Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-04-18 / 16. szám
Thursday, April 18, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 E. H. Neuwald: A dátum: március 23. A harmadik tavaszi nap. A hely: Santa Monica, California, nyolc blokknyi- ra a tengertől. Az időjárás: ragyogó napsütés. A hőmérséklet: 75 fok. Mindez együttvéve olyan csábitó, hogy merész elhatározással hátat fordítottam az Íróasztalnak és elszántan nekivágtam a tenger irányában. A reggeli rádió jelentések vegyesen havazásokról, hidegről, olvadásról és áradásokról szóltak, közbevetve a Báli szigeti tűzhányó kitörését, amelynek forró hamuesője az imádkozó emberek százait sütötte halálra. Élveztem a friss levegőt, néztem a virágpompát, amely még a “téli” hónapok alatt is színessé illatossá varázsolja ennek a tengerparti városnak minden utcáját, de közben kissé szégyenkeztem is, amikor kevésbé szerencsés embertársaimra gondoltam. Hogy-hogy-nem, egyszerre egészen prózai dolog vonta magára figyelmemet. Alig'két blokk- nyira a tengertől, egy munkaelhelyező iroda kirakatára az irodai alkalmazottak szabályainak nyom tatott példányát függesztették. Bár távol áll tőlem, hogy irodai alkalmazott állásra nyújtsak be pályázatot, elolvastam a szabályokat és mindjárt jegyzeteket is vettem, nehogy tévedés essék, amikor azokat közlöm az olvasóval. . . íme hát, a szabályok: 1. Az irodai alkalmazottak dolga minden reggel megtölteni a lámpákat, megtisztítani a lámpaüvegeket és egyenesre vágni a kanócot. 2. Minden alkalmazott kötelessége behozni egy vödör vizet és egy kanna szenet. 3. Az irótollakat figyelmesen és kellő óvatossággal kell elkészíteni és a hegyezés egyéni szükség szerint történjék. 4. A férfi alkalmazottak hetenkint egy szabad estét kapnak udvarlásra. Akik rendszeres templomjárók, hetenkint két szabad estét kaptak. o. 13 órai munka után a hátralevő időt töltsék a biblia vagy más jó könyv olvasásával. 6. A kereset jó részét tegyék félre öregségük idejére, nehogy a köz terhére váljanak. 7. Akik spanyol szivart szívnak, akármilyen szeszes italt fogyasztanak, billiárd termekbe, vagy más nyilvános helyiségekbe járnak; akik borbélyüzletben borotválkoznak, alapos okot szolgáltatnak arra, hogy gyanúsak legyenek szándékaik, kétessé váljon egyéni értékük, megbízhatóságuk és becsületességük. 8. Aki öt éven át hűségesen és kifogástalanul végzi munkáját, napi öt cent fizetésjavitást kap, ha az üzleti profit azt megengedi. .. A nyolc pontból álló szabályzat végén a tulajdonos “kellemes karácsonyi ünnepeket” kíván irodai alkalmazottainak. Ideje megjegyeznem, hogy ezek a szabályok napjainkban némikép kimentek a divatból, mert 1872 végén jelentek meg egy newyorki kocsigyártó cég irodájának falán és a közeledő uj év tartamára szóltak. Szombat lévén, az ajtóra kifüggesztett “zárva” tábla jelezte, hogy a munkaelhelyező hétfőig szünetet tart. így nem állt módomban megkérdezni, hogy milyen szándékok és gondolatok lappanga- nak a régi szabályok kifüggesztése mögött. Ennek viszont megvolt az az előnye, hogy minden külső befolyás nélkül szőhettem gondolataimat. . . Nem lehetetlen, hogy a régi szabályok e késői közzététele bizonyos előnyöket jelent az elhelyező tulajdonosa számára, mert megszokott dolog, hogy akármi történik, abból rendszerint a tulajdonosnak van haszna. Ha valakitől minimális fizetés ellenében maximális teljesítményt követelnek és az illető valaki ezt igazságtalannak tartja, akkor nem árt elolvastatni vele a szabályokat, amelyek a napi 13 órai munka után is megszabták, hogy az irodai alkalmazott mit olvasson. Ez biztosan ráébreszti arra a tudatra, hogy szerencsés, mert nem 90 esztendővel ezelőtt, hanem most keres irodai állást. Ha más valaki hajlandó elfogadni a nem éppen jó kezdőfizetéssel honorált állást, de kevesli a távoli jövőben kilátásba helyezett öt centes órabér javítást, —- az ilyen erőszakos halandót talán lecsöndesiti a szabályok utolsó pontja, amely öt centes NAPI béremelést ígér az alkalmazottnak, aki öt éven át hűségesen, kifogástalanul végezte a dolgát. Persze ezt is csak az esetben, ha azt a profit megengedi. Érdekes lett volna es tálán tájékoztató is* ha a szabályok mellé kifüggesztették volna az 1872- es árakat. Én ezekre az árakra még homályosan sem emlékszem, de — nyájas olvasó — ne ródd ezt emlékezőtehetségem rovására, hanem tulajdonítsd annak a körülménynek, hogy csak pár évtizeddel 1872 után jöttem a világra. Viszont emlékszem bizonyos árakra, amelyek 48 év alőtt, Amerikába érkezésem idején itt fogadtak. . . Egy “shoe-shine” (cipő pucolás) rendes ára öt cent volt, de ezt a luxust csak a jómódúak engedték meg maguknak. Magamfajta uj- amerikás és a régi-amerikás szegények, maguk suvikszolták a lábbelit, vagy — néha napján nagy ritkán — a kis néger gyerekekkel tisztittatták, akik megelégedtek két centtel a munkájukért és még azon is kerestek. Manapság 30 cent a “shoe- shine” ára, vagy 50 cent annak, aki “wax-shoe- shine”-ra vágyik. Akik munkát kerestek és németül értettek, öt centért megvették a Staats Zeitungot. Kiolvasás után eladták két centért és azért megvették a N. Y. Times, vagy World napilapot. Amikor azzal is végeztek, az elhasznált újságért kaphattak egy cigarettát. így'öt centért két újságot olvastak, két újságban szaglászhattak munkalehetőség után és egy cigarettával végeztek. Manapság tiz centen alul nem kapható újság és “second hand”, használt újság senkinek nem kell. Az Astor Place-i Wanamaker áruház a jobb üzletek sorába tartozott. Ott egyszer 15 dollárért vettem egy egészen jó “pepper-and-salt” anyagból készült öltönyt, amely hosszú évekig kitűnő szolgálatot tett. Ugyanott kiárusítás alkalmával vettem egy szürke “Palm Beach” nyári öltönyt öt dollárért. Mostanában egy jó nadrágért elkérnek 18—20 dollárt. Amikor 1928-ban Los Angelesbe érkeztem. 25 centért 10 tucat narancsot vehettem és egy tucat citromot ingyen adtak rá-adásnak. Főzelékből, zöldségekből három fontot adtak egy nikliért. Tiz centért nyolc font szőlőt, vagy tiz sárgadiny- nyét vehettem. Ma. . . nem kell mondanom, hogy milyen magasra szökkentek az éiilmiszerárak. Ha ilyen szempontokat veszünk figyelembe, a kilátásba helyezett öt centes órabér javítás napjainkban és az öt centes napibér javítás 1872-ben egyformán nevetségesnek tűnik. Persze ez is olyan érem, amelynek két oldala van és az a másik oldal azt mondja, hogy azok az időnkint sóhajtások közepette emlegetett “régi jó idők” talán nem is voltak olyan jók. Igaz, hogy az észnélküli tülekedés, rohanás a mindenható dől lár után nem volt olyan eszeveszett, mint napjainkban. Igaz, hogy a csendesebb életkörülmények nem okoztak annyi szivrohamot, mint a maiak, de a sajátkezüleg “figyelmesen és óvatossággal” elkészített lud-tollat sem szeretnénk 14 órán át szénnel fütött, petróleummal világított irodában sercegtetni, hogy utána a bibliát, vagy “más jó könyvet” olvassjink, — mert a szabályok ezt is előírták. A jellembe vágó “spanyol szivar” alatt valószínűleg kubai szivart értettek. Ezeknek a használata napjainkban nem tilos, csak éppen nem kaphatók, mert a kubai cukorral együtt, azokat is kitiltottuk partjainkról. Kérdéses, hogy miért volt kétes valakinek “megbízhatósága és becsületessége”, ha az illető “borbélyüzletben borotválkozott” ? Erre két magyarázatot próbáltam találni. Az egyik: A régi borbélyüzletek egyik jellegzetessége a “Police Gazette” magazin közszemlére tétele volt, amelynek oldalain fürdőruhát — vagy annál is kevesebbet — viselő nők fényképei voltak láthatók. Ilyen magazin igazán nem illett olyan irodai alkalmazottak kezébe, akik bibliát olvastak, templomba jártak és hetenkint egy szabad estét kaptak udvarlásra. A másik feltételezhető magyarázat: Ahol olyan férfiak jönnek össze, akik — esetleg spanyol szivarral a szájukban — nem röstelik a Police Gazette mezítelen női alakjait szemlélgetni, azok Istentől elrugaszkodott betyárok lehetnek, akik még arra is képesek, hogy kétértelmű vicceket meséljenek egymásnak. Ilesminek a meghallgatása aztán igazán elég ok volt arra, hogy az illető “szándékai gyanúsak” legyenek. Mindent meggondolva és megfontolva megállapíthatjuk, hogy 1872 óta még az irodákban is történt haladás. A munkásszervezetek megerősödése, a kiskorúak kizsákmányolásának eltörlése és a “sweat-shop”-ok megszüntetése; a szociális törvények életbe léptetése következtében elmúltak azok a “régi jó idők”, amikor középkorba illő “szabályokkal” lehetett az irodai és gyári alkalmazottakat béklyókba verni. A szomorú az, hogy ma, kilenc évtizeddel később, ennek az előrehaladott világnak még mindig vannak olyan részei, ahol NAPI öt és tiz centért dolgoztatnak embereket és ahol nem függesztenek ki szabályokat, mert az emberek — még’olvasni sem tudnak. Mateos nézeteltérése Brandtékkal Kétszer is meg kellett változtatni a Nyugat- Berlinbe érkező Mateos mexikói köztársasági elnök frontvárosi programját, mivel a nyugatnémet kormány a mexikóiak kifejezett kívánsága ellenére politikai demonstrációt akart csinálni az egyszerű információs látogatásból. , Az első terv szerint Mateost ki akarták vinni a berlini falhoz, de miután az elnök határozottan tiltakozott ellene, a bonni kormány kénytelen volt törölni a programnak ezt a pontját. Hasonlóan elvetette a mexikói fél azt is, hogy Mateos részt vegyen a frontvárosi szenátus ünnepi vacsoráján. Ezért határozta el, az eredeti elgondolástól eltérően, hogy csak a következő nap reggelén érkezik Nyugat-Berlinbe. Kennedy módosítja gazdasági programját Kennedy elnök két egymással ellenkező megoldásra váró problémát Ígért sikeresen megoldani az elnökválasztás idején. Az egyik a gazdasági élet fellendülése és az evvel járó munkanélküliség csökkentése, a másik az állam nemzetközi pénzügyi mérlegének helyreállítása. A hivatalos jelentések rendszerint tagadják, hogy ellentmondás áll fenn a két cél elérése körül, de gyakorlatban mindig egymásba ütköztek. Ez évben a kormány már szerényebb programot jelentett be. Az elnök januári gazdasági jelentésében az évi kitűzött gazdasági növekvést 412%-ról 4' ,-ra redukálta és a munkanélküliség 4%-ra való leszállításának dátumát 1963 közepétől két évre elhalasztotta. A valóságos helyzet az, hogy a munkanélküliség ez évben már majdnem elérte a 6 százalékot, februárban még fölé is emelkedett. A nemzetközi fizetések terén azt az egészségtelen állapotot, hogy több dollár folyik ki az országból, mint amennyi bejön, melyet orvosolni ígértek ez év végére, most megfelelő megoldás hiányában agyonhallgatják, és nem beszélnek többé kitűzött időpontról. Kennedy próbálkozásaiból a legkimagaslóbb az adóredukálási javaslat és állami hitellel keresztülvitt program, ami a gazdasági helyzet megjavítására irányul. Amennyiben ez sikerülne, annyiban lenne ez a nemzetközi viszonylatban is hasznos. Mindennek keresztülvitele azonban könnyen inflációra vezethet és ezért a kormány erősen megfontolás alá veszi a programot és igyekszik megnyugtatni az európai államokat, amelyekkel Amerika üzleti kapcsolatokat tart lenn. Ritka régiség! tárgyakat fedeztek fel A chicagói egyetem archeológiái expedíciójának vezetője Keith C. Seele professzor rendkívülien ritka régiségi dísztárgyakat fedezett fel az egyiptomi Nubiában végzett ásatásoknál. A Nílus nyugati partján, Abu Simbeltől tiz mérföldre délnek folytak az ásatások, ahol az ősrégi agyagban 50 kerámiai tárgyat és sok alabástrom edényt, rézkorsót és tálat találtak. A legszebb tárgy, amit találtak egy 3,500 éves bronzból készült kézitükör, melynek művészi tökéllyel készített nyele kecses női figurát ábrázol. GEORGE BIDAULT volt francia miniszterelnök, az OAS közismert vezéralakja repülőgépen Braziliába utazott. «:# WOO: aa a a a a.a a a.a a a a aa aa«W MINDENKI IRHÁT Jó ANGOL LEVELET Több mint száz levelet tartalmazó könyv. — Gyakran használt angol szavak és nevek szótára A KÖNYVET TANÍTÓ IRTA Megrendelhető $l.25-ért a Magyar Szó kiadóhivatalában 130 East I6th Street, New York 3, N. Y. k______________________S Változik a világ
