Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-05-30 / 22. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 30, 1963 MAGYARORSZÁGI JEGYZETEK Irta: SHMIDT ARTUR A századforduló előtt és főleg utána több mint egy millió magyar dolgozó vándorolt külföldre. Nem javult a helyzet a Három millió koldus or­szágában a Horthy-rendszer idején sem, Tovább éleződött a földnélküliség, nőtt a munkát keresők tömege a városban és a falun. Nem volt szá­mottevő iparfejlesztés. Alacsony jövedelmű mező- gazdaság képezte a lakosság zömének megélhetési forrását. Nyomor, szegénység, elmaradottság, ne­héz munka, gondterhes élet jellemezték az ország helyzetét. Ezerkilencszáznegyvenötben, a német fasiszta banditák elleni nehéz harcok tüzében született meg.a magyar szabadság, valósult meg a nép ős­régi álma. Megszűnt a kizsákmányolás, a termelő- eszközök a dolgozó nép tulajdonába mentek át. Romokban, kifosztottan hevert az ország uj ura, a nép előtt. Megkezdődött a küzdelmes, sok áldo­zatot igénylő épitő munka. Rövid 18 év telt el azóta és mindenki, de különösen a hazatérő láto­gató, ámulva nézi, mérlegeli a gyors ütemben fejlődő szocialista Magyarország nyilvánvaló eredményeit. Egy uj világ tárul a szemlélő elé egy rövid vasúti vagy autóut után. Megváltozott és szüate- leníil változik az ország, a városok, a falvak, az emberek külseje. Az üzletek, a kirakatok árubő­sége, az emberek udvariassága, jó kedélye, az uj, anyagilag biztosított, eszmei tartalommal telitett élet ékesszavu szószólói. Mindennek sziklaszilárd alapja a szocialista gazdaság gyorsütemü fejlő­dése. Ma az ország össztermelésének kb. 60 száza­lékát az ipar adja, mig a mezőgazdaságban a mo­dernizálódó szövetkezeti és állami nagyüzemi vál­lalatok uralják a helyzetet. Az ország, gazdasági életében a termelést tekintve a kisárutermelők része alig haladja meg a 12 százalékot. Az ipar és mezőgazdaság válságmentesen, tervszerűen, fejlődik a szocializmus gazdasági törvényei alap­ján. Évről-évre növekszenek a beruházások, ame­lyek egy modern gazdasági berendezkedést szül­nek és ennek nyomán .jólét fakad az ország min­den részén, minden táján, minden családban. Rö­vid idő alatt több mint kétszeresére emelkedett a munkások száma Magyarországon. Az ipar fej­lődése magával hozta, hogy a munkások és a falu dolgozói a szocialista munkaszervezés révén, a gépek fokozatosabb felhasználásával ma keve­sebb munkával többet termelnek és jobban ke­resnek. Mindez túlzás nélkül igy van. Egy pár adat szolgálhat enhek konkrét illusztrációjaképpen. Tiz év alatt (1950—60) az ipari termelés háromszoro­sára, a gépipar termelése pedig majdnem négy­szeresére nőtt. A termelő erők ilyen jelentős fej­lődése minden téren elősegítette a termelési vi­szonyok tökéletesedését, útját egyengette az egész társadalmi rendszer előrehaladásának. Magyaror­szágon az ipar ma 1.2 millió embert foglalkoztat és nincsen munkanélküli. Megszűnt a legértéke­sebb termelőerő lelketlen pazarlása. Ezzel nem dicsekedhetnek a gazdagabb nyugati szomszéda­ink. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak arány­száma az ország összes dolgozóihoz viszonyítva 40, (a lakossághoz viszonyítva 35. Ez az arány az US-ban 12 és Angliában 5). Ez a szám mutat­ja, hogy van még teendő az országban az ipar­fejlesztés terén. A tervek számításba veszik ezt és 15 éven belül alapvető változás várható ezen a téren. A gazdasági életben felmerülő problémák — ezek száma nem csekély —, a mindenkori hely­zetből adódnak, és ezért elválaszthatatlan kísé­rői a fejlődésnek. A nép alkotó munkája, a szo­cialista gazdasági rendszer erősödése sorba meg fogja oldani azokat. Az ország eredményei annál szembeötlőbbek, hogy területe szegény ásványi nyersanyagokban és energiahordozókban. Ez a körülmény teszi szükségessé, hogy a lehető legjobban használja ki természeti adottságait és a helyzetnek megfelelő alapokra építse iparát. Kedvező lehetőségek van­nak a mezőgazdasági sokoldalú gyors és a bauxit. termelés még gyorsabb fejlesztésére. Másrészt fokozni kell a geológiai és más gyakorlati célokat szolgáló tudományos kutató munkát. A magyar ipar. szerkezete nem felelt meg sem a kor, sem pedig az uj helyzet követelményeinek. Az átszer­vezése bonyolult, időt és gondos tervezést követe­lő feladat, nem szólva az ezzel járó rendkívüli be­ruházásokról, a szakmunkás, tervező mérnök stb. képzés problémáiról. Az ipar uj alapjai már fel­épültek és most továbbfejlesztésükről, üzemek modernizálásáról, egyes termékek továbbfejlesz­téséről, más termékek gyártásának beállításáról, a felszabaduló termelőeszközök felhasználásának problémáiról van szó. Komoly fejlődés előtt áll a vegyipar és ezen belül a műanyaggyártás, amely sok vonatkozásban megszabadíthatja az országot a nyersanyagellátás gondjaitól. A fejlett gyógy­szeripar termelését, a tervek szerint, gyorsan nö­velni kell, ugyanúgy, mint a jónevü magyar hír­adás- és vákuum-technikai, valamint szerszám­gép gyártást, műszer és erősáram gépgyártást, továbbá az élelmiszeripari és vegyipari gépek és üzemberendezések gyártását. Az iparfejlesztés tervei ezekre az ágakra helyezik a hangsúlyt, mert a jövőben ezek kell, hogy adják az ország ipari termelésének legjelentősebb, legértékesebb részét, a külkereskedelemben szereplő árucikkek tömegét. A lakosság és a népgazdaság másirányu igényeit, szükségleteit kielégítő többi iparág ép- ugy, mint a fentemlitettek átesnek a szükséges fejlesztésen és fejlődésen. A világszínvonal az a cél, amely mindegyik magyar iparág előtt áll. A minőség javítása és a választék növelése, az ön­költség csökkentése állandó feladatok, hiszen ezek kel a termelésben évről-évre, hónapról-hónapra, napról-napra foglalkozni kell. A magyar ipar fejlődésének eddigi évi átlagos üteme 10 százalék körül volt, ami több mint amennyit a legnagyobb nyugati “csodák” hazái­ban feLtudnak mutatni. Az ötéves terv teljesítése eredményeképpen a szocialista ipar termelése mintegy 40, a szocialista mezőgazdaságé 23 szá­zalékkal fog növekedni, a nemzeti jövedelem pe­dig 36 százalékkal. A jelentős gazdasági fejlődést a szocializmus épitése hozta magával, amelynek során a nép ki­építette és felfejlesztette az ország nehéz iparát és ezen belül a termelőeszközök gyártását. A kul­turális forradalom egy másik vívmánya a magyar népnek, amely lehetővé tette a gazdasági élet át­fogó és gyorsütemü fejlesztését. Az ország terme­E N SZ-statisztika: Tíz év alatt megháromszorozódott a szocialista országok ipari termelése Az ENSZ által nyilvánosságra hozott statisz­tikai adatok szerint 1950-től 1961-ig a Szovjet­unió és a KGST-hez tartozó tagállamok ipari ter­melése több mint háromszorosára emelkedett. Az ENSZ ipari' statisztikai osztályának veze­tője sajtóértekezleten elmondotta, hogy az emlí­tett időszakban a Szovjetunióban és a kelet-euró­pai országokban 11.7 százalék az ipari termelés átlagos évi növekedése, szemben a világ többi or­szágának 5.7 százalékos átlagos évi emelkedésé­vel. 1961-ben a Szovjetunió és az európai szocialista országok kétszer annyi ipari terméket állítottak elő, mint a Közös Piac országai. Gocper őrnagy ünneplése New Yorkban Lelkes örömujjongással üdvözölte New York város L. Gordon Cooper őrnagyot, amikor az ut­cai diszfelvonuláson Johnson alelnök kíséretében a város főbb útvonalain végighaladt. A szokásos konfetti és ticker-tape áradat mellett az utcákat szegélyező nagyszámú közönség éljenzése köze­pette haladt az autófelvonulás a Waldorf-Astoria hotelbe. A díszes bálteremben megrendezett ebéd alkalmával az ünnepelt űrhajós rövid beszéddel köszönte meg hősies teljesítményéért kifejezett hálát és nagyrabecsülést. A rendőrség több millióra becsülte az utmenet két oldalán éljenző közönség számát. Előzőleg a városházánál fogadta Cooper őrnagyot Wagner polgármester és átadta neki a város kitüntetését. Vele együtt ünnepelték az űrhajózási program egyéb jelenlévő kimagasló személyeit. A Szovjet nem hajlandó megfizetni az Egyesült Nemzetek jogtalanul megszavazott költségeit A Szovjetunió értesítette az ENSZ költségve­tési osztályát, hogy a jogtalanul megszavazott költségeknek ráeső részét ezentúl nem hajlandó megfizetni. Az 1963-as évi költségvetésnek bizo­nyos tételeit a közgyűlés szavazta meg és nem a Biztonsági Tanács, amint kellett volna. A Szöv­ésének fokozásában mind nagyobb jelentőséggel bír a munka termelékenységének gyors növelése. A termelés fejlesztésének objektiv lehetőségét teremti meg az a körülmény, hogy közte és a szűk ségletek kielégítése között megszűnt az afítago- nisztikus ellentét, mely a kapitalista árutermelést jellemzi. A népgazdasági tervek szabályozott, ará­nyos fejlődést írnak elő, meghatározzák a kulcs­feladatokat. A tervek a nép érdekeit szolgálják. Magyarországon nincsenek olyan osztályok, amelyeknek létérdekébe ütközne a gazdaságfej­lesztési terv teljesítése. Az egységes paraszti osztály kialakulása a falvakban a magyar nép egységének további erősödését jelzi. A dolgozók alkotó munkája újabb gazdag erőforrást nyert. A nagyvonalú gazdasági fejlesztés érezteti ma­gát a nép jólét növekedésében. A városi dolgozók reálbére 1938 és 1960 között 60, a parasztság reáljövedelme kb. 25 százalékkal emelkedett. A társadalmi szolgáltatások a bérek 25 százalékát teszik ki. Most a társadalmi biztosítás a lakosság 95 százalékát öleli fel, ami azt jelenti, hogy a pa­rasztságra is kiterjed a társadalmi biztosítás. A gazdasági fejlődés együtt jár a szakmun­kások és a szakmai értelmiségiek képzésével. 1949 és 1960 között az országban 60 ezer mérnö­köt és 50 ezer technikust képeztek ki a szakmun­kások százezrei mellett. Most az állam évi 84.000 szakmunkást képez ki és 1980-ig további 65.000 mérnököt és 180,000 technikust fog kiképezni. Az uj igényeknek megfelelően ebben az időszak­ban 16,000 mezőgazdasági mérnököt és 27,000 technikust kell majd kiképezni. A szocializmus kibontakozó körvonalai és annak talaján virágba-szökkent szabadság uj, gazdagabb életet teremtettek a magyar nép számára. Más ma a munka, az öröm, a kultúra, a vigadás mint régen volt. Átalakul az ország, átformálódnak az emberek. Tárva-nyitva a jövő kapuja az ifjúság előtt. Örvendve a jelennek és ismerve a holnapot, lelkesen szorgoskodnak a dolgozók. Nyugodtan, gondtalanul pihenve élnek az öregek. Rügyezik és virágzik az élet a szocialista ma­gyar hazában. jetunió által kifogásolt költségvetési tételek ezek: ENSZ-bizottság Korea újjáépítésére és egyesí­tésére, $168,000; Dél-koreai katonai temető kar­bantartása, amelyben az ENSZ-hadseregnek a ko­reai háborúban elesett katonái vannak eltemetve, $75,000; az ENSZ palesztinai fegyverszünet­ellenőrző bizottsága, $1,633,000; az ENSZ külszol­gálata, amely fordítókat és egyéb személyzetet küld tengerentúlra $1,403,000. Korábbi határozattal a Szovjetunió megvonta fizetését az ENSZ Kongóba és a Közép-Keletre küldött katonaságának költségeire. Nemcsak a Magyar Szónál történik ilyesmi Szomorodott szívvel közlöm, hogy ötvenhárom kemény forintokért megvásároltam neves kultur- histórikusunk, Ráth-Végh István “Szerelem, há­zasság” című könyvét. Pedig, istenbizony, örül­ni akartam neki. Eleinte örültem is. csak a végén szomorodtam el. A könyv végén, ahol a 645. oldal után a 578. következik, aztán két oldalanként, felváltva hol a 600-as, hol az 500-as oldalszámok­ból találtam egy-kettőt, aztán megtaláltam a tar­talomjegyzék felét, végül a 607. oldalon, annak az alján egy befejezetlen félmondatot s a következő, a legutolsó oldalról végre megtudtam, kinek kö­szönhetem ezt a meglepetést. Mert oda volt nyom­tatva, hogy ezt a könyvet 46,000 példányban, 675 oldalon a Gondolat, a TIT kiadója gondozta ilyen gondosan. Hadd gratuláljak hát Löblin Imre mű­szaki vezetőnek, s mivel a könyvet a Kossuth Nyomdában nyomtatták, Lengyel Lajos felelős vezetőnek is. Emlékezetes meglepetést szereztek nekem, s a 46,000 közül nyilván még jó néhány olvasónak. (B) A képviseloház megszavazta az egyenlő fizetést a nőknek Jelentős határozatot hozott a képviselőház, amikor megszavazta azt a törvényt, amely egyen­lő munkáért egyenlő fizetést garantál minden­kinek, nemre való tekintet nélkül. Evvel a szená­tus elé kerül a javaslat, mely előzőleg már meg­szavazott ehhez hasonlót. A két javaslat össze­egyeztetését és törvénybe iktatását biztosra ve­szik, ami lényeges lépés lesz a nők egyenjogú al­kalmazása irányában.

Next

/
Thumbnails
Contents