Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-05-02 / 18. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 2, 1563 Munkás és szakszervezeti hírek Harcolnak a vasutasok A Brotherhood of Locomotive, Firemen and Enginemen (BLFE) elnöke, H. E. Gilbert, felhív­ta az amerikai közvélemény figyelmét arra, hogy ha a vasúttársaságok urai nem hajlandók ren­dezni a vonatvezetökkel és fűtökkel problémái­kat, akkor krízis következik be. A BLFE elnökének nyilatkozatát, amelyet új­ságírókkal való beszélgetése folyamán tett, az egyik rádióállomás is közvetítette. Gilbert rámu­tatott arra, hogy szakszervezetének vezetőségét és tagjait senki nem vádolhatja azzal, hogy örül­nének a sztrájknak és lépten-nyomon sztrájkra hívják fel a munkásokat. “De úgy érezzük, hogy van rosszabb dolog is a sztrájknál”, mondta, és ez az lenne szerinte, ha megadnák magukat a vasúttársaságok kénye- kedvének, és alávetnék magukat ezek egyoldalú követeléseinek. “Olyan egyezséget akarnak ránk- kényszeriteni, amely megalázna bennünket emberi méltóságunkban.” A szakszervezet tagjai jól látják mi helyes és mi helytelen a vállalatokkal kapcsolatos vitás kér­déseket illetően, tette még hozzá a mozdonyveze­tők egyesületének az elnöke és néha a sztrájk az egyetlen lehetséges útja annak, hogy a közvéle­mény tudomást szerezzen az igazságról. A sajtó utján a közvélemény nem kapja meg a helyes tájékoztatást a tárgyalásokról, melyek a vasúti alkalmazottak és munkáltatóik között foly­nak, jelentette ki nyíltan a BLFE vezetője. A vasúttársaságok urai nevetségessé akarták tenni a vonatvezetők ellenállását a vállalat akara­tával szemben, amelynek elfogadása esetén jelen­tős rétegek vesztették volna el a munkájukat. A vasúttársaságok azzal a csábitó ajánlattal próbálnak uj befektetőket szerezni, hogy “ha mindazokat az eszközöket, amelyeknek az elérésé­re törekednek, megkapják, akkor ennek az ország­nak a vasúthálózatát 350,000 emberrel fogják üzemben tartani.” Ez a szám a fele lenne annak, ahány ember jelenleg a vasúttársaságok szolgála­tában áll. A vasutasoknak minden okuk megvan arra, hogy komolyan vegyék a vasút tulajdonosainak a fenyegetését, mert az 1920-as évek óta eg.vhar- madára süllyedt a vasúti alkalmazottak száma. A munkanélküliség ezen fenyegető réme ellen vet­ték fel most az elszánt küzdelmet. Sztrájkra készülnek a tanítók A tagság szavazásával döntötte el a United Federation of Teachers a “nincs szerződés nincs munka” elvi kérdését, A tagság nagy többséggel 32,043—2,027 ellenében mellette szavazott. A kérdés abbeli további fejleményén, hogy az ok­tatásügyi hivatal milyen tervet fog felajánlani, a tanítók júniusban fognak szavazni. Ha nem fo­gadják el a felajánlott szerződési javaslatot, ez automatikusan magával hozza a szeptemberi sztrájk határidőt. A sztrájkot csak úgy lehet el­kerülni, ha a szakszervezet uj szerződést ir alá. Hincs megegyezés a loeingnél Elutasította a Boeing repülőgéptársaság a gyár gépszerelőinek követeléseit az uj munkaszerző­déssel kapcsolatban. Április közepén a szakszer­vezet tárgyalásokat folytatott a társaság vezető­ségével, de az elfogadott pontokat nem hagyta helyben a szeiwezet tagsága. A társaság ragaszkodik a tárgyalásoknál elfog­lalt álláspontjához, A szakszervezet vezetői egye­lőre nem hívnak sztrájkot, mert előbb ki akarnak meríteni minden lehetőséget a békés megegye­zésre. 23 bányász! fernste!! be a bánya A west-virginiai Clinchfield szénbánya 2-es számú tárnájában, Dola község közelében április 25-én robbanás és az ezt követő beomlás bennre- kesztett 23 bányászt. Más 30-nak sikerült meg­menekülnie és a betemetett bányászok kiszaba­dítására a mentőmunkák megkezdődtek, egyelőre eredménytelenül. A tárna, ahol a robbanás történt 330 láb mély és a bányászok a lejárattól 5,000 lábnyira dol­goztak. Harcolnak a reakció ellen Oklahoma állam AFL—CIO összejövetelén a küldöttek egyhangúlag megszavazták, hogy fo­kozottabban folytatják harcukat “a munkához való jog” törvényjavaslata ellen és erre a célra önkéntesen felemelték személyes adójukat. Oklahoma államban különösen nagybefolyásu hatalmak léptek működésbe, hogy a “Right to Work” reakciós törvénytervezetét törvényerőre emeljék. Ha ugyanis ezt sikerül keresztülvin- niük, akkor érzékeny csapást mérnek a szakszer­vezetekre és ezen keresztül az , állam egész mun­kásosztályára. A nagybefolyásu tőkések által benyújtott petíció ellen léptek harcba a munkások és polgá­rok, akik az állam Legfelső Bírósága előtt von­ták kétségbe a petíció jogosságát. Az AFL—CIO összejövetel küldöttei az eddigi havi 15 centes személyenkénti anyagi hozzájáru­lást a szakszervezetek jogainak megvédéséért folytatott küzdelemhez 25 centre emelték. A fel­emelt önkéntes adót ez év májusától kezdik fi­zetni és egész 1964 november végéig folytatják, hacsak nem sikerül előbb levetetni a napirendről a “Right to Work” reakciós törvénytervezetet. A szakszervezetek szövetsége függetlenített dolgozókat jelöl ki, akiknek egyetlen feladatuk a reakciós törvényhozás elleni küzdelem lesz. Az AFL—CIO összejövetel részvevői teljes egészében felismerték a dolgozókra leselkedő ve­szélyt, amely a törvénytervezetet támogató, nagy befolyású gazdasági erők részéről fenyegeti őket és egyhangúlag megállapították, hogy ez a cso­port “egy és ugyanaz mint a szélsőjobboldali cso­portok ...” Ha célkitűzésűk sikerül, akkor “hely­rehozhatatlan károkat okozhatnak demokratikus intézményeinknek.” Joseph Sherman deportálási ügyéről A bevándorlási hatóságok 1963 március 14-én megkezdték a deportálási eljárást Joseph Sher­man ellen, aki 1920 óta él az Egyesült Államok­ban. Azt állítják, hogy Shermant azért akarják deportálni, mert 1937-ben Spanyolországba ment harcolni Franco fasizmusa ellen. Április 5-én tar­tott kihallgatáson Sherman megtagadta az önma­ga elleni tanúvallomást, mire a kihallgatást elna­polták. A Sherman elleni eljárás egy újabb lépés az ellene folyó üldözési kampányban. Előzőleg az igazságügyminisztérium törvényszéki végzést szerzett, hogy Shermant vallomásra kényszerítse. 1962 áprilisában Sherman, élve alkotmányos jo­gaival, visszautasította ezt a követelést, ami nagy győzelem volt, mert a kormány beismerte, hogy Shermannak jogában áll megtagadni a tanúvallo­mást. Ugyanakkor kétséges a kormány terve, mert habár előzőleg azt állították, hogy szüksé­ges Sherman vallomása, most mégis megindítot­ták a deportálási eljárást ellene. Úgy az igazságügyminisztérium, mint az Anie- rikaellenes Bizottság egy idő óta üldözi azokat, akik a fasizmus ellen harcoltak Spanyolország­ban, köztük az Abraham Lincoln Brigád veterán­jait. Ugyanakkor Sir Oswald Mosley, hires ex- náci, valamint más fasiszták minden nehézség nélkül jöhetnek be az országba. Akik hősiesen harcoltak a fasizmus ellen Spanyolországban, azok a második világháborút akarták elhárítani az emberiség feje felől, tehát becsben kellene tartani őket, nem pedig üldözni. A Sherman Védelmi Bizottság, melynek cime 49 East 21st St., Room 405, New York 10. N.Y. felkéri mindazokat, akik tehetik, hogy küldjenek levelet Robert Kennedy igazságügyminiszterhez, Washington, D. C.-be kérve őt, hogy ejtse el a további eljárást Joseph Sherman ellen. Ugyanak­kor nagy szüksége van a bizottságnak anyagi tá­mogatásra is'. AZ ACÉLM0N0PÚÜUM0K TITKA Hét acéltársaság ellen bocsátott ki vádiratot a szövetségi bíróság New Yorkban. A vádirat sze­rint ezek a részvénytársaságok titkos megállapo­dást kötöttek a különleges acélgyártmányok áraira vonatkozóan. Öt részvénytársaságot vádol az egyik vádirat azzal, hogy rögzitették a vasutak mozdonykere­keihez szükséges kovácsolt acél és hengerelt acél árát valamint a bányacsillékét és más ipari fel- szerelési cikkekét is. Az öt vállalat, amelyeket a Grand Jury említ a következők: U.S. Steel, Beth­lehem Steel Corp, Armco Steel Corp., Edgewater Steel Company és Baldwin-Lima Hamilton Corp. Ez az öt cég gyártja kizárólagosan a kovácsolt acélkerekeket és évi bevételük ebből a cikkből egyedül 60 millió dollár. Az Edgewater és Baldwin vállalatokat a má­sik vádiratban is megemlítik, amelyet a Taylor Forge and Pipe Works és az Alco Products, Inc. ellen adtak ki. Ebben az esetben a hengerelt acélcső-karimák és gyűrűk árának a rögzitéséről volt szó. A négy cég évi 10 millió dollárt kere­sett az árrögzités révén az említett cikkeken. A vásárlók elleni titkos megállapodás, amelyet ezek az acélgyárak kötöttek egymással, titkos gyűléseken kezdődött, még 1948-ban és egész) 1961-ig folytatódott. (Ki tudja, hogy abbahagy­ták-e azóta?) A szövetségi Grand Jury szerint, a monopóliumok megbízottai hotelokban és klu­bokban találkoztak New Yorkban, Pittsburgh- ban és Hersheyben (Pa.) A hét perbefogott cég hasonló magas árat sza­bott még termékeiért, sőt, a szállítási áraik is egyeztek. A panaszosok között a New York City Transit Authority is jelentkezett .amelynek szin­tén egyező árajánlatokat tettek az említett cé­gek és még ki is “javították” az áraikat, miután először “tévedésből” nem teljesen hasonló aján­latot tettek. .i A US Steel, Bethlehem és hárem másik válla­lat ellen már kibocsátott egy vádiratot ugyanez a grand jury egy évvel ezelőtt. Akkor a ková­csolt acél csavarmenetvágók árainak a rögzítésé­vel vádolták őket. Ez az ügy még mindig függő­ben van, bár az öt vállalat igazgatói, akiket megemlítettek a vádiratban, lefizették azt a 44 ezer dolláros büntetést, amit azután szabtak ki rájuk, hogy bevallották az ellenük emelt váciakat. Nagy károkat okozott a tűz Az április 20-iki szélviharban elterjedő tüzek nagy károkat okoztak számos területen. Staten Islandon volt a legnagyobb kár; a biztosítási kár­térítések összege 1 millió 835 ezer dollár. Több mint száz épület és 200 automobil égett vagy sérült meg. New Jerseyben a leégett épületek 1 millió 715 ezer dollár kárt tesznek ki és észak Virginiában is volt 100 ezer dolláros tűzkár. Clay a külföldi segély csökkentéséért Az elnök által kinevezett bizottság, amely a “Szabad Világ Védelmére” kiutalt kölcsönökkel foglalkozik, tanácsolta a kongresszus külügyi bi­zottságának, hogy még további 200 millió dolár- ral csökkentsék az elnök által javasolt külföldi segély összegét. A Clay bizottság már eddig is javasolt nagyobb összegmegtakaritásokat ezekkel kapcsolatban. Az elnök 4 milliárd 500 millió dol­lár külföldi segély megszavazását kéri. A generá­lis országról országra részletezte a kormány kül­földi segélyterveit. Érvénybe léptetik a faji egyenlőséget kiterjesztő lakástörvény! Úgy a bérlakásoknál, mint házeladásnál tör­vénybe ütköző lett a faji megkülönböztetés avval a törvényjavaslattal, amit Rockefeller kormányzó aláirt a múlt hét folyamán. Az egész New York államra vonatkozó törvény hatóköréből csak a privát egy, vagy kétcsaládos házak képeznek ki­vételt. Egy korábbi törvényhozás a városi, vagy állami házakra, az uj törvény, mely szeptember 1-én lép életbe, a privát házak 95 százalékára vonatkozik. Dél-Viefnam nagy vereséget szenvedett Az Egyesült Államok katonai hatóságai jelen­tették, hogy két Vietkong gerilla csapattest, Kon- tumtól északkeletre, súlyos csapást mért a dél­vietnami hadsereg egy csapattestére, melvbeu 40 délvietnami katona és egy amerikai alhadnagy elpusztult. Továbbá még 25-en megsebesültek és számosán elvesztek az ütközetben. Az amerikai katona halálával az Egyesült Álla­mokból az elesett katonák száma 80-ra emelke­dett.

Next

/
Thumbnails
Contents