Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-04-18 / 16. szám

Thursday, April 18, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZŐ — HUNGARIAN wuttu

A JL t

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSÁNAK 1963-IK ÉVI 4. SZÁMÚ TÖRVÉNYEREJŰ RENDELTJE A KÖZKEGYELEM GYAKORLÁSÁRÓL

Számos olvasónk fordult hozzánk az utóbbi napokban a magyarországi amnesztia rendelet kérdésében. Mivel a rendelet nagyon sok kérdésre kitér, melyeknek megértése csak úgy lehetséges, ha részletesen ismertetik azt, úgy gondoltuk, hogy nagy szolgálatot teszünk az amerikai magyarságnak, ha ennek a fontos dokumentumnak a teljes szövegét közöljük lapunkban.

A magyar nép történelmi utjának fontos állomásához érkezett, amikor a szocialista tái'sada- loiri teljes felépítésének korszakába lépett. Népünk politikai-erkölcsi egysége ei*ős, ez kifejeződik a lendületes gazdasági-kulturális épitőmunka mindennapi gyakorlatában éppúgy, mint a februári országgyűlési és tanácsválasztások nagyszerű politikai eredményében.

Az elmúlt esztendők állhatatos harca, az ellen- forradalmi felkelés és a személyi kultusz torzításainak egyidejű és teljes leküzdése után népi demokratikus államunk, szocialista rendszerünk szilárd, törvényes rend érvényesül az országban. Minden becsüles állampolgár nyugodtan élhet és dolgozhat hazánkban.

A Magyar Népköztársaság határozott harcot folytatott eddig is a szocialista viszonyok felforgatására törő, a közrendet fenyegető bűnözőkkel szemben, s eltökélt szándéka, hogy a jövőben is könyörtelenül lesújt hasonló bűncselekmények elkövetőire. Ugyanakkor emberiességtől áthatva meg tud bocsátani azoknak, akik a rendszer vagy a közrend ellen vétettek, s lehetőséget kiván adni számukra, hogy becsületes munkával a társadalomba újra beilleszkedjenek.

E meggondolásokból kiindulva a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány kezdeményezésére a Népköztársaság Elnöki Tanácsa általános közkegyelmet rendel el:

I.

1. §. (1) Közkegyelemben részesülnek azok:

a) akiket a bíróság a felszabadulástól 1956 október 23-ig elkövetett államellenes bűntett (BHÖ. I—III. fejezet) miatt elitéit; akiket háborús bűntett (BHÖ. 81—85. pont) miatt ítéltek el, ha szabadságvesztés büntetésük kétharmadát letöltöt- ték,

b) akik hatalmukkal visszaélve a szocialista

törvényességet megsértették, «

c) akiket 1956 október 23—1957 május 1 között elkövetett államellenes bűntett miatt, vagy ellenfoiTadalmi tevékenységükkel összefüggésben más bűntett miatt,

d) továbbá akiket az ellenforradalom leverése után a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése napjáig államellenes bűntett (BHÖ. I—III. fejezet, illetőleg BTK. IX. fejezet) miatt Ítéltek el,

e) akik a felszabadulás óta a mai napig engedély nélkül hagyták el az ország területét.

(2) Az előző rendelkezésben foglalt büntettek elkövetőivel szemben büntető eljárás meginditá- sának a továbbiakban helye nincs és a folyamatba tett eljárást is meg kell szüntetni; e rendelkezés vonatkozik azokra is, akik a felszabadulás óta a mai napig engedély nélkül hagyták el az ország területét.

2. §. (1) Nem vonatkozik a kegyelem:

a) a háborús bűnösök közül azokra, akik büntetésük kétharmadát nem töltötték le, illetve a birói felelősségre vonás elől megszöktek, továbbá az 1. §. (1) bekezdés a), d), e) pontjában megjelöltek közül, akik kémkedés, hűtlenség, hazaárulás bűntettét (BHÖ. 35, 37—45. pontjai, illetőleg a BTK. 129. és 131. §-ai) követték el;

b) azokra sem, akiket a bíróság 5 éven belül bármely bűntett miatt már előzőén szabadság- vesztés büntetésre Ítélt, illetőleg akik a Büntető

Törvénykönyv bármely rendelkezése szerint visz- szaesők.

(2) Akikre e kivétel folytán a közkegyelem nem terjed ki, de javukra különleges méltánylandó okok forognak fenn, egyénileg kérhetik az Elnöki Tanácsot, hogy a kegyelmet javukra is gyakorolja.

3. §. Az 1. §. (1) bekezdésében meghatározott cselekményekért elitéltekre — akiket e í-endelet megjelenéséig az Elnöki Tanács egyéni kegyelemben részesített — az egyéni kegyelem nem lehet hátrányosabb, mintha jelen közkegyelmi elhatározás alá estek volna.

II.

4. §. (1) Akiket a bíróság e kegyelmi elhatározás napja előtt elkövetett köztörvényi (ideértve a BTK. XVII. fejezetében foglalt katonai bűntetteket is) bűntett miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítélt, ha annak tartama nem haladja mega) a 6 évet, a büntetés egyharmadával,

b) ha a 2 évet nem haladja meg, a felével csökken,

c) akiket 1 év, vagy ennél rövidebb tartamú szabadságvesztésre ítéltek,

azok büntetését, illetőleg annak hátralevő részét elengedi,

d) elengedi a büntetését azoknak is, akiket a bíróság e kegyelmi elhatározás napjáig javitó- nevelő munkára, vagy pénzfőbüntetésre Ítélt.

(2) A kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamára tekintet nélkül el kellett engedni a köztörvényi bűntett miatt elitéit

a) fiatalkorúak,

b) a teherben levő nők,

c) az olyan anyák, akiknek 10 éven aluli gyermeke van,

d) 50 évet betöltött nők, 60 évet betöltött férfiak,

e) az életet veszélyeztető gyógyíthatatlan betegségben szenvedők büntetését.

5. §. (1) A büntető eljárás nem indítható, illetőleg nem folytatható azokkal szemben,

akik e közkegyelmi elhatározás megjelenéséig olyan bűntettet követtek el, amely miatt a bíróság előreláthatóan egy évet meg nem haladó szabadságvesztést, vagy ennél enyhébb büntetést szabna ki.

(2) Az előző bekezdés alkalmazásához az ügyész indítványa, illetőleg hozzájárulása szükséges.

(3) Ha az ügyész a (2) bekezdés szerint az eljárás megszüntetését a. bíróság előtt nem indítványozza, a bíróság az ügyben az eljárás lefolytatása után ítéletet hoz; amennyiben a kiszabott büntetés az (1) bekezdés szerinti mértéket nem haladja meg — egyéb előfeltételek fennállása esetén —, egyben megállapítja, hogy a büntetés közkegyelem alá esik.

6. §. A kegyelem nem vonatkozik azokra, akik gyilkosságot, szándékos emberölést, rablást, gyújtogatást, társadalmi tulajdonban levő vagyontárgy szándékos felgyujtását, vagy robbantását (BHÖ. 349, 351-352, 433-4, 162-164, 233 illetőleg a BTK. 253. §. (1)—(2) bekezdés és 299. §) követték el, vagy akiket emiatt elitéltek.

De nem vonatkozik a kegyelem azokra sem, akiket a bíróság az elítélésük alapját képező bűntettet megelőzően 5 éven- belül vagy azután elkövetett bármely bűntett miatt egy Ízben már szabadságvesztés büntetésre Ítélt.

III.

7. §. (1) Felszabadulásunk előtt bármely bűntett miatt elitéltek mentesülnek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.

Uj létesítmény a Balaton partján. Készen áll a hajók fogadására a tihanyi komp kikötő mellett létesített hajókikötő

(2) A büntetett előélethez fűződő hátrányok alól való mentesítés hatálya kiterjed azokra is akiket csak egy Ízben Ítéltek el köztörvényi bűntett miatt, éspedig

a) felszabadulásunktól 1957. május 1-ig 5 éve" meg nem haladó szabadságvesztés büntetésre vagy

b) akiket 1957. május 1-től a jelen közkegyeim rendelkezés hatálybalépéséig 2 évet meg nem haladó szabadságvesztésre Ítéltek,

feltéve mindkét esetben, hogy büntetésüket kitöltötték, vagy azt kegyelem alapján elengedték*

IV.

8. §. A kegyelem hatályát veszti azokkal szemben, akiket e kegyelmi elhatározást követő 3 éven belül elkövetett szándékos bűntett miatt Ítélnek el.

V.

9. §. A szabálysértés miatt eddig kiszabott és még be nem fizetett pénzbírságot törölni kell. E közkegyelmi rendelkezés hatálybalépéséig elkövetett szabálysértési cselekmények miatt eljárás' indítani nem lehet, illetőleg a folyamatban levőt meg kell szüntetni.

VI.

10. §. E közkegyelem nem terjed ki mellékbüntetésekre, valamint a bűnügyi költségekre.

VII.

11. §. E törvényerejű rendelet végrehajtásáról az igazságügyminiszter, a belügyminiszter és i Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze, a 9. ról pedig a szabálysértési hatóság legfelsőbb felügyeletét ellátó szerv gondoskodik.

Dobi István, s. k. Kiss Károly s. k.

a Népköztársaság a Népköztársaság

Elnöki Tanácsának Elnöki Tanácsának

elnöke titkára

Tizeves a Hévízi Reumakórház. Negyvenczernél többen gyógyultak a kórházban tiz év alatt

UJ SZÍNFOLT BUDAPESTEN. Az Üllői ut rendezéséin’.; tartozik az Orvostudományi Kutató Intézet hatalmas palotájának hamarosan befejeződő építkezése is*' Az építők már a legfelső emelet aluminium

ablaksorait helyezik el ;