Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-06-13 / 24. szám
Thursday, June 13, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Kukoricatermesztök egymás között GARST AMERIKAI FARMER MARTONVÁSÁRÖTT Néhány héttel ezelőtt kedves vendép látogatott el Martonvásárra, a Mezőgazdasági Kutató Intézetbe: Roswell Garst amerikai farmer, unokaöcs- cse kíséretében. Garst úgy szállt ki az autóból, mint aki ismerős helyre érkezett. S a látszat ezúttal megfelel a valóságnak, ugyanis először 1955- ben járt itt, a magyar kukoricatermesztés fellegvárában. Azóta az intézet igazgatója, dr. Rajki Sándor is vendégeskedett már nála a hires Garst- farmon, Iowában, az amerikai kukoricatermesztés hazájában. Keserű János'földművelésügyi miniszterhelyettessel ugyancsak ismerősként szoríthatott kezet, mert Rajkival együtt ő is megjárta Amerikát. A mostani érdekes találkozóra Hont János, a földművelésügyi miniszter első helyettese is eljött. Világraszóló siker Kukoricatermesztők maguk között — igv jellemezhetném legtalálóbban azt a beszélgetést, amelynek az igazgató szobájában tanúja lehettem. Mert a diskurzus egyedüli és kizárólagos témája természetesen a kukorica volt. Garst alig helyezte magát kényelembe, máris feltette a kérdést: mi újság? És Rajki Sándor elmondta, mi minden történt a legutóbbi években, hogyan terjedtek el és váltak be a martonvásári hibridfajták. Majd a beszélgetés egy pillanat alatt átugrott az amerikai féltekére. Garst és unokaöccse, aki szintén kiváló kukoricatermesztő, a kérdések tucatjára válaszolt fáradhatatlan készséggel. Mi a titka Garst világraszóló sikereinek? Ezt firtatták a magyar szakemberek. Mit lehet tanulni ettől a földrajzilag és társadalmilag egyaránt mészKÖZUETLENÜL... BÁLINT IMRE ROVATA “Hát az én jó Gazdám nem fél az Istentől?”, kérdezte Gyurka, amikor beretválkozás után rágyújtottam a fürdőszobában. Nem akartam vele társalgásba bocsátkozni, mert a konyhában Totyogott, bugyborázott a kávé és illata csiklandozta belül az orromat, mig kivid azt a beretválóviz marta. Ezért kurtán kérdeztem: “Miért ?” “Mert nem használ Alomár szagosvizet linóimnál és Palomár beretvaszappant, amely a smirglipapirost is megpuhitja. Az egyúttal fogpaszta is. Nem látta a televízión?” “Mert a szagát szeretem... és kikérem magamnak, az arcomon a bőr nem smirgli!” “És mert a szagáról van szó, jó lesz, ha azt a szappant, amivel fürdik vagy nem fürdik, kicseréli Halomár márkára, mert amig nem használ Halomárt. nem lesz tiszta. A tele...” “. . . Negyven éve használom ezt a szappant és mert több benne a parfüm, mint a kátrány, szeretem a szagát és ne mond, hogy eddig nem voltam tiszta, mert...” “. . .Mert Gazdám amig nem násznál Halomárt, nem is tudja, mi a tisztaság. . . mondja a televízió. . . és fogadni mernék, azt se tudja, hogy fáradt a vére. Nem vette észre?” “Nem. Hacsak azt nem, hogy már nem ugrálok egylábon, mint az óvodáskölykök.” ' “Ez az. Mert nem szedi a Halomár “Naponta Egyszer” nevű vitaminját. . . naponta háromszor. Attól úgy ugrál az ember, mint a kenguru.” “De az én koromban már nem is illik úgy ugrálni. mint a kenguru.” “De a hajkenőcse mégiscsak kölyöknek való, mert zsíros. Nem látta a képen? Miért nem használ Lakomárt? Az igazi sportoló azt kell, hogy használja.” “De én nem sportolok. A hajat azért kenem zsíros pacallal, hogy zsíros legyen. És hogy ne hulljon. Ezt még egy kétév előtti televízión láttam és amióta a régi zsírral kenem, nem száraz, nem törik. . .” “. . .De őszül. És nem tud vele golfozni!” “Sohase tudtam.” “De ha Lakomárt használna, még baseball- csampión is lehetne... a televízió szerint.” “Meg vagyok győződve. És legközelebb Lakomárt ...” sziről jött farmertől? Nem kétséges, hogy temérdek értékes, nálunk is hasznosítható tapasztalat halmozódott fel a Garst-farmon és a 70 felé közeledő farmer fejében. S ő nem őrzi zsugori módra a tudását, ellenkezőleg, szívesen megosztja másokkal, akár hazájabeli farmerekről, akár a szocialista oi’szágok szakembereiről van s2ó. Pontokba foglalva tanítja — kinyomtatott prospektusokban is —, hogyan kell nagy termést elérni kukoricából. Első helyen a hibridfajtákat emliti, majd a mütrágyahasználatról, a kemizálás ról, a gépesítésről és a csapadék, illetve az öntözés fontosságáról beszél. — A kifizetődő termelés elválaszthatatlan a magas termésátlagtól — mondta. — Ha ez megvan, akkor sor kerülhet a különféle ráfordítások csökkentésére. Magyarországon jó adottságok vannak a kukoricatermesztéshez és a hozzáértő, intelligens szakemberek sem hiányoznak. Adva vannak a nagyüzemi gazdálkodás keretei, értek is el bizonyos sikereket, de szerintem a java még hát ra van. Több gépre, több műtrágyára, több vegyszerre lenne szükség. A magyar szakemberek bólogatnak: ez bizony igaz, s ezzel mi is tisztában vagyunk. — Voltam a Budapesti Nemzetközi Vásáron — folytatta Garst. — Nagyon szép. Sok jó mező- gazdasági gépet mutatnak be. Tetszettek a kulti- vátorok és a trágyaszóró gépek. Ha kiváncsiak a véleményemre, megjegyezném, hogy a szocialista országokban gyártott mezőgazdasági gépek még túlságosan nagyok, nehézkesek, nem alkalmazkodnak eléggé a talajviszonyokhoz és a mezőgazdasági munkák követelményeihez. Pedig azzal is “...Hajfestékét is gazdám, ha már a hajnál tartunk, ki kell, hogy cserélje Nakomárra. Arra csak rá kell fújni és kész. Elszalad.” “Nem kell lemosni?” “Nem. A törvény tiltja. És a lábát csak bekeni vele és lejön a szőr és nem kell leberetválni a lábszárait. Csak bekeni és... erről látom, hogy a cipőkenőcse is csak snafu. Mert nem Mamorál. Azt rrem kell kefélni.” “Azt se kell kefélni, amelyet használok.” “De a Mamorál nem is szereti, ha kefélik. Jajgat. És altatópornak vegyen Rakomárt. Nem esik le a térdéről, mint a szalvéta. És dohánynak is azt veheti, persze hogyha.. . hogyha nem engem szí . A fogorvosok szerint ez a kombináció jobb, mert nincs benne cukor és a jó dohányos a dohányban se szereti az édeset, nem igaz?” “Jobb, mint mi ?” “Azt nem mondja a televizió. Nem szabad egymást sértegetniük. Nem mondja, hogy melyiknél jobb, csak azt, hogy jobb.” “Jobb, mint a hangyaboly, már úgy értem a fogaknak, dohánynak és fogkrémnek?” “Lehetséges. És a Misszisz is jobban tenné, hogyha Pakomár elasztikus midért és melltartókat használna, mert az se nem tapad, se nem ragad, hanem... és mert a Misszisznél tartunk, ő is jól tenné, ha Sakomárral kenné be a hónalját, mert az gurgulázik és nemcsak kenőcsöl és hogyha a kutyának Takomár ételt adna. mert abba kutyának való vitaminok vannak. A bolhák ellen Zakomár jó és ötven éves garancia is jár vele. De ha jól bánnak velük, tovább is elélhetnek. Csak a szempillákat, mármint a Misszisz szempilláit a Vakomárral kell kigöndöriteni, mert a másik laposan hagyja és az egy rettenetes ódivat. Még már Cleopátra is... és erről jut eszembe, hogy a Vakomár nemcsak a székletet hozza rendbe, hanem kitisztítja az orrot is, előbb az egyik, aztán a másik lyukat és ami fő, nem árt az órának, amelyet le lehet dobni a tenger közepébe egy szikláról és jár. Nem úszik, csak jár. És ha már itt tartunk, emlékszik Gazdám a Xilomárra, ami kibéleli a gyomrot, ha az cafrangos és ha csurog a máj, magától esik bele a vaser, amitől megáll a csurgás és ebben a szerben még az is jó, hogy megdöglenek tőle a kakarucsok, még akkor is, ha a falak közé bújnak félelmükben. És erről jut még az eszembe, hogy a Xilomár néni által készített fagyasztott fánk jobb, mint a másik fajta szappanpor, mert nem dugaszolja el a mosógépet és van hozzá egy könyvecske szakácskönvvnek, amelyet ingyen kaphat gazdám, csak postai költségnek kell azt a vacak két dollárt beküldeni és megéri, mert Misszisz Xilomár fagyasztott és pornak szárított leveseit és főzelékeik tyúkszem 9 sokat megtakaríthatnának ám, hogy finomabbak, precízebbek lennének a gépeik. Ha egy gép tökéletesebben dolgozik, kevesebb kárt okoz. Amire büszke ... Tavaly sokat cikkezett az amerikai sajtó a szocialista mezőgazdaság “válságáról”. A US News and World Report telefoninterjút kért Garsttól, aki már többször járt a Szovjetunióban és más szocialista országokban. Garst azt válaszolta, hogy a szocialista Mezőgazdaság nem jutott válságba, ellenkezőleg, ahogy javulnak és bővülnek a termelés fejlesztésének agrotechnikai lehetőségei — műtrágya, vegyszer, utak, gépek — úgy növekszik évről évre a termelés. Most a Szovjetunióból érkezett ahol Kruscsev meghívására járt. Fényképeket mutatott az emlékezetes találkozásról. Az egyik képen nvirfaer- dővel a háttérben Kruscsev, Garst és Nina Krus- csovával ülnek egy pádon. Garst szemmel láthatóan büszke rá, hogy Kruscsev, a szovjet kukorica- termesztés legnagyobb patrónusa kikéri az amerikai farmer véleményét. “A kommunizmusról hiányosak az ön ismeretei — mondta neki Kruscsev —, de mezőgazdasági kérdésekben rendkívül tájékozott.” Miért utazik olyan sokat, miért jár sűrűn a szocialista országokba? — Különböző társadalomban élünk, de a termelés itt is, ott is fejlődik. Tanulhatunk egymástól. Én boldogan hozom el tapasztalataimat a szocialista táborba. S közben én is tanulok egyet s mást. . . B. S. MVMVUVUVWUWWUMAZUWAAAnMVWtAnnnMMnMM A NYUGAT-IRIÁNI kormány vándoriskolákat létesített, hogy meggyorsítsák az Írástudatlanság felszámolását a holland gyarmati uralom alól most felszabadult indonéz területen. ellen is lehet használni. Csak nem illik forrón, egészen forrón, mert. . . mert magától értetődik, hogy miért nem. Ebben igaza van a televíziónak.” “Egyetértek. Ebben az egyben...” “És ha rágógumit akar rágni...” “Nem akarok rágni. Sohase rágtam. Kikérem magamnak. Pipázok inkább.” “Az helyes. De ha mégis rágni akar, akkor annál a két lánynál vegye a gumit, ikrek, akik azt éneklik, hogy. . . tudja. . . hallotta eleget a televízión. Csak azt kell vennie, mert aki az ikreket szereti, az rossz ember nem lehet. Gazolinját is ki kell, hogy cserélje, mert a Balomár féle ötven- ből negyvenkilencre megfelelt és az iskolájában A-t kapott. Egyest.” “És ha nem hallgatok a televíziómra? Ha azért se viselek nyakkendőt és nem nevetek akkor, amikor nem akarok és ritkán akarok és... ” “...Jézus Mária! Akkor maga egy felforgató elem. Egy bolsi. Egy Castro. Egy intellektuel. Egy... egy... megérdemli, hogy az Amerika Ellenes Bizonytalanság börtönbe dugja és tiz évig kőtörésre ítélje és hogy eltiltsa a televizió és a fenti jószerek használatától.” “Eriggy a fészkes...” És mérgesen levágtam hátulsójával felfelé a Gyurkát a mosdószélre. Mert ha hagyom, sohase hagyta volna abba a gúnyolódást. Tudta a gazember, hogy tegnap öt- szörannyit adtam a Bayer aszpirinért, mint hogyha egy olyat vettem volna, amelyik nem hirdet a televízión. Pedig az orvosom kétszer is mondta, hogy az kidobott pénz, mert az egyik aszpirin olyan, mint a másik. Ott ragyogott előttem a mosdófölötti szekrénykében ez a drága aszpirin. Arra voltam mérges — az okozta ezt a “Közvetlent.” = S i AMERIKAI MAGYAR SZÓ I 130 East 16th Street I New York 3, N. Y. Elolvastam mutatványszámként küldött j I lapjukat és kérem, hogy további mutatvány- I | példányokat küldjenek címemre, minden kö- j e telezettség nélkül. I Név: ..................................................... j | Cim: ................................................................. j [ Város: ......................................Állam:........... j Megrendelem lapjukat □ egy évre | □ féiévre I (A lap kedvezményes előfizetési ára uj ol- 1 vasoknak egy évre $6.00, félévre $3.00.)
