Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-06-13 / 24. szám

1 KJ Mt TörTchik, MEGGYORSULT A NÖVÉNYÁPOLÁS — Jelentés négy megyéből — A kedvező időjárás hatására országszerte meg­gyorsultak a növényvédelmi és ápolási munkák. Alább legfrissebb tudósítások alapján négy me­gyéből adunk rövid tájékoztalást a határ mozgal­mas életéről. • Hajdu-Bihar megye termelőszövetkezeteiben megélénkült a munka. A közös gazdaságok húsz­ezer holdas cukorrépavetésterületükből eddig mintegy 18 ezer holdat kiegyeltek, s több mint ötezer holdat megkapáltak. A cukorrépa növény- védelmében a biharkeresztesi és a püspökladányi járás érte el a legjobb eredményt. Megyeszerte jó ütemben halad a burgonya töl- tögetése; a szövetkezetek eddig nyolcezer holdon fejezték be ezt a munkát. A kukorica 160 ezer holdas vetésterületéből mintegy 55 ezer holdon végezték el a közös gazdaságok az első gépi ka­pálást, az egyelést pedig 31 ezer holdon fejezték be. A kukorica növényápolásában a püspökladányi járás jár az élen. A termelőszövetkezetek több mint 23 ezer hol­don kaszálták le a lucernát, a vetésterület mint­egy kétharmadán. • Heves megyében a szövetkezeti tagok ezrei dol­goznak a határban. A hevesi Vörös Október Tsz- ben kétszázan szedik a zöldborsót. A kedvező idő­járás hatására ebből a fontos idénycikkből a vártnál jóval nagyobb termés mutatkozik; a ter­vezett tiz mázsa helyett holdanként 15—17 má­zsát takarítanak be. A nehézséget az okozza, hogy a borsó egyszerre érik, s igy ezekben a napokban kétszer annyi munkáskéz is kevés lenne ahhoz, hogy a szép termést két-három nap alatt betaka­rítsák. Sok gondot okozott eddig a verpeléti Dózsa Tsz. ben a kisebb javítások elvégzése. A szövetkezet tagsága most elhatározta, hogy a napi gépi javí­tások elvégzésére kisebb szerelőműhelyt létesít. A. műhelyben három szakember dolgozik majd. • Somogy megyében is nagy lendületet adott a kedvező időjárás a megye állami gazdaságainak munkájához. A késői kitavaszodás okozta kiesést szinte mindenütt sikerült pótolniuk. A múlt héten hozzáfogtak a gazdaságok a növényápoláshoz is; a cukorrépa egyelését Alsóbogát befejezte, a ka­posvári gazdaság pedig több mint felerészben végzett vele. Egyidejűleg jó ütemben végzik a. gazdaságok a pillangósok kaszálását, betakarítását. Az 5,350 hold lucernából több mint 4,500 holdat kaszáltak le eddig, s ennek nagyobb része már állványokon szárad. Dicséretet érdemelnek a somogyi traktorosok: május első két hetében pl. egy-egy traktor kihasz­nálási foka elérte a 160 százalékot. A traktorosok alapos felkészülését, gépeik jó állapotát és gon- dozottságát bizonyítja, hogy a műszaki-kiesés alig néhány százalékos volt a megyében. • Szolnok megyében szintén aranyat értek a má­jusi esők. Több a széna, ezért érdemes vigyázni rá, s idejében betakarítani. A megyében 49 ezer hold lucerna vár betakarí­tásra. Dicséret illeti a tiszaföldvári Lenin és Sza­bad Föld, s a tiszakürti Hunyadi termelőszövet­kezetet: ezekben idejében vágták a lucernát. A kunhegyesi s a tiszafüredi járás több szövet­kezetében, valamint a karcagi és a turkevei tsz- ekben azonban még az első kaszálnivaló is lábon áh. Különösen sok a vágásra váró a karcagi Le­nin Tsz-ben. A tiszafüredi járásban a megtermett lucernának csak 13, Karcagon 17 százalékát kaz- laszták be. Ez a lemaradás — mint Vedrődy Gusz Lfv megyei főagronómus rámutatott — semmivel sem indokolható, hiszen a szövetkezeteknek ele­gendő betakarító gépük van. Kedvezően alakul a primörellátás Sokan borúlátóan néztek az idei zöldség és gyü­mölcsszezon elé, hiszen a hosszú tél és zord ta­vasz kedvezőtlenül hatott a legelőször érő zöld­áruk fejlődésére. Most viszont, aki a piacokat, zöldségüzleteket járja, elégedetten tapasztalhat­ja, hogy jó az áruellátás. Az április-májusi ked­vező időjárás meggyorsította a primőrök érési idejét. A legelső napok kisebb-nagyobb zökkenői­től eltekintve, a primőrök most már időben ér­nek, s jóval nagyobb mennyiségben, mint tavaly. Hozzá kell tennünk, hogy a jó áruellátás nem ki­zárólag az időjárásnak köszönhető, hanem a tsz- ek nagyobb szerződési fegyelmének és a felvásár­ló szervek jobb munkájának is. Érdemes összehasonlítani á május 27—28— 29-i, hét eleji budapesti felhozatalt a tavalyi év azonos időszakáéval a legfrissebb jelentések alap­ján: 1962. 1963. ZöldlM>rsó (mázsa) 1,042 2,611 Kelkáposzta (mázsa) 296 622 Ujburgonya (mázsa) 3 792 Cseresznye (mázsa) 705 639 Saláta (fej) 780,000 704,000 Karalábé (csomó) 223,000 286,000 Az idei szezon érdekessége, hogy két héttel előbb jelentkezett fejes káposzta és a főzőtök. Mivel a tavalyinai több áru érkezett a főváros­ba, kedvezően alakultak az árak is. 1962 Zöldborsó (kg) Kelkáposzta (kg) Ujburgonya (kg) Uborka (kg) Cseresznye (kg) Eper (kg) Karalábé (csomó) 2.00— Retek (csomó) Zöldhagyma (csomó) Saláta (db) 0,60— Paprika (db) VI. 1. 1963. V.31. 9,00 5,60 6.60 3.00 10,00 6,20 27.00 15,00 7.60 6,80 26.00 20,00—24,00- 2,50 2,60— 3,20 1.20 1,50 0.80 0,40— 0,60 . 0,80— 0,50— 0,70 1,40 1,00— 1,40 A szakemberek továbbra is kedvező zöldség- és gyümölcsfelhozátalra számítanak, s ennek meg­felelően, kedvező lesz az árak alakulása is. A Magyarok Világszövetsége elnökségének illése A Magyarok Világszövetségének elnöksége ülést tartott. Az elnökség Bognár József profesz- szornak, a világszövetség elnökének beszámolója után az elnökség tagjai közé iktatta Bugár Já- nosnét, a SZOT titkárát, Jakab Sándort, az Or­szágos Idegenforgalmi Tanács főtitkárát, Kallós Ödönt, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökét, dr. Káldy Zoltán evangélikus püspököt, Nádasdi Józsefet, a KISZ központi bizottságának titkárát, dr. Rosta Endrét, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének ügyvezető elnökét, Rostás Istvánt, a Ma­gyar Vöröskereszt főtitkárát, dr. Szabó Imre aka­démikust, a Tudományos Akadémia főtitkárhe­lyettesét, Szőke Istvánt, a Kanadai Magyar Mun­kás volt szerkesztőjét és Tömpe Istvánt, a Rádió és Televízió elnökét. Az elnökség meghallgatta és megvitatta a Ma­gyarok Világszövetsége főtitkárának és a világ- szövetség lapja, a Magyar Hírek főszerkesztőjé­nek jelentését, majd határozatokat hozott. Meg­vitatta dr. Gyetvai János és Abelovszky József elnökségi tagok javaslatát az amerikai magyar emigráció történetének feldolgozásáról. Ezután a főtitkár javaslatára alapított díszjelvény arany, illetve ezüst fokozatának odaítélésével kifejezte megbecsülését több külföldi magyar önzetlen, ál­dozatos, a népek barátságát és kölcsönös megérté­sét szolgáló kiemelkedő tevékenységéért. Az elnökség végül saját soraiból ügyvezető el­nökséget választott, amelynek tagjai: dr. Bog­nár József (elnök), Beöthy Ottó, Bugár Jánosné, Jakab Sándor, Ortutav Zsuzsa, Szántó Miklós és Tömpe István. Az ezredik portéldaru A Magyar Hajó- és Darugyár daru gyáregysé­gében átadták a felszabadulás óta gyártott ezre­dik portáldarut. A gyáregységben 17 évvel ez­előtt kezdték meg a kikötői rakodóberendezések nagyüzemi gyártását. Azóta a daruk az Északi- Jeges-tenger, a Fekete-tenger, a Szovjetunió, Bul­gária, Jugoszlávia kikötőiben a legváltozatosabb éghajlati viszonyok között működnek, s rövidesen megjelennek az afrikai és dél-amerikai kikötők­ben is. A gyáregység Duna-parti szerelőterén bemu­tatták működés közben az ezredik darut. Ebből a sorozatból már 233 darabot szállítottak szov­jet rendelésre, s mint N. E. Prosunyin, szovjet ke­reskedelmi tanácsos kijelentette: mindegyik kifo­gástalanul működik. Széiicser© Csehszlovákia és iagprország között Kitűnő példája volt az év elején a baráti or­szágok gyors és eredményes együttműködésének az a megállapodás, amelynek értelmében a ma­gyar villamosenergia-ipar 50 megawatt erőmüvi teljesítmény átengedésével segítette Csehszlová­kiát, a szomszédos ország pedig ennek megfelelő értékű háztartási darabos szenet adott cserébe a magyar lakosság ellátására. A csehszlovák tüzelőanyagügyi minisztérium nemrég széncserét javasolt a magyar Nehézipari Minisztériumnak, hogy a két ország egyes vidé­kein kölcsönösen gyorsíthassák, gazdaságosabbá tehessék a szénszállítást és ezzel javíthassák a lakosság ellátását. Csehszlovákia kelet-szlovákiai részét ugyanis a távoli Most vidékéről kell ellát­ni háztartási tüzelővel, ami gyakran nehézségekbe ütközik, mert az Ostrava—Kassa közötti nagy forgalmú vasútvonal nem győzi a szénszállítmá­nyok átbocsátását. A két minisztérium elvi meg­állapodást kötött, hogy Kelet-Szlovákiát jövőben Magyarországról, a szomszédos borsodi szénme­dencéből, Hidasnémetin keresztül, látják el ház­tartási szénnel, magyarok a mosti bányavidékről kapnak háztartási darabos szenet Budapest lakos­sága részére, a pozsonyi vonalon, Komáromon és Szobon át. A megállapodás tehát mindkét félnek előnyös, mivel tetemes szállítási költséget takarít meg és zavartalan, biztonságos tüzelőellátást tesz lehe­tővé. Havonta 8,000—10,000 tonna háztartási da­rabos szén cseréjét tervezik ilyen módon. A próba- szállitások megkezdődtek. üj egészségügyi létesítményeket adtak át Uj egészségügyi létesítményeket avattak Haj­du-Bihar megyében. A debreceni egészségügyi szakiskola és a püspökladányi járási rendelőinté­zet avatóünnepségén dr. Doleschall Frigyes egész­ségügyi miniszter mondott beszédet. Ünnepélyesen adták át Tatabányán a megyei kórház uj osztályait: az 54 ágyas bel­gyógyászati, a 20 ágyas szemészeti osztályt és a területi mikrológiai laboratóriumot. Az uj teljesítmény ünnepélyes átadásán részt vett Nemeslaki Tivadar, a megyei pártbizottság első titkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, dr. Simonovits István, az egészségügyi mi­niszter első helyettese és Szabó Zoltán, az Egész­ségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Gőlyaháboru Csányoszrón A csányoszrói református templom tornyának csúcsán, a buzogánycsillag tüskéibe, fonva, ne­gyedszázada áll már egy hatalmas gólyafészek. Az ormánsági templomtornyok között ez a legna­gyobb, 43 méter magas, tehát a gólyák ugyancsak feltűnő helyet választottak maguknak lakóhelyül. A gólyapár tavaszi érkezése, a fészek tataro­zása és költés mindig esemény számban ment Csányoszróban. A mostani tavaszon azonban csak egy gólya érkezett vissza és a falu lakói napokon keresztül lesték, jön-e a párja? A magányos gólya féltékenyen őrködött a fé­szek felett, s elkergette az idegen gólyákat, majd hozzáfogott a fészek lebontásához. A csányosz- róiak elszomorodva látták, hogy a hires fészek napról napra fogyatkozik. Már alig maradt vala­mi a fészekből, amikor egy napon fiatal gólyapár jelent meg a templomtornyon. Izgalmas, napokig tartó háborúskodás kezdő­dött a magasban, a fészek birtoklásáért. Végül is a gólyapár győzött és a magányos, öreg madár eltávozott a környékről, azóta sem látták. A fiatal nőstény gólya már költ, rövidesen meg­szaporodik a lakók száma a nevezetes csányoszrói toronyfészekben. A MAGVAR SZÓ ELŐFIZETŐJE, EGY JOBB VILÁG ÉPÍTŐJE! T

Next

/
Thumbnails
Contents