Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-05-16 / 20. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 16, 1963- . AmeRiKAi ^ r ^Jfpctjífacr &ZCy Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, to the P. O. of New York, N. Y. Előfizetési árak: New York városában, az USA-ban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. — Minden más külföldi országba egy évre $12.00, félévre $6.50. .*@«,84 Kennedy kirendelte a katonaságot Birmingham környékére (Folytatás az első oldalról) hámtól rövid távolságra fekvő Bessemerben a Ku- Klux-Klan két égő kereszt fénye mellett gyűlést tartott a szabadban, melyben 200 csuklyába burkolt ember és 900 “jóbarát” vett részt. Röviddel utána a Gaston Motel, mely szállásul szolgált integrációs vezéreknek, névtelen telefonhívást kapott, melyben figyelmeztették, hogy aznap este bombát fognak dobni a motelbe. Felrobbantották dr. King fivérének házát Éjfél felé egy elhaladó kocsiból A. D. King lelkész házának verandájára bombát dobtak, amely szétrobbantotta a ház elejét. Mr. King, a dr. Martin Luther King integrációs vezér fivére és ő maga is aktiv vezetője a mozgalomnak. Mr. King, felesége és öt gyermeke a házban voltak, de szerencsére nem sérültek meg. Innen az éj leple alatt működő merénylők a négy mérföldnyire levő Gaston motelba dobtak bombát, melynek egyik falát a bomba kiszakította és a bentlevő 3 néger nőt, köztük egy 80 éves asszonyt megsebesített. Erre határtalan felháborodás tört ki a környéken levő néger közönség közt, akik éppen a szombat éjjeli szórakozóhelyekről hazafelé tartottak. Négy óra hosszat tartó elkeseredett utcai harcot folytattak a kirendelt rendőrség ellen. Egyesek, a mozgalmi vezetők közül próbálták megfékezni a felháborodott embereket, de ezek nem voltak békéltető hangulatban. Egyesek azt kiabálták nekik vissza, hogy: “beszéljetek békéről Bull Con- norral. Erre vezet a türelmes ellenállás!” (Connor a közbiztonsági hivatal feje.) Több mint 2,500-ra becsülték a tömeg számát. Kis idő múlva néger csapatokból álló polgárvédelmi osztagok érkeztek meg, tankkal felszerelve, de ezek is éppen úgy magukra hívták a nép haragját, mint a fehér rendőrök. A páncélkocsi közáporok közepette hajtott ide-oda, és még a járdára is felhajtott, hogy elűzze a felingerült közönséget. William Haley rendőrtiszt is megkapta a magáét, amint a tüzoltófecskendővel és vérebekkel felszerelt osztagokat kirendelte. A kutyák láttán a közönség még jobban felbőszült. Kövekkel, tágiák kai és üres üvegekkel dobálták a rendőr.-séget. Az egyik tégla Haley rendőrtisztet találta fejen. Kész volt a tömegbe lőni Az események még ijesztőbb fordulatot öltöttek, amikor az alabamai állami katonaság parancsnoka, A1 Lingo is megérkezett és alig várta, hogy puskaport szagolhasson. Segédjével együtt támadásra kész puskával ugrott ki Kocsijából és a tömegnek szegezve indult feléjük, vérontásra készen. Csak a rendőrhivatal főnöke, aki maga is megsokalta ezt a veszélyes provokációt, tudta nagy nehezen rábeszélni, hogy hagyja abba és menjen vissza a kocsijába. Végre, hajnal felé a város elcsendesedett, de előbb még az állami trooperek védtelen, békés négereknek is nekiestek, akik a verandáról nézték az eseményeket, öreg embereknek, akik a hintaszékben ültek. Dr. King dicsérően nyilatkozott az elnök rendelkezéséről. Ugv vélte, hogy az elnök nyilatkozata “sokatmondó volt és tanúságot tett arról, hogy a kormány behatóan foglalkozik a kérdéssel.” Az igazságügyminisztérium felajánlotta az FBT szolgálatát a szombat esti merénylők kézrekeri- tésére. Egyelőre még nem lehet tudni, hogy mi más módszerhez folyamodhat a kormány a szövetségi fegyveres beavatkozáson kívül. Kennedy elnök kijelentette, hogy: “A kormány mindent meg fog tenni, hogy helyreállítsa a rendet... A birminghami megegyezés helyes és igazságos... A szövetségi kormány nem fogja megengedni, hogy egy pár szélsőséges egyén szabotálja az eredményt.” Dr. King igy nyilatkozott: “Birmingham még mindig faji viszonylatban a legrosszabb város az Egyesült Államokban... Dacára a megegyezésnek, amit meg vagyok győződve, be fognak tartani, még mindig nagyon sok tennivalónk van!” t t ? "▼ t t t' V ▼ -r ▼ ▼ V t yr i i; NAGYSZABÁSÚ * ► KEDVELŐ SZINIELŐADÁS JUNIUS 1 ÉN, SZOMBATON ESTE 8 órai kezdettel a SAVOY MANOR-ban, 120 East 149th Street, Bronx, N. Y. ► Színre kerül két vígjáték és egy társadalmi ^ ► dráma a bronxi műkedvelők részvételével < r “Air conditioned” terem < [ • M-A-G-Á-N-S-Z-Á-M-O-K • ► BELÉPŐDÍJ $1.50 < A Magyar Társaskör rendezésében Isghait a ntagyarszármazásu dr. Kármán A világhírű, sok önálló felfedezőmunkát végzett légierőtani tudós, dr. Theodore Kármán, Aachen, Nyugat-Németországban 81 éves korában meghalt. Megalapítója és elnöke volt a NATO légierőtani laboratórium tudományos tanácsadó testületének. Tudományos munkája nagyban hozzájárult, hogy az űrhajózás megvalósulása lehetővé vált. I halilbüntslési módosító törvény NEW YORK. — A kormányzó aláírása törvényerőre emelte azt az uj New York-állami törvényt, amely megmásítja a gyilkosság, vagy gyermekrablásért kijáró feltétlen halálos Ítéletet. Az uj törvény a julius elsején tárgyalásra kerülő esetekre vonatkozik. Eddig New York volt az egyetlen állam, ahol az ilyen bűnesetek a feltétlen halálitéletet vonták maguk után. A tengeralatti kábel sérüléseit balesetek okozzák Az 1961 óta több esetben előfordult sérüléseket és megszakadásokat a Thule, Greenlandba vezető tengeralatti kábelben viharok, jéghegyek és a tengerfenéket kotró vonóhálós halászhajók okozzák, jelentette a Pentagon Washingtonból. Ezen a helyen Greenlandon vannak az U. S. rakétalöve- dék-figyelmeztető állomásai. Újságírók kérdéseire a Pentagon szószólója kijelentette, hogy egyik sérülés sem történt szándékosan. ‘ kétszínűség a fehér házban (Folytatás az első oldalról) Én rámutattam azokra a felületekre, ahol a szövetségi kormány beavatkozott Birminghamban — a szavazás kérdésében, a nevelés ügyével kapcsolatban és más ügyekben. Ami a parádézás különleges kérdését illeti, abba nem volt szövetségi törvény belekeverve.” “...Ezenkívül figyeltük a jelenlegi vitát, vajon bármilyen szövetségi polgárjogot, vagy inkább törvényt szegtek-e meg. Ilyen megszegés, vagy bármilyen más szövetségi hatáskör hiányában erőfeszítésünket arra összpontosítottuk, hogy mindkét oldalt összehozzuk, hogy békésen megtárgyalják azokat a valódi visszaéléseket. melyeket már túl régen kimérnek annak a közösségnek a néger polgáraira.” Igaza van az elnökünknek — visszaélések nincsenek — hiszen az Egyesült Államoknak nincs Függetlenségi Nyilatkozata. s 200 évvel ezelőtt nem mondták ki, hogy MINDEN EMBER EGYENLŐ — ALL MEN ARE CREATED EQUAL — s az Egyesült Államok alkotmányának különböző szakaszai nem jelentik ki azt, hogy: • Mindenkinek joga van a szólásszabadsághoz; • Mindenkinek joga van a szabad gyülekezéshez; • Mindenkinek joga van a kormányhoz fordulni kérelmével, hogy panaszait orvosolják; | • Mindenkinek joga van a választásokban résztvenni és arra adni szavazatát, akire akarja. Ezeket a törvénybe iktatott és megörökitett jogokat Bull Connornak és Wallace kormányzónak eszük ágában sem volt megsérteni — hiszen ezek nem léteznek —. A tüntetők pedig csak passzióból tették ki magukat a kutyák harapásainak, a rendőrbotok ütelegeinek, a tüzifecskendőknek és a börtönnek. Kennedy elnök pedig arra kéri a néger polgárokat, hogy fogadjanak szót az alkotmányos hatóságoknak Alabamáhan. De ugyanakkor teljesen elfelejti, hogy tulajdonképpen menynyi néger polgárnak volt alkalma az alkotmány alapján szavazni Wallace kormányzóra és őt megválasztani? S volt-e alkalma egyáltalán szavazatát leadni arra, akire kedve tartotta es aki az érdekeit képviséíi? Washington készül helyreállítani a normális kapcsolatot az óhazával (Folytatás az első oldalról) 1 leverését. Évekig a legmesz- a legtöbb keleteurópai ország ' szebbmenő rágalomhadjáratot színvonalát.” j folytattak a magyar kormány Érdekes fejlemények hoz-’és Kádár János ellen, aki tü- ták ezt a megoldást az Egye-1 zön-vizen keresztül, a leg- siilt Államok részéről. Mint j válságosabb időkben is em- jól tudjuk, Washingtonban bermódra megállta a helyét, nem tudták megbocsátani a ! Evvel nem kell külön foglal- magvar kormánynak az 1956- j koznunk, hiszen a Magyaror- os ellenforradalomnak a szov- szágon elért fényes eredmé- jet segítséggel való sikeres ! nyék, a népnek munkakedve, .VVVVVV\\V\\V\\VVV\\WiVW\\\\\\N%\\%VVWtSXVWVV Alabamáhan nem szegték meg az alkotmányt, csak Haitiban szegték meg az amerikai alkotmányt, s Vietnamban szegték meg az amerikai alkotmányt, s Laosban szegték meg az amerikai alkotmányt, s azt szeretnénk, ha Kubában tartanák be az amerikai alkotmány cikkelyeit. Ezekre a helyekre nagyon gyorsan hajlandó a szövetségi kormány katonaságot kirendelni... Vagy a hadihajókat .. Jó lenne, ha elnökünk kissé őszintébben beszélne az amerikai néphez és körülnézne, vajon mi történik a világban. Mert nem mindenki hajlandó bevenni a maszlagot. így ir egy nigériai lap : “A néger népet Amerikában túl régen sértik ahhoz, hogy mi ezt olyan könnyen elfelejtsük.” — “...Az amerikaiak azt Ígérgetik, hogy fel fogják szabadítani a kubaiakat Castro járma alól. Ez reánk nem hat... ez nem más, mint kétszínűség.” Igen, elnök ur, az első, hogy az alkotmány minden szakaszát alkalmazni kell, hogy a néger nép és minden más kisebbség jogai biztosítva legyenek. S nemcsak azért, mert Nigériában észreveszik a kétszínűséget, hanem azért is, mert az amerikai nép sem fogja már sokáig tűrni a Bull Connorok és Wallace-ok szennyes uralmát. Szomorú és megrendítő, hogy 1963-ban még mindig a humanizmus teljes hiányáról, az embertelenségek sorozatáról kell írnunk! a jövőbe vetett reménye és a kormány iránti bizalma maguktól beszélnek. A magyar kormány minden eddigi próbálkozása, hogy a két ország között a normális viszonyt helyreállítsa, csődöt mondott. Évről évre az ENSz-ben Amerika változatlanul előhozta a “Magyar Kérdést”, mely- lyel igyekezett aláásni a magyar kormány tekintélyét, biztonságát és befolyását és elérte azt, hogy az ENSz nem fogadta el hivatalosan a magyar delegátus megbízólevelét. Az ENSz-nek a múlt ülésszakán Amerika már nem kívánta többé a “Magyar Kérdés” felelevenítését. Amerika tudomásul veszi, hogy az egész világ helyzete megváltozott és nem történik minden úgy, ahogyan azt eddig Washingtonból kívánták irányítani. Az újonnan függetlenné vált ázsiai és afrikai államok, melyek az ENSz tagjai lettek, lényegesen megváltoztatták a helyzetet, mert más irányba billentik az erőmérleget. Az U.S. tisztában van azzal, hogy nem fog tudni többé felsorakoztatni elég szavazatot ahhoz, hogy folytathassa az eddigi magyarellenes politikát. Bármi okozta is a változást, mindenesetre örömteljes hir ez. Talán első fecskéje annak a megváltozott politikának, amit a mai kor követelményeinek megfelelően Amerikának folytatnia kell.
