Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-03-28 / 13. szám

Thursday, March 28, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 51 NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A HUAC-AL KAPCSOLATBAN A House Un-American Activities Committee (HUAC), mint ismeretes, 360,000 dollárt követelt költségeinek ezévi fedezésére. A House Adminis­tration Committee jóváhagyta a kérelmet, de Fitts Ryan newyorki képviselő alaposan meg­mondta véleményét a HUAC-ról a bizottság előtt. Ryan fámutatott arra, hogy a HUAC igen je­lentős anyagi megterhelést jelent a képviselőház számára. A 87-ik kongresszus kétévi ülésezése alatt, a 19 bizottság közül csak két másik bizott­ságnak utaltak ki több pénzt, mint a HUAC-nak. Az utóbbi 681,000 dollárt kapott a képviselőház­tól 2 évre, mig olyan fontos alcsoportok, mint a Banking and Currency Committee csak 250,000 dollárt kapott, a Foreign Affairs 155,000-et, az Armed Services 150,000-et és a Mezőgazdasági Bizottság mindössze 75,000-et. A legfontosabb elnöki javaslatokat kidolgozó Ways and Means Committee pedig 25,000 dollár költséggel tudta el­végezni feladatát az elmúlt évben. Az Amerikaellenes Bizottság minden kihallga­tása hatalmas pénzeket emésztett fel. Csak a nyomdaköltségek, amelyeket a bizottság kihall­gatási jelentéseinek a kinyomtatásáért fizettek a 87. kongresszus folyamán, felülmúlták az összes többi bizottság nyomdaköltségeit. A HUAC 60 tagból álló bizottsága a legnagyobb volt az elmúlt évben is a kongresszusban. Mig a külföldi ügyekkel foglalkozó csoport létszáma csak 15 személyből állt, a fegyveres, erőké 16-ból és a közművelődési és munkaügyekkel foglalkozóké 14-ből. Mindenki azt várhatta volna, hogy egy ilyen népes és költséges társaság nagy eredményeket könyvelhet majd el magának. De a HUAC egyet­len eredménye a zavarkeltés és megfélemlítés volt. Hagyományosan egy bizottságot a törvény- hozás terén kifejtett munkássága kapcsán Ítélnek meg. Ha ilyen alapon vizsgáljuk meg a HUAC te­vékenységét, akkor azt látjuk, hogy ez csaknem a nullával egyenlő. Ryan képviselő ezután kimutatja, hogy a House Élesen elitélte James R. Hoffa, a Teamsters Union elnöke azt a tervet, amely szerint a mun­kaügyi miniszter fel akarja emelni a szervezet jó­léti alapja tisztségi, intézőségi és felügyelőségi alkalmazottainak óvadékát. Ha úgy a középálla­mokbeli mint délkelet s délnyugati államokbeliTU szervezetek jóléti alap óvadékát 10%-kal felemel­nék, akkor ez a mai 500,000-ről 20,000,000 dollár­ra és a bondok teljes összege 9 millióról 360 millió dollárra emelkedne. Ez azt jelenti, hogy a szó szoros értelmében dollármilliókat vonnának el az amerikai nép jóléti részesüléseiből. Hoffa éles kritikájában kijelentette, hogy sem­mi szükség sincs úgy a munkaügyi miniszter ál­tal ezirányban tervezett kihallgatásra, mint az óvadék emelésére. A szervezet elnöke kihangsú­lyozta még azt is, hogy egyszer sem történt, hogy bármily kihágás vádja fennállott volna. Ajánlot­ta, hogy inkább nézzenek bele a Surety Associa- ' tion of America könyveibe, ahova a jóléti ala­pok befolynak. Ezt a társaságot egyszer sem szó­lították fel, hogy mennyi hasznot húzott és ho­gyan járt el a jóléti alapokkal. Sztrájktörő törvényt hoztak Wyomingban A kormányzó aláírása érvényre juttatta azt a törvényjavaslatot, amely Wyoming államban tör­vénytelennek nyilvánítja úgy az üzemeken belüli szervezkedést, mint a szakszervezetek létezését. Egyik demokrata képviselő Laramie-ból, aki a törvényjavaslat elleni küzdelem vezetője volt, ki­jelentette, hogy a munkásellenes törvény sokat fog ártani Wyoming állam gazdasági helyzetének és “átkozott, szakszervezetromboló törvényhozás­nak” nevezte. Az uj törvény súlyos börtönbünte­tést ró a “közvetett, vagy közvetlen” megsze­gőkre. A Wyoming-beli AFI.-CIO szervezet szerint kí­vülről jövő befolyásolások és pénzelések tették lehetővé, hogy keresztül tudták hajtani a tör­vényhozást. Vezető szerepet játszottak a munkás­ellenes törvényhozás iránti kampányban a Keres­kedelmi Kamara (Chamber of Commerce) az As­sociated General Contractors, a Kereskedők Egye­sülete és a Farm Hivatal. Un-American Activities Committee 5 törvényja­vaslatot terjesztett be az egész 87-ik kongresszu­si időszak alatt. Ebből egyet elvetettek; három keresztülment a képviselőházban és nyugodtan kimúlt a szenátusban. Az ötödik — vagyis a HUAC egyetlen törvényhozói alkotása a két év alatt 681,000 dollárért — valóban megjárta a képviselőházat és szenátust és mindkét ház elfo­gadta, sőt az elnök is aláírta. Mi volt az a törvény javaslat, merülhet fel jogo­san az olvasóban a kérdés, amelyet a HUAC való­ban meg tudott alkotni? Ez egy módosító indít­vány volt a bizottság saját Internal Security Act- jához (Belső Biztonsági Törvény), amelyet még 1950-ben, a mccarthyzmus fénykorában szavaz­tatott meg. Akkor előírták, hogy a hadügyminisz­tériumnak ki kell adnia egy listát a stratégiai vé­delem azon felszereléseiről és pozícióiról, ahol kommunisták nem kaphatnak állást. Ez a tör­vény, amelyet a baloldaliak elleni vak gyűlölet sugalmazott, az igazságügyminisztérium tiszt­viselői szerint, valóban alkalmas volt arra, hogy aláássa a nemzeti biztonságot és védelmet. Az or­szág bármelyik lehetséges ellensége felhasznál­hatta volna, mint útmutatót szabotázsakciók cél­jára és katonai célpontok kijelölésére. Ezt a hatal­mas baklövést most közel 13 év után tette csak jóvá, illetve töröltette el a HUAC. Az adófizetők viszont feltehetik a kérdést, hogy egy ilyen javaslat “kidolgozására” miért szükségesek a hatalmas költségek és miért kell ilyen nagylétszámu csoportot alkalmazni? Ryan képviselő szerint mindezek csak a HUAC költségeit érintő kérdések. De nem szabad figyel­men kívül hagyni azokat az erkölcsi károkat sem, amelyek ennek a bizottságnak a fennállása nyo­mán keletkeztek. Dollárban ki nem fejezhető mér­tékben járatták le alkotmányos szabadságjogain­kat. ‘ Végső fokon ezek azok a költségek, ame­lyekkel szembe kell majd néznünk egy napon”, fejezte be tanúvallomását Ryan képviselő a House Administration Committee előtt. A sajtó gyakran találgatja, ki lesz Kennedy utóda a Fehér Házban. A találgatások nemcsak azért mulatságosak, mert kiderül, ki kit tart “posszibilisnek”. Mulatságos azért is, mert a jelölt esélyességét sajátos szempontok alapján indokolják. A londoni Daily Herald, pl. W. Scranton Pa.-i kormányzót tartja esélyesnek. — ő a jövő nagy embere, véli a lap. Vajon miért? Scranton republikánus párti politikus. Elsősorban Penn­sylvania államban ismerik kitünően. Azt tartják róla, hogy különösebb hibái nincsenek. Nehéz lenne őt a hibáin keresztül “leteriteni”. Ezzel szemben van egy kiváló erénye. Ezt a Daily He­rald a következőkben jellemezte: “William Scranton szeret beszélni. De a beszé­dei egytől-egyig érthetetlenek. Igen értékes tu­lajdonság azonban ez egy olyan államban ahol jó ha a szavazók nem tudják mire szavaznak.” . Kogyan látják mások Amerikát? Érdekes beszédet mondott Alfred M. Gruenther generális, a NATO volt vezérkari főnöke, az ame­rikai Vöröskereszt jelenlegi vezetője a Columbia Scholastic Press Association 1,800 tanuló-ujság- Írója és szüleik előtt. A hosszuévi katonai gyakor­lattal biró generális, aki sokat látott és tapasz­talt, arfól beszélt, hogy a világ 3 milliárd népe közül egy milliárd kommunista, másik milliárd még nem határozta el, hogy hova tartozik. A mi országunkban az átlagos évi jövedelem személyen­ként $2,300, de sok országban ez személyenként csak $60. Ez irigykedést és rossz érzést szül és elérheti azt, hogy ezek az el nem határozott állás- pontú országok a kommunistákhoz fognak csatla­kozni. “Vagy szembe tudunk nézni ezzel a fogas kér­déssel, vagy elpusztulunk”, mondta a generális, aki kijelentette, hogy hisz abban, hogy Amerika sikeresen meg fogja tudni oldani ezt. Még azt is mondta, hogy nem elég az iskolai tanulás és a jó bizonyitvány, tisztába kell jönnünk a nagyvilág iránti kötelességünkkel is és meg kell ismernünk a népek szokásait. A hosszú- tengerentúli szolgálatoknál szerzett tapasztalatok folyamán történő beszélgetéseket felidézve említette egy fiatal szovjet generális kijelentését, hogy^ nem lesz háború, de az Egye­sült Államok mégis össze fog omlani, mert a nép meggyőződés nélküli Azt állította a szovjet gene­rális, hogy az amerikai nép túl önző ahhoz, hogy kitűzött eszmékért dolgozzon, de az ö népüket bűz galommal tölti el a kommunista célok elérése. Egy másik beszélgetést felidézve, amit Gruen­ther generális egy német újságíróval folytatott, aki az orosz fronton harcolta végig a háborút, az újságíró azt beszélte, hogy nagyon leverte az a látvány, hogy az oroszok lépten-nyőmön vissza­verték őket, dacára, hogy a németeknek jobb fel­szerelésük és képzettebb tisztjeik voltak. Ennek okát a német újságíró abban látta, hogy az oro­szoknak több ellenálló képességük volt. “Ebben én nem hiszek,” mondta Gruenther ge­nerális, “de továbbadom nektek, hogy lássátok mi a világ véleménye rólunk.” Tervben a városi adók felemelése 1 New York város polgármestere Robert F. Wag­ner jelentette, hogy a New York állami törvény­hozó testület elé fogja terjeszteni azt a javasla­tát, mely engedélyezné, hogy a városi forgalmi adót a jelenlegi 3%-ról 4%-ra, a cigaretta adót csomagonként 2 centről 4 centre emeljék. Azonkí­vül felhatalmazást fog kérni a kereskedelmi ház- bérek megadóztatására és a városon kívüli vásár­lások adómentességének megszüntetésére. Wag­ner úgy nyilatkozott, hogy ha a négy adójavasla­tot megszavazzák, az 224 millió dollárral csök­kentené azt a kiszámított 235 milliós hiányt, ami a julius 1-én kezdődő 1964-es városi költségveté si évre esik. A kormány ne versenyezzen Az elnök által kinevezett bizottság, mely a kül­földi segélyek kérdését tanulmányozta, ajánlotta a külföldi segélyek leszállítását, de azt a megálla­pítást is tette, hogy az Egyesült Államok által nyújtott külföldi segélyek ‘fontosak’. Az elnököt errőlszóló teiwbevett jelentésében ennek a bizott­ságnak a véleménye fogja vezetni, habár nem lesznek olyan messzemenő segélylevágási tervei, mint amiket a bizottság ajánlott. A tanulmányozó bizottság, melynek feje Lucius Clay generális, a kiadott jelentésben elitélte a po­litikai meggondolásokat a segélyadásokkal kap­csolatban, ajánlotta a katonai segélyek fokozot­tabb redukálását, továbbá- a bizottság nem tar­totta fontosnak az Afrikának nyújtott segélyt. A technikai segélyprogramok általános átdolgozását ajánlotta, különösen olyan vállalkozásokét, melyek a privát vállalkozásokkal versenyeznek. Minden országra vonatkozóan ajánlott a bizottság se- gélyleszállitást, de külön nem nevezte meg, hogy milyen téren tartja azt legalkalmasabbnak. Kaliforniában elnyomják a liberális Brown kormányzó programját Minden alkalommal, amikor Kalifornia kor­mányzója, Edmund G. Brown előterjeszti valame­lyik liberális javaslatát a polgárjogok védelmére, a népjóléti intézményekre, vagy egyéb a nép ér­dekeit szolgáló intézkedésekre vonatkozóan, az állami szenátus elnöke, Hugh Burns kijelenti, hogy ez a program nem praktikus. Az ottani rakodómunkások szervezetének egyik vezetője, Michael Johnson úgy nyilatkozott, hogy valamilyen egyetértés van a törvényhozók közt, hogy nem fogják megerőltetni magukat a népjó­létet elősegítő törvényhozás irányában Azon illetékes politikusokról, akikkel a szakszervezet érintkezést tart fenn, igy nyilatkoztak: “Ezek olyan emberek, akiket mi jól ismerünk. Mind azt mondja, hogy ez az év nem alkalmas li­berális intézkedésekre. Azonnal készek mentege­tőzni és azt mondják, az idén minden nehéz lesz. Csak azt nem mondják, hogy miért.” A kaliforniai törvényhozó testülethez benyúj­tott népjóléti javaslatában Brown kormányzó töb­bek között ezt fejti ki: “az alapjában véve egész­séges és fejlődő gazdasági életben a közsegélyre szoruló kaliforniaiak száma nem csökkent, sőt minden lanyhulást követően a dolgozók egyre na­gyobb száma kerül ebbe az állapotba.” A SZOVJETUNIÓ felsőoktatási intézeteiben 2 millió 600 ezren tanulnak, több mint négyszer annyian, mint Anglia, Franciaország, Olaszország és a Német Szövetségi Köztársaság összes főisko­láin együtt. Fel akarják emelni a szállítómunkások óvadékát Nagy előny

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents