Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-01-03 / 1. szám
Thursday, January 3, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD JJ I Jegyezzük meg magunknak! j A\\v\\vvvvv\>\\v\\%\\\\\\\v\\v\v\\\\\vv\\vv>w\\\\\\\\\%w\vvv\v\vmv^vtxv\w«xV Több mint 5 millió alkoholista az Egyesült Államokban Több mint 5 millió alkoholista él Amerikában, ami jelentősen nagy arány az ország felnőtt lakosságához viszonyítva. Ezeknek a túlnyomó többsége nem utszéli csavargó, aki magánosán ténfereg a világban, hanem családos ember és otthonnal rendelkezik. Általános az a vélemény, hogy minden három férfi alkoholistára egy női alkoholista jut ebben az országban s a nÖK aránya és száma évről-évre emelkedik. A földeken dolgozók körében általános az a vélemény, hogy a túlzott italfogyasztás nem bűn, vagy erkölcsi probléma, és még csak nem is akarat kérdése. Szerintük az alkoholizmus betegség. Az ittas embert letartóztathatják, de meg nem gyógyíthatják. Az orvosok szerint az alkoholizmus csak abban az értelemben nem gyógyítható, hogy ameddig az alkoholista folytatja az ivást, állandóan rosszabbodik az állapota. Az alkoholizmus betegséget csak úgy lehet megállítani, ha az alkoholista teljesen felhagy az ivással. Az alkoholizmus rejtélyes természete miatt ezt a legnehezebb elfogadtatni e szenvedély híveivel, akik a legmesszebb állnak minden realitástól. Ha azonban egyszer már elfogadják a tényt, hogy nem juthatnak italhoz, akkor külső segítséggel kilábalhatnak szenvedélyeiknek testet, agyat, lelket romboló hatásából. Az ország minden részében vannak ügynökségek és szervezetek, amelyek az alkoholtól fogva tartott emberek segítségére sietnek, ha ezek hajlandók arra, hogy elfogadjanak ilyen segítséget. Ezek közül a szervezetek közül a lsgismertebb az Alcoholics Anonymous nevű. Ennek az a felfogása, hogy “az emberek testvérek, akik megosztják egymással tapasztalataikat, erejüket és reményüket megoldják közös problémáikat és segítenek másoknak is kigyógyulni az alkoholizmusból.” Az Alcoholics Anonymous egyetlen követelménye tagjaitól, hogy óhajtsák az ivás megszüntetését. Ez a szervezet több mint egy negyedszázada áll fenn és 300,000 férfit és nőt segített kijózanodni és józanon maradni. Az alkoholistákkal kapcsolatban az okozza a legnagyobb problémát, hogy tönkreteszik a családjuk életét is. Frank Ketcham, aki Washingtonban és környékén elnöke az alkoholizmussal foglalkozó szervezetnek és ügyész is egyben, kijelentette egy mostani televíziós interjú során, hogy a Washington, D. C.-ben bekövetkezett válások 60 százalékát az alkoholizmus idézte elő. Jellemző hírszolgálatunkra és propagandaszerveink tevékenységére, hogy az Egyesült Államokban uralkodó nagyfokú alkoholizmus nem készteti őket semmiféle konzekvencia levonására. Nem is tesznek kísérletet arra, hogy társadalmi bajokkal vagy hasonló okokkal magyarázzák meg ennek az elterjedését. Viszont szülőföldünkről már gyakran Írtak az alkoholizmussal kapcsolatban. A budapesti utcán látható néhány részegember látványából már messzeágazó szociális, gazdasági és erkölcsi következtetést is levontak. Úgy látszik az a véleményük, hogy az amerikai részegeket nem lehet összehasonlítani a keleteurópaiakkal. Ami itt betegség, az ott társadalmi elkeseredés a rossz gazdasági helyzet miatt. Lehet, hogy fordítva is igaz ez a tétel. . . ? ★ A fogyasztók győzelme A legfelsőbb Bíróság végre egy olyan Ítéletet hozott, amely a fogyasztóknak kedvez. A vita nyolc olyan hirdetés költségei körül alakult ki, amelyet az energiatermelő trösztök helyeztek el a nagy folyóiratokban. Ezt az u. n. Electric Companies Advertising Program-ot (ECAP) a fogyasztókkal szerette volna megfizettetni, a 86 tröszt. Ami a legmeghökkentőbb, hogy a hirdetések a fogyasztók érdekét sértik és a vállalatok profitját növelnék, mégis “business expense” ci- mén akarták elkönyvelni. A bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a hirdetések lényegében “politikai” célokat szolgáltak. Ezért nem háríthatják át a vállalati politikát terjesztő propagandát azoknak a terhére, akiket érint. A Federal Power Commission “nemet” mondott erre a tervre és az Electric Companies Advertising Program bírósághoz fellebbezett és most elvesztette a pert. A bírósági döntés következtében, a közösség tulajdonában lévő energiarendszer elleni különleges propaganda nyilván a magánvállalatok részvényeseinek a zsebéből kerül majd ki és nem az energiafogyasztó nagyközönségéből. Nem ártott nekik ez a kis lecke. .. Az elmaradt amerikai mértékrendszer Az Egyesült Államok egyike azon néhány országnak, amelyek visszamaradtak a többiektől az egységes mértékrendszer elfogadásában. Csak az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Uj Zé- land használja még a Fahrenheit fokmérőt a századfokos Celsius helyett, a hőmérséklet megállapításánál. Anglia 1961-ben tért rá a Celsius hőmérő használatára. A világ népességének 90 százaléka a tizedes mértékrendszerre tért át, mondja a National Geographic Society. Az egyszerű tizedes rendszer fedi a legjobban a természetes viszonyokat. A hosszúságot centiméterrel, a térfogatot négyzetcentiméterrel, az űrtartalmat köbcentiméterrel méri. Amerikában a gyakorlatban a tizedes sulvmé- rőt olyan területeken használják, mint a kutatási tudomány és a gyógyszeripar. Fényképészeti filmeket milliméterrel mérnek, 8-, 16- és 35-cm nagyságban. Az amerikai hadsereg tervbe vette, hogy 1966-ig a fegyverek méreteit átszervezi a méter rendszerre. A mindennapi életben az amerikaiak azonban legalább 85 féle méretet használnak. A hosszúság kifejezésére az inch, a láb, a yard, a lánc, a rúd, a furlong, a liga és a mérföld mértékeket használják. Az ür- és sulytartalmat a teáskanál, kvart, peck, gallon, hordó, bushel, dram, gill és cord mértékegységekkel jelzik. Három különféle tonna, két font, három uncia, három kvart és három mérföld egység van használatban. Az amerikai inch 1959-ig különbözött a kanadai inch-től. Az amerikai tudósok azóta beszélnek arról, hogy át kellene térni a méter rendszerre, amióta George Washington és Thomas Jefferson tettek ilyen ajánlatot 1790-ben. Az akkori kongresszusok megszavazhatták volna a változtatást, de mivel a tizes mértékrendszert a francia forradalom hozta létre, a kongresszusi tagok ezzel az ellenállással fejezték ki ellenszenvüket a francia forradalommal szemben. Ötven évvel ezelőtt Alexander Graham Bell, a telefon feltalálója tette magáévá az ügyet. A tizes rendszert “a munkamegtakarítás fontos és értékes eszközének” nevezte. Egyes használatban levő mértékegységek eredete a régi egyiptomi vagy római korszakra nyúlik vissza, vagy az Angliában az emberi kézre és lábra alapozott méretekből ered. Egyiptomban volt a cubit, azaz a könyök mérték, amely kb. 45 cm-t tesz ki és a könyökcsont és a középső ujjhegy közti távolságot tette ki. A mérföld (mile) a latin mille, azaz ezer szóból ered és egy átlagos római katona egyezer kettős-lépésének az eredménye. I. Henry király hozta létre a középkori Angliában a yard mértéket, vagyis igy nevezte el az ujja hegyétől az orra hegyéig levő távolságot. A nemzetközi kereskedelem gyors fejlődése hozta magával a tizes mértékrendszer adoptálását egyre több országban. Az utóbbi négy év alatt India, Japán és Korea hagyták abba a nehéz és zavaros számítási módszereiket és áttértek a tizes mértékrendszerre. Előzőleg India kereskedői 143 különböző mérő és sulyegységgel vesződtek. A távolságmérés egyik eredeti és érdekes módszerét a Gond-ok, a hindu nép egyik primitiv törzsének tagjai használták. A fejviseletükre helyeztek egy nedves jamun-fa levelet és addig gyalogoltak, amig a levél megszáradt. A távolságot, amit igy megtettek, elnevezték kos-nak. Ez kb. két mérföld volt. MUNKÁSMOZGALMI és iparfejlődési kiállítás nyílik a napokban az ÉDOSZ Gorkij fasori székházának földszinti és első emeleti helyiségeiben. SZERGEJ EIZENSTEIN munkásságáról rendeznek kiállítást Moszkvában. A látogatók megtekinthetik a Rettegett Iván harmadik részét, amelyet Eizenstein halála után fejeztek be. Minden cent számit j Melyik a legjobb és legolcsóbb tisztító por? , (Scouring powder) A scouring powder egyike a leggyakrabban használt háztartási cikkeknek a konyhában és fürdőszobában. Minden háziasszony vásárol legalább egy-két kannával havonta. De kevesen tudják, hogy mekkora különbség van köztük ár és hatékonyság tekintetében. Nincs olyan háziasszony, aki ha választania kellene két nagy kanna tisztitó por között, melyek egyike egy dollár 80-ba, mig a másik,csak. 1 dollár 10 centbe kerülne, az 1.80-ast választaná. Már pedig pontosan ezt teszik, azok a háziasszonyok ,akik a “Comet” 14 ounce-os,. vagy a Dutch Cleanser 21 ounceos kannát vásárolják 16, illetve 23 centért. Ezek fontja ugyanis 18 centbe kerül, mig a “Grand Brand”, a Grand Union store-okban vagy a “Fyne Tex” a Food Fair üzletekben mindössze 11 centbe kerül. Tudatában vagyunk annak, hogy egy kanna tisztitóporért az átlagos háziasszony nem megy két helyre vásárolni, de úgy érezzük, hogy “minden cent számit” s érdemes ezt a kis információt tudomásul venni, már csak azért is, mert úgy a Food Fair, mint a Grand Union üzletek árusítják a drágább fajtát is. És ha a háziasszony itt is ott is megtakarít 10—15 centet, az bizony egy év folyamán sokat jelenthet. ★ Szépen öregszünk meg a “jogurt”-al? A Federal Trade Commission ideiglenes tiltóparancsot adott ki a Dannon Yogurt társaság ellen. Megtiltották nekik, hogy addig, amig a bíróság előtt nem tisztázzák állításuk valódiságát, hirdethessék a rádión, TY-n és újságokban, hogy az általuk árusított “aludt tej” (yogurt) határozottan gyógyhatású “gyomorbetegségekben, hasmenésben, elhizottságban” és még egy féltucat más rendellenességben. Ezenfelül a cég azt is állítja, hogy a yogurt “ugv ismeretes, mint a természet tökéletes tápszeré, amelyet a tudomány még jobbá tett.” Azt, hogy miként tud a tudomány egy “tökéletes” tápszert még jobbá tenni (hacsak egy arany óraláncot nem kevernek bele) azt a cég Madison Avenue-i túlbuzgó reklámvigécei nem magyarázzák meg a nagyközönségnek. Olvasóink természetesen tudatában vannak annak, hogy az ilyen hirdetések nemcsak azért kifo- gáslandók, mert hamis ürügy alatt vágják meg az emberek zsebeit, hanem, és főleg azért, mert számtalan esetben az ilyen reklám által befolyásolható egyének orvos helyett ilyen mellékvágányon keresnek gyógyulást. Ez pedig gyakran súlyos következményekre vezethet. Nem azt akarjuk persze mondani, hogy a jogart nem jó étel. A jogurt nagyon is egészséges táplálék, de az, aki gyógyszerként árusítja azt, az az orvostudományba kontárkodik bele és a mindenható dollárért képes és hajlandó embertársai egészségét kockára tenni. Persze ezt is a “szabad vállalkozási rendszer” egyik “áldásának” könyvelhetjük el. A cég másik hirdetési állítása ellen, hogy a “jogurttal kecsesen fogsz megöregedni”, a Commission nem emelt kifogást. Nem azért, mintha aláírnák annak valódiságát, hanem azért, mert nem akadt tanú, aki már régóta ette a jogurtot és be tudta volna bizonyítani, hogy nem “kecsesen” (gracefully) öregedett meg vele, vagy mellette. * VIGYÁZAT! — MÉREG! A kormány élelmiszer és gyógyszer hivatala (Food and Drug Administration) figyelmeztetést bocsátott ki arról, hogy emberi és állati használatra nagymennyiségű mérgezett gabonaféle került a piacra. A gabonafélék — búza, kukorica, rozs, köles, cirok és lucerna — vetőmagjait erős gombaölő méreggel fertőtlenítették vetés céljára, ami az uj termésre nézve állítólag nem jár veszéllyel. “A vetési szezon végén a mérgezett vegyianyagokkal kezelt és fenmaradt vetőmagokat hozzákeverték a piacra kerülő gabonafélékhez és állati tápszerekhez”, mondja a jelentés. Az FDA szerint egyes ilyen szállítmányt lefoglaltak és egyes szállítók ellen bűnvádi eljárást indítottak. Arról nem tudunk, hogy mi történt a le nem foglalt szállítmányokkal. Lehet, hogy talá,- kozunk velük majd valamelyik baleseti vagy haláleseti jelentésben.
