Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-03 / 1. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 3, 1963 Befejeződött a KGST ülésszaka Határozat a mezőgazdasági gépgyártás további szakosításáról. Megszer­vezik a tagországok közös bankját. — Közös tehervagonpark létesül A Kölcsönös Gazdasági Segitség Tanácsa 1962 december 14-től 20-ig Bukarestben megtartotta XVII. rendes ülésszakát. Az ülésszak munkájá­ban részt vettek a KGST-tagországok küldött­ségei : a Bolgár Népköztársaság küldöttsége Sztanko Todorovnak, a Bolgár Népköztársaság Miniszter- tanácsa elnökhelyettesének vezetésével; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldött- ge Otakar Simunek, a CSSZK kormánya elnökhe­lyettesének vezetésével; a Lengyel Népköztársaság küldöttsége Piotr Jaroszewicznek, az LNK Minisztertanácsa elnök- helyettesének vezetésével; a Magyar Népköztársaság küldöttsége Apró Antalnak, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa elnökhelyettesének vezetésével; a Mongol Népköztársaság küldöttsége D. Mo- Jomzsamcnak, a Mongol Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökhelyettesének vezetésével; a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsé­ge Bruno Leuschnernek, az NDK Minisztertaná­csa elnökhelyettesének vezetésével; a Román Népköztársaság küldöttsége Alex- andru Birladeanunak, az RNK Minisztertanácsa lenökhelyettesének vezetésével; a Szovjetunió küldöttsége Mihail Leszecskónak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesé­nek vezetésével. Az ülésszakon megfigyelőként részt vett Dinh Van Due, a Vietnami Demokratikus Köztársaság bukaresti nagykövete. A tanács ülésszakán A. Birladeanu, a Román Népköztársaság küldöttségének vezetője, a román minisztertanács elnökhelyettese elnökölt. Beszámoló a KGST idei tevékenységéről 'Az ülésszak megvizsgálta a tanács titkárságá­nak beszámolóját a KGST 1962. évi tevékenysé­géről. A beszámoló megvitatásakor megállapítást nyert, hogy a tanács szervei a tagállamok kom­munista és munkáspártjai 1962 júniusi értekez­letén, valamint a tanács XVI. ülésszakán hozott határozatok végrehajtására kitűzött munkát vé­gezték. A tanács szerveiben egész sor intézkedést hoz­tak a gazdasági, tudományos és műszaki együtt­működés további bővitésére és erősítésére. Amel­lett, hogy összehangolták a KGST tagállamok ál­talános távlati népgazdaságfejles^tési terveit, a tagállamok és a tanács szervei megkezdték az előkészítő munkát az 1965 utáni legközelebbi idő­szak terveinek egyeztetésére, köztük a legfonto­sabb beruházási tervek összehangolására. Befeje­zés előtt áll a tagállamok fűtőanyag-energetikai mérlegeivel összefüggő hozzávetőleges számítá­sok előkészítése az 1980-ig terjedő időszakra. 1962-ben a tanács tagállamai együttes intézke­déseket foganatosítottak több igen fontos nép- gazdasági ág fejlesztésében. A többi között ered­ményesen együttműködtek szénbányák, villamos erőmüvek, rézbányák, réz- és kéntermelő üzemek, vegyipari nyersanyag-előállító üzemek stb. létesí­tésében. Határidő előtt üzembe helyezték a Barát­ság kőolajvezeték csehszlovákiai és magyarorszá­gi szakaszát; a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztár­saság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság már korábban egyesített energiarendszeréhez hozzácsatolták a nyugat-ukrajnai energiarend­szert; ennek eredményeként megindult a villamos energia szállítása a Szovjetunióból Magyaror­szágra; megkezdte munkáját Prágában az egyesí­tett energiarendszer központi diszpécserszolgá­lata. dobhatták a munkát az inar, elsősorban a gép­ipar termelésének szakosításában és kooperáció­jában. A tanács szervei 1962-ben ajánlásokat fo­gadtak el több uj gép- és berendezésfajta gyártá­sának bevezetésére, szakosítására és kölcsönös szállítására, valamint nagy pontosságú fémforgá­csoló szerszámgépek, kovácsoló- és présberende­zések, komplex cukorgyárak, s egyéb gép- és berendezésfajták gyártásának szakosítására és kooperációjára. Az elfogadott ajánlások az emli- tett gén- és berendezéstípusok gyártásában fenn- -• álló indokolatlan párhuzamosságok csökkentését célozták. Az elfogadott ajánlások megvalósítása lehetővé teszi, hogy a tagállamok emeljék gépiparuk mű­szaki színvonalát, csökkentsék a beruházási és termelési költségeket, továbbá, hogy jobban ki­elégíthessék a tagállamok szükségleteit egyedi fémforgácsoló szerszámgépekből, valamint a leg­fontosabb fajtájú kovácsoló- és présberendezé­sekből. Bővült a KGST-tagállamok műszaki és tudomá­nyos együttműködése, s ez segítette, hogy a kor­szerű tudományos és műszaki eredményeket min­den testvérország jobban hasznosíthassa saját népgazdasága fejlesztésére. Tovább fejlődött a külkereskedelem. 1962 első kilenc hónapjában a tagállamok kölcsönös áru­csere-forgalma az előző év azonos időszakához vi­szonyítva 15 százalékkal emelkedett; ezen belül a gépek és berendezések kölcsönös szállítása 24 százalékkal nőtt. A tagállamok behozatali szük­ségletének döntő részét a kölcsönös szállítások révén elégítették ki, a gépekből és berendezések­ből körülbelül 75 százalékban, a kőszénből és kokszból 98, a barnaszénből és barnaszén brikett­ből 100, kőolajból és kőolajtermékekből 96, a mti- trágyafélékből 80, a gabonafélékből 77, a fűrész­árukból 64 százalékban. A tanács XVI. ülésszakán elfogadott ajánlásoknak megfelelően tárgyalások folynak a tagállamok 1963—1965 közötti kölcsö­nös kereskedelmének további növelésére. Ugyan­akkor bővültek a KGST-tagállamok gazdasági és külkereskedelmi kapcsolatai a nem szocialista or­szágokkal, különösen a gazdaságilag gyengén fej­lett ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokkal. A tanács szervei jelentékeny munkát végeztek, hogy biztositsák a tagállamok megnövekedett szállításainak vasúti, tengeri és egyéb szállító eszközökkel történő továbbítását, javítsák a szál­lító eszközök kihasználását, növeljék a fő közle­kedési útvonalak, határállomások és kikötők át­bocsátó képességét. A mezőgazdasági gépgyártás szakosítása Az ülésszakon megvizsgálták a mezőgazdasági állandó bizottság jelentését arról, miként hajt­ják végre a tanács XIII. ülésszakán a tagállamok mezőgazdasági termelésének növelésére elfoga­dott ajánlásokat. Ennek alapján az ülésszak jó­váhagyta, hogy a tagállamok közös, erőfeszíté­sekkel hajtsák végre a mezőgazdaságuk további fejlesztése szempontjából elengedhetetlenül szük­séges intézkedéseket. Az ülésszak megvizsgálta a traktorok, az ön­járóalvázak és a fontosabb mezőgazdasági gépek, ezen belül a talajjavitó gépek gyártásának fej­lesztésére és szakosítására irányuló ajánlásokat, amelyeket a gépipari állandó bizottság dolgozott ki. «Nfj Az ülésszak részvevői megállapították, hogy a mezőgazdasági gépek gyártásának államközi sza­kosításával kapcsolatos intézkedések megvalósí­tása segíti majd a tagállamok mezőgazdasági gépszükségletének teljesebb kielégítését. Az ülésszak az összes megvizsgált kérdésekben határozatot hozott és olyan konkrét intézkedése­ket irányzott elő, amelyek biztosítják a gazdasági műszaki és tudományos együttműködés kibővíté­sét, a tanács kebelébe tartozó szervek munka- módszereinek és munkaformáinak tökéletesitését. Abból a célból, hogy a KGST-tagállamai szoro­sabban működhessenek együtt valuta- és pénz­ügyi kérdésekben, az ülésszak megalakította a valuta- és pénzügyi kérdésekkkel foglalkozó állan­dó bizottságot. Néhány más szervezési kérdést is megvitattak. A KGST végrehajtó bizottságának ülése A végrehajtó bizottság a tanács állandó bizott­ságai előterjesztései alapján megvizsgálta a gaz­dasági, a tudományos és a műszaki együttműkö­dés több fontos kérdését. így megvizsgálták a gép ipari állandó bizottság javaslatait az egyes gép- és berendezésfajták szakosításával, valamint a szakosításra kerülő termékfajták 1965-ig történő kölcsönös szállításaival kapcsolatban. Abból a célból, hogy a KGST-tagországok gaz­dasága a szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyeinek teljesebb kihasználása alapján tovább fejlődjék, a végrehajtó bizottság célszerűnek is­merte el a tagállamok közötti kereskedelemben a sokoldalú elszámolási rendszer bevezétését, továb­bá a szocialista országok bankjának létrehozását. A végrehajtó bizottság megvitatta a közlekedé­si bizottság javaslatát, amely a közös tehervagon­park létrehozásával kapcsolatos intézkedéseket tartalmazta, majd jóváhagyta az e kérdésben ér­dekelt országok egyezményének tervezetét. Egyut tál meghatározta a közös tehervagonpark létre­hozásával összefüggő további intézkedések végre­hajtásának rendjét és határidejét. Egyeztette azo kát a pótlólagos intézkedéseket, amelyek a tag­államoknak a tengeri hajózásban folyó együtt­működésének bővitésére irányulnak. A végrehajtó bizottság megvizsgálta a KGST- országok közötti kereskedelemben érvényes szer­ződéses árak színvonalát, és megállapította; az e kereskedelemben érvényes árak megállapitásának 1958 júniusában elfogadott elvei és módszerei se­gítették, hogy a KGST-országok közötti kereske­delemben stabil és kölcsönösen előnyös árak ala­kultak ki, ez pedig lényegesen előmozdította a szóban forgó országok kölcsönös árucseréjének bővülését, gazdasági életének erősödését. Ugyan­akkor a végrehajtó bizottság elfogadta azt az ajánlást, amelynek értelmében olyan esetekben módosítani kell a tagállamok közötti kereskede­lemben érvényes árakat, ha a módosítás gazdasá­gilag indokolt. A végrehajtó bizottság ajánlásai értelmében az ármódosítások az 1957—1961 közötti időszak­ban a világpiacokon fennállott átlagos árszínvo­nalból kiindulva — komplex jellegűek lesznek. A végrehajtó bizottság nagy figyelmet fordí­tott a tanács szerveiben folyó munka formáinak és módszereinek további tökéletesítésére, abból a célból, hogy ezek a szervek operatívabban és mély rehatóbban dolgozzák ki a gazdasági, tudományos és műszaki-együttműködés kérdéseit. A kérdéseket a tanács ülésszakán, valamint a végrehajtó bizottságban a testvéri barátság és a teljes kölcsönös megértés szellemében, a tagálla­mok közötti együttműködés további kiszélesítésé­nek és elmélyítésének jegyében vitatták meg. A KGST tudományos és műszaki kutatásokat koordináló állandó bizottsága munkacsoportjának első ülése December 18-tól 20-ig Moszkvában megüirtotta első ülését a KGST tudományos és műszaki kuta­tásokat koprdináló állandó bizottságának a mun­kacsoportja. A munkacsoport ülésén szervezési kérdéseket vizsgáltak meg, javaslatokat dolgoztak ki azokra a fontosabb komplex tudományos és műszaki problémákra, amelyeket a KGST-tagállamok tu­dományos intézetei a szocialista munkamegosz­tás alapján, közösen fognak kidolgozni. A vasúti munkások uj tárgyalást kérnek NEW YORK. — öt vasutas szakszervezet ke­mény küzdelmet folytat a bíróságokon keresztül, hogy megmentse tagjainak állását és életlehető­ségét. A bíróságokon azonban eddig sorozatos visszautasításra leltek. Legújabban a szövetségi Fellebbezési Bíróság­hoz fordultak uj tárgyalást kérve a “featherbed­ding” ügyben, miután a bíróság a vasúttársasá­gok javára döntött és feljogosította őket arra, hogy a munkarendszert átszervezzék. Kérelmü­ket az uj tárgyalásra visszautasították. A szakszervezeteknek sikerült egy ideiglenes tiltóparanccsal késleltetni a vasúttársaságok ter­vét, hogy az átszervezést azonnal életbeléptessék. Azt állították, hogy a Railway Labor törvény megsértését jelenti az, amit a vasúttársaságok keresztül akarnak hajtani. Most még azt remélik, hogy a tiltóparancs érvényességét meg tudják hosszabbítani, hogy közben a Legfelsőbb Bíróság­hoz forduljanak uj tárgyalás elrendeléséért. 65,000 vasutasmunkás állása forog kockán. A társaságok ennyi munkást akarnak elbocsáta­ni a következő néhány évben a szolgálatból, köz­tük 40,000 kazángépész. A változásokat azon­ban csak a szakszervezetekkel megkötött Írott egyezmény alapján létesithetik. A vasutas szak- szervezetek készek országos sztrájkot indítani, ha a vállalatok önkényesen megkezdenék a mun­kaviszonyok megváltoztatását. mindenki írhat jó angol levelet Több mint száz levelet tartalmazó könyv. — Gyakran használt angol szavak és nevek szótára A KÖNYVET TANÍTÓ IRTA Megrendelhető 81.25-ért a Magyar Szó kiadóhivatalában 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. \----------------------------------------------------------------/

Next

/
Thumbnails
Contents