Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-06-13 / 24. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 13, 1963 [Mg mindig; nincs fokmérője a: alcmkisuglrzás káros hatásának Egyre nagyobb aggodalommal tölti el a közön­séget annak a hire, hogy az ételekben növekszik az atomrobbantásoknál kicsapódott mérges szeny- nyező anyag. A nép körében elterjedő eziránti nyugtalanságra a hatóságok is kezdenek felfigyel­ni, annál is inkább, mert eddig még arra a kér­désre sem tudtak megfelelni, hogy milyen fokon kezdődik az ételekben a kicsapódásos mérgeződés határvonala. Most Anthony J. Celebrezze, egész­ségügyi és népjóléti miniszter, aki a Fedéral Ra­diation Council elnöke megígérte, hogy egy éven belül meg fogják állapítani ezeket a határvonala­kat, hogy ennek megfelelően tudjanak a hatósá­gok intézkedni az atomkisugárzásokból eredő ételmérgezés ellensúlyozására. Az eddig felállított szabályok csak normális, békéscélu atomtelepek működésére vonatkoznak. A múltban, amikor az atomkisugárzás elérte vagy meghaladta a határvonalat, mint egves helyeken múlt évben történt, amikor a gyerekekre különö­sen veszedelmes radioaktiv jó dot találtak a tej­ben, akkor az FKC és az egészségügyi miniszté­rium kijelentette, hogy ez a határvonal nem vo­natkozik a kicsapódásra. Hogy ez mit jelent, azt mi nem tudjuk megérteni. Az erősen koncentrált radioaktiv jócl nyílván nem a békés atomtelepek- ről, hanem a próbarobbantásokból eredt. Akár­honnan eredt is, a hatása éppen olyan mérgező és az ilyen kijelentés, szerintünk csak halandzsa, amivel próbálják félremagyarázni ezt a súlyos kérdést. Mr. Celebrezze azt is mondta, hogy az uj határ­vonal magasabb lesz az eddiginél, mert a szük­séges intézkedések, amelyekkel megtisztítják az ételeket a besugárzott mérgektől, termelési, gyár­tási és kereskedelmi nehézségeket okoznak. Ez mindennapi nyelven azt jelenti, hogy pénzbe kerül és hogy a kormány a közönség egészsége árán igyekszik takarékoskodni. Persze a hadi költekezésre mindig akad elég pénz, ott millió dollárokat költenek évente és nem is állítanak határvonalat, sőt évről-évre egyre többet költenek erre a célra. Az egyre jobban megnyilvánuló aggodalom a már eddig folytatott próbarobbantásokból szárma zó ételmérgezések iránt csak még jobban kimu­tatja, hogy mennyire égető a kísérleti robbantá­sok betiltása s az, hogy a kormány komolyan vegye a Szovjetuunió felajánlott engedményét és , megállapodásra jusson vele. Kennedy elnök a hidegháború felszámolását javasolja (Folytatás az első oldalról) ja, hogy feltartóztathatatlanul abban az irányban haladjunk.” A Szovjetunióval való viszonyban szükséges változásról szólva, intette az amerikai népet, hogy “ne lásson csak ferde és torzított ké­pet a másik oldalról, ne tekintse az összecsapást kikerülhetetlennek, a kiegy^zkedést lehetetlennek és a két ország közötti viszonylatot csak kölcsönös fenyegetésnek. Nincs olyan kormány, vagy tár­sadalmi rendszer, amelyik olyan rossz, hogy nincs semmi érdeme. Nekünk amerikaiaknak a kommu­nizmus mélységesen ellenszenves, mert megtagad­ja a személyes szabadságot és az emberi méltósá­got. De mi mégis elismerhetjük az orosz nép elért teljesítményeit — a tudomány, az űrkutatás, a gazdasági és ipari fejlődés és a kultúra terén és a hősies önfeláldozásban”, mondotta az elnök. Közös vonások, érdekek “Azok között a számos közös vonások között, amelyek a két országot összekötik, egyik sem olyan erős, mint a háborútól való kölcsönös iszony. A világ nagyhatalmai között úgyszólván egyedülálló tünemény, hogy egymással sohasem voltunk hábo­rúban. Azonkívül amióta háborúk léteznek, egyik nemzet sem szenvedett annyit, mint a Szovjetunió a második világháborúban. Legkevesebb 20 millió halottjuk volt és sokinillió otthon égett le és csa­lád vált hontalanná. Országuk területének egyhar- mada, beleértve a gyárvidékek kétharmadát, telje­sen elpusztult. Ez a terület megfelel a mi orszá­gunk Chicagótól keletre fekvő területének. “Ha ma háború törne ki, akármilyen okból, a mi tét országunk lesz a legfőbb célpont... Minden, amit épitéttünk, amiért küzdöttünk, elpusztulna az első 24 órában.. . Még a hidegháborúban is. . . mindkét részről óriási összegeket költünk fegyve­rekre, amelyeket okosabb lenne a tudatlanság, a nyomor, a betegség elleni küzdelemre felhasznál­ni... Egyszóval ugv az U.S. és szövetségesei, mint a Szovjetunió egyetértenek abban, hogy a legfőbb érdekük az igazságos és valóságos béke és a fegy­verkezési verseny beszüntetése.,. Ne tekintsük csak a különbségeket, hanem vegyük tudomásul a közös érdekeinket és próbáljunk ezekre megoldást találni. Ha nem is tudjuk a különbségeinket össze­egyeztetni. legalább tegyük a világot a különböző világnézetekre alkalmassá... Vizsgáljuk meg új­ból a hidegháborúval szembeni álláspontunkat és gondoljunk arra, hogy nem olyan vitában veszünk részt, amelyben az a fontos, hogy ki tud több vi­taérvet felhalmozni. Nem az a cél, hogy vádoljunk vagy Ítélkezzünk mások felett. Úgy ke!! a világot elfogadnunk, ahogy van és nem úgy, ahogy lehe­tett volna, ha az utolsó 18 évben a világtörténelem máskép fejlődött volna." Később a beszéd folyamán Kennedy elnök az alábbi fontos bejelentést tette: Először: "Kruscsev miniszterelnök, Macmillan miniszterelnök és én megegyeztünk abban, hogy rövid időn beiül ma- gaskörü diplomáciai megbeszéléseket fogunk el­indítani Moszkvában egy széleskörű próbakisérleti tilalom kidolgozására. Reményeinket kell hogy óvatosság kisérje, de reményeinket kiséri az egész világ reménysége. Másodszor: Hogy bebizonyítsuk errevonatkozó jóhiszeműségünket és megyőződésünket, kijelen- te'ín, hogy az Egyesült Államok nem szándékszik a légkörben nukleáris kísérleteket végrehajtani, amig más nemzetek nem kezdik el. Mi nem fogjuk elkezdeni.” a\\\\w\\vnnvvw\\v%W\v\\\\\>\^\« VILÁGSZERTE egyre többen tanulnak oroszul. Franciaország 17 egyetemén, Anglia 15 egyete­mén és sok francia, valamint angol középiskolá­ban vezették be az orosz nyelv oktatását. Orosz nyelvtanfolyamot szervezett a francia televízió és a BBC angol rádió is. vvvvwvvu^vvvvw>,nfvvwtfw/vvvw5JVVv«'-vwvvwuM^vvvvw ’V Arvtnr vvuifvvvvwvvvvvvvvtrav A McCARRAN-TöftVÉNKYEL FOLYTATJÁK AZ ÜLDÖZÉSEKET A NÉGEREK VÉDELMÉT ELODÁZZÁK Junius 3-án New Yorkban a Subversive Activi­ties Control Board elé idézték Mrs. Mildred Me Adory Edelman birminghami születésű néger anyát, hogy eldöntsék, kell-e nyilvántartásra je­lentkeznie a McCarran-törvény értelmében “nem­zetközi bűnös összeesküvési” szervezetben való tagságért. Mrs. Eclelmannak már volt a törvény­nyel összeütközésbe, amikor 21 éves korában meg­kísérelt szülővárosában szavazásra jelentkezni. Máj. 21-én a Washington állami Seattle város­ban Eugene F. Robel gépészt letartóztatták, mert a Todd hajógyárban dolgozott. A McCarran-tör­vény érteimében evvel bűnt követett el, mivelhogy — “törvénybeütközőén dolgozott hadiüzemben, mialatt a Kommunista Párt tagja volt.” Az SACB folyó kihallgatásai junius 3-án nyil- tak meg New Yorkban, mely alkalommal azt igye­keztek eldönteni, hogy az igazságügyminiszter által megjelölt 6 egyén köteles e nyilvántartásra jelentkezni a McCarran-törvénynek megfelelően. Az a Vád, hogy tagjai a Kommunista Pártnak, amelyet ez a törvény nemzetközi bűnös összeeskü­vésnek nevez. John J. Abt védőügyvéd világosan kimutatta az egész eljárás alkotmányellenes jellegét, annál is inkább, mivelhogy előbbi, 14 egyén elleni Ítélet fellebbezése jelenleg függőben van. Más, hasonló esetben a fellebbezési bíróság elejtette az ügyet. A védőbeszédben nagyon helyesen rámutatott ar­ra a fonák helyzetre, amelyben az igazságügymi­nisztérium eddig semmit nem tett abban az irány ban, hogy megbüntesse a déli négerek ellen elkö­vetett bombázásokat, tettlegességeket és gyilkos­ságokat, de busás összegeket fordit, és kimagas­ló szakértőket alkalmaz olyan asszony elleni el­járásra, “aki már érezte testén a Bull Connor pribékjeinek ütlegelését,” amikor polgárjogainak gyakorlását megkísérelte. Mr. Abt kérelmezte, hogy szüntessék be az eljárásokat,, de a bizottság feje ezt elutasította. A többi vádlott ebben az ügyben: Irving Potash, szakszervezeti vezér; William.W. Weinstone előadó, Daniel Rubin ifjú­sági vezető, New Yorkból és Thomas Nabried Philadelphiából és George A. Meyers, Baltimore- ból. A hajógyári munkást, Mr. Robelt előbb 10 ezer dollár óvadék hiányában bebörtönözték, később szabadon engedték saját becsületszavára. A helyi TV-program ezeket idézte Mr. Robel nyilatkozatából: “Feleségem és négy gyermekem van. Saját házunk var. és egy használt autónk. Van 300 dollárunk a bankban és 26 dollár a zse­bemben. A kormány engem szemelt ki próbaeset­nek, mert szegény ember vagyok és nincs pénzem megvédeni magam. Az egyetlen vád ellenem az, hogy dolgoztam.” Az államügyész beismerte, hogy nincs semmi vád Mr. Robel ellen, sem kémkedés, sem szabo­tázs, sem erőszakos tettlegesség. Kennedy igaz- ságügvminiszter eddig nem indított eljárást sem Walker generális ellen, sem Mississippi kormány­zója, Barnett ellen, sem az alabamai kormányzó Wallace ellen, akik napról-napra sárba tapossák az alkotmányt azáltal, hogy megfosztják a néger polgárokat alkotmányos jogaiktól. De az FBI nagyitóüveggel bogarássza végig az országöt, hogy bebörtönözzön egy szegény munkást csak azért, mert dolgozik. A törvénynek ezt a vonat­kozását még eddig nem próbálták ki és az alkot­mányosságára súlyos kétségek állnak fenn. de sok idő és pénz kell hozzá, hogy a legfelsőbb bíróság elé kerüljön. A junius 25-i bírósági kihallgatáson, melyen a Kommunista Párt fellebbezését, tárgyalják, ki­lenc nagyon fontos alkotmányos kérdés felett dön tenek. Ezek között vannak: Az alkotmány 5-ik szánni módosításának megvédése, amely biztosít­ja az egyének jogát ahhoz, hogy önmaguk ellen nem tanúskodhatnak, hogy a Kommunista Pártot nem lehet elitélni azért, mert nem ir alá olyan ivet, mely a pártot bűnös összeesküvésnek nevezi, hogy az eljárás nem- törvényes, hogy a minden napra megítélt 10 ezer dollár büntetés megszegi az alkotmány rendkívülien súlyos büntetés elleni módosítását és hogy a vád törvényellenes, mert a vádat hozó bírósági esküdtek között kormány­alkalmazottak is voltak. A gondolkozási szabadság, a haladó szellemű mozgaiom és a demokrácia védelmére rendkívül fontos, hogy akik szivükön viselik ezeknek az ügyét, azonnal írjanak, vagy sürgönyözzenek Ro­bert Kennedy igazságügyminiszternek, szüntes­sen be minden McCarran-törvény alá eső eljárást. Hívjak fel képviselőiket, hogy javasoljanak, vagy támogassanak a McCarran-törvényt érvény telenitő törvényhozást. Küldjenek anyagi támogatást a McCarran-tör­vény áldozatainak védelmére az alábbi bizottság­nak: Gus Hab Benjamin J. Davis Defense Committee 22 East 17th St., Rm. 1225, New York 3, N.Y. NAGYGYŰLÉS 9 McCARtlAN-TÖRVÉNY ELLEN Most két éve annak, hogy a legfelsőbb bíró­ság helybenhagyta a McCarran törvény olyan vo­natkozásait, amelyek megkívánják, hogy az igaz- ságügyminisztérium által “felforgató”-nak neve­zett szervezetek vagy egyének hivatalos nyilván­tartásra jelentkezzenek. Tiltakozásul ez ellen a de mdkráciát megtipró törvény ellen, a Citizens ( ommitte For Constitutional Liberties nagygyű­lést hivott össze a Manhattan Centerben, junius 6-án, NY-ban. A termet zsúfolásig megtöltött közönség csat­lakozott dr. Willard Uphaus-hoz abban az üzenet­ben, amelyet az elnöknek küldte,k és kérték, hegy szüntesse be a McCarran törvény értelmében folytatott eljárásokat és állítsa helyre az alkot-- mányos szabadságjogokat. Dr. William Uphauson kívül a szónokok között volt még C. Tyndell Vivian fiatal néger lelkész, a dr. Martin Luther King által vezetett Déli Ke­resztény Vezetőségi Konferencia körzeti vezető­je, és mások. Dr. Willard Uphaus beszédében többek között ezeket is mondta: “Az amerikaiasság legmaga- sebbrendii értelme a gondolat és gyülekezés sza­badsága, a nagy szerű hagyományaink szeretete, annak a joga, hogy részt vehessünk azokban a nagy változásokban, amelyek garantálják az igaz ságot és az egyéni méltóságot mindenki számára és a joga és kötelessége mendenkinek, hogy a vi­lág népeinek a béke érdekében való egyesítésén fáradozzon,”-y a/wem kai w Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act oí March 2, 1879, to the P. O. of New York, N. Y. Előfizetési árak: New York városában, az USA-ban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. — Minden más külföldi országba egy évre $12.00, félévre $0.50. 81 ♦TMMSg-<r|jn1 Wft* O *

Next

/
Thumbnails
Contents