Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-03-28 / 13. szám
Thursday, March 28, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 A MAGYAR KORMÁNY SZÉLESKÖRŰ KEGYELMET GYAKOROL Kádár Jánosnak a Magyar Népköztársaság miniszterelnökének az Országgyűlés első ülésén mondott beszéde “A Magyar Népköztársaság határozott harcot folytatott eddig is a szocialista vívmányok felforgatására törő, a közrendet fenyegető bűnösökkel szemben, s eltökélt szándéka, hogy a jövőben is könyörtelenül lesújt hasonló bűncselekmények elkövetőire. Ugyanakkor, emberiességtől áthatva, meg tud bocsátani azoknak, akik a rendszer, vagy a közrend ellen vétettek, s lehetőséget kíván adni számukra, hogy becsületes munkával a társadalomba újra beleilleszkedjenek. “A kormány ezekből a meggondolásokból kiindulva javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak széleskörű közkegyelmi rendelet kibocsátására. A kegyelem kiterjed a közelmúlt különböző időszakában elkövetett cselekményekig. Kegyelmet kapnak bizonyos feltételek fennforgása esetén a háborús bűnösök is, a személyi kultusz éveiben a hatalommal visszaélő törvénysértők, az ellenforradalmi cselekményekben bűnösök, és olyanok, akik az elmúlt hat évben követtek-el államellenes bűncselekményt. Kegyelmet nyernek azok is, akik az ország területét engedély nélkül hagyták el. Végül kiterjed a kegyelem a köztörvényi bűncselekményt elkövetett személyek különböző csoportjaira is. “Amnesztiát javasoltunk továbbá a javító-nevelő munkára elítéltekkel és a szabálysértéseket elkövetőkkel szemben. Javasoltuk, hogy a régen, illetve kisebb cselekményekért büntetett emberek jelentős részénél töröljék a büntetett előéletet, és az azzal járó joghátrányok alól mentesüljenek. “A kegyelem viszont nem terjed ki az államellenes cselekmények közül a kémkedést és hazaárulást, a köztörvényi esetek közül a gyilkosságot és gyújtogatást elkövetőkre. Ugyanakkor a kegyelmi rendelkezés lehetőséget nyújt arra, hogy az általános kegyelemből kizártak is kérhessék és kegyelmet nyerhessenek egyéni elbírálás alapján. “A szigor és megbocsátás helyén való alkalmazása, állami, társadalmi rendünk feletti köteles őrködés késztet bennünket arra, óvjunk mindenkit a közkegyelmi rendelet félreértésétől, s gondoljunk azokra is, akik esetleg javíthatatlanoknak bizonyulnának. Ennek megfelelően, a rendelkezés szerint azok, akik most kegyelmet kapnak, de három éven belül uj bűntettet követnek el, azonkívül, hogy az uj bűntettért felelősségre vonják őket, kegyelmi rendelkezés is hatályát veszti, és újból érvénybe lép velük szemben a korábbi cselekményükért kiszabott régebbi büntetés is. “Az Elnöki Tanács a kormány által benyújtott közkegyelmi rendeletet helyesléssel fogadta, támogatta és törvényerőre emelte. A törvényerejű rendeletet kihirdetik és április 4-ig, hazánk fel- szabadulásának napjáig végrehajtják. “Ez a kegyelmi rendelkezés megítélésünk szerint időszerű és helyes. Következik rendszerünk erejéből, szocialista humanizmusából, emberiességéből. Helyes, hogy népünk, rendszerünk most, amikor a szocialista társadalom teljes felépítésének időszakába lép, lehetőséget ad azoknak is akár itthon vannak, akár kisodródtak az ország határán túlra —, akik korábban vétettek ellene, hogy uj életet kezdve, a múltat eltemetve, a becsület útjára térjenek, találják meg helyüket társadalmunkban a becsületes, dolgozó milliók között.” MEGKEZDŐDÖTT A TAVASZI j SZÁNTÁS-VETÉS Két műszakban dolgoznak a lánctalpasok a Duna-Tiszai közén A belvizek elleni eredményes küzdelemmel egy időben mind több helyen és mind nagyobb arányokban kezdik meg a tavaszi munkákat. Békés megyében állandó szolgálat figyeli a határt, s ahol a talaj állapota megengedi, azonnal munkába állítják a fogatokat, a gépeket. A kötegyáni termelőszövetkezet határában az országban elsőként megkezdték a tavaszi árpa vetését. Heves megyében hozzáfogtak a tavaszi szántás-vetéshez. Ezen a vidéken a hevesi Uj Barázda Termelőszövetkezet határaiban húzták meg az első friss barázdákat. Bács megye homokos vidékein 300 traktor szánt, 237 nagy teljesítményű lánctalpas traktor pedig az uj nagyüzemi szőlők és gyümölcsösök talaját készíti elő. Néhol már két műszakban szántanak, s a közeli napokban újabb 30 lánctalpas traktor kapcsolódik be a munkába. A korábban telepitett nagyüzemi szőlők és gyümölcsösök gépi művelésre alkalmas széles sorai között kizöl- dellt a rozs és a somkóró. Ezek a sorközi vetések nagy szolgálatot tesznek: megkötik a homokot és a gyors kiszáradástól védik a talajt. Pest megye déli, vízkároktól mentes területein helyenként már tavaszi díszben virul a határ. Zöldellnek a vetések, Nagykőrös határában több helyütt szántanak. A törteli Rákóczi Termelő- szövetkezetben burgonya alá szántják a talajt, ugyanitt szombaton már megkezdték a borsó vetését. MARX és Engels összegyűjtött müveit kiadjáls Jugoszláviában. Első Ízben jelentetik meg az országban a két nagy teoretikus összes müveit. AZ 1963. ÉVI KO A Magyar Népköztársaság kormánya a tudományok, újítások, a termelőmunka módszerének alapvető tökéletesítése terén elért eredményeiért A KOSSUTH-Díj I. FOKOZATÁVAL TÜNTETTE KI Dr. MOLNÁR Erik Kossuth-dijas akadémikust egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete igazgatóját, az elmúlt másfél évtizedben a társadalom- és történelemtudomány terén kifejtett munkásságáért. KORBULY Jánost, a Ganz-MÁVAG gyártásvezető főmérnökét s RHORER Emilt, a Vörös Csillag Tratkorgyár főkonstruktőrét a 4 kerék-meg hajtású, világszínvonalat elérő traktortipusok kialakitásáért. (A dij egyenlő arányban megosztva.) A KOSSUTH-DIJ II. FOKOZATÁVAL TÜNTETTE KI Dr. JENEY Endrét, az orvostudományok doktorát, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Közegészségtani Intézete egyetemi tanárát, a közegészségügy terén kifejtett munkásságáért. Dr. BALOGH Jánost, a biológiai tudományok doktorát a talajban élő állati szervezetek kutatásában elért eredményeiért. Dr. SZENDY Károlyt, a műszaki tudományok doktorát a villamosenergia-hálózatok nemzetközi kooperációs rendszerének kialakitásáért. PUSZTAY Ferencet, a Magyar Optikai Müvek vezető tervezőjét, a geodéziai műszerek kifejlesztése terén kifejtett munkásságáért, különösen a pörgettyüs teodolit megszerkesztéséért. Dr. SZENDRŐI Jenőt, az Ipari és Mezőgazda- sági Tervező Vállalat főmérnökét a több célú ipari épületek korszerű építésszerelését szolgáló szerkezeti méret-egységesités és tipizálás terén kifejtett irányitó munkásságáért. Dr. WIX Györgyöt, az orvostudományok kandidátusát egyes hormonok mikrobiológiai átalakítása terén kifejtett kutató tevékenységéért, ezen hormonok és rokonvegyületeik nagyüzemi gyártástechnológiájának kidolgozásáért. A KOSSUTH-DIJ III. FOKOZATÁVAL TÜNTETTÉK KI Dr. CSÁSZÁR Ákost, a matematikai tudományok doktorát, az ELTE természettudományi kar tanszékvezető egyetemi tanárát a matematika fejlődésében nagy szerepet játszó topológiai tudományban elért eredményeiért. iSUTH-DIJASOK Dr. RADÓ SÁNDORT, a földL'ajzi tudományok doktorát, az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal osztályvezetőjét, a magyar polgári föld,- rajzi térképészet megszervezésében és tudományos szinvonalának emelésében elért eredményeiért. Dr. GAGYI Pálffy Andrást, a műszaki tudományok kandidátusát, a NTM érc- és ásványbányászati főosztálya h. vezetőjét az érc- és ásvány előkészítés műszaki fejlesztéséért, az ólomcink- ércek dusitási eljárásának kidolgozásáért. GARAI 5. Józsefet, a Pécsi Szénbányászati Tröszt Szabolcs bányaüzeme vájárját termelési teljesítményeiért, a fiatalok neveléséért, a bányamentő szolgálatban kifejtett áldozatos munkájáért. RUBIK Ernő repülőmémököt, a KPM Légügyi osztálya h. vezetőjét a sportrepülőgépek tervezésében és megalkotásában elért kutatási és gyakorlati eredményeiért. Dr. VÁGÓ Györgyöt, a kémiai tudományok kandidátusát, a Bőr- Cipő- és Szőrmeipari Kutató Intézet tudományos osztályvezetőjét bőr- és textilipari segédanyagok kísérleti előállításában s nagyüzemi gyártásuk megvalósításában elért tudományos eredményeiért. NÁRAY Zsoltot, a Központi Fizikai Kutató Intézet tudományos igazgató-helyettesét a hazai magfizikai méréstechnika fejlesztésében valamint a hazai magfizikai műszeripar kialakításában végzett munkásságáért. Dr. MIKA Józsefet, a kémiai tudományok doktorát, nyugalmazott egyetemi tanárt a hazai mik- roanalifika megteremtésében elért eredményeiért, különös tekintettel “Die Methoden der Mikro- massanaiyse” cimü könyvéért. KISS Istvánt, a kémiai tudományok kandidátusát, a Központi Fizikai Kutató Intézet főosztályvezetőjét, a mesterséges radioaktiv izotópok előállítására irányuló kutatásaiért, valamint az izotóp termelésének gyakorlati megvalósításában elért^ eredményeiért. Dr. Mészáros Istvánt, az állatorvostudományok kandidátusát, az FM Állattenyésztési és Állategészségügyi Főigazgatósága főelőadóját a szaporodásbiológia terén végzett tudományos munkásságáért, különösen az állattenyésztésben a mes térséges megtermékenyítés bevezetéséért és széles körű alkalmazásáért. SZABÓ Jánost, a Sátorhely-bólyi Állami Gazdaság főagronómusát uj termelési módszerek és eljárások bevezetéséért, valamint ezek országos elterjesztése érdekében végzett munkásságáért. VASZIL Lászlót, a szentlőrinckátai Uj Világ Tsz elnökét a szentlőrinckátai Uj Világ és a kó. kai Kossuth Termelőszövetkezet fejlesztése éa megerősítése érdekében kifejtett tevékenységéért, valamint Az erősebb segitse a gyengét mozgalom kezdeményezése terén végzett úttörő munkásságáért. LÁZÁR Barnabást, a törökszentmiklósi Hunyadi úti általános iskola igazgatóját a szocialista munkaiskola kialakítása érdekében végzett irány itó munkájáért, a termelőszövetkezeti parasztság körében kifejtett népművelő tevékenységéért. SZENTGYöRGYVÁRI Lajost, a Szentlőrinci (Baranya megye) Mezőgazdasági Technikum tanárát a korszerű nagyüzemi mezőgazdasági termelés követelményeit kielégítő középfokú gyakorlati oktatás módszertanának kidolgozásáért és gyakorlati alkalmazásáért, Valamint négy évtizedes pedagógiai tevékenységéért. A MŰVÉSZET ÉS AZ IRODALOM TERÉN KIFEJTETT MUNKÁSSÁGÉRT A KOSSUTHDIJ II. FOKOZATÁVAL TÜNTETTÉK KI LENGYEL József irót egész életművéért, különösen az “Igéző” cimü novelláskötetéért. ILLÉS Endre irót kritikusi, szépirói és műfordítói tevékenységéért. Dr. BENEDEK Marcellt, az irodalomtudományok doktorát, az irodalom népszerűsítése érdekében kifejtett sok évtizedes munkásságáért. GORKA Géza keramikust, a Magyar Népköz- társaság Érdemes Művészét több mint négy évtizedes művészi keramikus munkásságáért. LUKÁCS Margitot, a Nemzeti Színház tagját, színészi munkájában elért művészi eredményeiért. JÁMBOR Lászlót, az Operaház magánénekesét, az opera- és oratóriuméneklésben elért művészi eredményeiért. KOMOR Vilmost, az Operaház karnagyát, több mint három évtizedes karmesteri tevékenységéért. KOVÁCS Dénes hegedűművészt, a klasszikus és modern hegedümüvek előadása terén elért hazai és külföldi eredményeiért. A KOSSUTH-DIJ III. FOKOZATÁVAL TÜNTETTÉK KI REICH Károly grafikust különösen könyvillusztrátort munkásságáért. KASSAI Ilonát, az Állami Déryné Színház művésznőjét a színház együttesében végzett több mint 10 éves áldozatos művészi munkájáért.
