Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-03-28 / 13. szám
Thursday, March 28, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 KITERJESZTIK Ä TANDIJKÖTELEZETTSÉGET AZ ALLAH! EGYETEMEKRE NEW YORK ÁLLAM TÖRVÉNYHOZÁSA ELVETETTE A KÖTELEZŐ TANDÍJ ■ELTÖRLÉSÉNEK JAVASLATÁT Rockefeller kormányzó és támogatóinak az akarata érvényesült a- New York állami törvényhozásban a kötelező tandijak bevezetésével kapcsolatban. Hiába kapott 61:53 arányban többséget a demokraták javaslata-, hogy töröljék el az évi 400 dolláros tandijakat az állami főiskolákban, ahol eddig nem kellett tandijat fizetni a diákoknak, mert a javaslatnak 76 szavazatot kellett volna kapnia ahhoz, hogy leküzdje a republikánusok ellenállását. A jelenlegi többség viszont lehetővé teszi az adminisztrációnak, hogy eltemesse a javaslatot a Ways and Means Committee-ben, amelyet a republikánusok irányítanak. New York város Felsőoktatási Osztályának is megadták a jogot ahhoz, hogy a város által támogatott főiskolákban bevezesse a kötelező tandijakat, de nem élt ezzel a jogával. Kottier (D., B’lyn) képviselő kijelentette, hogy a republikánusok több mint 100 évvel vetették vissza a New York állami felsőoktatást a tandij- törvény megszavazásával. Ez az első eset, mondta Kottler, hogy egy államban a tandíjmentes főiskolákra kötelező tandijat kényszerítenek. A brooklyni demokrata képviselő Rockefeller kormányzót vádolta meg az oktatás elmaradt színvonaláért New York államban. Rockefeller megígérte 1959-ben, hogy a 250,000,000 dolláros értékben kibocsátott értékkötvényt, a felsőoktatás céljaira fogja felhasználni, ahogy azt még 1957-ben megszavazták a közvélemény helyeslése mellett, De több mint 200,000,000 dollár kiaknázatlanul hever még most is ebből az összegből. Blumenthal (D., Manhattan) képviselő elmondta, hogy 7 állami főiskolán tanuló diák kereste fel, akik elmondták, hogy az állami rendőrség kihallgatta őket azért, mert resztvettek egy diák- gyűlésen a tandijakat eltörlő javaslat támogatása érdekében. Ugyancsak ez a 7 diák mondta el neki, hogy a főiskola dékánja megkérdezte őket vajon azt akarják-e, hogy “baloldali diákcsoportokkal kapcsolatban lévőknek tartsák őket?” New York állam többségi pártjának vezetője, a republikánus Ingalls kijelentette, hogy az egyetem vezetősége annak a hatalomnak az értelmében járt el, “amelyet mi adtunk neki... Senki nem kaphat az államban ingyen utazást”, vagyis mint ahogy s»nkisem részesülhet ingyenes utazásban, úgy senki nem részesülhet ingyenes oktatásban sem. Ingalls figyelmeztette a demokrata párti javaslat támogatóit, hogy a tandijakat eltörlő indítványuk “aláássa a törvényhozási bizottságok rendszerét." Ezzel nyilván arra az elkeseredésre utalt, ami a közvéleményben a tandijak bevezetése ellen kialakult. Erre utalt Morris Iushewitz is, aki egy diák- gyűlésen szólalt fel, amelyet a Ritz Theater-ben tartottak a képviselőházi vita előtt. Iushewitz, aki egyetemi gondnok, maga is a tandijak ellen szavazott és rámutatott arra, hogy az AFL-CIO városi és állami szervei is ellenzik a tandijak bevezetését. Azt javasolta, hogy a diákok szervezete alapítson állandó bizottságot, amelybe vonja bele a munkásság és a társadalom különböző rétegeinek a képviselőit is. Mérgezel! halkonzerv került a piacra Az A&P élelmiszerbolt láncolat üzleteiből eltávolították mind az A & P védjegyű tonhalkon- zerveket. Egy ilyen halkonzerv evése után két detroiti asszony botulizmus konzervmérgezésben meghalt. Az eddigi vizsgálatok még nem tudták megállapítani, hogy csak egy konzerv, vagy egy egész rakomány volt mérgezett. Figyelmeztették a közönséget, hogy különösen ügyeljenek , hogy WY3 Y2 és 118X sorszámú 6 és fél uncia nagyságú A&P tonhalat ne fogyasszanak. Kinek megy jól Az American Telephone and Telegraph Co. alvállalata, a Bell Telephone társaság jelenti, hogy adólevonások után a társaság tiszta jövedelme 1962-ben 1.43 milliárd dollár. Egy másik nagy részvénytársaság, amely a múlt évben 1 milliárd dollárnál több hasznot csinált a General Motors Co., .1 milliárd 459 millió dollár tiszta jövedelemül jelent. Reakciós támadás lllinoisban a nép megélhetése ellen A republikánus párt reakciós képviselői egyiket a másik után nyújtják be azoknak a javaslatoknak, melyek aláásnák a nyomorban élő nép már amúgy is alacsony életszínvonalát. Két törvényjavaslat van az illinoisi állami törvényhozó testület előtt, az SB 346 és a HB 146 javaslatok, melyek a segélyfizetések korlátozásával egy kétgyermekes anyának csekély 9 centet adnának naponta személyenként egy-egy étkezésre. Egy másik törvényjavaslat megtagadja a sztrájkolok számára a segélyfizetést. Ezt a javaslatot az állami szenátus már megszavazta és az állami képviselőház előtt áll. Egy harmadik javaslat pedig megkívánja, hogy a segélyfolyó- sitó alkalmazottak kémkedjenek a munkanélküliekre. Egyéb republikánus tervek és javaslatok oda irányulnak, hogy meghiúsítsák az illinoisi Nép- segélyző Bizottság (Public Aid Commission) se- gélyreszoruló gyermekek iránti programját, mely az ilyen gyermekek anyjának valamennyire megkönnyítené a tudatlanság és a szegénység elleni küzdelmet. Annál is szégyenteljesebbek ezek a támadások, mivel ájtatos erkölcsi leckéz- tetésekkel vannak átitatva és rágalmazzák ezeket a szerencsétleneket, akik önhibájukon kívül segélyre szorulnak. Most, amikor a munkanélküliség egyre magasabb arányokat ölt, mikor a Chicago-környéki vasúti munkások állása veszélyben van és az általános helyzet a dolgozók számára egyre rosz- szabbodik, az ilyen intézkedések csak a helyzet súlyosbodását idézhetik elő. A kommunista párt illinoisi csoportja nyilatkozatot adott ki, melyben felhívja a népet, és a szakszervezeteket, hogy lépjenek fel erélyesen a reakciós javaslatok ellen, támogassák és fejlesz- szék a Gyermeksegély Hivatal (Aid for Dependent Children) programját, rendezzenek tiltakozó gyűléseket és az ügy érdekében küldjenek delegációkat Springfieldbe az állami képviselőházba. Tűrhetetlen állapotok Miamiban a kubai menekültek miatt A több mint 200 ezer kubai menekült legna- goybb része Miamiban telepedett'le, mert ott van a számukra hivatalosan kijelölt megérkezési hely és mert az az egyetlen hely, ahol szövetségi segély várja őket. Közülük nem mind jelentkezett a kubai segélyhivatalnál, mert a jelentkezők kb. 35%-át áttelepítik az ország különböző államaiba. Kb. 150 ezer kubai van még mindig Miamiban, legnagyobb részük állami pénz- vagy élelmiszer segélyben részesül. Ez a szövetségi államnak eddig több mint 70 millió dollárba került. Az a három év óta felgyülemlett feszültség, amit a kubaiak odavándorlása okozott, most egy ott tartott kongresszusi kihallgatással látott napvilágot. Ottani szakszervezeti vezetők úgy nyilatkoztak a kihallgatáson, hogy a menekültek elárasztják a munkapiacot, aláássák a szakszervezeti bérskálát és általános munkanélküliséget okoznak. Az annakidején nagy hűhóval fogadott kubai menekültek állandó vita tárgyát képezik a miami-t közéletben. A dél-floridai katolikus hitközség kiemelkedő papja, Főtisztelendő Coleman F. Car- roll arra szólított fel, hogy a vitákban “kevesebb hevességet és több világosságot” alkalmazzanak. Kijelentette, hogy “ennek a kérdésnek a megoldására a szövetségi kormány semmi ésszerű tervet nem dolgozott ki.” William Owens, az ottani központi szakszervezetek elnöke ezeket mondotta: “Az olcsó munkaerő becsődíilése az amerikai munkapiacra olyan helyzetet idézett elő, mint egy forrongó katlan, mely minden percben felrobbanhat.” A “Miami Times” néger újság szerkesztője azt mondja, hogy a négerek két okból is neheztelnek a kubaiakra. Először neheztelik az állásuk elvesztését, másodszor azt, hogy a kubaiak kapják azokat a segélyeket, ingyenes orvosi kezelés és kórházi ellátás formájában, amelyeket tőlük megtagadnak. Mindez elkeseríti a néger lakosságot a kormány ellen. KUBA PÉLDÁJÁT KÍVÁNJÁK ELFELEJTETNI LATIN-AMERIKA NÉPÉVEL Az Egyesült Államok diplomatái útmutató jelentőségűnek tekintik a Costa Ricában összegyűlt latinarrrerikai államfők konferenciáját. Úgy nyilatkoztak, hogy gazdasági fejlődés és együttműködés szempontjából az Egyesült Államok technikai és anyagi segítsége nagy fellendülést fog hozni a hat középamerikai állam számára. Azt is remélik, hogy a nyújtott segéllyel és az ezt eredményező gazdasági fellendüléssel meg fogják tudni akadályozni a kommunizmus terjedését Latin-Amerikában. Közös nyilatkozatukban kijelentették, hogy az államgazdaságok fellendülése és a népjóléti programok kifejlesztése a legjobb védőgát a kommunizmus beszivárgása ellen. A 8-oldalas nyilatkozatnak csak két oldala foglalkozott a kubai kérdéssel és ebben Fidel Castro nevét nem is emlegették. Amerikai diplomaták ugv magyarázták ezt, hogy a kommunizmus veszélye fennállt már Castro megjelenése előtt és még soká, Castro letűnése után is meg fog’maradni. A hatórás konferencia alatt Kennedy elnök behatóan foglalkozott avval a kérdéssel, hogy a Kuba fegyverkezése ellen irányuló nagyszabású tervek milyen kiterjedt katonai felkészültséget jelentenek az Egyesült Államok részéről. Az egyik amerikai diplomata a sajtónak tett nyilatkozatban olyan kijelentést tett, hogy “az egyetlen, amit jelenleg még nem teszünk Kuba ellen az, hogy lövünk.” Más amerikai szakértők úgy nyilatkoztak, hogy Kennedy elnök ezen a konferencián nem akart erősebb Castro-ellenes javaslatokat tenni, mint pl. az államok és Kuba közti diplomáciai .kapcsolat megszakítását. Az elnök úgy nyilatkozott, hogy a kubai probléma túl súlyos és komplikált a hidegháború szempontjából ahhoz, hogy további politikai megszigorításokat kezdjünk. Kihangsúlyozta, hogy a legjobb megoldás arra, hogy Castrotól megszabaduljanak az, hogy különítsék el Kubát politikailag és gazdaságilag és ugyanakkor a többi latinamerikai országban dolgozzanak erősen a népjólét és az életszínvonal emelésén. Hogy a különböző államok hogyan hajtsák végre ezt a kommunizmust megakadályozó népjóléti programot, az nyílt kérdés marad. Egy azonban nyilvánvaló: a konferencia semmi határozott intézkedést nem eredményezett arra, hogy a világpiacon a középamerikai országok legfőbb exportcikkeinek, a kávénak, gyapotnak árszínvonalát garantálják. Jóltudott dolog, hogy ezeknek az államoknak az egy termékre szoritkozó gazdasági rendszer az alapja. Ha ezt az egy terméket nem tudják megfelelően értékesíteni, nagyon nehéz elképzelni hogyan tudjanak lábraállni, ha mégannyi amerikai segélyt kapnak is. Azt, is hangoztatták befolyásos amerikai no- litikusok, hogy nincsenek mellette a további, kis csoportok által tervezett Kuba-ellenes támadásoknak, mert ezek nem vezetnek eredményre. Forrongások Guatemalában Guatemalából jelentik, hogy vasárnap az egyre ismétlődő forrongások veszedelmes arányokat öltöttek. Ennek a banán- és kávé-exportból élő országnak elnöke Miguel Ydigoras Fuentes, vezére a Kuba-ellenes középamerikai szervezkedésnek. Szombat éjjel a kormány megelőző óvóintézkedé- siil utcai razziákat rendezett a városban és a körzetekben. A lázadók és szabotőrök állítólagosait tervbevették, hogy elvágják a telefonhálózatokai, és Guatemala és az amerikai United Fruit Co, birtokában levő vasútvonal villanyvezetékét. A hadügyminiszter jelentette, hogy a katonaság még egyre próbál két gerilla csapatot megsemmisíteni, de a megközelíthetetlen hegyvidék mindeddig megakadályozta, hogy bekerítsék őket, Ydigoras elnök egyike volt azoknak, akik részt vettek a múlt héten Costa Ricában lezajlott konferencián. A kubai rádió idézte a most Kubában élő volt guatemalai elnök, Jacobo Arbenz kijelentését: “a Középamerikai Nyilatkozat nem fogja megakadályozni sem a kubai forradalom dicsőséges előrehaladását, sem a latinamerikai népek felszabadító mozgalmát.” A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE. EGY JOBB VILÁG ÉPÍTŐJE!
