Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-04-11 / 15. szám

11 Thursday, April 11, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Bebrits Lajos: Városok, tájak a magyar földön Évről-évre nagyobb tömegek vesznek részt az idegenforgalomban. Újfajta népvándorlás ez, ami­kor az utrakeltek uj tájakat keresnek. Más orszá­gokat, egész földrészeket akarnak tanulmányoz­ni, megismerni és tapasztalatokban meggazdagod­va visszatérni hazájukba. Olyan területeket keres­nek, ahol eddig még nem jártak. Hiszen még sok fehér folt van a földgolyón, sok olyan hely, ahová az idegenforgalom nem jutott el. Az uj vándorok mind többször említik útiterveikben Európa kelet­jét és a szocialista országokat, köztük nagyon sokszor Magyarországot. Az Egyesült Államok­ban élő magyarok közül is számosán vannak, akik nek hő vágya az óhazát felkeresni. Biztosra ve­hetjük, hogy aránylag rövid időn belül lényegesen emelkedik Nyugat felől a Magyarországra törek­vő idegenforgalom is. Mit nyújthat a magyar látogatás a külföldi­nek? Idengenforgalmunk fellendülésével kapcso­latban vetődik fel a kérdés: mit tud adni Magyar ország az ideérkező külföldinek? Mit mutatha­tunk neki? Mivel tudjuk őket ideszoktatni, hogy sok időt töltsenek nálunk, jól érezzék magukat, és megismételjék látogatásaikat? Kiemelkedő természeti szépségünk kevés van, ez országunk topográfiájából adódik. Kevesebb az építészeti műremek, a történelmi emlék, a kas­tély, vár, erődítmény, mint másutt. Ennek oka az, hogy a Habsöurg-uralom a Rákóczi-felkelés leverése után barbár módon megsemmisített mindent, ami a magyar kultúra bizonyítéka, az önálló magyar történelem emléke lett volna, és hadászatilag bármily csekély jelentőséggel is birt. így azután nagyon kevés a patinás, régi értéket jelentő építkezés, de mégis marad a látogatót el­ragadtató, és van város és táj, amelynek megszem lélése élményt jelent. Élmény elsősorban a ma­gyar amerikai embernek, akit ezer szál, rokoni, ismeretségi és egyéb emlékfonál köt ehhez az or­szághoz. Ebben a cikkben a legjelentősebbeket sorolnám csak föl, de folytatásokban azután be­mutatnám mindazt, ami szép és érdekes nálunk, amelynek megszemlélése bizonyára élvezettel és tanulsággal jár, és különlegesen érdemessé teszi a magyar amerikai részére az uj Magyarország meglátogatását. BUDAPEST Elsősorban Budapest idegenforgalmi értékéről s nagy híréről akarok szólni. Az európai Nyugat­inál" évtizedek óta ismeri szépségét, vendéglátó előnyeit. Fekvése, természeti környezete révén a világ ötödik vagy hatodik legszebb városának rangjával büszkélkedhet Budapest. ^ versenyt persze újból és újból meg kell nyerni. Mindenfelé szép stílusban épült, és most újabban hatalmasan kiterjedő újkori lakótelepek. Modern, pompás vi­lágítás az utcákon. Rend és tisztaság-utcákon és tereken olyan fokon, hogy bármelyik nyugati vá­rossal is versenyre kelhetne Budapest. Budapest most valóban olyan, mintha az ország ékszerdo­boza lenne. Zenei kultúrája, két állandóan mű­ködő operája, zenés színházai, hangversenytermei, európai sőt világhírűek. Több a muzeum. képtár és könyvtár, mint azelőtt. A legigényesebb láto­gató is dicséri a már világarányokban kitűnőnek elismert magyar konyha remekeit, a jobbnál jobb borokat, a kitűnő cigányzenét. Persze, a magyar gasztronómiát, a magyar bo­rászatot illetőleg nem árt, ha egy kis önkritikát gyakorolunk. Vendéglátó iparunk keveset tesz az­ért, hogy a magyar étel és bor jó hírét tovább növelje. Nem ügyel eléggé a megfelelő kínálásra és tálalásra. A legkitűnőbb magyar ételeknek Győrött Nádorvárosban uj lakónegyed létesült modern iskolával sincs egységes elnevezésük, egységes konyhai re- cepturájuk. Majdnem minden város, csaknem min den étterem étlapot készítő pincére helyi neveket talál ki az ételeknek, és azokat is sűrűn változ­tatja. A főszakács aszerint készíti az ételeket, ahogy neki Ízlik. Az étlapokról hiányzik a szük­séges angol vagy német elnevezés, aminek szintén egységesnek kellene lennie. Hiányzik az étel és a bor kapcsolata. A kitűnő francia konyha elsőran­gú készítményei évszázadok óta ugyanazt a nevet viselik, és az étel mellé az étlapon odaírják, hogy milyen bort ajánlanak hozzá. Nálunk ennek nyo­ma. sincs. A pincérek nem is tudják. Mind e bajo­kon sürgősen segíteni kell, és egész biztos, hogy vendégeink még jobban megbecsülnék az igy tá­lalt ebédet vagy vacsorát, és még többet is fo­gyasztanának. Megjegyzem, hogy a felsorolt fo­gyatékosságokat sok vendég észre sem veszi, és igy is duplán rendel ételből és borból is. Az éj­szakai szórakozást is gazdagabbá, színesebbé kell tenni. A színház vagy a hangverseny élvezete után módot kell adni a késői vacsorázásra és a további szórakozásra. Egész éjjel legyen erre le­hetőség. Legyen zene, tánc, szinpad és más éj­szakai szórakozási lehetőség. Vendégeink mulató kedvének tág teret kell biztosítanunk, hogy min­dent megkapjanak, ami a szocialista életfelfogá­sunk szerint is szép és jó. Meg kell jegyezni per­sze, hogy kártyát és nőt nem szolgálunk fel. Nem hagyhatom ki annak megemlítését, hogy Budapest fürdőváros, és ez régebbi idegenforgal­mi hírnevének megalapozásánál nagy szerepet játszott. A gyógyfürdők ma is megvannak, és ar­ra fogunk törekedni, hogy külföldről érkező bete­gek is biztos gyógyulást találjanak. Régebben főleg a nyugati országokból érkeztek gyógyven- dégek; ma már mind emelkedőbb számban érkez­nek Kelet felől, ázsiai és afrikai országokból be­tegek. A BALATON Idegenforgalmi értékeinket számba véve, Buda­pest után a Balatonról kell beszélni. Az ország fő­városát, ha máskor nem, úgy a kivándorlás alkal­mával mégis csak látták az Amerikába indulók. A mai Budapest természetesen egészen más, sok-, kai magasabb a nívója, jóval értékesebbet nyújt. Budapest után idegenforgalmi szempontból a Ba­laton következik. A Balatont a legtöbb kivándor­ló magyar sohasem látta. Annak idején nem áll­tak rendelkezésére a kivándorlást tervező ma­gyarnak az anyagiak, hogy a balatoni tájakat meglátogassa. Már több mint egy évtizede tart most az uj Balaton kialakítása, mely megnyitotta annak le­hetőségét, hogy a legszélesebb dolgozó rétegek jöjjenek évenként a Balatonhoz. Az egész nem­zet nagy játszó- és üdülőterének kívánja a kor­mány kialakítani a Balatont. Ebben az esztendő­ben ismét jelentősen fejlődik. A magasabb kul­túrájú üdülést és szórakozást 250 millió forintos beruházások biztosítanák. Hatalmas összeg ez, és hosszú oldalakat igényelne, mindennek a felso­rolása, ami uj épült és még épül. Elég, ha csupán a legfontosabbakat említem meg. Széplak össze­épül Siófokkal, és annak önálló fürdőnegyede lesz. Balatonföldvár is a többi, már kulturált balatoni fürdőhelyek sorába emelkedik. Balatonfüred és Tihany uj strandfürdőket kap. Nagy lendülettel fejlődik Badacsony. A vízre épített étterme egy­szerre 2,000 vendéget fogad be. Keszthely a Ba­laton egyik legjelentősebb kulturcentruma lesz. A legnagyobb arányú fejlesztés nem is a felszínen látható, hanem a föld mélyében megy végbe. A közművesítésre gondolunk, ami olyan nagyon hi­ányzik, általában az egész országban, de különö­sen az üdülőtelepen. A folyóvízre, amely a csap­ból csurog, a vizöblitéses mellékhelyiségekre, szennyvíztelepekre. Mindezek forradalmi változást jelentenek, magasra emelik az üdülés kultúráját. Nemcsak a viz, hanem a gáz is bevonul az üdülő­helyekre. Az energiaellátás biztosítására tömér­dek építkezésbe kezdenek. Lényegesen megjavul a 'hírközlés telefön-automataközpontok segítségével. Városi kultúra legyen mindenütt a Balaton körül. Mindehhez jórészt földalatti vezetékek szüksége­sek. Most nem szabad ellenszenvvel nézni az épít­kezések alkalmával feldúlt úttestekre, fogadjuk örömmel e munkát, mely tiszta vizet, csatornát, gázt, energiát és telefonvezetéket hoz el a bala­toni fürdőhelyekre. Ajánljuk a leghatározottab­ban minden, az óhazát meglátogató amerikai ma­gyarnak, hogy töltsön jónéhány napot vagy hetet a Balaton mellett. Itt üdülhet, szórakozhat meg-­felelő, kulturálisan is magas nívón. A DUNA KANYAR Harmadik kincse a magyar idegenforgalom­nak a Dunakanyar. A legértékesebb látnivaló itt Mátyás király visegrádi palotája. Néhány évti­zeddel ezelőtt még fü és erdő borította. Most egészen feltárják. Középső része romos állapotban is nagyszerű látvány. Ha az egész komplexum kikerül a föld alól, a palota frontja 600, szélessé­ge 79—80 méter lesz, magassága pedig egyes he­lyeken eléri a hat-hét emeletet. Ehhez hasonló építészeti műremek és történelmi emlék nincs több az országban, sőt egész Közép-Európában sincs. Üdültetés szempontjából is értéket jelent i Dunakanyar. Lankáit, erdőit, hegyoldalait tiz- és százezres tömegekben keresik fel a hazai ki­rándulók. Magyar amerikai vendégeinknek is fel­tétlenül ajánljuk a Dunakanyar felkeresését és élvezetét. A BORPINCÉK A borpincék általában elsőrendű célpontjai a idegenforgalomnak. A borok királya a tokaji. A tokajival első helyen a közeli tarcali és mádi pincékben, de magában -Tokajban is megismer­kedhetünk. Már épülnek Tokajban a pincék mel­lett kulturált vendégfogadók és éttermek. Ahogy- a legjobb francia borospincékhez különvonatszám- ra mennek a külföldiek, úgy Tokajban is meg kel ezt szervezni, és erre a tokaji tájat megfelelően előkészíteni. A tokaji kirándulásokat megfelelőéi össze lehet kapcsolni a régebbi magyar kultúra egyik gócpontjával, Sárospatakkal és a Rákóczi- vár megtekintésével. De ennél a kirándulásnál Tokajnak és a tokaji bornak főszereplőnek kell maradnia. A visszaszállítást természetesen meg­felelően biztosítani kell. Az meg is lesz' Ne legyen magyar amerikai, aki a visszamenetelnél ne vinné magával a tokaji bor csodás illatát és zamatát. VÁROSOK Kirándulásra vihetjük külföldi vendégeinket más helyekre is. Bemutathatjuk első szocialista városunkat: Dunaújvárost, kohóival, hengermű­veivel, gyár- és lakónegyed-rengetegével. Bemu­tathatjuk a régi és az uj Pécsét. Budapest után ez a város követelheti legtöbb joggal az urbánus jelzőt. Elsősorban az uj Pécs iparával és szocia­lista lakónegyedével. Ezt követőleg el kell láto­gatni a Mecsekbe, meg kell nézni Orfüt és tájé» kát. A magas hegygerincektől övezett vadregé­nyes völgy, csörgedező patakjaival, hüs szakadó* kaival egymaga is szemet, szivet gyönyörködtető látvány és itt egy uj idegenforgalmi központ körvonalai is kezdenek kibontakozni. Az első bemutatkozásnál talán elég ennyi. Ha másért nem, már ezekért is érdeme® Magyaror­szág meglátogatása. De tarsolyunkban van még nagyon sok, amit elő fogunk szedni s sorra bemu­tatunk. Sorra kerül majd a Dunántúl tájai szép­ségeivel, mind fejlettebb és nagyobb arányokat öltő iparával. A Börzsöny és a Bakony hegység, a Mátra és a Bükk; Eger Sopron és Gyöngyös, Miskolc és Szeged, sok más vidék, város, nagy fal­vak, ahol természeti szépségek, történelmi érde­kességek, uj szocialista fejlődésünk nagy építke­zései várják a hozzánk érkező látogatókat. Ma már ez a tiz-emeletes szálloda várja a vendégeket Salgótarjánban. A kép az épület bevégzése előtt készült

Next

/
Thumbnails
Contents