Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-01-17 / 3. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 17. 1963 AZ IPARI MONOPÓLIUMOK FENYEGETŐ HATALMA Amerika hatalmas részvénytársaságai polipként fonják körül gazdasági életünket és egyre több iparban ragadják a kezükbe a korlátlan irányítást. Ezt a figyelmeztetést nem a munkáspártok valamelyike kezdeményezte és nem is a munkássajtó Írói közül került ki a megfogalmazója, hanem Estes Kefauver szenátor (D., Tenn.) tollából származik, aki legutóbbi jelentésében rámutatott az amerikai iparban megmutatkozó nagyfokú koncentrációra. Kefauver, mint a szenátus tröszt- és monopólium-ellenes albizottságának az elnöke bocsátotta ki a jelentést. Állítását táblázatokkal és statisztikai adatokkal bizonyította, amelyek szerinte elriasztó képet festenek arról, hogy a legnagyobb vállalkozások milyen óriási mértékben terjesztik ki befolyásukat az ipar minden területére. “Ezeknek a különböző részvénytársaságoknak a növekedése és működése képviseli az egyedüli nagy veszélyt ma a verseny és a mi szabad vállalkozási rendszerünk megőrzését illetően”, jelentette ki Tennessee állam demokrata szenátora. Kefauver kimutatta még, hogy ezek a nagy részvénytársaságok válnak uralkodóvá a munkapiacon is. A 200 legnagyobb gyárvállalat foglalkoztatja a munkásság összlétszámának a 29 szá- zálékát. De a termelésben mégis nagyobbarányu a részesedésük, ami abból származik, hogy a legnagyobb a gépesítésük is. így a termelt javak értékét tekintve, a gyáripar termeléséből 38 százalékban részesednek. Ez a 200 részvénytársaság, amely a gyári termelés 38 százalékával rendelkezik, kevesebbet mint egy százalékát alkotja az Egyesült Államokban működő 269,800 gyáripari vállalatnak, az 1958-as statisztikai adatok szerint. (Az analízis ennek az évnek az adatai alapján készült.) Bizonyos iparágakban a mammut- vállalatok a termelés 95 százalékát tartják a kezükben. Kefauver szenátor jelentéséből kitűnik még, hogy ezek a hatalmas és egyre nagyobb mértékben terjeszkedő vállalatok nem maradnak meg eredeti termelési águknál, hanem polipszerüen fonják körül a többi iparágakat is. Az adatokból és táblázatokból világosan láthatjuk, hogy a 100 legnagyobb gyáripari részvénytársaság közül csak 10 volt az első négy vezető termelő vállalat között 20, vagy több iparágat tekintve. A többi mammutvállalat termelésének jelentős része tehát nem is a saját, eredeti termelési cikkeiből származik. Ebben a vonatkozásban Kefauver a “független kistermelőnek a nehézségeit”, hangsúlyozta, “aki megpróbál hax-colni a hatalmasan felduzzadt részvénytársasággal”, amely “monopol profitot” szerez eredeti árucikkeiből és igy megengedheti magának még azt is, hogy átmenetileg pénzt veszítsen más ágakban, ahová be akar hatolni uj termékeivel. A szenátor ezt “egy olyan problémának nevezte, amelyet a mi tröszt-ellenes törvényeink teljesen figyelmen kivül hagytak.” kefauver tehát a kistőkések érdekében szólalt fel, az ő profitjukat védte. De közben kénytelen volt éles kritikában részesíteni törvényhozásunkat, amely nem hozott hatásos intézkedéseket a hatalmas ipari mammutvállalatok ellen. Kénytelen volt elismerni azt is, hogy a jelenlegi tröszt- ellenes törvények alkalmatlanok arra, hogy a NEM KELL CSOMAGOLNI! NEM KELL VÁMOT FIZETNI! , A legrövidebb időn belül segithe► ti rokonait IKKA-csomagokkaU, I ► < ; , Felveszünk rendelést gyógyszerekre. A “Kultúra” , ! , megbízottja. — Magyar könyvek. — Saját köny- ( veit Magyarországból kihozhatja általunk h i ' ► KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET < : JOSEPH BROWNFIELD i ► 15 Park Row New York 38, N.Y. < ► Mindennemű biztosítás. Hajó- és repülőjegyek < ► - Telefon: BA 7-1166-7 < _▲_jj. ^ jétm |4 A A t j> A A Al A t ^ nagy részvénytársaságok monopolhatalmát korlátozzák. Az ipar propaganda szervei, mint például a Na- ^/WNA/WVWNAA/WWWWWWWWWVWWWV tional Association of Manufacturers és csatlós csoportjai azért támadják olyan élesen a szak- szervezeteket és azért követelik a tröszt-ellenes törvény bilincseinek alkalmazását a munkásság szervezetei ellen, mert ezek már hosszú idő óta megpróbálták felvilágosítani a közvéleményt a mammutvállalatok fenyegető hatalmáról. De a szakszervezetek elleni támadásnak van még egy más előnye is a monopolvállalatokra nézve: elterelik a figyelmet arról a veszélyről, amelyet a saját monopoiisztikus hatalmuk növekedése jelent az egész nemzetre nézve. ‘yvW'/ww'A/WX/WWWVWV\/\AB/VWVW\/\rt/\/\ÍWVWWv*t-í A nyomdász-szakszervezet felkérte Robert Kennedy igazságügyminisztert, a szenátus és a kép- viselőház monopólium-elleni bizottságainak vezetőit, hogy indítsanak vizsgálatot a New York Publishers Association ellen, azon az alapon, hogy az ujságkiadás teljes beszüntetésével a városban megsértették a Sherman Trösztellenes Törvényt. A sztrájk csak négy újság ellen indult, de másik öt napilap erre kizárta munkásait és beszüntette a megjelenését. Ezzel úgynevezett “kritikus” helyzetet teremtettek azzal a céllal, hogy a sztrájkolok ellen hangolják a közvéleményt és a hivatalos közegeket. Közben a lapkiadók sztrájk veszteség biztosítást kaptak. A Mutual Insurance Co., of Bermuda 2,500,000 dollár biztosítást fizetett ki. 22,000 dollárt vasárnapi és 11,000 dollárt hétköznapi veszteségért. Állítólag már kimerítették a biztosítási kötvény végösszegét. A magasfizetésü tisztviselők munkaidejét leszállították egyes lapoknál és fizetésüket is levágták. Kevesebb munkás Több termelés, Nagyobb profit Az American Iron and Steel Institute évvégi jelentése az acélipar bizonyos eredményeiről, éles megvilágításba helyezi a munkásság és a termelés közötti viszony aránytalan és a munkásságra nézve hátrányos fejlődését. A jelentés szerint a nyersacél termelés 1962-ben 315,000 tonnával volt több, mint 1961-ben, a munkások száma, akik a többlettermelést létrehozták, lényegesen kevesebb volt. Az Institute a november havi fizetési listát veszi alapul, belefoglalva ebbe az órabérre dolgozó (termelő munkások) és az évi fizetéses alkalmazottakat. Ezeknek számát ösz- szesen 482,600-ban állapítja meg, ami 61,517 alkalmazottal kevesebb, mint volt az iparban 1961- ben. Az acélszakszervezet közlönye, a Steel Labor, januári számában beszámol arról, hogy a harmadik negyedévben az acélipar 67,579 acélmunkással kevesebbet alkalmazott, mint az első negyed évben. Tehát az acélkorporációk kevesebb munkással, a termelőképes gépeknek csak kb. 55%- os félhasználásával is több acélt termeltek és nagyobb profitra tettek szert, mint az előző évben. A KEWYORKI SZTRÁJKFRONT (Folytatás az első oldalról) ból eredő tapasztalatok, amelyek legtöbbször a munkásság elleni döntésekkel végződtek, késztette Powerst arra, hogy a tagság beleegyezése nélkül ne adja hozzájárulását a kivizsgáláshoz. Az események igazolták Powers állásfoglalását. A bizottság egyik tagja, Harold R. Medina, aki az első Smith-törvény tárgyalását vezette a kommunista párt vezetői ellen, erőszakos önkényeskedéssel, most is megmutatta, hogy ő hol látja az igazságot. Élesen kikelt a sztrájk és vezetője, Powers ellen és elfogult véleményét a TV-n is közölték. Ezzel már előre is érvénytelenítette a bizottság semleges feladatát. A végső döntésben a három biró nem volt egységes. A nyolcoldalas jelentést Judge J. O’Grady különvéleménye kisérte. A jelentés a szakszervezetet hibáztatja a sztrájk megindításáért, hogy a -sztrájkvezetők az újságkiadók ellen manővereztek, hogy követelésük túlzott, hogy tudatosan nyújtják hosszúra a sztrájkot, stb. Judge O’Grady a kiadókat okolta azért, mert “az egyezkedés régi formáihoz ragaszkodtak, amelyek máskor is az ő érdeküknek feleltek meg. Mr. Powers elhatározta, hogy szakit a régi módszerekkel, mert ä munkások elégedetlenek voltak az eredményeivel.” A nyomdászok a sztrájkgvülésen az ujságipar szakmáinak egységére fektették a fősulvt. A sztrájk megindítása óta, egy 10 szakmai vezetőből álló bizottság közösen tárgyalja meg a tennivalókat. Ezek között van az a követelés, hogy a szakmák munkaegyezményének lejárata ugyanazon időre legyen meghatározva, ami megkönnyítené az egyezkedési tárgyalások levezetését. A sztrájkgyülés elhatározta, hogy kéréssel fordul az országos nyomdai szakszervezetekhez egv 3 százalékos sztrájkadó hozzájárulásért, amit referendum szavazással döntsenek el. Clevelandon 1962 november vége óta folyik sztrájk a két nagy napilapnál. Harry Van Arsdale, a N. Y. Városi Munkástanács nevében 10,000 dollárt adományozott a sztrájkalapra. A Munkástanácsban levő más szakszervezetek támogatásával, a sztrájkolok hatalmas tömeg- tüntetést tartottak kedden, jan. 15-én délben a N. Y. Times épülete előtt. Ezzel is kényszeríteni akarják a kiadókat, hogy a tárgyalásokat komolyabb mederbe tereljék a megegyezés iránvába. Az ujságiparban is az automáció képezi a fő kérdést. Vannak jelek, hogy a lapkiadók a gépesített “Varitype” módszert akarják bevezetni az újságkészítésnél, amivel a betűszedőket teljesen kinyomnák az iparból. A dokksztrájk változatlan A tárgyalások nem hoztak változást a négyhetes rakparti munkások sztrájkjában. James Reynolds, helyettes munkaügyi államtitkár aggódását fejezte ki, hogy a megkárosított “nemzeti érdek” Kennedy elnököt erélyesebb eszközök igénybevételére fogja kényszeríteni a Sztrájk ellen. Ez elég ironikusan hangzik, ha visszaemlékszünk arra, hogy az International Longshoremens Association volt az első, amely a kormány Kuba-ellenes intézkedéseit támogatva, megvonta a szolgálatot azoktól a nemzetközi hajóktól, amelyek Kubának szállítottak. • ,:íi A rakparti munkások a közvélemény elé tárják problémáikat. Röpiratot terjesztenek, amelyben rámutatnak, hogy a munkásság érdekeit illetékesek nem veszik figyelembe. Az autómációval kapcsolatban ismertetik a helyzetet, amely abból áll, hogy a technikai fejlődés megfosztja az embereket a munkától és keresettől. Nem az automáció ellen foglalnak állást, hanem az ellen, ahogyan azt ellenük kihasználják. Követelik, hogy az automáció fejlődése által létrejött javakban nemcsak a munkáltatók és a nagy vállalatok részesüljenek, hanem a munkások is. NEM POLGÁROK FIGYELMÉBE! Az Igazságügyminisztérium ismét felhívja azok figyelmét, akik nem polgárok, hogy január hónapjával elérkezett a lakásbejelentés ideje. A törvény megköveteli, hogy mindazok, akik nem polgárai még ennek az országnak, január havában jelentsék be címüket. Az Immigration and Naturalization Service rendkívül egyszerű módszert dolgozott ki erre a célre. Lapunk olvasói, akik polgárok, segítségére lehetnek nem-polgár barátaiknak, rokonaiknak abban, hogy figyelmeztetik őket erre a kötelességükre. A bejelentést a helyi bevándorlási hivatalban, vagy postahivatalban eszközölhetik. VUVVWUVVVVlWUVfMAWVVUUWVVVVMVbVUWWW “RAKÉTÁNAK” nevezték el az ukrajnai Lvovban gyártott permetező berendezést, melynek segítségével egy óra alatt körülbelül 90 hektárnyi területről lehet a kártevőket kiirtani. ^vwwwwwwwvwvwvvvwvwwvvwvwwwwvvvvwv ií MÉG KAPHATÓ | * * i Az Amerikai Magyar Szó 1963-AS NAPTÁRA I 5 t 168 oldal. Nagyszerű tartalommal, szép $ képekkel, gyönyörű kiállításban £ :« Ára csak $1.50 $ Rendelje meg Kiadóhivatalunknál, 1130 E. 16th St., New York 3, N. Y.t ,VV»W»W%W»W<i»W*VW»"»\WWW»%WV»V»V»VVW»VWV\ 4
