Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-06-27 / 26. szám

Thursday, June 27, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 * Munkás és szakszervezeti hirek Az integráció és a szakszervezetek törvények létrejöttét és azok érvényesítését. .Kennedy elnök által benyújtott polgárjogi tör-, vényeknek a'•kongresszus áltál való elfogadása az egész amerikai nép és főleg a szakszervezetek fe­lelőssége és harca kell, hogy legyen. A forradalmi arányokat öltött néger egyenjogú­sági küzdelem egyik kulcskérdése a munkaalkal­makhoz való jogának hivatalos és gyakorlati elis­merése. A hivatalos elismerés a törvényhozásban nyerne kifejezést, a gyakorlati elismerés pedig abban, hogy olyan munkaterületeken, ahonnan ed­dig kizárták a néger munkásokat, a szakképzett és a jobban fizetett munkakörökben, alkalmazást kap­hassanak. Az adminisztráció lépéseket tett arra, hogy tör­vényhozás biztosítsa a néger nép polgári és alkot­mányos jogait. A kongresszushoz errevonatkozóan benyújtott törvényjavaslatok kiterjednek arra is, hogy a szövetségi kormány nyújtson anyagi segít­séget a munkához való szakképesítést célzó okta­táshoz. Hogy milyen lehetőségük van ezeknek a javaslatoknak a kongresszus két házában, az sok­ban függ attól, hogy a honatyáinkat, különösen a déli, fajgyűlölő díszpéldányokat, hogyan lesz képes az amerikai nép kötelességteljesitésre bírni ezen a téren. A néger mozgalomnak vannak tervei ez irányban, ezeknek meg lesz a hatása. De a né­gerek munkához juttatásához a szakszervezeteknek és a munkáltatóknak is hozzá kell járulniok. Mind­két területen még erős a faji megkülönböztetés gyakorlata, s bár az integrációs mozgalom bom­lasztja az évszázados korlátokat, a teljes áttörés a jelek szerint még sok erőfeszítést fog megkí­vánni. A szakszervezeti vezetők fogadalmat tesznek E héten 280 központi szakszervezeti vezető tár­gyalt Kennedy elnökkel és fogadalmat tettek, hogy megszüntetik a szakszervezetekben még létező faji megkülönböztetést. Ebben az évben ez már a má­sodik ilyen Ígéret. Néhány hónappal ezelőtt 118 AFL-CIO vezető, a lecsatlakozott uniók többségé­nek nevében irt alá hasonló fogadalmat a Pres­ident’s Committee on Equal Employment Oppor­tunity felszólítására és ugyanezt tette 100 vezető ipari vállalat feje is. Nyilvánvaló, hogy az Ígéret megismétlése ma már nem elegendő. Olyan törvényekre van szük­ség, amelyek az Ígéretek beváltását biztosítják. Az is nyilvánvaló, hogy a jogaiért és munkalehetőség­ért harcoló néger nép keres és talál módot arra, hogy a szakszervezeteket és a munkáltatókat a valóságra ébressze. Amint Philip Randolph az egyetlen néger AFL-CIO központi alelnök mondot­ta: “a fiatalabb négerek bizalmatlanok már nem­csak a fehér, hanem a néger vezetők iránt is.” New Yorkban négerekből és fehérekből álló piketvonal vonult a Harlem Hospital épülő részlege elé és követelték, hogy arányosan néger munkásokat is alkalmazzanak az építkezésen. Wagner polgármes­ter távollétében (Tokióban vendégszerepei) Paul Screvane helyettes polgármester leállította az épít­kezés munkálatait “további intézkedésig.” Létezik egy városi törvény, amely tiltja a diszkriminációt a várossal kötött szerződések alapján végzett mun­kálatokon. A törvényt azonban lépten-nyomon meg szegik és eddig nem történt intézkedés az érvénye­sítésére. Néger vezetők a városi adminisztrációt vádolják, hogy a munkáltatókkal összefogva gá­tolja a néger munkások alkalmazását az építőipar­ban. A régi szemlélet képviselője Az építőipari szakszervezetekben még igen erős 1 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 1 130 East 16th Street | New York 3, N. Y. Elolvastam mutatványszámként küldött f 1 lapjukat és kérem, hogy további mutatvány- 1 | példányokat küldjenek címemre, minden kö- f I telezettség nélkül. | | Név: ..................................................................' | | Cim: .................................................................. | I Város: . v. ...............................Állam:.......... | Megrendelem lapjukat □ egy évre □ félévre (A lap kedvezményes előfizetési ára uj ol- | | vasóknak egy évre S6.00, félévre $3.00.) a faji megkülönböztetés szelleme. Ezt tüntette, fel | Peter J. Brennan, a Building and Construction < Trades Council eh őke, aki televízión olyan kije- ; lentéseket tett, hogy ki kell vizsgálni a piketelők ; “radikális hátteret” és hogy az uniók szóba sem állnak az “ilyer emberekkel”, csak a néger nép “igazi” vezetői’el tárgyalnak. Hogy a BuiUing Trades Council hogyan szándék szik megold,' ni a helyzetet, arról Brennan úgy nyilatkozott, hogy a Council a hozzátartozó szak- szervezeteknek ajánlani fogja több néger ifjúnak a tanoncok közé való felvételét és hogy háromtagú bizottságot fog kinevezni a diszkriminációs pana­szok kivizsgálására. “25 éve vizsgálgatják a diszkriminációt s ez az ajánlat nem egyéb, mint a négereknek járó igaz­ságszolgáltatás további elhalasztása”, mondotta Herbert Hill, az NAACP munkaügyi titkára. A 29 millió dolláros építkezést a harlemi mun­kások figyelemmel kisérik és a hangulat olyan, hogy megoldásként nem fogadják el néhány néger napszámosnak vagy malteros munkásnak a beállí­tását. A terv az, hogy ha nem vesznek fel a jobb szakmákba is néger munkásokat, akkor tovább pi- ketelik az építkezést. A kitartás fontos tényező és a néger nép bebizonyította ebbeli képességeit. Philadelphiában hasonló kitartással kényszeritet- ték a városi tanácsot, hogy diszkrimináció ellenes törvényt fogadjon el és léptessen érvénybe. Könnyű lesz-e a deszegregáció az uniókban? Kétségtelen, hogy az AFL-CIO régi világnézetük­ben megkövesedett vezetői nehezen értik meg az uj idők szellemét. A szakszervezeteket eddig a le­szűkített önérdek vágányán vezették, korlátozott taglétszámot tartottak fenn, ezáltal biztosították számukra a meglevő munkaalkalmakat és a ma­gasabb bérezést. A tanoncfelvételnél a tagok csa­ládtagjait, fiait, rokonait vették csupán figyelem­be. Az építőiparban volt leginkább ez gyakorlat­ban, szinte tradícióvá vált és négereknek nem volt alkalmuk közéjük kerülni. Az áttörés az utóbbi években csak kis arányban és csak bizonyos szak- szervezetekben sikerült. A négerek távoltartásá­ban nagy szerepük volt a munkáltatóknak, akik csak akkor látták őket szívesen, amikor sztrájktö­résre használhatták a négereket. A sztrájk rende­zése után a néger munkásokat elbocsátották. A Wall Street Journalban megjelent cikk a disz­krimináció megszüntetéséről a szakszervezetek­ben a fősulyt az esetleges nehézségekre helyezi. Figyelmen kívül hagyja a munkáltatók szerepét, de kidomborítja az uniókban megnyilvánult ellenál­lást. Mint pl. az olyan szakszervezeti megbízottak (business agents) esetét, akiket a tagság nem vá­lasztott meg újra, mert egy-két néger tagot be­szerveztek. Ugyanakkor azonban kénytelen beszá­molni azokról az esetekről is, ahol az elkülönített, vagyis a néger és fehér tagoknak külön felállított lokálokat, egyesítették. És jellemző, hogy ezek az intézkedések a déli államokban történtek. Norfolk, Va.-ban a gépészek Charleston, S. C.-ban a vas­munkások és festők; Atlantában és Jacksonville- ben az üvegfujtatók; Sheffield, Ala.-ban az alumi­nium munkások szüntették meg a szegregált lo­kálokat. A Levélhordók Országos Szövetsége 17 városban egyesítette a szegregált szakszervezeti lokálokat. Ha a déli államokban a szakszervezeti munká­sok megértették a néger és fehér munkások egy­ségében rejlő erőt és meggyőződtek a szegregáció emberileg erkölcstelen jellegéről, akkor nem kell félni attól, hogy a többi szervezett és szervezetlen munkás komoly akadályt fog gördíteni az I elé, hogy a néger polgárok és munkástestvérek j polgári és szakszervezeti jogai az egyenlőség és I igazi demokrácia szellemében végre teljes elisme- \ rést nyerjenek a szakszervezetekben, a munkaelhe- i lyezésben, a lakáskérdésben, az iskolákban és min- I den más társadalmi intézményben. Persze szükséges a néger munkások és különö- I sen a fiatalkorúak szakkiképzéséről is gondoskod- I ni. Ez közös felelőssége a szakszervezeti vezetők- ! nek, a munkáltatóknak és a kormányügynökségek- 1 nek. Körzetekben és nagyobb városokban integrált I bizottságok felállításával kell ellenőrizni a diszkri- I mináció beszüntetését. A néger szavazati jog biz- I tositásával a kongresszus összetételében is jelentős I változás állna be, ami elősegítené az igazságosabb Nem fogadják el a bérlevágást GIRARD, Pa. — A Girard Manufacturing Co. gyermekjátékokat gyártó vállalat, 25 centtől. 50 centig menő órabérlevágást ajánlott munkásainak az uj munkaszerződés tárgyalásánál. A szakszerve­zet taggyűlésén a munkások 220 szavazattal 18 el­lenében visszautasították a munkáltató ajánlatai, amelyről kijelentették, hogy nem egyéb, mint a szakszervezet aláásásának a célja. Megállapították, hogy a vállalat üzleti forgalma jól megy s hogy a jelenleg dolgozó 700 munkás számát augusztus 1-ig 850-re szándékszik emelni. Ahelyett, hogy elfogad­ná a bérlevágást, a szakszervezet béremelést és a munkások helyzetének javítását célzó más követe­léseket fog benyújtani a soron levő tárgyalások ál- kalmával. A Girard Manufacturing Co. a Louis Marx, Inc. cég alvállalatainak egyike. A Marx cég többi üze­mében 1,100 munkás sztrájkolt junius elején a bér­levágás ellen. Egy hét múlva megkapták az uj mun­kaszerződést bérlevágás nélkül. Viszont a Glen Dale, W. Va.-ban levő üzem munkásai, a helyi kö­rülmények következtében kényszerülve voltak a bérle vágást elfogadni, mert más helyi üzemek szer­vezetlen munkásai alacsonyabb munkabérért dol­goztak hasonló cikkeket gyártva. A Girard gyár munkásai az RWDSU szakszervezet 850-es lokáljá­nak a tagjai. A harisnyakötő munkások óriási problémái Az AFL-CIO-hoz tartozó Hosiery Workers Union Milwaukeeban tartotta 47-ik konvencióját. Andrew Janeskie elnök jelentésében rámutatott, hogy az ipar gépesítése képezi alapját a munkások legfon­tosabb problémájának — a létkérdésnek. Jelen­tette, hogy az utóbbi néhány év folyamán az ipar­ban dolgozó munkások száma 58,000-el csökkent, a teljes létszám 25 százalékával és ugyanezen idő alatt a termelés jelentősen emelkedett — vagyis 30 millió helyett most 70 millió tucat női haris­nyát termelnek. Ezt a problémát meg kell oldani, mert ettől függ a szakszervezet jövője. A szak- szervezet sok tagot vészit azokban az államokban, ahol a “right-to-work” törvényt életbeléptették, mondotta. Az automáció okozza a munkaalkalmak elpárol­gását, emelte ki William F. Schnitzler vendégszó­nok, az AFL-CIO központi pénztárnoka. Ez a leg­főbb tényező, amely a szervezett munkásság fi­gyelmét létbiztonságukat illetően foglalkoztatja. A munkaalkalmak eltűnésével párhuzamosan évről- évre növekszik a munkátkereső fiatalok száma. A konvención résztvett 100 delegátus uj elnököt választott. Adolph Benet alelnök, Chattanooga, Tenn.-ből kapta meg csekély többséggel a volt el­nök helyét. Az elfogadott határozati javaslatok többek közt a 35 órás munkahetet, a 26 hetes munkanélküli biztosítási határidőnek 13 héttel való meghosszab­bítását, a fiatalkorúak munkába helyezéséről szóló törvényjavaslat elfogadását, adólevágást, az idős polgárok egészségügyi ellátását, a közoktatás szö­vetségi támogatását követelték a kormányszervek­től. ARMOUR & CO. húsfeldolgozó vállalat jelenti, hogy az elmúlt félévben a jövedelme 7.4%-al emel­kedett annak ellenére, hogy a kereskedelmi for­galma csak 1.7%-al volt magasabb az ezelőtti idő­szaknál. Félévi profit 7,544,727 dollár volt. ,\»v»v wwvv v\v*v»vwvvvwv\ wvwvvvwvwvwvwv* w, Nyaraljon olcsón és kellemesen \ (I Béreljen 1, 2 vagy 3 szobás lakást a hegyekben, | Liberty, N. Y. közelében. Ingyen villany- és gáz i j! a főzéshez $ ;I Bővebb információért Írjon: | LAKE HILL HOUSE| + > < Box 176. — Parksville, N. Y. * vagy hivja d. e. 11-ig vagy este 8 után (1 5 New Yorkban TRemont 8-9041 számot / * ^«VWWVWWWVWVVWWWVWWWWWVHV

Next

/
Thumbnails
Contents