Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-05-30 / 22. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 30, 1963 Mi Történik A* ÓhAzAban HÁZ A PUTRI HELYÉN Mai krónika hat cigánycsalád életéről Bordány ma már a szegedi járás jelentős közMegjelent a népszámlálási adatok 25-ik kötete Melyik a legnépesebb egyéni foglalkozás? — Több mint 5,300,000 kereső. — Tizenegy év alatt hétszeresére nőtt az olvasztárok száma. — 12,774 művész és iró él az országban BUDAPEST. — Megjelent a népszámlálási sorozat 25. kiadványa. Ez a kötet a foglalkozással kapcsolatos adatok országos összefoglalását tartalmazza. Az ország 5,312,800 keresőjének több mint háromnegyed része fizikai, 15 százaléka szellemi foglalkozású, 8 százaléka nyugdíjas és járadékos. A fizikai munkát végzők 40 százaléka mezőgazda- sági, 25 százaléka ipari jellegű foglalkozást folytat. A fizikai foglalkozásúak 33 százaléka nő. Nagyon sok nő dolgozik a kereskedelemben és a vendéglátóiparban. Az építőipari szakmákban dolgozók 98 százaléka viszont férfi. A szellemi munkát végzők 45 százaléka nő. Az 1,016,500 ipari foglalkozású kereső 61 százaléka — az ipari szakmák nagy száma ellenére — 18 foglalkozást folytat. A legnépesebb szakma a lakatosoké, számuk: 123,597. Második helyen a szabóság és a varrónői szakma áll, ezt 69 és fél ezren gyakorolják. A vájárok száma meghaladja a 48 ezret; az országban 46 ezer asztalos, 39 ezer cipész, 37 ezer szövőnő, szövőelőkészitő, 37 ezer fémesztergályos, 30 ezer csillés és 29 ezer műszerész dolgozik. Az építőipari jellegű foglalkozásnak között 65 ezer kőműves, 40 ezer villanyszerelő, 19 ezer ács, állványozó, 18 ezer épületfestő, mázoló van. A gépkocsi- és autóbuszvezetők száma meghaladja a 60 ezret. A népszámlálás időszakában 37 ezer traktor- és vontatóvezetőt írtak össze. A fodrászok és kozmetikusok száma 22 ezer volt. Az előző népszámláláshoz viszonyítva hétszeresére nőtt az olvasztárok, hatszorosára a vasbeton- szerelők, ötszörösére a marósok, furósok és hegesztők száma. Négyszer annyi gépjármüszerelő és hengerész, háromszor annyi fémesztergályos és szerszámkészítő van, mint tizenegy évvel ezelőtt. Megkétszereződött a műszerészek, öntők és vájárok száma. A szellemi foglalkozásúak 45 százaléka irodai dolgozó, 27 százaléka kulturális, egészségügyi, 23 százaléka pedig műszaki alkalmazott. A műszaki vezetők és tervezők száma meghaladja az 52 ezret. Az ápoló, a szülésznő és az egyéb egészség- ügyi szakalkalmazottak száma 50 ezer. Tanító 33 ezer. általános iskolai tanár 25 ezer, középiskolai tanár 10 ezer, egyetemi oktató 4 és fél ezer van az országban. A művészek és irók száma 12,774. Az országban 3,766 gyógyszerész működik. Magyar rövidfilm nyerte az első dijat a nemzefk. vöröskeresztes fesztiválon A Nemzetközi Vöröskereszt fennállásának 100. évfordulója alkalmából május 9 és 12 között. Cannes-ban nemzetközi vöröskeresztes filmfesztivált rendeztek. A fesztiválon, amelyre 24 ország nevezett be, a Magyar Vöröskereszt a véradásról szóló rövidfilmmel, az “Amit adtál: az élet” c. produkcióval vett részt. A filmet a Budapest Filmstúdió készítette, Kollányi Ágoston rendezésében. A rövidfilm megnyerte a fesztivál Aranyláng elnevezésű első diját. HATSZÁZ SZOBÁVAL gyarapodott az Idegen- forgalmi Hivatal Balaton-parti fizetővendég-szol- gálata tavaly; az idén újabb négyszáz szobával bővítik a hálózatot. • A GYŐR-SOPRON megyei Tanács és a pedagógusszakszervezet a győri Xantus János Múzeumban kiállítást rendezett azokból az iskolai szem léltetőeszközökből, amelyeket a megye pedagógusai készítettek. m A SVÉD RENDŐRSÉG az utóbbi időben sok templomi betörés kiderítésével foglalkozik. Érdekes módon a feltört templomokból a legtöbb esetben csupán a misebor hiányzik. Az országban ugyanis az alkoholipari munkások hosszabb idő óta sztráj kolnak. . . ségei közé tartozik. Van orvosa, gyógyszerésze. Van portalanitott müut, autóbuszjárat, vannak fejlődő szövetkezeti gazdaságok és vannak autó- tulajdonos szövetkezeti gazdák is. De most nem róluk szól a história. Hanem arról, hogy találja meg a helyét a község fejlődő szocialista közösségében az a hat cigánycsalád, amelyek elődei valószínűleg Kiskundorozsmáról települtek át ide — mind mondják — még valamikor a háború előtt. Erre vall az is, hogy mind a hat család a Kolompár nevet viseli. Együtt a többi gyerekkel Hét kis cigánygyerek ül az iskolában az első osztályosok között. A többiek, a falubeli gyerekek hamar befogadták őket. Jó pajtások a játékban. Kell-e több ennél? A szülők először bizony ellenérzéssel fogadták a cigánygyerekek beiskolázásának hírét. Bodó Viola igazgatónő elmondta, hogy több szülővel nem egyszer kellett beszélgetni, vitába szállni a vaskalapos konokság ellen, mig ez az ellenkezés elcsitult. S nemcsak a többi gyerekek szülei hadakoztak elsőbb a cigánygyerekek iskolába járása ellen, hanem mindenekelőtt a kis rajkók szülei. Nekik nem fért a fejébe sehogysem, hogy miért kell gyerekeiknek betűvetést tanulni, mikor ők anélkül élték le életük javát, hogy irni-olvasni megtanultak volna. Azóta eltelt már több mint fél esztendő. A hét cigánygyerek szorgalmasan jár az iskolába minden nap, s tanulnak is ki-ki a képessége meg a körülményei szerint jól vagy rosszabbul. Czékus Lászlóné foglalkozik Kolompár Palival, Jóskával meg a többiekkel. A tanítónő keze alatt nyiladozik már az értelem a fekete fejecskékben. A nyolcéves Pali arról álmodozik, hogy az iskola elvégzése után a tanácshoz megy majd dolgozni, mint írástudó tanult ember. Tisztelik a törvényt A községi tanács sok gondja-baja mellett is rendszeresen figyelemmel kiséri a hat család sorsának alakulását. Bózsó Józsefné adminisztrátor van megbízva azzal, hogy a cigányok ügyeivel foglalkozzék, igazságot tegyen vitáikban, rendet az összekuszálódott életek, sorsok között. S mert ezt a feladatát szivvel-lélekkel ellátja, szeretik és mindenféle egyéni panaszukkal, keservükkel fölkeresik mindig a bordányi Kolompárok. Mert tisztelik a törvényt mind a hat családban. Nincs is itt semmiféle lopás, orgazdaság, vagy csalás, kuruzslás. Legföljebb, amikor 24° a hideg 's a putri nádtetőjén belül is dérré fagyott a pára, akkor a hat család férfitagjni fölkerekedtek és ahol lábon álló tengeriszárat láttak a földeken, azt levágták tüzelőnek. Nem volt ez lopás, már csak azért sem, mert Kolompár József, Kolompár Mátyás, meg Kolompár Urbánné maga ment be annakelőtte a tanácshoz megmondani, hogy fáznak a putriban, s ezért levágják tüzelni a kinn hagyott szárat. Egy kis vita volt ugyan a tulajdonosokkal, de aztán békét tett Bózsóné, meg Simon István, a községi tanács titkára. A közösség segített De maga a tanács is segítségére sietett a cigányságnak azokban a nehéz napokban. Fejenként 200—200 forint segélyt juttattak tüzelőre és kenyérre a putrikban didergőknek. S a tanács segített tavaly szeptemberben is, a hét gyerek beiskolázásakor. Négyezer forintból ruhát, cipőt, tanszereket vásároltak a gyerekeknek, hogy tanulhassanak. Megjegyezték ezt és szivük mélyén hálásak érte a szülei. Kolompár Urbánné éppúgy, mint Kolompár József. És a gondoskodás, a közösség figyelme olyan erő, amely most már megtartja ezt a hat családot a becsület utján. Terveznek és ezekből a tervekből sok minden meg is valósult már. Kolompár József, aki állandóan dolgozik, házat épített a putri helyén. Kolompár Ui'bánék most gyűjtenek házhelyre, mert majd ők is szeretnének uj, tágas házat építeni. Olyan szobákkal, ahová mindig besüt a nap. P. L. A 4000 éves urnatemeto kincsei Olvasta? Négyezer éves ékszereket találtak Csepelen! — erre a beszédtöredékre figyeltem fel tegnap délelőtt a villamoson, s akkor határoztam el, hogy élek a XXI. kerületi muzeumbarátok nyújtotta lehetőséggel, s részt veszek az ásatásokhoz induló túrán. Délután háromkor már több mint százan indultak az 52-es autóbusz végállomásától az ásatások színhelyére. Hiába, a pesti ember érdeklődő, kiváncsi. A túlzottan felcsigázott fantázia azonban a tények láttán rendszerint csalódni kényszerül. így volt ez most is. Akit ékszerek csillogása, rejtett kincsek felbukkanása vonzott, az talán megbánta a sétát, aki viszont régi korok sárgásszürke, töredezett , málló' emlékeivel, maradványaival akart ismerkedni, valóban szemtanúja lehetett, mint ássák körül, mint tisztítják le hajdani népek, életformák emlékeit. A Csepel-sziget évek óta muzeológusok, kuta- t ók paradicsoma. Egymás után kerülnek felszínre a korai bronzkor telepei és temetői, megannyi érdekes, több ezer éves emlék. Előbb a cementipari vállalat telepén, majd a Királyerdő területén, strandépítés közben tártak fel, csak úgy mellékesen, egy-egv érdekes urnatemetőt. A mostani ásatások helyét egy eke jelölte ki, amely két évvel ezelőtt véletlenül mélyebbre hasított és magával rántott egy urnadarabot. Amatőr kutatók, a helytörténet csepeli szerelmesei hívták rá a tudományos szakemberek figyelmét. Munkások, technikusok, jogászok, az ottani muzeumbarátok körének tagjai, kutatják a határt, és jelentik az Országos Történeti Múzeumnak, mihelyt értékes leletek nyomára akadnak. Vöő Imre, a Csepel Autógyár technikusa és dr. Balogh Zoltán jogász jelezte a mostani gazdag lelet helyét. Harminckilenc sirt már tavaly feltártak, a további ásatást a héten kezdték meg. Szerda óta több mint 40 urna került elő, a hajdani őslakók temetkezési formáinak megannyi értékes emléke. Arról tanúskodnak, hogy négyezer évvel ezelőtt elégették a holttesteket: az elhunytak hamvait, csontmaradványait agyagurnákba helyezték, s igy ásták földbe. Az égetett urnát agyagtállal borították, mellé helyezték az étellel és itallal telt kis edényeket és az elhunyt használati tárgyait, fegyvereit. Na és a négyezer éves ékszerek ? Schreiber Rózsa, a Budapesti Történeti Muzeum tudományos kutatója vékony papírzacskót húz elő a sok térkép és tudományos feljegyzés közül, és tartalmát egy féliv papírra ömleszti. Kékessárga bronztü, másfél centis tört spirál, érdekes lapátfejti tii, tört karperec és sok-sok agvag- gyöngy — ime, a “kincsek”. Kincsek a tudománynak ! A délutáni túra résztvevőinek dicséretére legyen mondva, fegyelmezettek, valóban úgy lépkednek a kiásott dombokon, mint a himes tojásokon. Indokolt is az óvatosság, a figyelem, mert szinte minden ásónyom után felbukkanhat egy urna, előkerülhet régi lándzsahegy, apró tőr, kézzel formált, kézzel díszített égetett kőedény, a négyezer éves urnatemető megannyi értékes lelete. A mostani ásatások befejezése után a sziget más helyén folytatják a kutatást. Egyes jelekből ítélve, elképzelhető, hogy az urnatemetők után csontvázas leleteket is találnak, s az lenne igazán érdekes, mert eddig még az nem került elő Magyarországon abból a korból. L. F. Összeért a szerelőszőnyeg a Buna felett Egv hónapja kezdődött az Erzsébet-hid építésének egyik leglátványosabb része, a hid tartókábeleinek áthúzására szolgáló szerelőszőnyegek kifeszitése. A Ganz-MÁVAG szerelői a két és fél méter széles, 460 méter hosszú sodronyfona- tot — amelyet méterenként gerendákkal támasztottak ki —, két oldalról egyszerre kezdték építeni. A szerelőszőnyeg a múlt héten összeért a Duna közepén. Az északi és a déli szőnyeget öt helyen átjáróhiddal is összekötik. A szerelőszőnyegeket — amelyek a tartókábelek alatt egy méternyire lógnak majd — egyébként most még “meg kell huzni”, mert a tartógerendák súlyának hatására, mintegy másfél méternyit megnyúltak. Ezeknek a munkálatoknak a befejzése után, várhatóan junius elején megkezdik az Erzsébet-hid végleges tartókábeleinek áthúzását. NÉPI GYÓGYÁSZATI atlaszt állítanak össze a szolnoki Damjanich Muzeum munkatársai az állatgyógyászat évszázados tapasztalataiból.
