének 20—25 százalékát fordítsák a kurdiakta vidékek fejlesztésére. Az uj kormány első feladatának tartotta a haladó arab erők szétverését a terror és a tömeges kivégzések eszközével. De mint tények bizonyítják, a kurd megbízottakkal való tárgyalásokat is csak időnyerésre akarták felhasználni, hogy felkészüljenek az északi területek elleni hadjáratra. Lemondanak a miniszterek Négy iráki kabinetminiszter tiltakozásul a kormánynak a kurdok elleni újabb ellenségeskedései miatt lemondott. A lemondással egyúttal tiltakoztak a kurd egyezőbizottság tagjainak letartóztatása ellen, akikkel ők előzőén tárgyalást folytattak. A lemondott miniszterek közül kettő kurd nemzetiségbeli. Az egyik a kurd nemzetiségi miniszter, Fuad Arif vezérőrnagy, a másik Ali Baba el- Sheikh Mahmoud mezőgazdasági miniszter. A másik kettő politikailag független, Maji Taleb iparügyi miniszter és Mahmoud Khattab körzeti miniszter. Ez a négy miniszter, más kormányvezérekkel együtt tárgyalásokat folytatott kurd vezérekkel a nemzetiségi probléma megoldására, melyet az irákiak kezdeményezésére inditottak. A kurd veze tök a kormány által rendelkezésükre bocsátott repülőgépen indultak vissza, hogy a kurd mozgalom vezetőjének, al-Barzani generálisnak jelentést tegyenek a tárgyalások lefolyásáról de amint a repülőgép Kirkukban leszállt, a bizottság tagjait nyomban letartóztatták. A lemondólevélben a miniszterek a kormányvezetőség kibővítését is követelték a Baath pártiakon kívül egyéb nemzetiségeket is képviselő tagokkal és követelték az uj szavazások elrendelését. A szovjet figyelmeztetése A Szovjetunió figyelmeztette az iráki kormány.!, hogy ne számítson további szovjet segélyre, ha tovább folytatja a kurdok elleni támadásokat. Egy a Pravdában leközölt cikkben említést tettek arról, hogy a szovjet kormány támogatni szándékozik Mullah Mustafa al-Barzani tábornokot, a kurd mozgalom vezetőjét. Felhívták a figyelmet arra, hogy a múltban a Szovjetunió számos ipartelep felépítésével és nagymennyiségű gazdasági hitellel járult hozzá Irák segélyezéséhez és hogy nem maradhat közömbös aziránt, hogy ezeket az összegeket a kurd nép elnyomására használják fel. A Szovjetunió a múltban is támogatta a kurdok autonómiáért folytatott küzdelmét. Miután a kurd vezetőség és a bagdadi kormány közötti tárgyalások csődbe mentek, itt az ideje, hogy al-Barzani generális ne várjon többé segítséget a nyugati imperialistáktól és támogatóiktól, hanem az iráki haladó szellemű erőkkel együttesen küzdjön a kurd nemzeti autonómia érdekében. MINDENKI IRHÁT Jó ANGOL LEVELET Több mint száz levelet tartalmazó könyv. — Gyakran használt angol szavak es r.evtk szótára A KÖNYVET TANÍTÓ IRTA Megrendelhető $1.25-ért a Magyar Szó kiadóhivatalában 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. \______________________________________f KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB, MÁS IS TANULHAT BELŐLE.
