Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-04-18 / 16. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April Í8, 1963 A leggyilkosabb betegség: Az éhség Hárommilliárd ember él a Földön. És kétmilliárd éhezik. Az éhség statisztikája: az emberiség jól táplált 28 százalékával szemben 12 százalék rosszul táplált, 60 százalék pedig alultáplált. Az éhség földrajza: a rosszul táplált népek közé tartozik a legtöbb afrikai és sok latinamerikai ország népe, az alultápláltak közé az ázsiaiak túlnyomó és a latin-amerikaiak egy része. Ha képzeletben egymásra rakja az ember az elmaradottság, az éhezés, a tudatlanság térképeit, a legsötétebb színek, a legmegrázóbb adatok fedik egymást: a rosszul tápláltság az éhezés övezetei megfelelnek az írástudatlanságénak, a gazdasági elmaradottságénak, az ipar fejletlenségének — és a demográfiai expanzióénak, a gyors szaporulaténak is. Mindez szorosan összefügg, Malthustól a tőkésvilág néhány “modern” közgazdászáig csupán a a népesség gyors növekedésében látták az éhezés Dél-Ázsiában a nyomor és éhség pusztítja úgy a felnőtteket, mint a gyermekeket Okát. Sokan “végzetről”, az emberiség “átkáról” beszéltek — mert nem akartak a társadalmi rendszerről beszélni. A háborúnak megvoltak a maga “teoretikusai”, akik azt magyarázgatták, hogy a háborúk tulajdonképpen megmentik az emberiséget az éhhaláltól... Valójában az éhség és a szegénység egyaránt a tőkés társadalomból fakad: s ha az éhezés átok, A tőkés rendszer, a gyarmatosítás átka. Az éhség nem végzet—le lehet győzni, akárcsok a járványokat. A tudomány és a technika tejlődese lehetővé teszi az élelmiszer-termelés roppant arányú növelését, mégpedig olyan méi'tékben, hogy a földkerekség minden lakójának elegendő és meg felelő táplálék jusson. A demográfiai perspektíva az, hogy 2000-re a világ lakossága megkétszereződik: háromról hatmilliárdra nő. Hogy a jelenlegi kétharmados rosszul- és alultápláltságot meg lehessen szüntetni, s hogy a sokasodó világot táplálni lehessen, meg kell háromszorozni az élelmiszer-termelést. - Erre van mód: a mezőgazdaság gépesítése és általában a terméshozamok növelése jórészt technikai probléma, s van elegendő szüzföld is világszerte, a tenger is mérhetetlen táplálékkincset rejt még, s a szintetikus tápanyagok gyártása is szinte felbecsülhetetlen lehetőséget tár az emberiség elé. Nem is ez a baj. John Boyd Orr angol tudós megmondta, mi a legnagyobb nehézség: az élelmiszer-termelés rohamos fejlesztésének gátja a tőkés profit. Szinte már közhely a legszembetűnőbb, legvérlázitóbb példa: mig az Egyesült Államok és más gazdag tőkésországok a mezőgazdasági túltermeléstől “szenvednek”, a gyarmatokon és a függő országokban milliók éheznek. A föld egyes területein a bőség “válságával” küzdenek, másutt milliók pusztulnak el olyan betegségekben, amelyeknek egyetlen oka az alultápláltság, a krónikus éhínség: kwashiorkórban, beriberiben, skor- butban. Amikor Braziliában az aszály miatt éhen- haltak az emberek, néhány órás repülőutnyi távolságra, az Egyesült Államokban hatalmas mennyiségű élelmiszer romlott meg a raktárakban, s a kormány szubvencionálta azokat a farmereket, akik hajlandók voltak parlagon hagyni földjeiket. Százával lehetne sorolni a közismert példákat: a kanálisba öntött tej, a tengerbe szórt kávé, a folyókba dobott gyümölcs példáit, Franciaországtól Braziliáig. És minden ilyen példának megvan az ellenpólusa, nemegyszer ugyanabban az országban: a vitaminhiány miatt megbetegedő, az éhezéstől elpusztuló gyermekek szörnyű képe. Az első áldozat: a gyermek. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a világon évente 35 —40 millió ember hal meg táplálékhiány miatt, s nagy részük gyermekkorban. Josué de Castro, a világhírű brazil tudós India példájára hivatkozik : “A krónikus éhezés a magas halálozási arány szám egyik alapvető oka. Hogy olyan sokan halnak meg, ez emberi dráma. De még drámaibb a kép, ha tudjuk, hogy olyan fiatalon kell meghalniuk: az újszülöttek egynegyede nem éri meg első születésnapját, 40 százalékuk ötéves kora előtt hal meg, és csupán az újszülöttek fele éri el huszadik évét. Minden második gyermek arra születik, hogy éhezzen és elpusztuljon, még mielőtt termelni kezdhetne.” Az éhség rettenetes. Aki megjárta és túlélte a fasizmus koncentrációs táborait, tudja, milyen szörnyeteg az éhezés. Aki látta az éhezéstől félőrült, meztelen vándorokat az elmaradott ázsiai országok utjain, nem szabadulhat soha égő tekintetük látványától. Aki látta Irántól Kongóig a püffedt hasú, csontvázkaru gyermekeket, amint földet rágnak, hogy csillapítsák éhségüket: nem szűnhet meg követelni, hogy szabadítsák meg a világot az éhínségtől. Meg kell menteni a világot mindattól, ami az éhség okozója: a nyomortól, az elmaradottságtól, attól a rendszertől, amely hasznot húzott és húz még ma is száz- és százmilliók nyomorából, el- esettségéből. A végső megoldás: a szocializmus. De addig is gyógyítaná a szörnyű betegséget, a leggyilkosabb kórt, amely valaha is pusztította az emberiséget, a krónikus éhezést, ha a fegyverkezésre költött roppant összegeket az éhínség elleni küzdelemre fordíthatnák. A leszerelés nemcsak a béke biztosítéka lenne, hanem táplálék is az éhezőknek, több kenyér, egészségesebb életmód, igazi segítség az elmaradott népeknek. A világon évente fegyverkezésre költött 120 milliárd dollárból annyi élelmiszert lehetne vásárolni, amennyi földünk jelenlegi lakosságának teljes élelmiszer-fogyasztását húsz hónapon át fedezné. Ha ezt a roppant összeget Latin-amerikai gyermekeknek százezrei nem érik meg a 20 éves kort békés célokra használnák fel, akkor 1200 millió embernek — annyinak, mint Kina, India és Pakisztán lakossága együttvéve — egyszerre megkétszerezhetnék jövedelmét, 240 millió családnak építhetnének jó lakást és elláthatnák a világ valamennyi betegét gyógyszerrel. A N. Y. Herald Tribune szerint a világ óránként 14 millió, naponként 336 millió, évenként 120 milliárd dollárt költ a haderőkre és fegyverkezésre, s ha megszűnne a fegyverkezési verseny, legalább 15 millió ember szabadulna fel alkotó munkára és további 60 millió, aki a hadiiparban dolgozik. Az általános és teljes leszerelés révén egy év alatt megtakarított pénzen 300 olyan hőerőművet lehetne építeni, amely annyi energiát termelne, mint most a földkerekség valamennyi erőmüve együttesen. . A fegyverkezés moloch ja egy év alatt annyit fal fel, amennyiből meg lehetne valósítani egész Afrika gyökeres gazdasági-technikai rekonstrukcióját. A katonai kiadások csupán 1 százalékából több mint száz egyetemet lehetne felépíteni és korszerűen felszerelni azokban az országokban, ahol égető hiány van szakemberekben. Amikor Kruscsev az SZKP kongresszusán beterjesztette a kommunizmus megvalósításának programját, Ez a két fiú — “valahol Ázsiában” — egyidős. Az egyik egy bányában dolgozik és azt eszi, amit társai. A másik egy olyan fiúnevelő otthonban nőtt fel, ahol egészséges és bőséges táplálékot kapott emlékeztetett arra is, milyen szörnyű árat fizetett az emberiség az imperializmus politikájáért. A 20-ik század első felében, 1900-tól 1953-ig a háborúra és aTtatonai készülődésre költött összeg valóban csillagászati számot ért el: több mint négybillió dollárt. “Ezen a pénzen ingyen adhatnánk kenyeret földünk egész lakosságának fél évszázadon keresztül!” — kiáltott fel a szovjet kor- mártyfő. Aki azt akarja, hogy ne éhezzen a világ lakosságának több mint fele, kell hogy a leszerelést is akarja; az éhezőknek, akik jól akarnak lakni, s a jóllakottaknak, akik azt kívánják, hogy minden embertársuk emberhez méltó módon táplál- kozhassék, egyaránt sürgetniük kell a leszerelési egyezmény megkötését. Ez az a nagy összefüggés, amelyről nem szabad megfeledkeznünk az éhség elleni küzdelem napján. R. I. nagybirtokokat Algériában államosítják a Ben Bella algériai miniszterelnök egy Algir közelében levő népművelési központban beszédet mondott, melyben fontos bel- és külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. A miniszterelnök kijelentette: — Sohasem vezetünk kommunistaellenes hadjáratot, noha nem vagyunk kommunisták és marxisták. A szaharai atomkisérletekről szólva, hangsúlyozta, hogy kormánya sohasem egyezik bele abba, hogy Algéria atomkisérletek színterévé váljék. A továbbiakban az algériai miniszterelnök közölte, hogy kormánya államosítja a francia és algériai birtokosok kezén levő nagybirtokokat. Egy francia lap szerint B. Bella beszéde megdob bentette a francia hivatalos köröket. ^iniiiiiiiii mi iiiiiimiiiuimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii 11111111111111111111,1111111,111,1!,,mu,,11,1,1,» PAUL’S SHELL SEÜVI0E i GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS | 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan 1 Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PAL, tulajdonos |-aiittiitiiiiiimiiiitiimiitiiiiitiiniiiiiitiiiiiiiiiiiniiiitiitiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiifwififiiiiiHHiiiitiro 6
