Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-06-13 / 24. szám
Vol. XII. No. 24. Thursday, June 13, 1963 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y, AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL-4-0397 A TÖRVÉNY ELŐTTI EGTENJSÉG Törvényszéki épületeink homlokzatain gyakran díszeleg e felirat: “Equal Rights Under the Law” — Egyenlő Jogok a Törvény alatt! Ami persze gyönyörű eszme: elméletben. A baj csak a gyakorlati alkalmazása körül van. Jackson, Mississippiben a múlt héten ismét egy vérforraló, brutális támadás történt békésen tüntető négerek ellen. Hat fiatal néger — őt leány és egy fiatalember — valamint egy demokratikus.meggyőződésű fehér ifjú, helyet merészelt foglalni egy Woolworth üzlet lunch asztalánál, ahol eddig csak fehéreket szolgáltak ki. A faji gyűlölet megszállottjai, mérgezett lelkű déli fehérek, egy helybeli volt rendőr, Benny G. Oliver vezetésével csakhamar rárontottak a székeken helyet foglaló fiatalokra. A lányokat leráncigálták a székekről és ütni-verni kezdték őket. Oliver leütötte a, fiatalembert és a földön fekvő fiatal arcát össze-vissza rugdalta! A borzalmas jelenetről az egyik riporter fényképet vett fel, amelyen azonosítani lehetett Olivért. Ez a fénykép néhány órán belül a világ minden újságja első oldalán és minden televízióján megjelent. Az amúgy is agyondolgoztatott Voice of America bemondói izzadhatnak mostantól kezdve Vizkeresztig, hogy megmagyarázzák, hogyan fordul elő ilyesmi a “szabad yilág” fellegvárában. Be kell azonban ismernünk, hogy a déli igazságszolgáltatás ezúttal a sarkára állt! Hát ha talán nem is egészen, de úgy félig-meddig, tizedig a sarkára állt. Megbüntették, igen, kérem alássan, megbüntették ezt az emberbőrbe bujt vad- „ állatot, aki képes volt egy földön fekvő védtelen ember arcát- összerugdalni. Harminc napi fogházbüntetést és 100 dollár pénzbüntetést szabtak ki rája. Miután az igazságszolgáltatás ennyire megerőltettte ma- - gát evvel az Ítélettel, ezt az emberi mivoltából kivetkőzött egyént kellő jutalomban is részesítették. A Mississippi állam alkormányzó-jelöltje, David L. Perkins, kinevezte Olivért választási kortesének. Avval indokolta meg ezt a kinevezést,. hogy “Oliver tudja, hogy kell a fajkérdéssel elbánni... minden kétség nélkül bebizonyította, hogy hisz az egyes államok külön jogában (states’ rights), a faji elkülönítésben és a déli' életmód megőrzésében.” A Jackson-i déli biró, aki a büntetést kimérte a vádlottra (hiszen büntetlenül elengedni ezt a bestiát, akinek arca ma már az egész világon ismeretes, és akinek brutalitása százmilliók vérét forralta fel, mégsem lehetett), be akarta bizonyítani a déli közönségnek, hogy ő azért a “helyén fogja tartani a négereket” és ezért a törvényt az igazságosság és egyenlőség igazi déli mércéjével mérve — az öt néger lányt HAT HAVI börtönre és 500 dollár büntetésre Ítélte, amiért le mertek ülni a lunch counterhez!.. Képzeljük el: A vadállat, aki egy földön fetrengő embert agyba-főbe rugdal, az egy hónapi büntetést kap (amelyet valószínűleg úgyis felfüggesztenek) mig a békésen tüntető fiatal lányok hatszorakkora büntetést kaptak. Tetejébe, a tüntetés egyetlen FEHÉR résztvevője szintén hat hónapi börtönbüntetést kapott, amiért négerekkel együtt ült le a vendéglőben. A- déli bírói barbárok embertelensége éppannyira meg- gyalázása az amerikai jogrendnek, mint az utcán dühöngő rendőrök és rendőrkutyák meggyalázói az emberiességnek és Í a demokráciának. Ez a “déli életforma” fenntartásának, az államok jogainak a négerek brutális összeverésével való azonosítása, valamint egy fenevadnak kampánymenedzseri állásban való pa- rádéztatása azonban nem fogja megmenteni a néger nép elnyomásának rendszerét. A néger nép már megmozdult és . követeli jogait, amely megilleti őket, mint amerikai polgárokat, mint embereket. És nincs annyi vadállati Oliver, vagy kaján Perkins, aki fel tudja tartóztatni történelmi menetelésüket a teljes egyenjogúság felé. Kennedy elnök a hidegháború (•^^Felszámolását javasolja Magasrangu diplomaták találkozása Moszkvában A washingtoni American University záróünnepélyén tar tott kimagasló beszédében hétfőn, junius 10-én, Kennedy elnök minden jel szerint azt az érzést keltette, hogy elérkezettnek látja az időt szembenézni a világ legégetőbb problémájával, a béke kérdésével, örömmel látjuk, hogy kijelentései —- habár nem eredetiek, mert a Szovjetunió* miniszter- elnöke már számos alkalommal proponált hasonló megoldásokat —, de minden esetre tudomásul veszik a jelenkor nagy változásait, és elismerik, hogy az uj erőegyensúly következtében egy uj, konstruktiv. békés külpolitikára van szükség. A beszéd lényege határozottan kimutatja, hogy elkerülhetetlen és szükséges a Szovjetunióval való ellenséges viszonylatot felszámolni és kedvező hangulatot teremteni előbb egy atomkisérleti tilalom szerződésének és később az általános leszerelésnek a megvalósítására. Ugyanakkor az elnök megígérte, hogy -a földalatti próbák kivételével az Egyesült Államok tartózkodni fog mindennemű nuk- j leáris kísérletezéstől úgy az alacsonyabb, mint a magasabb légkörben, valamint a tengeren, mindaddig, mig más ország el nem kezdi. Az elnök beszédének kimagaslóbb részeiből itt közlünk néhány idézetet: “Azért beszélek békéről, mert a háborúnak ma teljesen uj jelentősége van. . . Egyetlen atomfegyvernek majdnem tízszer annyi robbantó ereje van, mint a második világháború alatt a szövetségesek teljes légierejének volt. Nem ésszerű dolog többé (a világháború) egy olyan korban, amelyben egy kölcsönös nukleáris támadásból eredő halálos mérgeket a szél, a viz, a föld és a magvak a világ minden. tájára széthordják és a még meg nem született nemzedékeket is megmérgezik. Manapság évről-évre dollár- milliárdokat költünk fegyverekre abból a célból, hogy ne legyen rájuk szükség és evvel védjük a békét. De valóban, ezeknek a hasznavehetetlen eszközöknek felhalmozása — amelyek csak rombolhatnak, sosem alkothatnak — a béke megőrzésének nem az egyetlen, még kevésbé a leghatásosabb módja.” Az elnök annak a reményének is kifejezést adott, hogy a szovjet vezetők barátságosabb hangulatot fognak terem teni az U.S. iránt. Evvel kapcsolatban ezeket mondotta: “Az a véleményem, hogy nekünk is, úgy egyéneknek, mint az egész nemzetnek, meg kell változtatnunk irántuk való álláspontunkat, ez részünkről éppoly fontos, mint az ő részükről... Ne adjuk fel a reményt. A béke nem feltétlenül elérhetetlen és a háború nem feltétlenül elmaradhatatlan. Ha határozott célt tüzünk ki, könnyebben megvalósítható módszerekkel, mindenki világosabban láthatja, reményt meríthet belőle és előmozdit(Folytatás a 2-ik oldalon) il INTEGRÁCIÓS FRONT ÚJABB FEJLEMÉNYEI Lapzárta előtt az tartotta izgalomban az egész országot a néger nép polgárjogi küzdelmének frontján, hogy mi lesz ELŐZETES BEJELENTÉS! Jövő heti lapszámunkban közölni fogjuk azt az interjút, amelynek keretében a WNEW newyorki rádióállomáson William B. Williams hírközlő szén zációs adásban hozta nyilvánosságra a Mississippi és Georgia állam börtöneiben a néger szabadságmozgalomban letartóztatott fiatalkorú női tüntetők ellen elkövetett gálád szexuális merényleteket és támadásokat. Az interjú résztvevői között szerepel egy fiatal fehér nő, aki egyik áldozata volt a déli fajgyűlölő börtönvezetők vadállati viselkedésének. George C. Wallace, Alabama kormányzójának az eljárása Tuscaloosa-ban, amikor két néger hallgató, Vivian Malone és James A. Hood, mindkettő 20 éves, beiratkozásra jelentkezik a University of Alabama kapujában. Kennedy elnök figyelmeztető távirata ellenére, hogy álljon el az ország törvényével szembeszálló szán dókától, Alabama kormányzó; ja kijelentette, hogy ott lesz' az egyetem ajtajában, hogy személyesen gátolja meg a néger hallgatók beiratkozását. Ugyanezt szándékszik tenni csütörtökön Huntsville, Ala.- ban is, ahol a 26 éves David McGlathery fog jelentkezni felvételre az egyetem ottani központjában. A szövetségi bíróság rendelettel tiltotta el a kormányzót attól, hogy beavatkozzon a néger diákok beiratkozásánál. Philadelphiában az ország különböző részéből jött 46 ügy véd sürgette Wallace kormány zót, hogy tartsa tiszteletben az ország törvényét és ne akadályozza meg a néger hallgatók felvételét az Alabama Egyetemre. Tuscaloosa-ban 700 National Guardsmen, 900 rendőr, 20 szövetségi marshal, 400 újság- riporter és az igazságügyi minisztérium féltucat tisztviselője áll készen felkészülve az eseményekre. Az elmúlt hét legfőbb eseményei Jacksonban, Mississippi fővárosában, amelyet az elkülönítés székhelyének tekintenek, a négerek megváltoztatták demonstrációs móds zereiket. Mig ezelőtt nagy tömegekben tüntettek, most újabban kis csoportokban rendeztek villám demonstrációkat a város különböző helyein. A rendőrség Ugyanúgy járt el most is és százával börtönözte be őkét. A floridai Tallahassee-ben már második hete tüntetnek színházak ellen, ahova csak fehéreket engednek be. (Folytatás a 16-ik oldalon) MAAAHAWWAAAAAWAAWAAWUWwAAAAAAWAAAAAAAftIWAWWVWWWWWWAWWWWAHAAHWAAWFUWAIUWUWWWWWWWWWUWWWUWWWWWUWWWWAHWAWAAWAAI Nagy Keleti Népünnepély New Yorkban! Junius 16-án, vasárnap egész nap a Castle Harbour Casino-ban (volt Zach Park), 1118 Havemeyer Avenue, Bronx, N.Y. — Finom ételek és italok. Councilor foglalkozik a gyermekekkel. — Szép bazársátor. — uForog a kerék:*. — Door prize. — Belépődíj előreváltva csak 60 cent, a pénztárnál 75 cent. Legyünk ott mindannyian! Esős idő esetén nagy zárt helyiség áll rendelkezésünkre.
