Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-05-30 / 22. szám

Thursday, May 30, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD KÖZVETLENÜL... BÁLINT IMRE ROVATA Még tizennégyben történt, hogy a muszka elfog ta a divízió parancsnokságot az ott lebzselő há­rom generálissal, a trénnel és halomnyi krumplit, kávét, kenyeret és élő vagy már levágott marhát zsákmányoltak tőlünk. A generálisokért nem volt kár, a marhákat sajnáltuk. Egy-egy marháért ad­tunk volna nekik egy-egy generálist. Kettőt is. Mi valahogy kicsúsztunk a muszka gyűrűből. Lehet, hogy az ő generálisaik se voltak jobbak a mieinknél. De két napig nem tudtuk, hogy hol va­gyunk, hogy miért vagyunk, hogy leszünk, eszünk e? Amit tudtunk, azt elrekviráltuk, mihelyt ma­gunkhoz tértünk és katonamódra tudtunk visel­kedni a mező, vagy inkább csak sziklagazdász csúcsoktól. (Nem volt szabad a paraszt szót hasz­nálni, mart Bognár zugsführerem megtiltotta. Maga is paraszt, bocsánat mezőgazdász volt és tizennyolc éves korában pedig már bojtárlegény­ségig vitte fel a civil-rangot, önként állott be ka­tonának, még valamikor tizenegyben és’ha csak egy kicsikét is jobban tudott volna Írni és olvasni, őrmesterünk lehetett volna.) Egy pár tyuk a tisz­tikonyhára került, nekünk, legényeknek aszaltszil­va és savanyu büdöskáposzta jutott. A szakácsok azt a parancsot kapták, hogy meleget főzzenek, mert tele volt az erdő fával és volt gyufájuk. A fentemlitett savanyú-büdös káposzta mellé bele­dobtak egv-két .marék aszaltszilvát a kotlikba, szappannak eltett zsiradékot, enyvnek eltett cson­tokat és bőr-szőr cafatokat és a baka fintorította bár az orrát, amikor ezt a csemegét belemérték a csajkájába, de megette. Úristen! Mit meg nem eszik az ember, ha éhes! Még az ezredes urunk is megcsodálta ezt a csodát és megkérdezte a fő­szakácsot, hogy mi ez a jólkinéző “táplálóság?” “Galíciai gulyás, melde gehórzam,” válaszolta a szakács. Jegyzeteim között van egy pár maradék. Több á mócsing és a csont rajtuk, mint a hús. Vázla­tok pasasokról és helyzetekről. Nem önálló képek­nek valók, mert kevés a vitamin bennük. Olyan “galiciai gulyásfélék.” De nincs jobb a konyhá­mon, mert már hetek óta nem irok. Egészségi ál­lapotom és lustaság. Egyik is, másik is külön, kü­lön elég ok oknak, de a kettő együtt, it’s murder! GABRIELLO, az első vázlat. Hiába is volt nagy betűkkel kiirva a gazolinál­lomása fölött, hogy Gabriello Pallonette, minden­ki csak Tóninak titulálta. Már úgy értem a szom­szédság; két blokknyira minden irányban, jobbra is, balra is, északra és délre. Operaénekes volt odaát és ha valaki nem sietett elhinni, azonnal el- orditotta neki Bajazzo hírhedt sírva nevető áriá­ját. Mást is tudott volna énekelni, de ebben spe­cializált, mert az nemcsak nóta, hanem szinészke- dés is volt avval a sirás-nevetéssel és térdreros- kadással a kitárt karokkal és a végén a térdros- kadásból meghajlás lett a kosztumer előtt, mint a színpadon. Égő, fekete szemei mintha csak a milánói opera közönségét látták volna és a kosz- tümer egy szál tapsa mintha azok zugó tapsor­kánja lett volna. A szomszédság úgy vélte, hogy Tóni, ha nem is bolond egészen, de egy-két kerék­kel több vagy kevesebbje van. A szomszédság már régen nem vele javíttatta az automobilját, mert a legcsekélyebb hibára már szétszedte a mo­tort, az ajtókat, kerekeket levette és olyan “pro- jektot” csinált, mintha a földet körülszállingó kuglit kellett volna megjavítania. Mindent, ami száraz volt, megolajozott, amihez csak hozzáért lesmirglizett kívül és belül, alul és felül. Közben, ha valaki berobogott a kutak elé, hogy benzint vásároljon, otthagyta a csapokat és a papokat, a szétszedett gépezetet és méltóságos, operahőshöz illő lassúsággal sétált a kosztümerhez és persze énekelt és ritmusra törülgette az ablakokat, tak­tusra öntötte a vizet a radiátorba és kivágva a magas cét, orditotta, hogy Jim, Jack, vagy Mike, kell olaj a gépbe. Márcsak ezért se volt csoda, hogy amikor visszaszerkesztette a motort, az aj­tókat vagy a kerekeket, mindig maradt neki a földön egy pár rész, ha más nem, .egy pár sróf, amelyeket vagy ejfelejtett visszarakni, vagy nem tudta hova valók. Ha az ügyfél nyugtalankodott a földön maradt részek miatt, avval nvugtatta meg, hogy azok az előző “job”-ról maradtak. Tó­nit szerette a szomszédság és nála vették a gazo­lint és az olajat, mert azokat nem ő kémizálta, csap éppen nem javíttatták ki vele a kocsit. Még egy kereket se mertek a tapasztalt szomszédok vele felrakatni. A múlt héten este, hogy le akarta zárni a bol­tot, egy bandita ki akarta rabolni és Tóni ahe­lyett, hogy szép nyugodtan odaadta volna a kasz- szát, elorditotta a Bajazzót nevetve, sírva is és ezért — én is adtam egy dollárt a koszorújára. A milliomos Egy másik adalék ebben a galiciai gulyásban egy newyorki milliomos volt, akiről a huszas években hallottam. A tőzsdén szerezte vagyonát és úgy szórta a százasokat, mint más az apró­pénzt. Azaz még ugyabban. Például egy nap, mel­lékesen megjegyzem egy Madison Ave.-i hires szállodában lakott, ott is étkezett és mert egy pincértől hallottam az esetet, aki talán még ma is ott dolgozik, nem irom ki a szálloda nevét,— mondom, hogy egy reggel a kapuban felnézett az égre és erre a kapus azt mondta neki, hogy tiszta, szép kék az ég. “Igazad van”, mondta neki a milliomos. “És mert, hogy igazat mondtál, nesze,” (here it is) adott a kapusnak egy százdollárost. Más alkalomkor, hogy sétált az Avenuen, egy galamb megtámadta a cipőjét. Kisántikált a Ha­todik Avenue-re, mert oly idegennek érezte azt a bemocskolt cipőjét és attól az egész lábát, hogy sántikálva ment és leroskadt a cipőpucoló öreg, beroskadt bőrfoteljébe. Az is kapott egy százast. Félig nyers sztéket evett reggelire, ebédre és vacsorára. És kávéscsészébe elétolt bort ivott hoz­zá, reggel, délben és este. (Ne felejtsük ez a tör­ténet a prohibició alatt forgott.) A pincérzetnek is kijárt hetenként és egyénenként a százas, és ha valamelyik azt mondta neki egy hétköznap, hogy Miszter Soandsó ma különösen jól néz ki, akkor az még egy külön százast kapott. Persze nem volt szabad a dolgot túlzásba vinni és ezért minden nap egy másik pincér dicsérte fel a pasas külsejét és belsejét. Agglegény volt és a nőket, szőkét, barnát és a vöröset úgy váltogatta, hogy stimmeljenek a nyak kendőjéhez és a zoknijához. (És mert fekete nyak kendőt és zoknit nem viselt, feketehaju nője nem volt.) Azok a nők bármily keveset is értek, ezre­seket kaptak tőle. Egyszer a pincér elvtársam megtudta és azon­nal jelentette nekem, hogy a pasas magyarszár- mazásu. Észak-Magyarországon született és egy- pár rokona még él ott. Sok pénzt küld oda jóté­kony célra. A városka öreg zsidó polgárainak, ro­kon, vagy nem rokon, menházat épített, a rabbit ő fizeti, az ünnepekre külön küld nekik pénzt és többet áldják ott a hívők, mint magát az Istent. Akkoriban a fasizmus és a háború ellen küzdő “Amerikai Hortizmus Elleni Ligának” voltam országos, de üres kasszája titkára, amely nem­csak akkor, hanem mindig pénzügyi zavarokkal küzdött. Legtöbbször még arra se volt pénzünk, hogy pénzügyi zavarokkal “küzdjünk”. Pincér elvtársam ajánlatára és a vele kidolgozott hadi­terv szerint elhatároztuk, hogy ott fogok ebédel­ni a szálloda éttermében, a pincér a közelébe ül­tet, magyarul beszélgetek majd egy pár szót a pincérrel és hangosan beleszövöm a mondókámba annak az észak-magvarországi városkának a ne­vét. Úgyis történt, amint terveztük. Áthivott az asztalához és rátereltette a beszélgetést arra a városkára, én meg rátereltem a választ a Ligám­ra. Hogy a háború ellen, ami röhej, mondta és a fasizmus ellen küzdünk, ami még nagyobb röhej mondta ő .Azután hirtelen, minden átmenet nélkül azt mondta: “Takarodjon, mert rendőrt hívok! Maga kom­munista!” A tőzsde, amint hozta, úgy el is vitte pasasunk vagyonát és amint a pincér elvtársamtól hallot­tam, eltűnt a szállodából, még adósságot is ha­gyott maga után. Az is lehet, hogy éhenhalt a depresszió alatt. Szülőföldje zsidóságát kiirtották a fasiszták, Horthy neveltjei. Dacára a millióinak, hát nem volt buta ez a pasas ? (Harmadik adalék ebben a gulyásban a Mayer Szevka lesz, mint a savanyu káposzta a kotlikban. De azt már a következő Közvetlenre hagyjuk.) Plabb letartóztatás az SLA k'haílgafássa! kapcsolatban A newyorki államügyész, Louis J. Lefkowitz volt ügyvédtársát, Hyman D. Siegel-t a State Liquor Authority kihallgatásaival kapcsolatban letartóztatták. A korrupciót kivizsgáló esküdtbi- róság avval vádolja Siegelt, hogy megvesztegette az SLA hivatalnokait. A vádlott 1958-ban repub­likánus képviselőjelölt volt. 9 Az olasz KP helyet követel az uj kormányban RÓMA. — Az olasz kommunista párt központi bizottsága figyelmeztette Segni elnököt, hogy a kormányválság konzervatív megoldása rendkívül éles és viszály telj es időszakot eredményezett. A központi bizottság kimondta, hogy az olasz vá­lasztások eredményei az ország politikai nézeté­nek baloldalra tolódását jelentik és ezt az uj kor­mány kinevezésénél tekintetbe kell venni. fészállapotok a bogotai olajtelepeken Bogota, colombiai hírforrásból jelentik, hogy a számos olajtelepen elharapódzott sztrájkok nyo­mában a kormány statáriumot rendelt el négy helységben. A sztrájkok folyamán kifejlődött el­keseredett harcok következtében számos katona és polgári egyén megsebesült és egy gyermeki meghalt. Az egyre terjedő sztrájkhullám legna­gyobb része U.S. birtokban lévő olajtelepet érint. A legveszedelmesebb állat A British Múzeumban, Londonban nagyon ér­dekes látvány tárul a nézők szeme elé. A gorillák és orángutánok csarnokában a látogató saját ar­cát láthatja meg tükörben, a ketrec rácsai közt, alatta evvel a felirattal: “ön most a világ legve­szedelmesebb állatát szemléli. Ez az egyetlen ál­lat, mely valaha létezett, amelyik képes kiirtani egész állatfajtákat — és meg is tette. Most már arra is képes, hogy kiirtson minden élőlényt a földön.” A MOSZKVAI Gorkij Világirodalmi Intézet megbízásából Gortvai Erzsébet fiatal kárpátalji irodalomtörténész Juhász Gyula-tanulmányt ké­szít. Clevelandi üzleti kalauz Lapodat segíted, ka a hirdetőinket támogatod! PL!|I|A,I I .„„J... BOROSS LÁSZLÓ, tulajdonos}* bíitrlev Laundrv Telefon: wa í-wee. _ 12007 UNION AVENUE, CLEVELAND, OHIO Ruhák, öltönyök, stb. tisztítása különleges eljárással saját üzemünkben. ÜL VÄS Shell Service ™ rS«“ Dclco Batteries — Firestone Tires — Brake Services — Tune ups. — Galgany Confectionery Az Amerikai Magyar Szó és a Nők Világa is kaphatót, valamint magyar és amerikai könyvek, magazinok;,, újságok, cukorka és cigaretta. ßincar Home Improvement and Service Company Házak modernizálása, átalakítása “a pincétől a tetőig* Home Improvement and Real Estate. Tel.: EV 2-6071 ‘ JakoUtttFCo. rtSÄSÄ gyászolok kén-elmere. — 12U14 es 11713 BUCKET* ROAD, CLEVELAND O. Tel.: CE 1-0384 és WA 1-4421. Louis A Bednar & Sen Í929 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, O. — Telefon: MElrose 1-3075. — A west-sidei magyarság és mun­kásság elismert temetkezési intézete. — Jutányos árak Éjjel-nappal mentőszolgálat Buckeye Jewelers SSSk?ák és aján“ 11611 BUCKEYE ROAD — CLEVELAND, OHIO Guaranteed Auto Service 8701 Buckeye Ro!„ Cleveland, O. — Telefon: CE 1-18Í* Body-munkák és általános autójavítások Lorain Heights Hardware ^,;^,a0unt0hsaT<r" 11410 LOKAIN AVENUE, CLEVELAND, OHIO Festékek, villanyfelszerelési cikkek és építkezési rjj#— áruk raktára 0rh*n’<5 Flowers termelők"és eladókéi ^ Telefon: WA 1-3383. 11529 Bl CKFArE ROtD. CI.FVF.LAND, OHIO — Virágok minden alkalomra — M—BBM—g—»fcJMBAMiillAl1 «arajaraBaua

Next

/
Thumbnails
Contents